Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-10-13 / 41. szám
XLIV. évfolyam Gyula, 1919. október 13. 41. szám. Előfizetési árak: Egész évrt ......... 10 K — f Fé l évre... ... ... 5 K - f évnegyedre ..._ 2 K 50 f Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. . /■ / POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÄSZAT1 HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. A vármegye közgyűlése. Békésvármegye törvényhatósági bizottsága csütörtökön tartotta meg rendes őszi közgyűlését Kéry Gyula főispán elnöklete alatt. A közgyűlés igen népes volt, amit előre lehetett tudni, mert hisz a tárgysorozatba fel voltak véve a politikai helyzet megítélése tárgyában kelt törvényhatósági átiratok, ezenfelül nagyon sok bizottsági tagot bevonzott az a körülmény, hogy ezen a közgyűlésen kellett határozni afelett, hogy a vármegye pénzei a jövő évben mely pénzintézetekben helyeztessenek el. Minthogy pedig a jelenlegi pénzviszonyok közölt 17 vármegyei takarékpénztár kért részt ezekből a pénzekből, érthető, hogy nagy volt az érdeklődés, miképen fog a vármegye ebben a kérdésben határozni. A közgyűlést az elnöklő főispán a törvény- hatósági bizottsági tagok szívélyes üdvözlése mellett megnyitván, első tárgy volt az alis- páni jelentés, amelyhez Makay Márton bizottsági tag szólalt fel és annak kapcsán emelt hangon a szeghalmi főszolgabiró azon, szerinte törvéuytelen eljárását Ítélte el keményen, mely szerint — állítólag — 25 munkást, akik hozzá kérni mentek, a községi meuházba elzáratott; szóvá tette továbbá a köztársasági párt megalakulása céljából kért népgyülés betiltását, amelyet a gyülekezési jog nagy sérelmének mondott. A vármegye alispánjának, valamint a méltatlanul megtámadott Csánki Jenő főszolgabírónak felszólalásaiból azonban kitűnt, hogy a szóban levő munkások nem kérni mentek a főszolgabíróhoz, hanem idézve voltak oda azért, mert ellenük a szerződés jogtalan megszegése miatt kihágási eljárás tétetett folyamatba, a melynek eredményéhez képest — a legteljesebb szabályszerűséggel — 30 napi elzárásra Ítéltettek és — szintén törvényes alapon — azonnal elzárattak a községi menházba, ahol sokkal jobb elhelyezést találtak, mintha a községi vagy járásbirósági fogházba zárattak volna el. Az alispán és a főszolgabiró felszólalásai után tisztán állván a tényállás s a felszólalásnak teljes alaptalansága, természetes, hogy az alis- páni jelentés szó nélkül tudomásul vétetett. Az alispáni jelentéshez még Csizmadia András bizottsági tag szólalt fel, aki azt panaszolta, hogy a meg nem keresztelt iskolakötelesek több évig egy-egy osztályban tartatnak, úgy látszik azért, hogy ezzel büntessék őket. Az alispán megigérte, hogy a panasz miben állását illetékes helyen vizsgálat tárgyává teszi és annak eredményéhez képest jár el. Az uj illetményrendezési törvény alapján a magasabb fizetési osztályba való előléptetésre és szolgálati pótlékra igénnyel biró 11 tisztviselő kérelme vita nélkül, kedvező értelemben intéztetett el. A vármegye háztartási költségvetése hozzászólás nélkül elfogadtatott úgy, ahogy azt az állandó választmány javaslatba hozta és azzal kapcsolatosan előterjesztett pótadó költségvetéshez szükséges 1 százalékos pótadó kérdésében megtartott névszerinti szavazás eredménye az volt, hogy a pótadót a törvényhatóság 124 szóval 51 ellen megszavazta. A vármegye 1913—14. évi közúti költségvetése az előterjesztés értelmében hozzászólás nélkül elfogadtatott. A most említett költségvetéseket annak idején részletesen ismertettük, ennélfogva azokról ezúttal bővebben megemlékezni feleslegesnek tartjuk. Ezután előterjesztettek a politikai helyzet megítélése ügyében érkezett Zemplén és To- 7'ontál vármegyei átiratok, amelyeknek során az állandó választmány az alábbi javaslatot ajánlotta elfogadásra. »Békésvármegye törvényhatósági bizottsága — amint ezt már előző határozatában kifejezte — most is abban a meggyőződésben van, hogy a parlamentben legutóbb lefolyt és annak működését bosszú időn át teljes tétlenségre kárhoztató obstrukció, még a mi különleges közjogi viszonyaink között sem volt megokolt és éppen ezért a kormánynak azzal szemben követett eljárását, mint a viszonyok kényszerítő erejének folyományát — bár őszintén sajnálja — mégis érthetőnek tartja. A parlamenti viszonyoknak a képviselöház elnöke elleni fegyveres merényletig történt teljes elfajulását és annak nyomán az országban fennálló egyenetlenséget annál is inkább fájlalja, mert áz obstrukció letörésének szüksége nagyon könnyen elkerülhető lett volna, ha az obstrukció abbahagyása iránt a parlamentnek abban részt nem vett vezető ellenzéki félfiai, tekintélyük egész súlyával komolyan közreműködni el nem mulasztották volna. A most már megváltozhatatlan tényleges állapottal szemben a törvényhatósági bizottság mindennél fontosabb feladatnak azt tartja, hogy a fennálló sajnálatos parlamenti helyzet haladék nélkül véget érjen Ha e feladatnak végrehajtása a nemzet féltve őrzött jó hirnevének fenntartása és mélyen sülyedt politikai tekintélyének visszaszerzése, valamint a nemzet jövő fejlődése érdekéből késedelmet nem tűrő kőzszükséget képez, ugv a bonyodalmas külT A R C A. Jelentés ■ ■. Egy háborgó lelkű, de talán a legmélyebben gondolkozó költőnk mondja: „Nem érzed-e a lanyha szelletet, Mely arcodat legyinti s elröpül? Vékonyka porréteg marad, hol elszáll, Egy évben e por csak néhány vonalnyi, Egy század évben már néhány könyök, Pár ezredév gúláidat elássa, Homoktorlaszba temeti neved, Kej-kerteidben a sakál üvölt, A pusztán koldus, szolganép tanyáz.“ És igaza van a költőnek, mikor az embert alkotásaival együtt olyan végtelen kicsinynek, erőtlennek, jelentéktelennek mutatja be ha a világ- egyetem, a mindenség rettenetes magasságából tekintünk le reá Csak amit szemünkkel látunk, annak is a nagysága mellett eltörpül egész földünk a rajta levőkkel együtt. Öntudatunk már sejti a végtelenség érzetét és ha mindig csak égre függesztett szemekkel járnánk, ha lelkünk elmerülne az ember apró világának és a nagy teremtésnek összehason- litgatásában, bizony talán vágyva sóhajtoznánk a Nirvána, a teljes megsemmisülés boldognak tetsző örök nyugalma után Ám azért vannak a vallások, azért a bölcselők. hogy a hit vagy az ész erejével megnyugtassa azok lelkét, akiknek önereje nem elég, mert „Nagy kényelem s megnyugvás hitünkben Nemes,Ide terhes, önlábunkon állni!“ Számoljon mindenki magával, találja meg ki ki lelki egyensúlyát a maga dispoziciói szerint. Efi azt hiszem, nincs miért kutatni ott, ahol elzárva előttünk az ut Éljünk csak nyugodtan abban a körben, anova végzetünk rendelt bennünket De tegyük kellemessé egymásnak az életet Egymást támogatva és megértve, egymásnak javát akarva. Abban az erkölcsi rendben, melynek alapja a szeretet, az igazi emberszeretet, mely másért is tud érezni, áldozni, mindenki feltalálhatja feladatkörét, hivatását és azonképen a megelégedés, a boldogság érzetét és nyugalmát . . . Ennek a sze- retet-erkölcstannak a tökélye az alkotó kedv, az alkotó munkásság, ha abban a szeretet, mint alapérzés vezet bennünket . . . * * * Jelentés . . .! „Jelentés Békésvármegye közkórházának 1911. évi működéséről “ Vájjon ki olvasta volna el ezt a tárcát, ha ezzel kezdem . ? Még tán igy is félre dobják Pedig ez a jelentés egy igen szép, nagy alkotásnak, egy közhasznú, áldásos intézetnek fejlődéséről számol be Mintha kertben járnánk, melyét 25 évvel ezelőtt láttunk. Boldog csodálkozással szemléljük, hogy a kis terület, a kicsi méret hogy megnőtt, meg izmosodott. A vékony, kis hajladozó fácska terebélyes, lombos kolosszussá növekedett, melynek már az oldalágai is vastagabbak, mint volt annak előtte maga a fa. Ezren és ezren járnak a szenvedők enyhülést keresni a nagy fa árnyéka közelében és akiket az alkotó munka hatalmas eredményeinek megismerésére, akár a tudásvágyuk, akár emberszeretetük, vagy egy általános, egybefoglaló kifejezést használva : a műveltségűk késztet, azok jöjjenek velünk . . . * * * A kórház igazgatója: dr. Berkei Sándor, ki a jelentést összeállította, érdekesen ismerteti a mai, hatalmas arányú kórháznak 25 évvel ezelőtti állapotát Idézzük belőle a következőket: „Egy hosszú, földszintes épület a Kórházutcában, középen keskeny bejárattal Összesen 7 kórszoba és 1 iroda, amely egyszersmind a fehérnemű és kórházi ruhanemű raktárul is szolgált Ezenkívül egy kis épület, a szép fakkal beültetett udvar túlsó oldalán 4 szűk zárkával, 4 elmebeteg, ezek előtt a zárkák előtt két kis előtérrel a tisztaQ-"2~C7X*A. utóda BODI TOZSEP VILÁGOSI (_^r£td.2ZZLeg'37e] ezölőn.a.gry'bixtcfeoe pincegazdas .ga ajánlja kitűnő minceégű. liegyi torait és pedig: 1911., 1910., 1909. és 1908. évi asztali és pecsenyeborait, legfinomabb palackérett Furmint, Rizling 313 20—30 X-evelels és Muskotály régi fajborait, továbbá legfinomabb minőségű ménesi veres (Bikavér) uj- és óborait* Árajánlattal és eladási feltételekkel készséggel szolgai. 3ECEI JCZEZP Világos (Axadmegye) cimre Js'ü.lden.dőls:. Lapunk -rriaA száma 3 oldal-
