Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-09-22 / 38. szám
« Békés 1912. szeptember 22. •olcsóbb magyar élclap a Kakas Márton, példátlan kedvezésekkel is szolgál előfizetőinek Minden negyedévben öt magyar művésznek öt eredeti rajzát sorsolja ki közöttük és küldi el díszes keretben a nyerteseknek és minden héten egy kötet könyvet juttat Fejtörő rovatja megfejtőinek. Tehát évenként egy egész képtárt és egy egész könyvtárt ád ingyen. A legközelebbi rajzsorsolás október hónap tizedikén lesz és résztvesz benne mindenki, aki legalább egy negyedévre a Kakas Mártonra előfizetett. Az előfizetési dij negyedévre 3, félévre 6, egész évre 12 korona, amely összeg a kiadóhivatalba, Budapest, VIII., József-körut 5. sz. a. küldendő. Mutatványszámot ugyancsak a kiadóhivatal küld ingyen mindenkinek, aki levelezőlapon kéri. Törvényszéki csarnok. Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület nagyváradi közgyűlése. Az ország birái, ügyészei és jegyzői által megalakított egyesület működése elé kezdetben sokan idegenkedéssel néztek, mert megszokták azt, hogy az igazságügy papjai a közéletben reájuk- vonatkozó mozzanatait mindig előkelő tartózkodással szemléljék és nyomorúságos helyzetükkel is megelégedve, sorsukat a jó szerencsére bízzák, de attól is tartottak, hogy az egyszerre levegőhöz jutott testület a mai kor gazdasági küzdelmeit jellemző elkeseredett harc mezejére, indul. Ma már nem aggódik senki. A köztudatba ment át, hogy a bírák jogos érdekeik érvényesítése végett erőszakos eszközökhöz nem nyúlnak s hogy azokkal az eszményi érdekekkel, amelyek kizáróan csakis az igazságszolgáltatásnak érdekei, anyagi helyzetük méltányos javítása iránti töreke- désüket is összhangzásba tudják hozni s ma már elérték azt, hogy egyesülésüket a közélet simpatiája kiséri, mert mindénki tudja, hogy anyagi függetlenségükkel a jogot, az igazságot keresők bizalmát kívánják megerősíteni, a szellemi téren való előrehaladásukat elősegíteni s az erkölcsi függetlenségüket biztosítani. Az egyesület megalakulása óta eltelt öt esztendő közhasznú tevékenységben, szorgalmas nehéz munkában, napról-napra terhesebb megélhetési viszonyok között, de anyagi gondjaikat csak tetézte az idő. Az egyesület öt évi működése alatt a mindenkori igazságügyi kormányhoz az adatok egész tömegével ellátott előterjesztésekben vázolta a bírósági joggyakornokok és jegyzők előmeneteli viszonyainak tarthatatlan helyzetét, az albirói és alügyészi állások megszüntetésének s a bírák külön statusának szükségességét, mert a birónak a mai helyzete nem felel meg annak az állapotnak, amely a jogállamban általa betöltendő s bár már az 1908 évi t.-c. indokolása a kedvezőbb szervezeti reformok megvalósítását jelzi és az igazságügyi bizottságok tárgyalásain elhangzott .kijelentések s az igazságügyi kormány Ígéretei évek óta az anyagi függetlenség szép jövőjének reményével kecsegteti biráin- kat, a mai helyzetük aggasztóbb, mint volt 1908 ban. Ebben az aggasztó helyzetben kell keresnünk az indító okát annak, hogy az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület nagyváradi osztálya folyó évi szeptember hó 15-én tartott osztálygyülésén egyhangúlag kimondotta, hogy a bírósági jegyzők és joggyakornokok előmeneteli viszonyainak és anyagi javadalmazásának javítását, a jegyzői karra, közvetve az egész bíróságra és ekként az állam igazságszolgáltatására is háramló válságos helyzet sürgős orvoslása érdekében halaszthatatlan feladatnak tekinti, az Orsz. Birói és Ügyészi Egyesületnek Nagyváradon okt.6-ántartandó közgyűlésen e kérdésnek tárgyalását feltétlenül szükségesnek tartja s indítványt terjesztett be, hogy az igazgatóság sürgős felterjesztést tegyen az igazságügyi kormányhoz aziránt, hogy a bírósági jegyzők és joggyakornokok előmeneteli viszonyai és anyagi javadalmazása már az 1913. évi költség- vetés keretében törvényhozás utján rendeztessék; de üdvös indítványt tett a kir. ítélőtábláknál működő itólőbirák előmeneteli viszonyainak javítása érdekében is, amikor az igazságügyi kormánytól az 1907. évi I. t. c. 2. §-ának oly értelemben való módosítását kéri, hogy a kir. ítélőtábláknál működő bírák összlétszámának egyötödrésze a kineveztetésük sorrendjében az V-ik fizetési osztályba soroztassék. A közgyűlést tehát érthető érdeklődéssel várják bíróságaink, mert e közgyűlés napirendjének keretében előreláthatólag több üdvös és halaszthatatlan reform megbeszélése fog szőnyegre kerülni. Egyébként a közgyűlés napirendjét a szokásos elnöki megnyitó vezeti be, majd a főtitkár tesz jelentést az egyesület 1911 —1912. évi működéséről, a pénztáros pedig a lefolyt esztendő pénzügyi eredményét ismerteti. A számvizsgáló bizottság jelentése után a főtitkár és a számvizsgáló bizottság választása, a jövő évi tagsági dij megszabása, a jövő évi költség- vetésének megállapítása, az egyesületi vagyonmérleg s a jövő évi közgyűlés helyénak meghatározása következik. A jövő évi tagsági dij megállapítását a nagyváradi osztály progressiv alapon kívánja megoldani. Heti bünkrónika. A kedélyes pár. Kiss István gyulai lakos többé már nem fiatal ember, ámde 50 éves életkora dacára rendületlenül szerette a jóféle italokat. Együtt élt Sás Juliánná- val, aki látva: milyen jóízűen nyelegeti az ő élete társa a pálinkát, maga is kedvet kapott hozzá, hogy megkóstolja. Ebből azután az lett, hogy nemcsak megkóstolta, de meg is szerette. A f. évi április 28-án, egy szép vasárnap délelőtt véletlenül úgy Kiss István, mint Sás Juliánná a kelleténél egy kicsivel többet ittak meg az alkoholos italokból, a minek hatása alatt összeveszekedtek. Előbb csak szóval, majd ölre mentek. A végén Kiss István egy bottal úgy végigvert Sás Juliánnán, hogy azon három heti gyógytartamu súlyos testi sértést okozott. A kir. törvényszék Kiss István lovagiatlan viselkedésében a súlyos testi sértés bűntettének tényálla- déki elemeit ismerte fel, minek következményeképen Kiss Istvánt, ittas állapotára, mint enyhítő körülményre tekintettel, 15 napi fogházra Ítélte. A virtusos legények. Mezőberényben f. év március hó 31-én a Szu- gyiczki-fiuk és pedig: Márton, János, Mihály és György elmentek a mezőberényi Dombi korcsmába. Magukkal vitték Kosa György nevű sógorukat is. A korcsmában a fiuk ittak-iszogattak mindaddig, mig fiatalos vérüket az alkohol fel nem forralta. Ekkor azután nagyszabású duhajkodásba kezdtek. Borogatták az asztalokat, betörték az ablakokat, sőt megtámadták a kiszolgáló személyzetet. Végre is a rendőrségnek kellett közbelépni. Rácz János községi rendőr rendet akart csinálni. Csak ez kellett a duhajkodóknak. Ittas fővel verekedő legényeknek az a legfőbb gyönyörűség, ha rendőrt üthetnek. A láthatáron felbukkanó Rácz János rendőr egy pillanat alatt el volt seperve, a következő pillanatban el is páholva Most a csata további mozzanata az volt, hogy a rendőrség (északi, kék fél) segélycsapatokat mozgósított Dombi István, Gulyás Lajos és Mészáros János rendőrök személyében a bortól vörösek: a déli hadsereg ellen Ez utóbbi azonban hirtelen rohammal az újabb három rendőrt is legyőzte és elverte. A dühongőket végül is a csendőrség fékezte meg. Szugyiczki Márton, János, Mihály és György, valamint Kosa György hatóság elleni erőszak bűntettével vádolva kerültek a törvényszék elé, mely őket egyenként 1 hónapi és 15 napi fogházra ítélte, kivéve Szugyiczki Mihályt, aki fokozottabb tevékenységéért 3 hónapi fogházat kapott. Az eltüntetett okirat. Benke Imre köröstarcsai lakos halálesetre szóló ajándékozási Ígéretet tett, melyben kijelentette, hogy ha Benke Károly őt, valamint Benke Istvánt és ennek feleségét halálukig eltartja, ingatlanait a nevezett Benke Károlyra fogja átruházni. Ez 1909-ben történt, amikor is Benke István az ajándékozásról kiállított okiratot megőrzés végett Kígyós Imréné- nek adta át. Benke István két év múlva úgy gondolta, hogy jobb volna, ha ő neki hagyná Benke Imre a vagyonát. Ez irányban kezdte hát puhitgatni Benke Imrét, egyidejűleg az eredeti szerződést akarta megszerezni. Elment tehát Kígyós Imrénéhez és tőle az okiratot azzal az ürügygyei csalta ki, hogy azt Benke Károly akarja megtekinteni. Mikor azután Benke István a kezébe kaphatta az okiratot, első dolga volt azt tüzbe dobni E cselekményével azonban Benke István a magánokirathamisitás vétségét követte el, amiért a törvényszék őt 7 napi fogházra ítélte. Eny\ eskéz. A modern fejlődés egyik produktuma az „enyveshát“, az olcsó és gyors fényképezés egy régebben nem ismert módja Az enyveskéz pedig a lopás egy régen ismert módjának régebben nem ismert modern elnevezése. Hasonlítanak egymáshoz annyiban, hogy mindkettő „megragaszt“ valarrit; a megfelelő készülék utján. Az enyveshát készüléke a fényképező gép, az enyveskéz eszköze: a hosszú görbülékony, óvatos újak. Az enyveshát tárgya az emberi képmás, az enyveskéz tárgya pedig a mások pénztárcája. Előbbinek működési helye a fényképező műterme, utóbbinak a mások zsebe, amely a tulajdonos tudta nélkül válik az enyveskéz sokszor jó eredményű, néha drámai fordulatokban gazdag működésének szinterévé. Nos hát e meghatározás után most már tudjuk, hogy itt tulajdonképen zsebmetszésről van szó Ezt a cselekményt a jelen esetben Kis Istvánná sz. Horváth Róza 51 éves orosházi lakos követte el Tótkomlóson ez év május hó 6-án, a hol és a mikor enyveskéz Kozma Péterné zsebét szemelvén ki, abból egy 41 kor 08 fillért tartalmazó pénztárcát enyveskezelt el. Kis Istvánná már máskor is követett el hasonló cselekményeket és erre tekintettel a kir. törvényszék Kisnét lopás büntette miatt 3 hónapi fogházra ítélte. A vigyázat an kocsis. Bátori Imre köröstarcsai 21 éves legény, a gazdája: Gyaraki Jánosné kocsijával ez évi május 8 án Mezőberénybe ment, a honnan délelőtt fél 12 órakor tért vissza Köröstarcsára Bátori Imre itt a község utcáin sem sokat törődött a rajta kivül eső nagy világgal Ennek a közönyösségnek szomorú következménye lett, mert Pók Katalin 3 és fél éves gyermek éppen akkor ment haza az óvodából és hogy lakására mehessen, elvált társaitól és az utcán keresztül a túlsó oldalra ment. E közben ért oda a Bátori Imre által hajtott kocsi, a mely feltartóztatás nélkül gázolt keresztül a szerencsétlen gyermeken, Pók Katalin meghalt. A kir. törvényszék pedig Bátori Imrét gondatlan hajtása miatt 14 napi fogházra ítélte. Verekedés 20 kor. miatt. Szeghalmon ez év március 2-án Maróti Ferenc szolga és Mező Lajos géplakatos billiárdoztak. Mindkettő büszke volt a tudományára. Nagy versengés fejlődött ki közöttük, hogy melyik ért jobban a billiárdhoz. Utóbb 20 koronába fogadtak. Ezt az összeget Mező Lajos kivette a zsebéből és Maródnak Ígérte, ha őt legyőzi. A végén azonban kétessé lett, hogy ki nyert. Mindenik tulajdonjogot formált a 20 koronához, amelyet Mező Lajos végre is magahoz vett és eltette a zsebébe Maróti Ferenc ezt látva, dákót ragadott és avval Mező Lajost fejbe ütötte, ugyanakkor meg is rugdosta Mező ekkor bicskát rántott és avval megszurta Maróti Ferencet. Mező Lajos sérülése 31 nap alatt, Maróti Ferenc sérülése pedig 12 nap alatt gyógyult Mindketten vádlott minőségben kerültek a törvényszék elé, mely Marótii Ferecet 1 hónapi fogházra Ítélte, Mező Lajost ellenben jogos védelem címén felmentette. Maróti Ferenc elitéltetése miatt, kir. ügyész pedig Mező Lajos felmentése miatt felebbeztek. Nyilttér. Tisztelettel van szerencsém tudatni Gyula város és környéke közönségét, hogy temetkezési üzletemben, hol fiam, Uferbach János, mint üzletvezető volt, eltávozván, helyette Gaál Gyula urat, mint üzletvezetőt alkalmaztam. Gyula, 1912. szeptember hóban. Teljes tisztelettel 484 2-2 özv. Uferbach Rezsőné. ■ I I I I I I I I I I I ■ I I l I Üzlet megnyitás. ■ Van szerencsém Gyula város es videkejj| nagyrabecsiilt közönségével tudatni, misze-f« rint Gyulán, Kórház-utca 4. szám aláttj“ (a közkórház bejáratával szemben) egy tel- I jesen újonnan berendezett : disztemetkezési intézetet | létesítettem. — Ugyanitt szállítások és | ■ exhumálások, nemkülönben e szakmába | j vágó összes teendők a leggyorsabban, leg- ■ I pontosabban és legjutányosabban lesznek | I eszközölve. ; Helybeli temetéseknél kívánatra meg- | ■ felelő mennyiségű szék áll a gyászoló kö- | J zönség rendelkezésére. Ezennel anyám üzletéből kifolyólag I irántam tanúsított bizalmukat megköszönve, I | kérem azt részemre továbbra is fenntartani. | Teljes tisztelettel j Uferbach János j disztemetkezési intézete. 491 1—1 g ■ ---------- Bizományi üzlet. ---------- ■