Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-09-22 / 38. szám
1912. szeptember 22. Békés jelentést. A kórházi élelmezési és beszerzési cikkek szerződései ez év végével lejárnak, minélfogva az igazgató felhatalmaztatott az árlejtés meghirdetésére. Kimondotta a bizottság azt is, hogy a hús, liszt, kenyérfélék és hentesáruk egy, mig a többi tárgyak három évre biztositandók. A kórházban foganatosított selejtezés eredményét a bizottság tudomásul vette és a selejtezést foganatosított Kiss Gyula számellenőr részére 100 korona tiszteletdijat szavazott meg. Panaszt tett a kórházi igazgató amiatt, hogy a gyulai községi temetőben rendezetlen viszonyok vannak, nevezetesen a temető csősz-ház felépítve még nincs, ennélfogva gyakran megtörténik, hogy a csősz, aki a temetőn kívül lakik, nincs jelen a temetés alkalmával, a hullaház pedig bezárva lévén, a koporsót a földre kell helyezni addig, mig a csősz előkerül- A temetőhöz rendes ut nem vezet, és igy a feneketlen sárban a hulla kiszállítása igen nagy nehézségbe ütközik. A kórházi bizottság utasította az alispánt, hogy Gyula városát a temetőcsősz lakásának mielőbbi felépítésére, valamint az ut rendbehozatalára hívja fel. Egyben a lelkészek kérelmére kimondotta, hogy mindaddig, mig a szóban levő állapotok orvosolva nem lesznek, azon ha- lotakkal szemben, kiknek hozzátartozóik nincsenek, az egyházi funkciók a kórházi halottas házban végzendők. Ezenfelül még több kisebbérdemü tárgyban intézkedett a bizottság. Az ülés délután fél 6 órakor ért végett. Ülés a vármegyén. A községjegyzői nyugdíj- választmány szeptember 18-án délután — Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt — ülést tartott, a melyen a nyugdijjárulékok kivetése tárgyában időközben a jegyzők s segédjegyzők választása stb. folytán szükségessé vált intézkedések tétettek meg. Özvegy Lozsa Albertné volt körözstaresai jegyző özvegyének 200 korona rendkívüli segélyt szavazott meg a bizottság. Kovács Gyula volt szeghalmi főjegyzőnek több rendbeli kérelme került tárgyalás alá. Az egyikben azt kérte, hogy mivel időközben a szeghalmi főjegyző fizetése, a magánmunkálatok megváltásával felemeltetett, az ő nyugdija is ezen felemelt fizetés alapján állapíttassák meg. A bizottság a kérelmet természetesen elutasította, mert annak semmi törvényes alapja nincs, mivel a főjegyzői fizetés felemelése Kovács Gyulának nyugdíjaztatása után következett be. Kovács Gyulának azt a másik kérelmét, hogy 10 hónapra befizetett nyugdijjáruléka visszafizetessék részére, mert a 10 hónap mint csonka év nem számíttatott nyugdíjazása alkalmával szolgálati idejéhez, szintén elutasittatott, mert a befizetés és levonás szabályrendeletben alapszik és mert a község által megszavazott kegydijjal Kovács Gyula egész fizetését megkapja nyugdíj, illetve kegydij- képen. Tárgyalás alá került a jegyzői egyesületnek az a kérelme is, hogy a temetési járulékról szóló szabályrendeleti intézkedések a segédjegyzőkre is kiterjesztessenek. A bizottság a kérelmet méltányosnak tartja, azonban a bemutatott javaslatot nem fogadja el, hanem egy megfelelőbb javaslat előterjesztése és kidolgozása rendeltetett el, amely azon alapulna, hogy a temetési járulék alapja ne a fizetésösszegbe, hanem a fizetés valamelyes százaléka legyen egy bizonyos minimális és maximális összeg keretén belöl. A jegyzői szabályrendelet módosítása iránt szintén a jegyzői egyesület által beadott kérelmet a bizottság le vette a napirendről addig, mig ismeretesek lesznek azon alapelvek, amelyeken az állami nyugdíjtörvény — amely már beterjesztetett a képviselőházhoz — nyugszik, mert az azokban lefektetett elvek figyelmen kívül hagyásával módosítandó törvény miniszteri jóváhagyást úgy sem nyerhetne. Az állami és törvényhatósági altisztek és szolgák országos nyugdijpótló szövetsége gyulai csoportjának dr. Simonka György ügyvéd Singer Mihály halála emlékezetére koszorumegváltás címen 10 koronát adományozott, melyért hálás köszönetét nyilvánítja az elnökség. A harmadosztályú kereseti adó felszólamlási bizottság az adókivető bizottságok ez évi működése után beadott felebbezések elintézését dr. Márky János elnöklete alatt f. hó 26-án délután 3 órakor kezdődő ülésében intézendi el. A bizottság működése ezúttal csak nehány napra terjedő lesz, miután csu pán az idei adókivetések elleni felebbezéseket kell elintéznie. Jövő évben tudvalevőleg már az uj kereseti s jövedelmi adók lépnek életbe. Népszámlálás. Még az 1910. év végén megtartott országos népszámlálás anyaga Békésvármegyére ezideig sincs feldolgozva. Tekintettel arra, hogy a népszámlálás eredményére a vármegyének már többféle vonatkozásban szüksége lett volna, ennélfogva a vámegye alispánja kérdést intézett a statisztikai hivatalhoz, hogy a népszámlálás eredménye Békásvármegyére mikor lesz ismeretes. A statisztikai hivatal válaszol és értesíti az alispánt, hogy a jövő hó első felében a népszámlálás eredményét községenként feltüntető hivatalos közlemény meg fog jelenni. Bérmálás. Gróf Széchenyi Miklós váradi püspök a bérmálás szentségét a jövő hónap 14-én Körözs- ladányban fogja kiszolgálni. A püspök ünnepélyes fogadására nagyban készülnek. Telefon mizériák a vármegyében. A vármegye közigazgatási bizottsága felterjesztéssel élt a kereskedelmi miniszterhez, hogy a távbeszélő forgalomban mind sűrűbben jelentkező panaszok megszüntetése iránt intézkedjék. A kereskedelmi miniszter válaszában elismeri a panaszolt hiányok fennállását és annak okát a távbeszélő forgalom lebonyolítására szükséges áramkörök elégtelenségében látja. Értesíti a vármegyét, hogy a szükséges uj áramkörök létesítése iránt részben a f. évi költségvetés keretében történt intézkedés, részben a jövő évi költségvetésben kíván a kívánt fedezetről gondoskodni. Egyszersmind kilátásba helyezi a miniszter, hogy ha a tervbe vett áramkörök létesülnek, az eseben a jogos panaszok meg fognak szűnni. Eljegyzés. Kállay Gábor mezőtúri szabó iparos eljegyezte Gyulán Schneider János cipész iparos polgártársunk Czilike leányát. 3 A Békésmegyei Pártfogó Egyesület elnöksége f. szeptember hó 29-én, vasárnap délután 4 órára a kir. törvényszék II. számú tanácstermébe közgyűlést hirdetett a következő tárgysorozattal : 1 Pénztárnok jelentése 2. Ellenőr jelentése. 3. Titkári jelentés. 4. Gálbory József távozásával megüresedett egyik alelnöki állás betöltése. 5. Farkas István távozásával megüresedett egyik jegyzői állas betöltése. 6. Dr. Nyisztor Adorján és Nyisztor Adorjánná távozásával megüresedett két választmányi tagsági hely betöltése. 7. A szeretetház létesítése iránt megkötött szerződések előterjesztése. — A közgyűlésen gróf Wenckheím László fog elnökölni. A tárgyak jelentősége megkívánja, hogy a tagok minél nagyobb számban jelenjenek meg a közgyűlésen. Pintér—Parlagi egyetlen estélye, mely Szemere Gyula elsőrendű szaloukomikus és Kereszthy Jenő zenetanár kíséretében folyó hó 25-én lesz megtartva a Royal mozgóban, élénk érdeklődést kelt városunk színházba járó közönsége körében. A kicsiny gárda legutóbb Aradon vendegszerepelt, a nyári színházban olyan siker mellett, hogy meg kellett előadásukat ismételni. Magáról az előadásról igy ir az Arad és Vidéke egyik számában : A volt Leszkay- rezsiinnek két kiváló művészével volt ma este találkozója az aradi közönségnek. Pintér Imre, a szinészezermester és Parlagi Kornélia, a széphangu szubrette énekesnő szerzett egy derűs, művészi momentumokban is bővelkedő estét a nyári színkör nézőinek. Amolyan igazi vérbeli nyári műsor volt ez, amelynek számai a kiváló előadók tolmácsolásában kivétel nélkül tetszést arattak, azok is, amelyeket az előbb itt járt Nagy Endre kabarétagjai már előzőleg leadtak. A derűs elem uralkodott az estén s az ötletes triumvirátus annyi változatosságot vitt a műsorba, hogy elfelejtettük, hogy a karmesteren kívül csak hárman vannak. Színre került három kedves apróság is : A mai cselédek, A peches ember I és a Szinészvizsga, Jóval elmúlt tizenegy óra, mire I ' a változatos műsor véget ért s a közönség egy kedves, intim és bohókás est színes impresszióival elégedetlen távozott. A képviselőtestület csütörtökön délután dr. Lovich Ödön polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen a képviselők szokatlanul kevés számban jelentek meg. Ezen okból és mert a képviselők egy része későn, sőt egyáltalán nem kapta meg a meghívót, a napirend első, egyben legfontosabb tárgya, nevezetesen a sugárúti Braun-féle telek megvételének ügye, érdemleges tárgyalás nélkül ujabbi, nevezetesen szeptember 28-ára kitűzendő közgyűlésre halasztatott. Ugyanakkor tárgyaltatnak a többi, egyes lakosok által telkeik megvételére tett ajánlatok is, kivéve a Varga István Gyár utcai telkére vonatkozó, melyet a képviselőtestület szavazattöbbséggel már ezúttal elfogadott. Ugyancsak elfogadták a fehérkörözsi hid újjáépítése folytán a bánomi lejáróhoz szükséges területek megvásárlására vonatkozó előterjesztést. A virilisek névjegyzékének kiigazítására s az év végével lejáró mandátumok folytán uj képviselők megválasztására lyozott patakkal, a néhai Lukács Béla kastélyával s a főbányahivatal ódon épületével. * * * Reggel félötkor már vonatra ülünk, kis keskeny- vágányú vonat ez, hasonlít a torda—abrudbányai- hoz. Ahogy az Ompoly völgyében Gyulafehérvár felé haladunk, a hegyek alacsonyabbakká válnak s a völgy egyre szélesebb lesz A virúló kertek, gyümölcsfák és a hömpölygő szántóföldek jelzik, hogy itt a kiima sokkal enyhébb, mint a bányavidék terméketlen hegyei között. Első figyelemre méltó állomás Galac-Fenes, melynek szomszédságában látjuk a zalatnai m. kir. kőfaragó ipari szakiskola ifjúsága által faragott és emelt preszákai emléket E helyen 1848-ban a zalatnai vérfürdőből megszabadult s menekülő magyarokat körülfogták egy részüket megbecsteleni- tették, más részüket megcsonkították s végűi mindnyájukat lemészárolták A megbecstelenitettek és megcsonkítottak egy részét az Ompoly-patak palló jára állították s kegyetlen, vad mulatságot szerezve maguknak, célbalőttek a már agyongyötört magyarokra. Szinte borzadunk, ha visszagondolunk a fel- bőszfiett oláhság e vérfagyasztó cselekedetére. Sárd-Magyarigen állomásra, a marosmenti borvidék egyik igen nevezetes pontjára robog be vonatunk. Közvetlen az állomás mellett az erdélyi püspök nagy szöllőskertje terül el A szöllőskert kúpalakú hegyen fekszik, melynek tetején kis lak áll. E kép, mely igy elénk tárúl, szép látványt nyújt, melyben mindnyájan sokáig gyönyörködünk. Nemsokára a jobboldalon Gyulafehérvár vártemplomának tornyát pillantjuk meg, majd előbukkannak a hires régi vár magas falai, balról pedig a város képe egyre jobban bontakozik ki. Reggel 7 óra 12 p-kor Gyulafehérvár-Belváros állomásra érkezünk. Utunk egyenesen a várba vezet, Három mély sánc veszi körül a csillag-alakú várat. E sáncokat a Marosból veszedelem idején vízzel töltötték meg s igy a régi időben erős, szinte bevehetetlen vár volt E várat a 18. század elején III Károly ujraépittette Szépen gondozott út vezet a várba, melynek főbejárata a „Károly“-kapu. E szobrokkal díszített csinos kapu tetején kis szoba áll, melyben állítólag — a nép igy beszéli — Hóra és Kloska felkelővezérek raboskodtak A kapu mellett jobbra az utászkaszárnya nagy épülete terül el. A vár legnagyobb nevezetessége, mondhatjuk műemléke a kadetrális templom. Ez eredetileg román- stilus volt s csak később, Hunyadi János uralkodása alatt alakíttatott át csúcsívessé. Egyik tornya van csak meg, a másik, melynek alapja jól kivehető, még építésre vár. Ódon falaiban itt-ott jól láthatók az ágyúgolyók, emlékei a vár felett elvonult viharos időknek. A templomban szent misét hallgatunk s hálát adunk a Teremtőnek, hogy kirándúlásunk e végpontjáig szerencsésen megsegített. Mise után a szép püspöki templom megtekintése következik. Itt látjuk Hunyadi János és László meg Izabella királyné szárkofágjait. A templomból kijövet a püspöki palotát, majd a hadtestparancsnokság épületét tekintjük meg. A papnevelő-intézet szomszédságában találjuk a „Batthyaneum “-könyvtárt és csillagvizsgálót Mindnyájan gyönyörködünk a polcokhoz láncolt hatalmas, régi kötésű díszes könyvekben. A könyvtár után a konviktust — az erdélyi róm. kath status alapitványos tanulóinak lakóhe- helyét — majd a gimnázium uj, modern épületét tesszük tanulmányunk tárgyává. Később az úgynevezett „kilátódra, a vár egyik bástyafokára megyünk, ahonnan sokáig gyönyörködünk az alattunk elterülő városban. Időnk igen rövid s igy sietnünk kell, bogy az alsóvárost is megtekinthessük. Énnek legszebb része a főtér és környéke. Hatalmas, rövidszáru nagy „T“ alakú tér ez. Felső része a vásárok tartására van berendezve Itt fekszik az Orsolya-rendű apácák zárdája a nevelő intézettel és a templommal Nagy üzletek, csinos épületek díszítik e felső részt. A tér alsó része városi népkert, melynek kanyargó sétányai az ízlésesen épült kioszkot veszik körül. Említésre méltó szebb épület még a piactér szomszédságában épült uj igazságügyi palota. Ebédünket a pályaudvaron elköltve, rövidesen búcsút mondunk az erdélyi fejedelmek hajdani székvárosának, Gyulafehérvárnak. * * * Gyorsvonathoz csatolt III. osztályú kocsink sebesen robog át a Maros vashidján, majd a folyó balpartján haladva, egymásután tűnik el Alvincz, Alkenyér — a kenyérmezei csata színhelye — és Szászváros állomása. Piski terjedelmes nagy pályaudvara és a szép indóház sokáig tartják lekötve figyelmünket. A következő állomás Hunyad vármegye székvárosa, Déva. A város mellett kupalaku hegyen fekszik a hajdan hires, jelenleg romokban heverő „Déva büszke vára“. Átrobogva a Maros jobbpartjára, erdős hegyhátak s merészen az égnek meredő kopár sziklák között halad tovább a vonat. Sólymos várát, mely Mária-Radna előtt tűnik szemünkbe, elhagyva, az eddig szűk völgy kitágul. Mária-Radna állomáson jobbról a restaurált kegytemplom imponáló alakja, balról a hegyen épült Lippa község szép épületei kötik le figyelmünket. A két községet vashid köti össze. Mária-Radna után a távolban elmaradó hegyek — az arad-hegyaljai borok hires termőtalaja — egyre mosodottabbak lesznek, mig végre teljesen eltűnnek. Az alföldön vagyunk ! Aradon megszemléljük a csinosan épült uj indóházat, majd Csabán át esti ,6 óra 14 perckor kőrútunk végére^ Gyulára érünk. Schreiber Ottó.
