Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-09-15 / 37. szám
39. szám. XLIV. évfolyam. Előfizetési árak: Egész évrt _ _ 10 K — f Fé l évre............ 5 K — f Év negyedre ... ._ 2 K 50 f Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Gyula, 1919. szeptember 15._______________ Sz erkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Kertészeti szakmunkásképzés. A mezőgazdaság fejlődésének és virágzásának alapja ép úgy, mint az iparfejlesztésé, a szakértelem, melyet csak a helyes irányú és kellően gondozott szakoktatás adhat meg. Ezért a szakoktatás gondozása és ápolása a mezőgazdaság fejlesztésének leghathatósabb eszköze, mert szervesen, minden külső beavatkozástól függetlenül, magától viszi azt előre és emeli magas színvonalra. A legjobb utravaló, melyet az állam gondoskodása adhat a gazdának az élet számára az alapos szakképzettség. A földmivelósügyi tárca ezt az elvet már régóta szem előtt tartja és a siker biztosítása végett az alapra, a széles népréteg oktatására fekteti a fősulyt. Ismeretesek az intézmények, a melyek ezen feladat ellátására hivatva vannak. Gróf Serényi Béla földmivelósügyi miniszter azonban ezek mellett folytonosan újabb és újabb rendelkezésekkel törekszik a mezőgazda- sági muukáselem szakértelmének minden vonalon és minden irányban való emelésére. Legújabban is egy nagy jelentőségű rendeletet adott ki, melynek értelmében az állami kertészetekbe munkásokat fogad fel abból a célból, hogy ezek a munkások egy-két év leforgása alatt a fagondozásban és a gyümölcscsomagolásban, vagy a zöldségtermesztés különböző módozataiban a kellő gyakorlati jártasságot megszerezvén, mint gyakorlott kertészeti munkások az állami kertészeti telepeken munka- vezetőkül, vagy magánosok kertészeteiben alkalmazhatók, vagy községek részére, mint vándor fagondozók ideiglenesen átengedhetők legyenek. Az összes törvényhatóságok és miniszteri kirendeltségek utján pályázatot tett közzé a földmivelésíigyi miniszter, melyben tudtára adja a munkásoknak, hogy a gyümölcstermesztés és kertészetben kiképeztetni szándékozókat az állami kertészeti intézményekbe, mint állandó' mnnkásokat felveszi. Ezek a munkások a kiképzési telepen minden munkát végezni kötelesek és pedig a telepen folytatott üzem természetének megfelően a munkaidő korlátozása nélkül. E kiképzéshez való feltételek: a) nőtlenség, a magyar nyelv bírása, legalább 17 éves, legfellebb 30 éves életkor, b) ép, erős testalkat, szervezet, valamint fertőző betegségektől mentességet igazoló orvosi bizonyítvány, c) községi erkölcsi bizonyítvány a folyamodó tartózkodási helyéről. A kiképzés ideje alatt a munkások napszám és ellátás fejében személyenként és naponként 3 korona napszámbért kapnak, melyet kéthetenként, illetve elbocsátás esetén az elbocsátáskor fizetnek ki. Ezen munkások napszámosoknak tekintetnek és erre való tekintettel azok a munkások, akik a gyakorlati kertészeti teendőkben megfelelő előmenetelt nem tennének, vagy ellenök bármely kifogás merülne fel, három napi felmondás mellett elbocsáthatók a nélkül, hogy e miatt bármi igényt támaszthatnának. A folyamodók közül előnyben részesülnek azok, kik vizmenti községek mellett, és ilyen Békésvármegye nagy része, gyümölcstermelő vidéken, vagy oly nagyobb városok közelében laknak, a hol a piac zöldséggel nincs ellátva, vagy a hol a zöldségtermelés idegen kéz- ' ben van. Felvétel végett az egy koronás bélyeggel ellátott kérvénynyel a m. kir. földmivelés- ügyi miniszterhez kell folyamodni. A kérvényben a folyamodó munkásnak meg kell jelölni, hogy a kertészet melyik ágában, — zöldségtermesztés, vagy gyümölcstenyésztés — kiván foglalatoskodni. A kérvényt legkésőbb 1912. október hó 1-ig kell benyújtani vagy közvetlenül a föld- mivelésiigyi minisztériumnál, vagy pedig az illető község elöljáróságánál, mely tartozik a beérkező kérvényeket felettes hatósága utján a földmivelósügyi minisztériumhoz felterjeszteni. A folyamodók kérvényük elintézéséről értesítést kapnak. A hirdetményben a földmivelósügyi miniszter jelzi azt, hogy a mennyiben a zöldségtermesztésben kiképzést nyert egyének csoportokban összeállva, közös termesztésre hajlandók lenné_ T Á R C A. __ Nemesség\ Nemessé senkit nem tehet más, Csak életével önmaga. Se mélységek, se magasságok, Se földi más hatalmasságok, Vagy királyok parancszaval Az ősöd érdeme ereklyéd, De nemessé ez sem tehet. . . Egy nemesség van a világon: Mely tetteidből kisugárzón Befedi egész éltedet! Légy egész ember, s dobj a tűzre Minden pecsétes lim-lomot. S áldalak a ?iemességedben. Ha azt nem írott levelekben, Saját szivedben hordozod! Szabolcsba Mihály. Erdélyi körút. (Folytatás). Eddig a bányavidék megközelítése igen nehéz s nagyon költséges volt. Egyik állomása Za- latna 46, a másik Brád, mely az A. Cs E. V. végállomása 70, a harmadik pedig Torda, több mint 100 kilométernyi távolságra fekszik az „Eldorádó“ középpontjától, Verespataktól. Végre folyó évi június havában teljesült a bányavidékiek legfőbb vágya, hogy összeköttetést kapjanak a nagyvilággal. Megnyílt a torda — abrudbányai keskenyvá- gányú vasút. E helyiérdekű vasút segítségével már könnyebben hozzáférhető lett a „világ végének“ csúfolt, természeti kincsekben és szépségekben bővelkedő vidék. Ezen uj vonatra ülünk fel s míg ez lassan döcög, bőven jut alkalmunk elbúcsúzni még egyszer a szép tordai hasadéktól, a Hesdátpatak vad energiájának e nagyszerű alkotásától, Isten hozzádot mondhatunk a Patkóskőnek, mely a hasa- dék meredek falából mintegy 100 m magasságra emelkedve, szép kilátást nyújt merész, elszánt tregmászóinak. Alig tűnik el a figyelmünket le-^ kötő hasadék elragadó képe, újabb gyönyörűséget találunk a toroczkói vár romjaiban s a vidéket lakó derék, egyenes lelkű magyar nép festői viseletében. Az Aranyos kristály tiszta vize mellett halad a „bumli“. Itt-ott kis, sebesen csörgedező hegyi patakokat, melyekben a pisztrángok nagy tömege úszkál, szelünk át. Borév állomást elhagyva, egy szorosba jutunk Meredek sziklafalak, tetejük tü- és lomblevelű fákkal boritva E falak közt a vasúti sinpár és az Aranyos medrén kivül semmiféle szabad hely sem áll rendelkezésre. Szinte félelmetes a vonatnak a viz tükréhez való közelsége. Erős alkotású ives vashídon haladunk át s nemsokára Offenbánya kis bányaváros képe tűnik elébünk. A nagy épületek, a terjedelmes kohómüvek magas kéményeikkel sejtetik velünk, hogy itt is volt valamikor jó élet, itt is virágzott valaha a bányászat. A kohók nem működnek, a nagy épületek lakói eltávoztak, mert a föld mélyéből kifogyott a boldogságot nyújtó fém, az arany. Offenbánya, mely a községmagyarositásnál az Aranybánya nevet kapta, előbb a kincstár, vagyis a kormány, majd az angol és francia társulatok vezetése alatt_ tényleg nevezetes aranybányászati gócpont volt. Állítólag itt történt volna Mátyás király- lyal az, hogy országos kőrútjában a király tulajdonában levő aranybányák kamarását az elidegenített aranyból készített tányérokon látta templomba menni A király a vendéglőbe ment, étkezett s eltávozásakor egy papirszeleten e sorokat hagyta hátra : „Itt járt Mátyás király, megevett hat tojást, S aranytálon látta járni a kamarást.“ Az Aranyos változatosan szép völgyében tovább haladva előbb Bisztra, majd Topánfalva állomásra érkezik be a vonat. Bisztrán az Eber- gényi-családpuskaporgyára költi fel érdeklődésünket. Topánfalva, az 1848—49-iki szabadságharc elleni oláh felkelés egyik főfészke jobbra marad el tőlünk. Topánfalváról dirigálta a bolonddá tett és később bolonddá lett hiszékeny Jánku felbőszült, vadállatként magyar vérre szomjazó, gyüle- vész havasi mócait Topánfalva állomással együtt I D^ITOS CP-ST-U-!—A. ULtód.a, BODI TOZSEP | VILÁG-ŐSI (_^L:rEu^m.eg*37e) szőlőre, a. g-grlolrtcizcs pincegazdasaga ajánlja kitűnő minőségű Ixeggszi "borait és ped-ig:: 1911., 1910., 1909. és 1908. évi asztali és pecsenye- jljl és Muskotály régi tájborait, továbbá legfinomabb borait, legfinomabb palackérett Furmint, Rizling minőségű ménesi veres (Bikavér) uj- és óborait* L Árajánlattal cs eladási feltételekkel készséggel szolgál. 313 16—30 ZeTz-elek EÓBI JÓZSEF Világos (j£\.rad.m.egry-e) cimre kűld.end.ők:.
