Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-09-08 / 36. szám
3 Békés 1912. szeptember 8. A „Békésvármegyei Múzeumiról. Valamely intézet jellemét — jellegét — megalkotni feladatának célja szerint szokták. Az elnevezésben már ez rendszerint benne van. A »Békésvármegyei Muzeum»-nak tehát az elnevezés szerint nem azt kellene jelentenie, amit az elkeresztelők akartak, hogy t. i. azért békésmegyei, mert Békésvármegye tartja fönn, hanem azt, hogy benne a megye egész területéről hangya- szorgalommal összehordott minden olyan tárgy megvan, mely ezen a területen hajdanában élt és most élő népnek, vagy népeknek kultúrájára fényt dérit. Az ilyen jellegű muzeum csak általános lehet. Az általájios múzeumban az archaeologiai tárgyak mellett helye van a néprajzi tárgyaknak is, azonfelül a földtani, természetrajzi, földművelési, kereskedelmi eszközök és produktumoknak, végül pedig a művészeti alkotásoknak. Az általános múzeumot megalkotni a feladat teljes tudásával, a részleteket is elemezni tudó átnézet szakismeretével lehet. A »Békésmegyei Muzeum« kezdetben csak egy dilettáns, minden szépért és jóért élő-haló embernek — saját gyönyörűségére — gyűjtött tárgyaiból állott. Rosszul mondom. Id. Mogvoróssy János először könyvtárat szedett össze, még pedig azért, hogy nevét ez által megörökítse Rendkívüli vágy — ne nevezzük hiúságnak, mert ennél nemesebb szenvedély volt — élt benne : kiemelkedni a hétköznapiság ködéből oda, ahol s halandók neveit akár ércbe, akár kőbe vésik. Tere és alkalma nem volt másként érvényesülni. Szegénysége is útját állotta. Patriotizmusa a kiemelkedés vágyával egyforma lévén, történelmi ismereteit Détsy Osmanographiájából is merítve, ott megtalálta azt, hogy a középkorban Gyulán valami főiskola állott, ezen főiskola újra létesítése képezte ábrándjainak netovábbját. A könyvtárat tehát ezen a jövő homályában rejtőző főiskola számára gyűjtögette, hol vásárolva, hol koldulva. Ez utóbbira nézve példa az, hogy néhai Tormássy Lajos, megyei főorvos könyvtárát részben magától, részben örököseitől megkapta. Néhai Örley pitikárusnak enciklopédikus könyvtárát azonban nem sikerült megszereznie. Ezek a könyvek most nem tudom merre kallódtak ? Mogyoróssynak a könyvtár gyűjtése közben numizmatikai ismeretei gyarapodván, elkezdett régi pénzeket is gyűjteni. A régi pénzek gyűjtése közben kedvet kapott történelmi személyekre emlékeztető tárgyak, majd később valóban régészeti tárgyak összeszedésére. Ezen közben ásványok és kövületek szerzéséről sem feledkezett meg, végül kiterjesztette tevékenységét művészeti tárgyakra is. Sajnos, hogy az ipari művészetet nem ismerte vagy talán — amint én a vele való érintkezés után emlékszem — az iparban művészetet nem is föltételezett. Innét származik az ő gyűjteményében az ipari produktumok teljes hiánya. ötlik a ref „Szeretetház“, mely pavilonjaival a jótékonyságot szolgálja. Szép látványt nyújt a kis- szamosi nagy vashid négy szeglete mellett emelkedő négy monumentális palota Balról a Széchenyi-teret, majd jobbról a postapalotát elhagyva a Wesselényi Miklós-utcán át a Mátyás király térre jutunk Az ügyesen parkírozott négyszögletes szép tér, mely méltán lehet Kolozsvár büszkesége, közepén fekszik a Zsigmond király uralkodása alatt épült impozáns gótikus Szent Mihály templom. A templom mellett áll Mátyás király lovasszobra, mely büszkén hirdeti a nagy király dicsőségét, s halhatatlanná teszi alkotójának, Fadrusznak nevét E térről rövidesen juthatunk az egyetem utcában levő Ferenc József tudomány egyetemhez, hol a hatalmas épületen kívül a régiségtani és növénytani szertárok, a tágas tantermek és az egyetemi ünnepségek megtartására szolgáló díszes aula tekinthetők meg. Az Egyetemutca más két nevezetessége a „Szent József Szeminárium“ és a „Menza-Akademika“ ez utóbbi két emeletes csinos uj palota Mindkét épület az egyetemi hallgatók internálására szolgál A Menzával szemközt a Petőfi-utcában találhatjuk a hires Bia- zini-szállót a Petőfi emléktáblával, melyet annak emlékére állítottak fel, hogy Petőfi Sándor 1848-ban itt lakott. A Petőfi-utcáról a Majális-utcán át a Szent György szobrával ékeskedő Szent György-térre jutunk, melynek egyik sarkában épült az egyetemi könyvtár szép palotája A könyvtár belseje modern, a lehető legnagyobb kényelmet nyújt, s egészen tüzmentesen épült. A könyvtár bejáratából láthatók a zöldfedelü elmekórtani épületek és az egyetemi klinikák többi pavilonjai. Nagyon csinos csoporto- zat, hegyoldalban épültek, s ez impozáns külsőt nyújt nekik A klinikák mellett fekszik a legkülönfélébb növényekkel dúsan diszitett botanikus-kert, benne az egyetemi kémiai és állattani intézettel. Ez utóbbinak megtekintése igen tanulságos. A muzeumAz etnográfiára az öreg ur már nem is gondolt. Nagyon természetes ez különben, mert amit gyermekkorunkban megism.rtünk és úgy tapasztaltuk, hogy azt mindenki tudja, mindenki ismeri: fölöslegesnek tartjuk a megörökítésre. Tapasztaljuk, bogy milliók között alig egy-két tudós ember vette azt észre, miszerint az etnológia nem maradandó és az etnográfia, a műveltség és a mekanizmus fejlődésével nemcsak változik, hanem egészen átalakul. Átalakul pedig annál rohamosabban, mennél inkább vágyódik nagyobb kényelemre akár a dologban, akár a henyélésben. Az etnológia gyors átalakulásának tapasztalata vezetett engem — e' sorok Íróját — két évvel ezelőtt arra, hogy felszólítsam a gyulavidéki róm. kath. tanító gyűlés tagjait a megye lakosságának — úgy nemzetiségi, mint vallási különbségének tekintetbe vételével — etnológiai tanulmányozására, hogy a megye etnográfiáját meg lehessen szerkeszteni Mellesleg megjegyzem, hogy szavam — sajnos — a pusztába kiáltó szavaként hangzott el. Ezen kitérés után visszamenve a muzeum jellemzésére, látjuk, hogy megalapítója általános mu zeumot létesített, bár annak igen sok ágát kihagyta. Az ő halála után igen sokáig stagnált a muzeum. Gyarapítására senki sem gondolt, mert hiszen helyisége sem volt. A Göndöcs Benedek, Zsilinszky Mihály ás Haan Lajos által alapított »Régész, Történelem és Közművelődési Egyesület« haldokolt, majd Oláh György által »Békésvármegyei Közművelődési Egyesület« címen újra éledve, a múzeumnak a vármegye is pártját fogta és — abban az időben — szép és tágas helyiséget építtetett a neki predesztinált helyen. Amint azután az id. Mogyo- róssy János által remélt gyulai r. k. főgimnázium létesült, az egyesület a főgimnázium épületében számára készült szobákban helyezte el. A muzeum őre azonban a muzeum érdekében Írott és kiadott régészeti. vagyis archaeologiai, etnográfiái, numizma tikai, művelődés történelmi és "a tudomány fejlődósét tárgyazó könyveket, mint szakkönyvtárba valókat és abból a szempontból is, hogy azokat nem id. Mogyoróssy gyűjtötte a muzeum épületében megtartotta így létesült a duplumokkal együtt most már 538 számú kötetből álló »Múzeumi Szak- könyvtár«. A múzeumi épületben elhelyezett Mogyoróssy- féle gyűjteményen és a Haan Antaltól vásárolt etruszk tárgyakon kívül most a muzeum tárgyait az 1898 óta lassankint adományokból, a laposhalmi ásatásból, a sarkaci Harmatszeg-dombból, Török- zugból, Szeregyházáról, Aranyágból, Neszürjhegyről, Kálvária dűlőből, Sándorbegyről, a Fekete-Körözsből gyűjtött és szerzeti paleolit-, neolit-, bonz-, la Téne-, népvándorlá'kori és legujabbköri tárgyak képezik. Ezen utóbbi gyűjtemények által az előbb álta lános múzeummá kezdett létesülni muzeum,’ szürke egyhangú archaeologiai múzeummá változott Nagyon természetes ez, minekutána a tanügyi kormány a szépművészeti tárgjakkal csupán a megyei mu zeum ellenlábasául létesített csabai múzeumot ajandékozgatta, iparművészeti tárgyakkal a közönség nem gazdagította, etnográfiái tárgyakat pedig pénz hiányában a muzeum nem szerezhetett. Mint archaeologiai muzeum is csak Gyula és környéke ős lakosaira vet fényt s igy jobban volna nevezhető Gyulai Múzeumnak, mint Békésmegyeinek. Id. Mogyoróssy János .életében csak került a megye területéről archaelogiai tárgy, mint például Szarvasról, Mezőberényről, Dobozról, Gyomáról, Endrődröl, Szentandrásról, de újabb időben a dilettáns ásogatók nemcsak Csabán, hanem Szarvason és Szeghalmon is létesítettek múzeumot. Mindez hagy- ján volna, de az a gáncsolni való, hogy egyes gazdag őstelepeket úgy ásogatunk fel hogy abból a tudománynak semmi haszna sincs, ezen felül pedig pedig igen sok, különösen bronz tárgy kerül idegen kézbe. Mindezeknek a tárgyaknak, ha már »Hékés- vármegyei Muzeum«, a megyeiben volna helyük, igy volna ez valóban megyei. A megyei muzeum számára kellene minden, a megyében fólszinre véletlenül kerülő tárgyaknak is jutnia. Isten segítségével és ifjú Gulyás János két hónapi odaadó munkásságé-al a múzeumra ezután nem lehet a rendezetlenség vádját kenni. Minden tárgya leitárba van véve és megszámozva. Most csak a tárgyak leírása és mutatójegyzékbe serozása, ezenfelül pedig a pénzgyüjtemény elhelyezése van hátra, mely munka a muzeumőrre vár. Ezekben óhajtottam tudomására adni az érdeklődő közönségnek a »Békésmegyei muzeum« állapotát, megjegyezve, hogy a Mogyoróssy halála óta gyűjtött anyag olyan nagy, hogy elhelyezésük alig sikerült a jelenlegi helyiségekben, igy is olyan zsúfoltak a szekrények, asztalok és fali táblák, hogy a tárgyak értékükhöz irányítva, nem érvényesülhetnek. Óhajtandó volna kétszer olyan nagy helyiség, mint aminő rendelkezésre áll. Domonkos János, muzeum ör. Tanügy. Gróf Széchényi Miklós megyéspüspök, a nagyváradi-egyházmegyei rém. kath. tanítók fegyelmi tanácsának megbízatását három évre megújítván, e tanács tagjául Békésmegye kathodkus tanítóit illetőleg Székely Lajos gyulai vezető tanítót, további 3 évi megbízatással kinevezte. A gyulai iparos tanonc-iskolában az 1912—13. tanévi beiratások köznapokon délután 5-től 6 óráig és vasárnap délelőtt 8-tól 10 óráig a következő sorrendben lesznek. Szeptember 9-én az 1911—12. évi előkészítő, 10. és 11-én az I. A és B 12 és 13-án a II. A és B, 14-én a III. osztály tanulói és az időközben szegődtetek tanoncok vétetnek fel Szeptember 15-én, vasárnap délelőtt lesz a téli tanfolyam tanulóinak beírása. A felvétel alkalmával raiuden tanonc 2 korona tanszerdijat tartozik fizetni. A beírás a régi polg. iskola helyiségében történik. — Abafi János, igazgató kertből a monostori ut, ennek végén fekszik a gazdasági akadémia minta kertjeivel és szántóföldjeivel — keresztezésével á Gyár-utcán át utunk Kolozsvár büszkeségéhez a „Nagy sétatéréhez vezet Ezen az egy kilométernél hosssabb hármas sétányú parkon végig menve egymásután találjuk a csolna- kázó tavat a korcsolyapavilonnal, mellette a kioszkot, ezzel szemben a bicikli versenyteret, ettől balra a lövöldét, s a sétatér végén az uszodát. Ezek mind egy nagyobb csoportozatban a sétatér felső végében találhatók. A sétatér sétatér-utcai főbejáratánál ékeskedik az uj nyári színház, tőle nem messze pedig az állami felsőbb leányiskola. A Sétatér-utcán a kereskedelmi akadémia mellett vezet el utunk. A sétatér és az Unio-utcák keresztezésénél megállva a vármegyeház tűnik szemünkbe, mig ha az Unio- utcán a Mátyás király tér felé haladunk a „Redut“ ósdi falai tűnnek fel. Ezen épületben mondották ki 1848-ban az uniót. E nevezetes történelmi mozzanatot emléktábla örökíti meg, mely a bejáró felett látható. Utunkat az Unió- és Kossuth Lajos utcán át folytatva Kolozsvár második szép teréhez a téglány- alaku Kossuth-térre jutunk, melynek alsó részét Emke-térnek nevezik Itten a szép parkon kívül, mely az alsó rész vagyis az Emke-tér közepét foglalja el, egymásután gyönyörködhetünk a ref. teológia-, Emke-, erdészeti-, pénzügyi- és igazságügyi palotákban. A tér felső részében találjuk a tanítók házát, s ezzel szemben a tér közepén a gyönyörűen épített, pazar fény és kényelemmel berendezett nemzeti színházat. A Mátyás király térről hasonnevű utca nyílik be, melyben „Kincses Kolozsvárnak“ egyik igen nagy nevezetessége, Mátyás király szülőháza fekszik. E történelmi nevezetességű helyen jelenleg az E. K. E néprajzi múzeuma áll Ezek volnának igen rövid áttekintésben Kolozsvár nevezetességei. Időnk nem engedi, hogy Kolozsvárt mint ipari és kereskedelmi várost tanulmányozzuk, pedig e téren is igen gazdag tanulmányanyagot nyújt Erdély székvárosa. Mielőtt Kolozsvár városától búcsút vennénk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a büszke fellegvárat, mely Kolozsvár hajdani erőssége volt, jelenleg pedig katonai laktanyák, puskaporos stb raktárak foglalják el. * * * Utunk Torda felé vezet. Alig hagyjuk el a kolozsvári pályaudvart egy nagyobb épületcsoport ragadja meg figyelmünket. Több nagy pavilon, magas falakkal körülvéve. Ez az állami javítóintézet. A nagy kőfalon belül szépen művelt kertek, gyümölcsös. méhes ,stb láthatók, jelezvén, hogy a vásott gyerekek a fegyelmezés és oktatáson kivül j testi munkával is foglalkoznak A közepén álló kis kápolna pedig a vallásos nevelésről tanúskodik. Szamosfalva mellett, az 1848—49 iki szabadság- harcban éléséit hős honvédek dicsőségét fennen 1 hirdető emlékoszlopot pillantjuk meg. Apahida állomás után a vidék észrevehetően szépül. Kolozs- kara és Virágosvölgy között már az Erdélyt jellemző vadregényes tájképek egyike tárul szemeink elé. Különösen elragadó a vidék szépsége ott, hol a vonat egyik alagútból kijőve, a hegygerincen háromnegyedkor alakban végig fut, s nem messze az előbbi alaguttól, melynek bejárata már egész jól látható, egy második alagútba robog be. Természetes, hogy e két alagút közti völgykatlanban a természet szép panorámája gyönyörködtet bennünket A kalauz értésünkre adja, hogy a következő állomáson Aranyosgyéresen a Torda felé vivő szárnyvonalra kell átszállanunk. Messziről látható már a hegy tövében fekvő csinos város, a tőle balra fekvő „Tordai hasadék“-
