Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)

1912-01-28 / 4. szám

6 Békés 1912. január 28. *«»»»*»«»»» *»»»»»»» »»»»<.»*«, »»»»»»« Bármikorra legkedveltebb meglepetés. Saját találmá­nyi! 3 palackot tartalmazó kosár finom régi bánáti szilvorinm melyet 7 K-ért bórmentve utánvéttel, vagy az összeg előzetes beküldése mel­lett szállit az 1859. óv óta számtalanszor kitüntetett bánáti szivoriumtöményitő cég Sehattelei Mihály Lúgos, 201. Krassószörény-megye. 645 7-10 » ♦ r*­» * ♦ » » ♦ ♦ > *■ * » ♦ » » ♦ ♦ ♦ * ♦ » * ♦ » >» » ♦ » » Közgazdaság. Uj vámszedési jogok engedélyezése. A törvény- hatósági bizottság kérte a kereskedelmi minisztert, hogy Gádoroson és Nagyszénáson, a vasúti állomá­sokon fel- és leadott áruk után engedélyezzen a vármegyének vámszedési jogot abból a célból, hogy az ottani vámosutak költségei letőrleszthetök és a vamosutak jókarban fenntarthatok legyenek. A ke­reskedelmi miniszter hosszas tárgyalások után a vár­megye kérelmét teljesítette és a kért vámszedési jogot 10 évre engedélyezte. A vámdijszabályzat ér vényét azonban egyelőre csak 4 évre állapította meg. mert, a végleges vámdijszabályzat csak is 4 év alatt beszerzendő forgalmi adatok ismeretete után lesz megalkotható. Vasúti segely. Több ízben emlitet'ük már, hogy Kunszentmartontól kiindulva Öciöd, Szentandrás, Szarva>, Mezőberényen át Körösladányig van tervbe véve egy vasútnak az építése, a melyre az előmun­kálati engedélyt az érdekeltség megkapta. Hogy a kérdéses vasút létre jöhessen, az érdekelt közsé g*knek nagyanyagi hozzajarulással kellene elősegí­teni a vasút megépítését. Az egyes községekre — azok érdekeltségének arányában meg lett állapítva az az összeg, amelyet az illető községnek — va suti részvények ellenében — meg kell szavazni. Kö- röstarcsa községre nézve 160u00 koronában állapít­tatott meg a kérdéses vasúti segély mérve. A köz­ség ezt az összeget legutóbb tartott közgyűlésén egyhangúan megszavazta, egyben a vasút részére szükséges területet és az utak használatai is rendel­kezésére boCfájtotta A 160000 korona 50 százaléka a munkálatok megkezdésekor, a másik 50 százaléka pi-dig a vasútnak a forgalom részére történt átadása után fizetendő. A község a szóban levő összeget köiC>ön utján szándékozik fedezni, a melynek annui­tásai a közpénztári költségvetésbe vétetnek fel. Az löuOOO korona hozzájárulás csak akkor kötelezi a községet, ha a többi községek is megszavazzák a reájuk kivetett hozzájárulást, ellenesetben Köröstar- csa község csak 130000 koronával járulna a vasút létesítéséhez. A község azt is kikötötte, hogy a vas­útnak rendes nyomtávúnak kell lenni. Ezzel szem­ben — a mint halljuk — Mezőberény a keskenyvá gányu vasút megépítése mellett van s csak ilyen vasútra hajlandó segélyt megszavazni. Vízvezeték Békésszentandráson. Békésszentand- ráson dr. Dunay Alajos kanonok-plébános elnöklete alatt, a vízvezeték létesítése végett egy zárt ártézi kút társaság alakult A társaság a vizimü hatósági engedélyezése céljából felszerelt kérvényét az alis­pánhoz már be is nyújtotta, a ki az eljárást mar folyamatba is tette. A tagosítás és a tagositási eljárás minél szé­lesebb körben való ismertetése helyes és valódi cél­jainak megismertetése céljából egy füzet jelent meg »Tagositsunk« címen. A földmivelésügyi miniszter ebből a füzetből a vármegye részére 500 példányt küldött azzal a felhívással, hogy azok az érdeklődők között ingyen szétosztandók. Községi mének eladása. A községek által te­nyésztési célokra kedvezményes áron az államtól kapott méneket, a községek 8—10 év múlva — midőn a mének már a községek kizárólagos tulaj­donát képezik, — üzérkedési célokból, — mint hasz­nált lovakat — eladják. Ezen visszaéléseknek elejét akarja venni a miniszter azon rendelkezésével, mely- szerint a kedvezményes árban az államtól a községek által megvett méneket — midőn azok a község tu­lajdonába mennek át — tartoznak a községek meg­vételre az államnak felajánlani, és eladni csak akkor lehet, ha ahhoz a miniszter hozzájárul. Beton járdaépítés Szarvason. Szarvas közzég képviselőtestülete elhatározta, hogy a Deák Eerenc, Szt. István, Kákóci, Gróf Széchenyi, Szabadság és a Vajda Péter-utcák egy részén betonjárdákat fog építeni. A tervbe vett építkezési terület 6y2 négy­szögölet tesz ki. A község által alkotott szabályren­delet szerint a háztulajdonosok a betonjárda költsé­geinek 30 százalékát tartoznak fizetni. A községet a létesítendő betonjárda költségeiből a felveendő köl­csön törlesztési részlete fejében évi 2000 koro.na fogja terhelni. Az országos állatbiztosító szövetkezet nagy­arányú mozgalmat indítóit, hogy az egyes községek­ben megalakíthassa a helyi szövetkezeteket. Ez a mozgalom egész Békésmegyére kiterjed. Gyulán e szövetkezet megalakítására a múlt vasárnap délelőttje tűzetett ki, azonbaD, hogy akkor vásár volt, a meg- I alakulást, illetve a szövetkezet ismertetését megtar­tani nem lehetett s igy az el iett halasztva csütör­tökre, mikor is gazdaközönségünk élénk részvétele mellett a varosháza nagytermében az ismertetés meg is történt. Az állatbiztosító szövetkezet központi kiküldöttje Hajnik Pál s a Békésvármegyei Gazda­sági Egyesület titkárja Mázon Pál nagy érdeklődő figyelem kíséretében tartották meg előadásaikat, is­mertetve a szövetkezet célját. Az egybegyült gazda­közönség azonnal átlátta a sáövetkezet fontosságát s a megalakítás, illetve iratkozás a gyűlés után meg­indult, a városi gazda Pettner József irodájában. S ha 100 drb állatot bejelentenek biztosításra, úgy a központi kiküldött megalakítja a helyi szövetkezetét, mely az országos központinak tagja lesz. A biztosító j gazdák legalább egy 4 koronás üzletrészt kötelesek váltani melyet négy év alatt fizethetnek le, koro­nánként A biztosított allat után ingyen orvost és gyógyszert kap a gazda s ha a biztosított állatja elhullik, a biztosított összeg 80 százalékát megfize­tik. A biztosítási díj egy percent, mely 5-ig emel- kedhetik. Azontúl a központ téríti meg az esetleges károkat. Nagyon üdvös és nagyon életrevaló ez a szövetkezet, égy rég idők óta kívánatos hézagot pó­tolna. ha gazdáink sajat jól felfogott érdekükben minél számosabban tömörülnének e szövetkezet ke­retébe. Szarma/ási bizonyítványok Törökországba. Az aradi kereskedelmi és iparkamara tudomására hozza a Törökországba való szállítással foglalkozó kereske­dők. iparosok és vállalkozóknak, hegy a török adó­vezérigazgatóság az Olaszországgal viselt háború kö­vetkezteben a hadüzenet napjától kezdődőleg fel­adott olaszországi származású árukat 100 százalékos értékvámmal sújtja, minek következtében az Olasz­országon kívüli európai országokból bevitt áruk pro- venienciája származási bizonyitványnyal igazolandó. E bizonyítványokat a kereskedelmi és iparkamarák állítják ki s bővebb felvilágosítás is e tárgyban az aradi kereskedelmi és iparkamara irodájában sze­rezhető. A gyulai vasúti állomás mizériái már nemcsak Gyula városa, a kereskedők és kereskedő ifjak tár­sulata és a közigazgatási bizottság panaszait váltot­ták ki, hanem az aradi kereskedelmi és iparkamara figyelmét is felhívták. A MÁ.V-on tagadhatatlanul mindenfelé nagy bajok vannak, a szükséges beruhá­zások osaknem egy milliárdnyi összeget igényelné­nek, de a bajokban is vannak fokozatok és olyan természetűek, amelyeknek orvoslására már nemcsak közforgalmi, hanem a szó szoros értelmében vett életbiztonsági okokból sem lehet többé várni. Ilyen további várakozást nem tűrő bajok sehol sincsenek oly fokban, mint a gyulai állomáson, ahol a vasút megnyílta, tehát 40 esztendő óta abszolúte semmi bővítés nem történt az állomáson, pedig a forga­lom moghuszszorozódott. A vágány-hálózat kicsi, az állomásépület roppant szűk, a hivatalnoki karnak s a váró-közönségnek egyaránt. Epoly szükek a rak­tárak úgy, hogy nagyobb forgalom idején (pedig ez a nagyobb forgalom permanens) a vasút a fekbér- mentes határidőt leszállítja, a fekbéreket pedig öt­szörösére emeli. Mindezen körülmények arra indítot­ták a kereskedelmi és iparkamarát, hogy f. hó 25-én tartott üléséből kifolyólag a gyulai állomás immár elkerülhetlen bővítési munkálatai foganatba vétele érdekében az államvasutak igazgatóságánál közbe- i járjon. Kéry Gyula főispán mostani budapesti útja alkalmából szintén felhasználta az alkalmat és Beöthy László kereskedelemügyi miniszter előtt feltárta a gyulai vasúti állomás tarthatlan mizériáit, kérve azok soronkiviili sürgős orvoslását Az együttes ak­ciónak, reméljük és még inkább óhajtjuk, hogy mi- nélelőbb kedvező foganatja legyen. Növény-küldemények postai szállítása. A nem­zetközi filloxera-egyezmény értelmében az egyezmény­hez hozzájárult államok kölcsönös forgalmában az olyan csomagokhoz, amelyek csemetéket (cserjéket) és faiskoláoóí, kertből, narancs-tenyészdéből, meleg­ágyból és virágházból származó élőnövényeket tar­talmaznak, a feladó megfelelő nyilatkozatot és ha a feladó nem olyan telep, amely vészmentesnek van nyilván tartva, a származási hely hatósága által ki­állított bizonyítványt is köteles csatolni. Minthogy ezeknek az okmányoknak útközben való elkallódása esetében a csomag kézbesítése késedelmet szenved­het és a feladó, illetve a címzettet sokszor kár is éri, az aradi kereskedelmi és iparkamara figyelmez­teti az érdekelteket, hogy a szóban levő nyilatko­zatnak és bizonyítványnak a szállítólevelekhez való csatolása mellett, azok másodlatait az akadálytalan továbbítás és kézbesítés érdekében egyidejűleg ma­gába a csomagba is elhelyezzék. Ezeknek az okmány­másodlatoknak jelenlétét a feladónak a küldemény burkolatán és a szállítólevélen az alábbi vagy ha­sonló megjegyzéssel kell jeleznie »Duplicata des do­cuments dans le colis« (»a bizonyítványok másola­tai a csomagban«). Amennyiben ugyanis ilyen fel­tételesen szállítható növényküldemény szállítólevele mellől útközben az előirt okmányok hiányzanak is, de a fenti vagy hasonló megjegyzésből kivehető, hogy azok másodlata a küldeményben található, a postahivatalok a csomagot akadálytalanul továbbí­tani kötelesek, illetve a kicserélő postahivatalok azokat ne m utasíthatják vissza. * * * * * * * * * * & * & * * * * * * * ►* * & * Békésmegyei Villamossági Részvénytársaság Gyulai Yillamtelep Hirdetmény. * Ezennel van szerencsénk Gyula r. t. város n. é. közönségének b. tudo­mására hozni, hogy kpti. igazgatóságunk hozzájárul azon javaslatunkhoz, mi­szerint t. fogyasztóink számának megfelelő szaporítása czéljából — mindazon t. jelentkezőknek, kik kellő anyagi biztosítékot nyújtanak (határidő fentartása mellett) a mmm oer áron amely körülmény — tekintettel arra, hogy a szerelési anyagokat szállító ezé- giskkel az eddigieknél jóval kedvezőbb feltételek mellett sikerült kötéseket léte­síteni — tetemesen csökkenti a berendezés költségét. A berendezéshez szükséges tervek és költségvetésekkel, valamint a szük­séges feivilágositásokkal — a t. jelentkezőkre nézve minden kötelezettség nél­kül — készségesen szolgálunk. Gyulán, 1912. évi január hó. 11 2—25 Bélésűi Uilianossáíi Részvénytársssás Gyulai ÜzemvezBloséíe. * *

Next

/
Oldalképek
Tartalom