Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-08-25 / 34. szám
XLIV. évfolyam. Gyula, 1919. augusztus 95. 34. szám. Előfizetési árak: Egész évrt ......... 10 K — f Fé l évre............. 5 K — f Évnegyed re ... 2 K 50 f Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán. Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények. hirdetések és nyiltterek intézendők. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT1 HETILAP. Kéziratok nem adatnak vissza Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Megyei közgyűlés előtt. Bókésvánnegye törvényhatósági bizottságát, mint azt már lapunk múlt heti számában a tárgysorozat közlése mellett megírtuk, a vármegye alispánja — több sürgős természetű iigyuek eliutézése végett — f. hó ‘29-ére rendkívüli közgyűlésre hívta össze. A közgyűlés első tárgya a vármegyét általánosan érdeklő ügy: a zombor—szeged — berettyóújfalui állami útnak a vármegye területére eső 37 kilométer hosszú szakaszának állami kezelésbe történt vétele. A kérdéses útszakaszok a vármegye képviselője által, az állam kiküldöttje részére a f. évi julius 1-től kezdődő hatállyal átadatván, a felvett jegyzőkönyv bemutattatik a törvényhatóságnak. A törvény- hatósági bizottságnak az átadási jegyzőkönyv szerint a vármegye képviselője által elvállalt! kikötések elfogadása és az általa előterjesztett kérelmek felett dönteni kell, mert az államosítás , csakis a törvényhatóság hozzájárulása és a kívánt feltételek elfogadása esetén lesz érvényes. Az utak átadásával egyúttal átadattak az utka- j paróházak, a felszerelések és az utakon levő beépitmények is. Az átadott utakon alkalmazott | utkaparókat az állam hajlandó átvenni. A vármegyei közkórháznál eszközölt épít-1 kezésekkei kapcsolatosan határidő túllépések j történvén, a megtartott felülvizsgálat ered- ! íuénye alapján a kötött szerződések értelmében ! a vállalkozóknak kötbéreket kellene fizetni. A‘ vállalkozók a kötbérek elengedését kérik, indokolván a kérelmet a fennforgó méltányossági és egyéb körülményekkel. A kötbérek elengedésének kérdésében, tekintettel arra, hogy az építtető a vármegye volt, a törvényhatósági bizottságnak kell határozni. Határozatának meghozatalánál figyelemmel kell lfenni arra is, nehogy a kötbérek el nem engedése esetén a vármegye bizonytalan kimenetelű pernek legyen kitéve. Ezért a szóban levő kérelmek elbírálásánál a törvényhatósági bizottságnak nagy gonddal és figyelemmel kell eljárni. A belügyminiszter Budapesten a f. évi szeptember 30-tól október 20-ig terjedő jog és államtudományi továbbképző tanfolyamot tart. Az első ilyen tanfolyam a múlt évben volt. A tanfolyam nevezetesebb köz- és magánintézmények megtekintéséből és szóbeli előadásokból fog áll an i. Minden törvényhatóságnak joga van tisztviselői közül egyet vagy kettőt a tanfolyamra fel küldeni, akit azonban a házi pénztárából tartozik segélyezni. Mivel a tanfolyam arra az időre esik, midőn az októberi rendes közgyűlés nagymérvű s sokoldalú teendői veszik igénybe a tisztviselőket, ennélfogva a központi tisztviselők közül a tanfolyamon senki sem vehet részt, hanem a járási tisztviselők egyikének kiküldése lesz javaslatba hozva. Megjegyezzük, bogy a tavalyi tanfolyamon a vármegye részéről senki sem vett részt. A járási számvevői intézmény ellen sok a panasz és ezért a pénzügyminiszter tervbevette, hogy az intézményt vagy eltörli, vagy pedig a szükséghez képest módosítja. A belügyminiszter a pénzügyigazgatóságok által a járási számvevői intézmény ellen felhozott panaszokat körrendeletében felsorolván, felhívja a törvényhatóságokat, nyilatkozzanak a fölhozott kifogásokra nézve és általában tegyenek jelentést, hogy a járási számvevői intézmény működése és arravalósága tekintetében minő tapasztalatokat szereztek az alatt az idő alatt, mióta az intézmény életben vau. A járási főszolgabirák — akik mellett a járási számvevők működnek — kivétel nélkül a legnagyobb eréllyel szállnak síkra a járási számvévői intézménynek további fenntartása mellett, azt a gyakorlatban a legjobban bevált intézmények egyikének mondják és előadják azokat a módosításokat, amelyek keresztülvitele mellett a fennálló hiányok kiküszöbölhetek lennének. A törvényhatósági bizottságnak a javaslata a beérkezett jelentések alapján előreláthatólag az lesz, hogy a járási számvevői intézmény megszüntetése a közérdek sérelmével járna, tehát az okvetlenül fenntartandó, a mutatkozó hiányok a vonatkozó törvény módosításával könnyen megszüutethetők. Azt hisszük, hogy a törvényhatóságok véleménye az egész országban a járási számvevői intézmény fenntartása mellett fog megnyilatkozni, azonban ha odafent elhatároztatott az intézmény eltörlése, amint valószínű, hogy úgy van, a törvényhatóságok véleményére — mint számtalan esetben látjuk — semmit sem adnak és úgy fognak eljárni, amint az már előre elhatároztatott. Az alföldi első gazdasági vasút pénzügyeinek rendezése végett kénytelen részvénytőkéjét felemelni. A vasút fejlesztése érdekében ugyanis eddig mintegy 700,000 korona értékű beruházásokat teljesített és még 300,000 korona erejéig kell beruházásokat foganatosítania. A beruházások költségeit eddig kölcsönből fedezte, ami egyrészt bizonytalan, másrészt drága. Ezért 1.215,000 korona erejéig elsőbbségi részvényeket szándékozik a vasút kibocsájtani, amelyet a törzsrészvényesek vennének át, az elsőbbségi részvény ö'ö^/o-ot jövedelmezne és ezzel elérhető lenne az is, hogy az üzleti feleslegek, amelyek eddig az adósságok törlesztésére voltak T A B C á. A fakturás embör. irta: Féczely József. Gúzs Péter gazda feje fölött ugyancsak kezdtek tornyosulni a csúnya fekete felhők. Félő volt hogy beüt az istennyila Levelet hoztak a faluházától. Pöcsétös levelet. Azt tartalmazta az a hitvány papiros szigorú betűkkel kiértelmezve, —- sülyedne el a kitalálója, — hogy minekutánna kezes-fizess, tehát kettőezer korona váltóadósság és törvényes járulékai után Gúzs Péter megegzekváltatik, azaz mivel egyéb földi java nincs, a kis háza örökös árverésen rá- üttetik a legtöbbet Ígérőre — A fenét . . .! — nyújtotta ki hosszú nyakát Gúzs Péter. Az irás ugyan nem volt nagy meglepetés Péter gazda előtt; tudta, hogy jönni fog; ha ma nem, hát holnap; várta is; de azért mégis bele- vörösödött — Kánisz tota máter . . .! Tudnivaló, hogy az öreg két latin iskolát is járt s ezt főként a káromkodásával értelmezte ki; azaz, hogy ennyi maradt meg benne a tudományokból, melyet aztán igy alkalomadtán egész cél szerűen használatba vett. — No anyjuk — szólt oda az asszonynak — most elválik, hogy igazándibul fakturás embör vagyok-e, mint ahogy ezek a kongók titulálnak, vagy nekem is csak a csizmaszárban van az eszöm veleje . . . Úgy a. Úgy hivták a faluban Gúzs Pétert: Fakturás embör Ez a cim onnan ragadt rá, hogy Péter gazda akármilyen csávába kerülközött, abból kifürödte magát De most ? 1 Az asszony kétségbeesve csapkodta össze a két tenyerét — Mi lösz most ? Mi lösz ? A sopánkodásban, jajgatásban be nem állt a j szája. Való igaz, hogy Péter gazda az első felszólítás alkalmával könnyen vette a esetet. — Majd kievickélök belüle . . ! De biz inkább befelé haladt a bajba s a hínár ugyancsak fogta a lábait. Akárhogy forgatta magát, sehogysem talált kibúvót. A városból meg egyre riogatták Jött a becsüs, a végrehajtó ... A vészmadarak Ennek már a fele sem tréfa! Betalpalt a városba, a nagytakarékhoz Onnan származott a pénz Hátha szánalmat tudna gerjeszteni. No, ahoz is értett De az urak elé hiába tette ki a* egész lelkét, hiába mutatta ki egész világosan, hogy abból a pénzből — mint ahogy igaz is — egy garast se látott, ő csak éppen, hogy be- ieegyezködött a pénz fölvételbe, merthogy Száraz Istvánnak, aki jó koma, meg ritka böcsületös embör, valójában szüksége is volt rá, lovakra, tinókra Hogy eldöglöttek . . ? Hisz mindnyájonkkal közös az úristen ! Hát ne is acsarkoggyanak ol3-an szigorúan az urak Jól tudják, hogy ő csak éppen hogy a nevét tötte arra a kis váltó cédulára Aztán nem is böcstelenség utján veszött el a pénz, hanem az valóságos istencsapás volt Ki hitte volna a katasztrófát. Lám ő nem is haragszik a • komára, merthogy az nem is tehet róla. Hiszen ha tulélte j. TJLtód.a. V^LÜG-OSI (-2^_ra.d.m.eg"37-e) szólőraa-g-^loirtol^oe pinceg-azdas^ga ajánlja, kittinő minőségű Ixeg-yi "borait és ped.ig : 1911., 1910., 1909. és 1908. évi asztali és pecsenye- és Muskotály régi fajborait, továbbá legfinomabb borait, legfinomabb palackérett Furmint, Rizling minőségű ménesi veres CSikavér) uj- és óborait* Árajánlattal és eladási Teltételekkel készséggel szolgál. 313 13—30 Leveleid IHÓ2DI JÓZSIÉI "X7*ilág'cs (Aradmegye) cim.ro JcvLld-enclol?:Za-pu-nls: mai száma, e oiHa.i
