Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-08-18 / 33. szám
3 Békés 1912. augusztus 18. kamat és járadékadót fizették, most azonban jövedelem adót is fognak fizetni. Végül a hazai vagy külföldi vállalatok által kibocsátott részvények vagy bárminő értékpapírok tulajdonosai, az osztalékok, il letőleg kamatok után. Amint említettük, a jövedelemadó alapját az adóköteles tiszta jövedelem alkotja. Az adóköteles tiszta jövedelem megállapítása pedig az adózó nyers bevételeinek számbavételével kezdődik. Nyers bevételnek tekintendő általában az adózónak bármely forrásból eredő, akár pénzbeli, akár nem pénzbeli, de pénzértékkel biró (pl. terményekből álló) bevétele, tekintet nélkül arra, hogy azt tényleg kézhez vette-e, avagy csak követelésképen illeti meg Őt ez a bevétel. Ehhez a nyers bevételhez hozzászámítandó még: a lakásnak nyers haszonértéke, melyet az adózó saját házában elfoglal, illetményképen, vagy teljesen ingyen kap, a gazdasági és üzleti cikkek értéke, melyeket az adóköteles saj it gazdaságából vagy üzletéből háztartásában felhasznál. Az eképen egybevont nyers bevételekből levo- nandók az általános kereseti adónál már felsorolt megengedett levonások, s a fennmaradó rész alkotja az adóköteles tiszta jövedelmét. Az adóköteles jövedelméhez az a jövedelem is hozzászámítandó, mely a vele közös háztartásban élő tagoknak jövedelméből származik. Ebben az esetben tehát a közős háztartásban élő tagoknak önálló adózása elmarad, s a közös háztartás, mint gazdasági egység válik a jövedelemadó alanyává. A közös háztartáshoz csupán a férj, feleség, szülők, gyermekek és testvérek tartoznak. A közös háztartás fejéül az tekintetik, aki a közös háztartásban levőktől kezéhez folyó jövedelem fölött rendelkezik ; ennélfogva ennek nevére kell az adót is kivetni, akár van a háztartás fejének külön jövedelme, akár nincs. Ezen általános szabály alól csak akkor van kivételnek helye, ha a családtagnak 800 koronát meghaladó szolgálati járandósága (fix fizetése, nyugdija) van, amikor ezután önállóan adózik ; vagy ha a családtagnak az a keresete, mely csupán napszámból, vagy heti bérből származik és ez évente 500 koronánál nem nagyobb, nem számítható a családfő jövedelméhez, vagyis adózatlanul marad, ha a családfőnek egyéb nem a háztartásához tartozóktól származó jövedelme az 1000 koronát meg nem haladja. A feleségnek, gyermeknek, szülőnek vagy testvérnek bárminő más jövedelme azonban még ezekben az se tekben is a családfő jövedelméhez számit. Például ha a családfőnek, aki gyári munkás, évi adóköteles keresete 750 korona, a feleségnek pedig — aki mosónő — évi adóköteles keresete 350 korona, ebben az esetben a feleség keresete a férj keresetéhez nem számítható hozzá, sőt adót sem lehet kivetni, mert a férj jövedelme a 800 koronás adómentes létminimumon alul van. Ha azonban a feleségnek még 1000 korona kölcsöntőkéje van, melynek 60 korona az évi kamata, ez a 60 korona már a férj jövedelméhez — Ez az igazi házastársi szerelem, gondolta magában. Nem lángol, nem éget, de szeliden melegít. Érzést visz a szivbe, de egv percre sem homá- lyositja el a józan észt. Benső és meghitt lett a házastársak viszonya s mikor felesége legénykori viszonyai iránt érdeklődött, habozás nélkül mondotta el Vilmához való nagy szerelmének történetét, még azt is, hogy még vőlegény korában is szerette őt, bánkódott utána. Aztán össze-vissza csókolta az asszonyát, pajzán- ságokat súgott a fülébe, az asszony nevetett és megbocsájtott neki. Másfél év múlva — akkor már három tagból állt a család — nyáron a tenger mellé utaztak. Itt találkoztak Vilmával, aki nászuton járt férjével. Vilma büszke főhajtással üdvözölte Vándoryt s bemutatta férjének, egy kedves, szerény fiatal embernek. Mikor Vándory megcsókolta Vilma kezét, megdobbant a szive, elviharzott viharok emléke reszket- tette meg Ám egy pillantás jéghideg arcába meggyőzte ő.t arról, hogy nem kell tartania semmitől, ez a nő már túl van emlékein Vándory hamarosan magához tért, zavarodottságát nyugodt és öntudatos modor váltotta fel Örült hogy ilyen könnyen esett túl a találkozáson Amikor Vilma férje, egy nagy gyár hivatalnoka, a világ legtermészetesebb hangján s felesége mosolyától biztatva mesélte el, hogy utolsó és egyetlen örökségét, az ezer forintot el- nászutazzák, Vándory egy kis irigységet érzett az ember iránt, akinek eszébe sem jutott, hogy szerelmével a szegénységet állítsa szembe s úgy beszél az utolsó ezer forintja elköltéséről, mintha ez máskép nem is történhetett volna. Vándory nem merte bevallani magának, hogy tulajdonképen miért irigyli ezt azt embert s hogy kényelmetlen benyomásain túl tegye magát, hencegni kezdett a vagyonával, vállalataival és az összeköttetéseivel. Az ifjú pár némán hallgatta, de Vándory nem mert Vilma szemébe nézni. Aztán derűsen, közönbösen váltak el egymástól A kis tengeri fürdőn nem kerülhették ki egyszámitandó és a 810 korona összjövedelem után az adó kivetendő. Fentebb jeleztük, hogy minden polgárnak ősz szes jövedelme esik ezen adónem alá, származzék az fölbirtokból, házból, ipari, kereskedelmi, vagy az általános kereseti adó alá eső haszonhajtó foglalkozásból; tőke vagyonból és egyéb a tőkekamat és járadékadó tárgyát képező jövedelemből; nyilvános számadásra kötelezett vállalatok jövedelméből; a szolgálati viszonyból származó illetmények és ellátásokból. (Fix fizetésű állami, községi és magántisztviselők és alkalmazottak, valamint nyugdíjasok). Jövedelemadó fizetendő: a földbirtok jövedelme után, akár maga kezeli a tulajdonos, vagy haszon- élvező, akár bélbeadja. Ez a tiszta jövedelem becslés utján fog megállapittatni. A becslés úgy történik, hogy a pénzügyigazgatóság az adókivetési munkálatok megkezdése előtt a gazdasági egyesülettől véleményt kér, hogy ugyanabban a községben vagy környéken bérbeadott hasonló minőségű földnek mennyi az átlagos haszonbére katasztrális holdanként és pedig nagy gazdaságoknál (1000 kaf. ho dón felül), közép gazdaságoknál (100—1000 holdig) kis gazdaságoknál (10(J holdon alul.) A házbirtoknál az adóköteles jövedelmet a házbéradó alapjául is vett nyers haszonbér alkotja, leütve ebből a fenntartási költségeket s a lakbérnek azt a részét, amely a laküresedés tartamára esik. Az ipar, kereskedelem és egyéb az általános keresetiadó alá tartozó foglalkozás jövedelmének az általános kereseti adó kivetésénél is alapul vett üzleti tiszta nyereség tekintendő. Tőkevagyonból származó jövedelemnek tekintendők: kamatok, járadékok, adóköteles belföldi értékpapírok kamatai, belföldi takarékbetétek kamatai, gyámpénztárak által kezelt összegek kamatjövedelme, a hazai vállalatok által kibocsátott részvények (szövetvetkezeti üzletrészek) osztalékai, a külön törvényekkel adómentesitett belföldi kötvények és záloglevelek kamatai, bárminő külföldi részvénynek, vagy értékpapírnak, illetőleg a külföldön elhelyezett tőkének (takarékbetétnek) kamata, osztaléka, a postatakarékpénztári betétek kamatai. Ugyancsak a jövedelemadó alá tartoznak a szolgálati viszonyból eredő jövedelmek, tehát ezt fizetik : köz- és magántisztviselők, íprros-, kereskedősegédek, gyári munkások, akik fizetés, bér, munkabér, állandó napidij, tiszteletdij, lakpénz, személyi pótlék, korpótlék, jutalom, vagy rendkívüli évi segély címén járó állandó természetű, vagyis összegében előre meghatározott illetményt húznak és pedig akár készpénzben, akár természetben jár az nekik. Ide tartozik a szolgálatban állók jutaléka, egyezmény, vagy darabszám szerint járó dija, időleges napidija, az adózót megillető változó természetű, vagyis összegében előre nem ismert járandósága. A jövedelemadó kivetésének előkészítése megmást az emberek s igy már harmadnap bemutatta Vándory a feleségét Vilmának, A két asszony hamarosan összebarátkozott, félórával az ismerkedés után már magukra hagyták a férfiakat és mosolyogva könnyedén csevegtek egymással mind ama száz és száz haszontalanságról, ami a nőket érdekelni tudja, ha nincsen férfi a tájékban. A két pár naponta órák h'osszat együtt volt, összeszoktak Vándory több Ízben egyedül maradt Vilmával, de soha egy szó sem esett a múlttól és a férfi megnyugodva konstatálta magában, hogy nem is érzi a szükségét annak, hogy a múltat szóba hozza Ezt elmondta a feleségének, aki ezért megölelte, megcsókolta és elismerte, hogy Vilma szép és kedves nő. és nem csodálja, hogy Vándory szerelmes volt bele. Szép csendesen, szelíd szórakozások közepette múltak a napok. Egy tikkasztóan forró nap délutánján Vándory feleségének csónakázhatnékja támadt. Az asszony minden kérése parancs volt Vándory számára és szó nélkül belement az ötletbe. Annál is inkább, mert jeles úszó és evező volt. , Vilmáékat is beinvitálta. Vilmának, aki most látta először a tengert, nagyon tetszett az ötlet. De férjének, akinek agyondolgozott szervezete nem bírta a tenger hullámzását, nem volt Ínyére a dolog. Amikor azonban észrevette, hogy Vilma kissé elkedvetlenedik, majd látta, mint ragyognak fel az asszonyka szemei, amikor Vándoryék a könnyű, elegáns csónakba szálltak, karon fogta Vilmát s a csónakhoz vezette Ő maga visszamaradt a parton. Vidám szellő duzzasztotta a vitorlát, a csónak gyorsan siklott a nyugtalan vizen A kormány féken tartása teljesen igénybe vette Vándoryt, aki alig szólt az asszonyokhoz Ezek is hallgattak, elmerültek a tenger hangulatának érzésébe. Félóra múlva elmosódottan látszott csak a part, Vilma szeme elé fogta a keze.it, úgy kereste férjét, aki a parton várt reá, de alakját nem tudta már kivenni. lehetősen körülményes s az eddigi eljárásoktól sok tekintetben elütő uj módszer szerint történik. Mindeneklőtt az év január 15-éig minden adózó (kivéve az állami és vármegyei tisztviselőket alkalmazottakat és nyugdíjasokat, br fizetésükön kívül egyéb jövedelmük nincsen) tartozik a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) díjtalanul kapható nyomtatvány kitöltésével összes jövedelméről vallomást adni. A kivetés első évében, 1913-ban ezt az ivet mindenkinek, aki eddig adófizető volt, hivatalból kézbesittetik, ellenben a következő években a vailo- mási iveket hivatalból csakis azoknak kézbesittetik, akik a megelőző évben 2000 koronánál nagyobb jövedelem után voltak megadóztatva. Ha valaki a vallomási ivet kitölteni nem tudná, a községi elöljáróság (városi adóhivatal) köteles a tollbamondott vallomás alapjan az ivet díjtalanul kitölteni. A vallomás ivek hivatalos titokként kezeltetnek. Aki vallomását az előirt határidő alatt be nem adja, épugy mint az általános kereseti adónál 1, 4 illetve 5 °/o pótlékot fizet a kivetett adója után. Ugyancsak minden év január 15-éig tartozik minden ház tényleges birtokosa, akár bérbe van adva a ház, akár nincs, lakások, illetőleg üzleti helyiségek szerint csoportosítva a házban lakók nevét és foglalkozását ezek évi lakásbérét, továbbá minden albérletbe adó : albérlőit és az általuk fizetett bérösszeget kimutatni az erre a célra szolgaló lakásjegyzékben. Ezen kívül minden év január 15-ig köteles minden lakó, bármely címen (pl. mint háztulajdonos, főbérlő, albérlő, házfelügyelő, ingyen lakó) lakjék is a házban személybejelentő ivet kiállítani. A közös háztartáshoz tartozókat név-, s a kiskorúakat még korszerint is köteles a háztartás feje felsorolni és ezek közül megjelölni azokat, akiknek önálló jövedelmük is van. A személybejentő iv a lakásjegyzékkel együtt továbbítás végett a háztulajdonosnak adandó át. Amint ezekből látható, a közönség meglehetősen sokféle nyomtatvány kitöltésével lesz megterhelve. Hát még milyen lesz a megrökönyödés, amikor a vallomási ivet kézhez kapják s meglátják, hogy 7 oldalon keresztül száznál több — részben nehézen megfejthető — kérdésre kell a feleletet bejegyezni. Itt megjegyezzük, hogy az adóreform következtében némely polgárnak több vallomást is kell adnia : 1. esetleges házbérjövedelemről; (ez már eddig is kötelező volt.) 2. üzleti vagy ipari keresetéről az általános keresetiadó kivetéshez. 3. esetleg kamat és járadék jövedelemről (betáblázott vagy más adóköteles követelés kamatai után.) 4. végre az összes jövedelemről. A vallomási iveket az elöljáróságok a pénzügy- igazgatósághoz küldik be, ahol azok még egyelőre elzárva tartatnak, mindaddig, mig egy most létesítendő uj szerv, az összeíró bizottság működését befejezi. — Gyerünk vissza, szólt Vándoryhoz. Azt hiszem messzire merészkedtünk — Talán fél? nevetett a férfi Nem folytathatták a diskurzust, mert a szél mind erősebb lett és Vándory visszafordult Egy nagy gőzhajó közeledett a csónak felé s egy pár perc alatt kritikussá vált a helyzet A hajón, úgy látszik, későn vették észre a csónakot s az ormótlan szörnyeteg egyenesen feléje tartott. Vándory a vitorlával bajlódott, az erős szél lehetetlenné tette, hogy elég gyorsan kerüljék el a hajót s ne kerüljenek be a hullámverésbe. Alig néhány méternyi távolságban haladt el a hajó. A hullámok vad táncba fogtak és szilajul dobálták a csónakot. Egy-egy hullám végig is söpört rajta. A két asszony halálsápadtan ült a helyén. Vándory homlokát kiverte a verejték Egy perc alatt halálos veszedelembe kerültek Hirtelen örvény támadt a csónak körül A mellettük elzugott hajó örvénye volt ez. A csónak forogni kezdett, mint a meglóditott pergetyü Az ilyen szituációkban a vitorla kész veszedelem, a szél belekapaszkodik, de mert a csónakot nem engedi ki magából az örvény, a szél ereje az egy helybe kényszeritett csónakot felforditja így történt most is Mielőtt tudatára ébredtek volna a katasztrófának, az már be is következett A csónak felborult és mind a hárman a vízbe estek. A két asszony belekapaszkodott Vándoryba. Az egyik jobbról a másik balról. Húzták, húzták a mélységbe. Egy percig Vándory hatalmas erővel szelte a habokat, de aztán ellankadt Amikor öntudata visszatért, az volt az első gondolata, hogy ezt a nagy terhet nem bírja. Az egyik asszonnyal talán fenn tudja magát tartani egy bizonyos ideig a viz színén, de a kettőt nem bírja. Együtt fog fog pusztulni velük. A három ember szájából vad, artikulátlan hangok törtek ki A fellázadt életösztön a ragadozó állat erejét kölcsönözte az asszonynak s ujjaikat
