Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)

1912-01-28 / 4. szám

1

#

1912. január 28

Kékes

A védnöknö és családja mindvégig a legjobb hangulatban voltak s csak 4 óra fe é távoztak el. A dísz- elnökök gróf Almásy Dénes v. b. t. t. és gróf Wenckheim László dr. orsz. gyűl. képviselő a legszívesebben elbeszélgetve mindenkivel, töltötték az estét.

A tánc reggel 7-ig tartott, azonban a fiatalság 10 óráig maradt ott, nehezen válva meg ettől a szép mulatságtól. Meg kell jegyeznünk, hogy a fiatalság a bálon szorgalmasan és kedvvel táncolt, úgy, hogy a nők általában nagyon jól mulattak. Viszont idegenek azt emlegették, hogy régen nem láttak annyi szép asszonyt és leányt együtt, mint ezen a bálon, amelynek még az a büszkesége is meg volt, hogy négy fiatal leány bemutatója történt meg ez este, kik reméljük ez első báljuk éleményeit a ledvesebb emlékeik közé sorolják. A bál anyagi eredményéről a jövő számunkban referálunk. Jelen voltak :

Asszonyok: Gróf Almásy Dénesné, Dr. Aigmr Dezsőné, Ambrus Sándorné, Bodoky Kálmánná, Czinczár Dezsőné, Dérczy Józsefné (Kondoros), Dérczy Péterné (Kondoros), Destek Károlyné, Dut- kay Istvánné, Endrődy Istvánné (Orosháza), Fejér Imréné (Kondoros), Gálbory Józsefné, dr. Hoffmann Károlyné, Hummel Gyuláné, dr. Juntsovits Emilné, Özv. Kékuss Istvánné, dr. Konrád Eruőnó, özv. Kovács Istvánné, özv. Kiss Lászlóné (Csaba), Kiss Lászlóné, Kövér Ella, Künzl Ernőné, dr. Kullmann Sándorné, László Józsefné (Orosháza) dr. László Elekné (Orosháza), László Rózsi (Orosháza), dr. Lovich Ödönné, Lukács Endréné. dr. Madarász Kálmánná, dr. Márky Jánosné. dr Kovák Kamillné, Nuszbek Sándorné, Preszly Lorándné, Pulay Istvánné, Sárossy Gyuláné, özv Somogyi Ákosné, Schreiber Ottoné, K. Schriffert Józsefné, Sulyok Edéné (Orosháza), Kéler- Szalay Lászlóné, Szabados Józefné, Székács Józsefné (Orosháza), özv. Terényi Lajosné, Turay Ferencné. Winkler Lajosné. Leányok: Gróf Almásy Denise, Lilly, Marietta, Bodoky Ella, Dőry Vera (Budapest), Destek Gitti, Dérczy Ilona, Dutkay Ella, Endrődy Manci (Orosháza), Fábry Nóra (Arad), Haviár Manci (Szarvas), Kiss Sári (Csaba), Kiss Orsolya, Hummel Irénke, Lukács Incsi, Márky Lilly, Mészáros Ilona és Jolán (Szarvas), Nuszbek Juliska, Nagy Stefi, Sármezey Nuci, (Arad) K. Schriffert Rózsi, S/abados Irma, Székács, Agnes (Orosháza), Terényi Kata, Winkler Edith. Karzaton: Asszonyok: Antalóczy Nándorné, dr. erényi Arminné, dr. oer- kes Sándorné, özv. Czingulszky Józsefné, Csery Alajosné, Deimel Lajosné, Dobay Ferencné, Dund- ler Ferencné, Farkas Istvánné (Nagyvárad), dr. Feldmann Ignácné, özv. Fekete Gyuláné, özv. Haviár Lajosné, özv. Heller Ferdinandné Künzl Károlyné, dr. Kun Pálné, özv. Lindl Istvánné, Mazurek Ferencné Novák Arpádné, Perszina Alfrédné, Scherer Benedekné, Vizvary Lajosné. “özv. Vidovszky Károlyné, Zimmer Józsefné. Leányok: Berényi Mariska, Bugyis Valii, Cseri Erzsiké, Dobay Bella, Haviár Iza, Lindl Eta és Jolán,Roediger Erzsi, Scherer Lujza, és Margit, Uferbach Irén, Vangyel Adrienne, Zimmer Ilus.

Tanügy.

Uránia előadás. A főgimnáziumban ma délután fél hat órakor Uránia-előadás lesz. Két tárgya lesz az előadásnak ; az egyik az Alhambra, a másik Dürer Albert művészete. Beléptidij 30 fiiér személyenként.

Vármegyei tanítók arcképalbuma. Két csabai tanító : Tantó József és Grexa György felhívást bo- csájtottak ki a vármegye tanítóságához, melyben arra kérik a tanítókat, hogy életrajzaikat és arcképeiket küldjék el nekik s egyben fizessenek elő az albumra. Az eszme bár tetszelgős, de a megvalósu lásnak erős torlaszai a nehéz élet, a drágaság, meg a kis »bér«.

E3I Ire Ír.

A képviselőtestület szerdán, január hó 31-én délután 3 órakor rendkivüli közgyűlést tart a következő' tárgysorozattal: 1. Néhai özv. Czigler j Benőné szül. Harmat Rozália, kisk. Harmat Klára és kisk. Harmat János illetősége. 2. Kisk. Farkas ! János illetősége. 3. Az 1012—1911. bgy. számú 1 törvényhatósági határozat bejelentése. 4. Hordó-! jelzői szabályrendelet meghirdetése. 5. Az Erdélyi Sándor-ut burkolata tárgyában kelt törvényhatósági határozat. 6. Özv. Laczkó Emilné felebbe- zése a városi tiszti nyugdíj bizottság 3—1911. sz. határozata ellen. 7. A városi főügyész jelentése a ; vadászati bérjövedelem felosztása tárgyában. 8. A ! gyulai községi ovodák 1912. évi költségelőirány-! zata. 9. A nagymagyarvárosi átmenetileg községi i jelleggel szervezett állami ovoda 1912. évi költség- előirányzata. 10. A külön szaktanítóval biró gazdasági ismétlő iskola, illetve az általános ismétlő j iskolának az állami iskola fölé leendő szervezése j tárgyában előterjesztés. 11. Az óvónők és dajkák fizetésemelése ügyében hozott 995—911. bgy. sz. j elutasító határozat meghirdetése. 12. A női ke- j reskedelmi tanfolyamnak az újvárosi olvasókör helyiségeiben volt ingyenes elhelyezése tárgyában polgármesteri előterjesztés. 13. A Pomucz-féle telek eladási ügye (másodszor tárgyalva). 14. AÍ gimnáziumi bizottságba két tag választására elő- j terjesztés. 15. Mult Anna ajánlata a Palló-utca 18. sz. a. házának ovoda céljaira leendő megvétele iránt. 16. Illemhelyek építése tárgyában hozott 1067—911. bgy. számú határozat. 17. Szalóczi I István kérvénye haszonbéri szerződésének meg- j hosszabbítása iránt. 18. Török István, Kiss László és Tar József községi közmunka törlése iránti kérelme. 19. A fövenyes-tavaszréti legelőnek vas- vályukkal leendő felszerelése tárgyában felvett árlejtési jegyzőkönyv előterjesztése. 20. Az Alsó- 1 fehér-körösi árinentesitő társulat kérelme tulajbért önfeláldozásra képesíti, a sziveket, lelkeket egybe forrasztja.

A vad, a kíméletlen egyéni küzdelem, a nyers erő, sőt ezeknek civilizáltabb formái, a túlzott ambíció, az előretörés erőszakolása, mind csak primitívebb akciója egy nem eléggé emelkedett léleknek, amely akcióban az önzésé a túlsúly. Lefelé ez ott végződik a fél vad állapotnál.

Korunk is még ott tart, hogy az erőszakos, kíméletlen fellépésnek bizonyos tekintélye van s a férfias nyerseség, a tempera mentum féktelenkedése, j az eszközök válogátása nélküli érvényesülés, híveket, bámulókat szerez.

Ez pedig nem a lelki műveltség mélységének jele.

Hiszen a vihar tombolásának, meg a pusztító tűzvésznek is akadnak bámulói és a természetnek ezek még is csak romboló megnyilatkozásai.

A csendes, lassú, meleg tavaszi eső az, ami termékenyít és alkotó hatásában meg nem mérhetően nagyobb, mint a legzajosabb, mindent megremegtető zivatar.

Az emberi intellektuális életben a szeretet az, a mindent átható, összhangot teremtő, alkotó erő, mely felemel bennünket röghöz kötöttségünkből egy fejlettebb, emberiesebb világ felé, ahol már nincsenek durváb ösztönök s az energia nem a meglevő erőnek látványos, zajos és rohamos elpa- zarlásában nyilatkozik, hanem a lassúbb, csende- j sebb, de következetes, törhetetlen alkotó munkás- j Ságban.

Ennek a világnak legfőbb tényezője és energiájának leghatalmasabb táplálója lesz a szeretet, I

mely soha sem vesz el mástól, inkább ad. Harmonikus élet, a lelki tulajdonságok egyensúlya uralkodik benne, ahol tekintély a tudás, a szorgalom, tehetség. Türelmes elnézés jut annak, akivel a természet szeszélye testileg, vagy lelkileg mostohán bánt el. Másnak a fájdalma, szerencsétlensége iránt a részvét, a vigasztalás a gyógyító balzsam. S az erkölcsi betegség nem üldözés tárgya, hanem annak mindenki jóindulatú orvosa.

Nincs itt harc, melyet emberek, osztáyok, nemzetek és érdekek vívnak egymással. Hiszen az erősebb nem elnyomja, de gyámolitja, előre segíti a gyengébbet Mindenki megtalálja a maga terét, melyen lelkének nemesebb tulajdonságait a közjóiét javára értékesítheti.

Mindenki megbecsüléssel viseltetik a mások javai iránt s mindenki ctt gyakorolja az erejét, ahol uralkodni tud magán, mikor azt mások jóvolta kívánja s teljes erejében engedi érvényesülni, mikor azzal az erkölcsi előrehaladás, az emberi boldogság érdekében használhat.

Lényegében ennek a világnak a megteremtése az, ami viszonylagos boldogságot nyújthat nekünk, addig is, mig elérjük a fejlődés magasabb fokozatát.

De nekünk már ez sem elérhető. Életünk rövidsége és törékenysége a nagy, egész emberi nem fejlődéséhez képest sokkal nagyobb, semhogy ezt az uj világrendet megközelíthessük.

De ott a végtelen jövő, melynek örökösei a gyermekek. Azokat kell előkészítenünk az uj életre, hogy nemzedékeken keresztül átplántálják, fejlesszék a törekvésünket, amig valóra válik.

donjog bekebelezésére alkalmas okirat kiadása iránt. 21. Kovács Mihály gyulai lakos felebbe- zése tárgyában hozott törvényhatósági bizottsági határozat meghirdetése.

Kéry Gyula főispán két hétig Budapesten tartózkodott és ez idő alatt a vármegyét és Gyula városát mélyen érintő számos közérdekű ügynek kedvező elintézése iránt buzgólkodott, előreláthatólag kedvező sikerrel. A főispán szerdán este érkezett haza Gyulára.

Kinevezés. Kéry Gyula főispán dr. Bereute István, a sebészeti osztály segédorvosát a belgyógyászati osztályhoz alorvossá, mig dr. Kun Andort a belgyógyászati osztály segédorvosává nevezte ki.

Honosítás. A belügyminiszter Belov Velko békéscsabai lakost, a kinek Békéscsaba község az ottani illetőséget kilátásba helyezte, a magyar állampolgárok közzé felverte.

A gyulai jéggyár subventiója fejében a város által adott 20000 koronának visszatérítése iránt kérelmezett Gyula városa a belügyminiszternél, azon az alapou, hogy a jéggyárnak felállítása a kolera veszélyére tekintettel fontos közegészségügyi érdeket szolgált, a melyre azonban a városnak mostoha anyagi viszonyai miatt nincs megfelelő fedezete. A belügyminiszter a kérelmet fedezet hiányában elutasította.

Felhívás. Az örökszép zenének kultiválására egy nagyszabású vonós-zenekar szervezését tűztük ki. Mindazokat, akik valamely hangszeren figyelemre- méltóan játszanak s a hangjegyek teljes ismeretével bírnak, tisztelettel kérjük, hogy a szervezett zenekar minél előbbi megalakithatása céljából a jövő hét folyamán a Novák-u. ref. leányiskolában személyesen esetleg írásban jelentkezni szíveskedjenek. Bordé István, Jánszky Elemér rtf tanítók.

Özv. Debreczeni Endréné — volt gyomai főszolgabíró özvegyének — nyugdíj ügyéről mar több Ízben részletesen megemlékeztünk. Legutóbb a törvényhatósági bizottság oly irányban foglalkozott az ügygyei, hogy a közigazgatási bíróságnak döntése alapján az 1909. évtől kezdve évi 960 korona özvegyi nyugdijat állapított meg özv. Debreceni Endréné részére. Az özvegy azonban nem elégedett meg a törvényhatóság határozatával és kérte a közigazgatási bíróságot, hogy az 1887. évtől kezdődőleg állapítsa meg a vármegye kötelezettségét és egyben a gyermeknevelési járulékok fizetésére is szorítsa a varmegyét. A közigazgatási bíróságnak nagy érdeklődéssel várt döntése a napokban érkezett le a vármegyéhez és az kedvoző a vármegyére. A közigazgatási bíróság ugyanis az özvegy panaszát elutasította azon indokok alapján, a melyekre a vármegye a maga határozatát állapította. Nevezetesen az özvegy az 1908. évben uj jogalapon kérte az özvegyi nyugdijat a varmegyétől. Már pedig a fennálló törvényes rendelkezések szerint, ha a nyugdíj igény — annak megnyíltától számított egy éven belül nem érvényesíttetik — ez esetben az igényt csakis a kérelem beadásától lehet megállapítani. Mivel pedig Debreczenmé újabban csak az 1909. évben nyújtotta be kérelmét a vármegyéhez, ennélfogva az azt megelőző időre özvogyi nyugdija nem jár. Mivel pedig a gyermekek 1909. évben már nagykornak voltak, ezért — a gyermeknevelési járulék — a mely csak 18 éves korig jár, szintén nem illeti a kérelmező öz vegyet. A közigazgatási bíróság döntése nagy megelégedést idézett elő a varmegyén és méltán, mert ha a panasznak a bíróság helyt ad, az esetben a vármegyei nyugdíj alapnak — a mely évente mintegy 10000 korona deficittel küzd — egyszerre 30000 koronát kellett volna fizetni, ami az alapnak óriási vesztességével járt volna.

Halálozás Városunk egyik tisztes matrónája özv. Jugovits Györgyné Szabó Terézia asszony f. hó 23-án 84 éves korában meghalt. Temetése szerdán délután volt a róm. kath. egyház szertartása szerint élénk részvéttel. A boldogult derék matrónában Miskey Jugovits Béla nyugalmazott pénzügyi számvizsgáló, lapunknak a hetvenes években volt kedves belmunkatársa, aki el is jött a temetésére, szerető nagy nénjét gyászolja.

Széless József meghalt. Kecskemétről gyászlapot veszünk, a melyből megilletődéssel olvassuk, hogy Széless József nyugalmazott pénzügyi titkár, aki két évtizedet meghaladó időn Gyulán működött, f, hó 24-én meghalt. A boldogult a nehéz viszonyok között is könnyüvérüen költekező középosztály mil- liőjében csaknem csodásán tipikus alakja volt a legszélsőbb nélkülözésig terjedő takarékosságnak, amely, igy természetesen sokszor a zsugoriság keretébe is mélyen behatolt. Húsz esztendőn felül terjedő Gyulán lakása alatt valóságos adomatár fejlődött ki mesés takarékossága felől. Egyébként jóindulatú, kedves ember volt, aki inkább szerzett magának jó — mint rossz embereket. Nyugdíjba vonulása után mintegy évtized előtt Gyuláról szülővárosába Kecs-