Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)

1912-08-04 / 31. szám

1912. augusztus 4 Békés 3 ZE3I iio]?. A közigazgatási bizottság augusztus havi ren­des ülését f. bó 11-én tartja és pedig Kéry Gyula főispán távolléte folytán Ambrus Sándor alispán el­nöklete alatt. Sorozás. Az idei fősorozás tudvalevőleg már az uj véderőtörvény rendelkezései alapján fog végbe­menni. A honvédelmi miniszter a múlt héten már kibocsájtotta a végrehajtási rendeletet, amely 17 sűrűn nyomatott oldalon tartalmazza az intézkedé­seket, a sorozás mikénti végrehajtása tekintetében. Ugyancsak megküldötte a miniszter a védtörvény végrehajtása tárgyában kiadott 600 oldalas vaskos utasítást is. A vármegye alispánja a rendelet folytán az ujoccozási hirdetményeket már kiadta a járási főszolgabiráknak, akik azokba beírják a már meg­állapított ujoncozási napokat és a kitöltött hirdet­ményeket az illetékes elöljáróságoknak közhirrététel végett megküldetik. A kiadott rendelet szerint a f. évi fősorozáson besorozottak és pedig az egyéves önkéntesek október '10-én, a többi besorozottak, kivéve a közvetlenül a póttartalékba utáltakat, októ­ber 15-én tartoznak bevonulni. A közvetlenül a pót­tartalékba utallak bevonulási ideje később állapittatik meg. Kivételes nősülési engedélyek kinyerése iránt ezideig a vármegyei közigazgatási bizottsághoz kellett folyamodni az állítás kötelezettsége alatt álló felek­nek. A közigazgatási bizottság azután, amennyiben rendben voltak az iratok, üléséből a kérvényeket pártoló javaslattal terjesztette fel a honvédelmi mi­niszterhez, aki az engedély megadása kérdésében végleg döntött. A most életbelépett véderőtörvényhez kiadott utasítás értelmében azonban a kivételes nősülési ügyek az érdekelt felek által közvetlenül a honvédelmi miniszterhez terjesztendők fel, aki azok felett végérvényesen dönt. Tehát a közigazgatási bizottságoknak hatásköre ezekben a kérdésekben megszűnt. A jelenlegi eljárás az ügyek sokkal gyor­sabb elintézését vonja maga után, amit közigazga tási bizottságoknak eddigi közreműködése csak indo­kolatlanul késleltetett, mert hisz az eddigi eljárás szerint is, a kérelmek felett — tekintetnélkül a bizottság javaslatára — a honvédelmi miniszter határozott, illetőleg a kérelmet a miniszter adta, vagy tagadta meg. Hadgyakorlatok a vármegye területén. A hadtestparancsnokság átirata szerint a trónörökös vezetése alatt a szeptember hóban végbemenő nagy­szabású hadgyakorlatok lesznek. Augusztus 30 tói szeptember 3-ig a 17-ik gyalogezred és a 23. sz. honvéd gyaloghadosztály Békéscsaba, Gyula, Vésztő, Kötegyán és Mezőberény környékén, ugyanebben az időben az első lovashadosztály Újkígyós és Apáca környékén tartják hadgyakorlataikat. Családi pótlék a vármegyén. A családi pótlék kiutalására vonatkozó belügyminiszteri rendelet a vármegyéhez is leérkezvén, annak folytán a vármegye alispánja rögtön intézkedett, hogy a jogosultak részére — amennyiben a házi pénztárból kapják fizetéseiket — családi pótlék kiutaltassák. Az alkal­mazottak legnagyobb része a pótlékot már meg is kapta. Vannak azonban az alkalmazottak közül többen olyanok, akik nem gyermek, hanem ellátatlan család­tag után igénylik a családi pótlékot, vagy akinél az a kérdés, vájjon a gyermek ellátatlan-e vagy sem, vitás. Ezen esetekben a pótlék utalványozása a belügyminiszter döntéséig függőben maradt. Azokra a megyei alkalmazottakra, akik fizetésüket a közúti alapból kapják és pedig az utbiztosok és utkaparók, a miniszteri rendelet még nem érkezett meg ; ezek­nek tehát az alispán még nem utalványozhatta a pótlékot, úgyszintén a kórházi alkalmazottaknak sem, akik a vármegyei kórházi alapból nyerik java­dalmazásukat. A 6-ik számú lóvaglo tüzórosztálv Miskolczról indulva, menetelési gyakorlatokat fog végezni. A tü­zérosztály Békésvármegyét is fogja érinteni. Neve­zetesen Gyomán augusztus 17-én, Kondoroson 18 és I9-én, Orosházán 20 és 21-én, végül Tótkomlóson augusztus 22-én fog keresztül vonulni. Orosházán és Kondoroson egy-egy napi pihenőt is tart. A lovagló tüzérosztály 22 tisztből, 298 emberből, 330 lóból fog állani. Az ágyuk száma 12, a szekereké 28 lesz. Szabadságon. Dr. Lovich Ödön polgármester 6 hétre terjedő szabadságát f. hó 1-én kezdte meg. Tá­volléte alatt dr. Bucskó Korjolán főjegyző helyettesíti. A képviselőtestület Julius 27-én délután dr. Lovich Ödön polgármester elnöklete alatt rendes közgyűlést tartott, melyen mintegy 60 városi kép­viselő jelent meg, tulnyomólag a földmives osztály­ból. Az ötven pontból álló tárgysorozat több fon­tos tárgyát, melyek immár másodízben voltak köz­gyűlésre kitűzve, a jelenvoltak határozatképtelen száma miatt, most sem lehetett elintézni. Ezek a telekvételi, s egyéb ügyek a szeptember 18-án tar­tandó rendkívüli közgyűlésre tűzettek ki. Elsőnek a közpénztári és a város kezelése alatt álló összes alapok múlt évi zárószámadásait tárgyalták, amely pontnál K, Pchriffert József egyes dülőutak elha­nyagolt volta miatt szólalt fel, kérvén, hogy e célra a jövő évi költségvetésben magasabb összeg vétes­sék fel. A Kossuth Lajos .szobor-alap számadásnál Monori Mihály a megütközés hangján intéz kérdést, miért késik a szobor felállítása, mikor a vármegye több községe már régen elkészíttette azt A polgár- mester megmagyarázta, hogy a begyült 4000 korona Kossuth Lajos emlékének megörökítésére nevetsége­sen csekély összeg, s igy — sajnos — az adott kö­rülmények között a szobor felállításáról még csak beszélni sem lehet. Ebben aztán úgy a felszólaló, mint az egész közgyűlés megnyugodott anélkül, hogy a gyűjtés folytatására nézve valaki inditvány- nyal állott volna elő, vagy áldozat hozatalára haj­landónak mutatkozott volna. Hja! mi gyulaiak is a szavalások, népgyülések emberei vagyunk, s nem a tettekéi. Olyan szépen tudunk a hazáért és nagy­jaink emlékéért lelkesedni, mint a világ egy nem­zete sem, de pénzt még Kossuth Lajos szobrára sem tudunk áldozni, ügy látszik, hogy a minden ada­kozás elöl elzárkózó földmives osztály — tisztelet a nagyon kevés számú kivételnek — itt is szívesen átengedné az adakozást a mindenféle kulturális és jótékonycélu intézményt létesítő s azok fentartása alatt roskadozó hivatalnok, kereskedő s iparososz­tálynak. Hiszen a 4000 koronát is jóformán ezek adták össze Hanem azért szégyenkezünk ugy-e, hogy a vármegye több községe megelőzött bennün­ket a szobor felállításával ? A József főherceg sza­natórium egyesület községi adómentességben való részesítés iránt kérelmezett, s egyben ennek dús ellenértékéül felajánlott a városnak egy ingyenes ágyalapitványt. A lugos-erdő ingyenes átangedése alkalmával ugyanis, nemcsak a város, hanem az egyesület vezetőségének figyelmét is elkerülte, hogy a hozott áldozat ellenében legalább egy ágy- alapitvány köttessék ki a város részére, amit az egyesület most önként felajánlott. A közgyűlés több felszólalás után az adómentességet megtagadta, az alapítványt pedig köszönettel elfogadta. Hosszas, szen­vedélyes vita, csaknem obstrukció volt Gebei András és társainak, a vadászati haszonbérek felosztása tár­gyában benyújtott újabb kérelme felett. Ezen ügy két év óta már majdnem minden közgyűlésen ki­sért, s éppen ideje volna már, hogy ez a haszonta­lan, s a lakosság minden rétegének csupán kárt okozó ügy véglegesen befejeztessék. Folyamodók a nyolc vadászterület megbízottai ugyanis most azt kérték, hogy az ügynek a közigazgatási bíróságig történt felvitelével felmerült bélyeg és egyéb költ­ségeik megtérítésére a közgyűlés utaljon ki részükre 200 koronát, továbbá a bérjövedelmek felosztási munkálatával — miután dr. Jantsovits Emil városi főügyésszel megállapodás létre nem jött — Csiszár Kálmán gyulai rajzolót bízza meg a közgyűlés, aki hajlandó az összeg 2V2 százalékáért elkészíteni a felosztást. Esetleg, ha a közgyűlés Csiszár személyét alkalmatlannak találná, bizassék meg bármelyik ön­ként jelentkező városi jegyző vagy tisztviselő. Utób­biak azonban a közgyűlésen felszólalván, nyomban kitértek a megbízatás vállalása elől. Hosszas, szen­vedélyes vita után az állandó választmány javaslata fogadtatott el, dr. Simonka György módosításával, mely szerint a 200 korona költség kiutalása eluta- sittatik, mivel a közigazgatási bíróság ítélete per­költségekről nem intézkedik ; Csiszár Kálmán aján­lata nem fogadtatik el, mert nem tisztviselő s igy fegyelmi felelősségre sem vonható, ellenben a munkálat végrehajtásával dr. Jantsovits Emil vá­rosi főügyész bizatik meg, a bíróság által előzete­sen megállapítandó díjazás mellett. A polgármester előterjesztésére feliratot intéz a közgyűlés a vallás és közoktatásügyi miniszterhez, hogy a rám. kath. főgimnázium részére, annak létesítésekor megszava­zott, s azóta a város által fizetett évi 8000 korona hozzájárulás alól a várost mentse fel, s ezen költ­séget tárcája terhére vállalja el, miután Gyula vá­rosa eme fizetést már teljesíteni nem képes, olyan jelentékeny újabb áldozatot vállalt azóta magára kulturális téren. A szubvenció megszavazása idején ugyanis a város pótadója 72 százalék vult, azóta pedig 120 százalékra szökött fel. A városi mérnöki hivatalhoz egy műszaki tiszti állás rendszeresítése elvileg elhatároztatott, .és az építészeti tanácsnok — mérnököt a kisebb jelentőségű ügyek intézésétől felmentették. Az állandó választmány utasittatoO, hogy a legközelebbi közgyűlésen erre vonatkozólag szabályrendelet módosító indítványt terjesszen elő, melyben az uj tisztviselő jogai, kötelessége s fize­tése benne foglaltassák, s arra vonatkozólag is tar­talmazzon intézkedést, hogy a városi mérnöknek, a lakosság érdekében, a magánmunkálatok folytatása megengedtessék. Mayer István halálával megüre­sedett állandó választmányi tagsági hely Grünfeld Jakab városi képviselővel töltetett be. — Kocsis Szilárd iktatónak betegsége miatt 3 havi özv. Rács Ferencné városi szülésznőnek 6 heti szabadság ada­tott. Berndt József adótiszt kérelme a városi árva­székhez áthelyezése iránt, nem teljesittetett. — Gajevszky Géza pénztári tiszt kérelme a X. fizetési osztályba leendő besorozás iránt, mint indokolatlan, elutasittatott, úgyszintén Sál Sebestyén községi biró hasonló kérelme is, mivel a fizetésrendezési törvény szerint a X. fizetési osztályba csak a jogvégzett köz­ségi biró sorozható. — A városi előfogatozás házi kezelésbe vételekor a felszerelés céljaira 8000 ko­rona vétetett kölcsön a tiszti nyugdíjalapból 5 szá­zalék kamat mellett. A belügyminiszter a nyugdíj­alap érdekében alacsonynak találván a kamatlábat, az 6 százalékra emeltetett fel. Az 1913. évi községi közmunka szempontjából a kézi napszám 2 koroná­ban, az igás 5 koronábao állapíttatott meg. Krancz- ler János Erzsébet-ápo dai élelmező vállalati szer­ződése a jelenlegi feltételek mellett 6 évre meg- hosszabbittatott. A békésmegyeí tűzoltó-szövetségnek évi 50 korona hozzájárulás, Munkács városának Árpád-szobor emelésére 50 korona megszavaztatott, ellenben a községi és körjegyzők építendő interná- tusa részére adomány nem szavaztatott meg, miután ezen intézmény 50 korona áru sorsjegyvétellel tá­mogatást nyert. A törvényhatósági bizottságnak ama határozata, hogy az Erdélyi Sándor-utnak a tör­vényszéki palota előtti útszakaszát fedezet hiányá­ban aszfaltburkolattal el nem láthatja, azzal véte­tett tudomásul, hogy a kérelem alkalmas időben meg fog ujittatni. — Turainé Tóth Erzsi városi óvónő részére betegsége miatt 200 korona rendkí­vüli segély megszavaztatott. — A jövő évi cseléd- ségi ruhák és tüzelő anyagok beszerzésére az ár­lejtés kiírása elrendeltetett. — A korlátlan italmé­réseknek héttel leendő szaporítása iránt benyújtott kérelem elutasittatott. — A rendőrlegénység ré­szére bérelt helyiségekre vonatkozó szerződést a háztulajdonos meghosszabbítani nem hajlandó, miért is elhatároztatott, hogy a rendőrök a régi helyiségbe, annak kellő alátámasztása és renoválása után, visz- szahelyeztetnek. Egyúttal a városháza építési bizott­ság utasittatott, hogy miután a városháza felépítése vagy a mostani városháza rekonstrukciója immár elodázhatatlan, sürgősen tegye meg javaslatát. Több illetőségi ügy letárgyalása után a polgármester be­jelentette, hogy szabályrendeletileg biztosított 6 heti szabadságát augusztus 1-én kezdi meg. Ülés végén Grünfeld Jakab kérdést intézett a polgármesterhez, milyen módon óhajtja megszüntetni ama tarthatat­lan állapotokat, hogy az egyik városi orvos beteg­sége miatt, a piaci élelmiszer vizsgálata immár egy év óta — a lakosság egészségének legnagyobb veszedelmére — egyáltalában nem teljesítetik, mi­után a belterületre választott másik városi orvos egyéb teendőkkel van elhalmozva. A polgármester kijelentette, hogy az ügyvezető városi főorvos egy évi szabadsága augusztus végével lejár, ennél több szabadságot igénybe nem vehet, s ha hivatalát egész­ségi állapota miatt át nem vehetné, a megfelelő in­tézkedés meg fog tétetni. Ezzel a közgyűlés este 6 órakor véget ért. A gyulai önkéntes tűzoltó-egylet választmányát élénken foglalkoztatja az uj főparancsnok által elő­terjesztett több reform tervezet és a tűzoltó-egylet tagjainak modern kiképzése iránt beadott javaslata. Dióssy Béla főparancsnok nagy ambícióval igyekszik az egyletet újjászervezni. Megbízta a választmány a főparancsnokot, hogy uj szabályzatokat dolgozzon ki és azt a legközelebbi választmány elé terjessze be. Elhatároztatott, hogy tekintettel Gyula város magas pótadójára, az egylet saját erejéből hozza rendbe és létesítsen felszerelési szertárt és a saját házában építse azt fel. Mászóház is lesz építve, ahol a két emeletes épületek mentési és oltási techni­káját a tűzoltók gyakorlatilag elsajátítsák. A választ­mány elfogadta a parancsnoknak a gyulai tűzoltó felszerelések kiegészítése tárgyában tett javaslatát. Gyula város közgyűlése abba a helyzetbe kerül, hogy legközelebb kénytelen lesz a jelenlegi szégyenletes fel- szerelési hiányokat megismerni és foglalkozni fog a vá­ros lakosságának vagyoni és életbiztonsága érdekében azzal, hogy mennyit lesz szükséges évenként a tűz­rendészetre fordítani. Eddig ugyanis alig jutott a rengeteg pótadóból valami arra, hogy a tűzrendészet rémitő helyzetéből kiemelkedhessék. Ha valahol, hát

Next

/
Oldalképek
Tartalom