Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-07-28 / 30. szám
1912. julius 28. Békés 5 Közgazdaság. Marokkói sáska. A föld mívelésügji miniszter kiküldöttje, Yidovics László Szeghalom község szikes legelőit megvizsgálván, a legelő egy részén a marokkói sáskát konstatálta. Egyelőre azonban hatósági intézkedésre szükség nem mutatkozik. A békósföldvári állomás kibővítése. A kereskedelmi miniszter az aradi üzletvezetőség kérelmére a békósföldvári állomás kibővítéséhez szükséges területek megszerzése céljából, a kisajátítási jog egyidejű engedélyezése mellett a kisajátítási eljárást elrendelte és felhatalmazta az aradi üzletvezetőséget. hogy a szóban levő területeken, még a kártalanitási eljárás befejezése előtt, az építkezéseket megkezdhesse. A békési és szarvasi betonjárdák építési ügye. Békés községe beton járdáit kiegészíteni óhajtván, még az 1910. év végén elhatározta, hogy 80,000 korona költséggel újabb betonmunkálatokat létesít. A kérdéses munkálatokat Schreiber Izidor mezőtúri vállalkozó kagta A község határozatát N. Szabados József gyulai vállalkozó megfelebbezvén, a törvényhatóság a község határozatát szabálytalanság okából megsemmisítette és uj szabályszerű árlejtést rendelt el. A törvényhatóság határozatát N. Szabados újra megfelebbezvén, azt kérte a minisztertől, hogy mi vei az ő ajánlata 5000 koronával olcsóbb, mint a Schreiberé, a munkálatokat — uj árlejtés mellőzésével — neki Ítélje oda. A belügyminiszter azonban — több mint egy félév múlva — a törvényhatóság határozatát hagyta jóvá, minek folytán a község uj árlejtést tartott Az uj árlejtésen a kérdéses munkálatokat újból Schreiber Izidor nyerte el, aki ezúttal jelentékenyen olcsóbb ajánlatot adott bü, mint a többi 4 ajánlattevő. így tehát most már hosszas késedelem után Békés község mégis hozzájut az újabb betonjárdákhoz. Itt említjük meg, hogy Szarvas községe több utcáinak betonjárdákkal való ellátását határozta el, mintegy 50,000 korona költséggel. A megtartott árlejtésen legolcsóbb ajánlatot N. szabados József tette, akivel a szerződés meg is köttetett. Most a község azt kéri, hogy a munkálatokat még a szerződésnek törvényhatósági jóváhagyása előtt megkezdhesse, tekintettel arra, hogy a vállalatbaadás ellen a községben senki sem élt fe- lebbezéssel. Betonjárda Békésen. Békés elöljárósága julius 14 -én versenytárgyalást tártott az utcáknak mintegy 13.000 m'2 betonjárdával való ellátására. Ajánlatot tettek Walla József (Budapest) m‘2-ként 9-00, Engel Ignác (Nagyvárad) 7-00. N. Szabados József (Gyula) 7-50, Schreiber Izidor (Mezőtúr) 6 20, Vadas Sándor (Budapest) 7'90 koronával. Ezen ajánlatok közül Schreiber Izidorét fogadták el és jóváhagyás végett a törvényhatósági bizottsághoz terjesztették föl. A terveket Balázs József községi mérnök készítette Ló- és szarvasmarha-díjazás Szeghalmon és Gyulán. A Békésmegyei Gazdasági Egylet által 1912. évi szeptember 8-án (vasárnap) Szeghalmon és 1912. évi szeptember 22*én Gyulán rendezendő ló- és szarvasmarha díjazás piogrammja. 1. A kiállítás és díjazás célja a vármegyei ló- és szarvasmarha állományának fejlesztése lévén, kiállíthatja minden békésvármegyei gazda a legalább is fél év óta birtokában levő állatját. 2. Pénzdíjjal csakis olyan anyakancák, kanca- csikók, tehenek és üszők díjazhatok, melyek kiváló tenyészképességgel bírnak, vagy ilyen képességet Ígérnek. 5. Állami támogatással vásárolt tehenek ivadékai pénzdíjjal is kitüntethetók, de magok a vásárolt anyaállatok csakis egyesületi érem vagy oklevéllel díjazhatok. 4. Nagybirtokosok vagy gazdatisztek lovai és tehenei, valamint az esetleg felvezetett mének és bikák csakis oklevéllel és éremmel díjazhatok. 5. A bíráló bizottság a helyszínen alakul meg s a megjelent tagokból az elnök által kéretik fel s jogában áll a dijakat egyik osztályból a másikba áttenni. Díjazás: A) Lovak csoportjában. Szept. 8-án Szeghalmon. Szept, 22-én Gyulán. a) Sikerült csikóval bemutatott anyakancákra: I. államdij 100 K II. államdij 80 K III. államdij 60 K IV. államdij 40 K I. államdij 100 K II. államdij 80 K III. államdij 60 K IV. államdij 40 K összesen 280 K összesen 280 K í) Sikerült 3 és 2 éves kancacsikókra, tenyészanyagnak ígérkeznek I. államdij 80 K II. államdij 60 K III. államdij 30 K IV. államdij 20 K összesen 190 K I. államdij II. államdij III. államdij IV. államdíj melyek jó 80 K 60 K 30 K 20 K Összesen 190 K c) Sikerült 2 éves csikókra, melyek jó tenyész- képességet Ígérnek: I. államdij II. államdij III. államdij IV. államdij 60 K 40 K 20 K 10 K összesen 130 K I. államdij II. áliamdíj III. államdij IV. áliamdíj 60 K 40 K 20 K 10 K összesen 130 K Ezenkívül egyesületi érmek és dijak : I. Egyl. dij Arany oki. II. Egyl. dij Ezüst érem III. Egyl. dij Ezüst oki. IV. Egy1 II. III. IV., dij Bronz érm. V. Egyl. dij Bronzok!. B) Szarvasmarhák csoportjában. Szept. 8-án Szeghalmon. Szept. 22-én Gyulán. a) Fias tehenekre: I. államdij 80 K I. államdij 80 K II. államdij 70 K II. államdij 70 K III. államdij 60 K III. államdij 60 K IV. államdij 50 K IV. államdij 50 K Összesen 260 K V. államdij 40 K VI. államdij 30 K összesen 330 K b) Sikerült 2 és 3 éves üszőkre, melvek kiválóan jó tenyészanyagnak Ígérkeznek : I. államdij 100 K I. államdij 100 K II. államdij 80 K II. államdij 8<i K III. államdij 60 K III. államdij 60 K IV. államdij 50 K IV. államdij 40 K Összesen 290 K V. államdij VI. allamdij 30 vO K K összesen 330 K c) Sikerült 1 éves üszőkre, melyek kiválóan jo tenyészanyagnak Ígérkeznek : I. államdij 60 K I. államdij 60 K II államdij 50 K II. államdij 50 K III. államdij 40 K III. államdíj 40 K IV. államdij 30 K IV. államdij 30 K V. államdij 2D K V. államdíj 20 K Összesen 200 K Összesen 200 K Ezenkívül egyesületi érmek és dijak : I. Egyl. dij Arany oki. IV. Egyl. dij Bronz érm. II. Egyl. dij Ezüst. érm. V. Egyl. dij Bronz oki. III. Egyl. dij Ezüst. oki. Az I. II. államdijat nyert tehén 2 éven belül el nem adható s azt tulajdonosa — ha csak időközben tenyészképtelenné nem válik — tovább tenyészteni tartozik. Az esetleges tenyészképtelenség állatorvosi bizonyítvánnyal igazolandó. A 2 éves üszőknél az I. és II. dijat nyert, az egy éves üszőknél az I. dijat nyert üsző 4 éven át — ha csak időközben tenyészképtelenné nem válik — el nem adható, tulajdonosa azt továbbtenyész- tésre megtartani tartozik, kötelessége a díjazott állatot az Egyesület kiküldöttjének évente egyszer bemutatni. Ha valaki díjazott állatját a kikötött idő alatt eladja, a dij felét az Egyesületnek visszatéríteni tartozik, mely összeg, mint egyesületi dij csakis továbbdijazásra fordítható. Díjazásban vagy kitüntetésben csak Gazdasági Egyesületi tagok állatai részesülnek. Belépni a Gazdasági Egyesületbe bármikor, sőt a kiállítás napján is lehet. A kiállítás mindkét helyen a vásártéren fog megtartatni, kezdete fél 9 órakor és vége, amidőn a dijak kiosztattak. Kelt Békéscsaba, 1912 julius bó 1. Békésvármegyei Gazdasági Egyesület Pfeiffer István, titkár. Beliczey Géza, elnök. Heti piac. Gyula, julius 26. A pénteki piacon már csak uj búza s árpa volt látható. Mind a kettőből mérsékelt mennyiségben hoztak és a kereslet élénkebb volt a kínálatnál. Eladatott: Búza (uj) . 2060 21-40 Árpa (uj) . 19-20 20 — Zab . 19-60 20-40 Tengeri . 20 20 21 — Irodalom. ' Pályázat amatör-ftnyképekre. A »Háztartás« Kürthy Emilné népszerű gazdasszonyi lapja pályázatot hirdet olyan amatőr-fotograíiákra, melyek tárgya a háztartás körébe tartozik. A kertészet, baromfitenyésztés, konyha stb. keretében lejátszódó tipikus jelenetek, megörökítésre érdemes háztartási tárgyak, foglalkozások, valamint elterjedésre méltó tenyészállatok képei a legkivánatosabbak. A pályázatra szánt fotográfiák 1912. szeptember 10-ig a »Háztartás« kiadóhivatalába küldendők. Az eredményt a »Háztartás október 10-iki számában teszik közzé s a három legsikerültebb fotográfia értékes dijakat nyer. A »Háztartás« előfizetési dija negyedévre 3 korona. A kiadóhivatal (Budapest, VI., Eötvös-utca 36.) kívánatra bárkinek szívesen küld mutatvány- számokat. Színészet. Eszemadta A múlt bét a premierek hete volt — és Ízelítőt kaptunk a jövő szezon szinmüirodahnából. — Az „Eszemadtá’‘-t a társulat Gyulán játszotta először, éppen úgy mint a „Csókszanatórium‘‘-ot. Ezekkel a darabokkal hamarosan végezhetünk. Mulatságosak, de a szinművészethez és az irodalomhoz semmi közük. Szombaton este különben Solymossy Sándor jutalomjátéka volt. Homolka főszabászt adta. A mérsékelt számú közönség hálás volt eddigi érdemeiért. Hosszasan és sokszor megtapsolta. Az Eszemadta szerepei különben semmit egyebet nem kívántak a közreműködőktől, mint ügyes mozgékonyságot .Ezt a kevés igényét a darabnak, természetesen a mi routinos színészeink könnyűszerrel kielégítették. Solymossy, mint az ünnepelt, természetesen a legtöbbet mozgott Antal Erzsi (bárónő), Mihó (a gróf) ügyesek voltak éppen úgy, mint Déri Rózsi (Lizett), Binder (divatszalon-tulajdonos), Oláh Gyula (a festőművész), Szathmáry (impressárió) A kisebb szerepek szereplői szintén ügyeskedtek. A kis Szabó Vilike mint groom igen tetszett. A darab zenéje átlagos és sablonos operett-stilü énekszámokból áll, melyeket megfelelően adtak elő. Ki kell emelnünk azonban a változatos diszletezést. Olyan pompás kiugrókat, benyílókat, terraszokat, háttereket és berendezéseket eddigi színpadainkon nem láttunk, mint az idén. Leányvásár ment ötödször vasárnap este még mindig nagy közönség előtt; mig hétfőn az Orvosok cimü öt felvonásos komédia került szinre. Nagyon ügyes vígjáték volna, ha a hosszúsága unalmassá nem tenné. László Tivadar, ki ezt az orvosokat figurázó komédiát jutalomjátékául választotta, az immorális festőt elevenen és ügyesen játszotta meg. A neki való szerepekben egyébként László Tivadar rendkívül temperamentumos alakítást nyújt és komoly felfogással, valamint igyekezettel igen jó színész válik belőle. Az orvosok közül B. Baráti Józsefnek volt a legtöbb szerepe, ő alakított is a leg- karakterisztikusabban Fiatal ember — de sokat igér. Értékes erő és tehetség. Fokozatos komoly haladással a tartalmas színművészek közé fog jutni. Utána Pogány Béla nyújtotta az orvosok között a legtöbb eredetiséget. Virágháty a kopott orvos szerepében egészen helyesen játszott, úgy hogy egyenes utón halad a nagyobb komikus szerepek felé vivő utón. Csak az orgánuma volna egy kissé megfelelőbb. Zátony azt a kis feladatot, ami reá várt, igen jól oldotta meg, éppen úgy mint Csiky és Baross. Szohner Olga (Jennifer) komolyan, szépén játszott. A mellékszereplők is jók voltak. Rubikon Vérbeli frivol, sőt sok helyen a drasztikusig terjedő tulfrivol, de tagadhatlanul szellemes vígjáték, melynek kényes cselekményét csakis francia iró meri, s tudja feldolgozni. A színházi kommüniké után közönségünk tisztában volt vele, hogy mit várhat a darabtól és az előadástól, s várakozásában nem is csalódott Az előadás kitűnő s a lehetőség korlátái között discrét is volt, amit úgy a rendezésnek, mint az előadóknak érdeméül tudunk be. Szohner és Csáder briliánsán játszották meg kényes szerepüket, a férfi szereplők között Boros, László s Mihó váltak ki. Még a többiek is hozzájárultak az előadás sikeréhez Csókszanatórium A szanatóriumokra ráfért egy kis szatirizálás, csakhogy ez történhetett volna markánsabban és szellemesebben is — mert voltaképen ez a darab egy szélhámos pár története. Zenéje és általában az egész darab olyan értékű, mint az Eszemadta, avval a különbséggel, hogy ez mégis mozgalmasabb, vannak benne ügyes táncok, melyeket Antal Erzsi és Oláh Gyula, valamint Déri Rózsi és Solymossy lejtettek. Ez utóbbiak tánca a jassok tánca volt. Eredeti, de nem nagyon esztétikus. Persze itt nincsenek felismerhető jellemek, inkább csak figurák. Heltai Jenőnek mégis sikerült a költőt, Szath- márynak meg a szappangyárost kabinetalakitásban bemutatni. A Thorma Zsiga Brünolin földbirtokosa is jól meg volt játszva. Antal Erzsi (Robertin), Oláh Gyula (Móric) Déri Rózsi (hercegnő), Solymossy
