Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-07-28 / 30. szám
XLIY. évfolyam 7 7 Gyula, 1919. Julius 98. :io. szám. Előfizetési árak: Egész évrt ... ... 10 K — f Fél évre ............... 5 K — f Évnegyed re ... ._ 2 K 50 f Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. A katonaság a kultúra szolgálatában. Magyarországon a felnőtt analfabéták 3záma hivatalos megállapítás szerint 5.463,100. Ezek számát apasztotta a főváros területén s annak közvetlen környékén tanfolyamainak felállításával a Budapesti Népoktatási Kör. A szóban levő egyesület az utóbbi iskolai évben hatalmas lépéssel látott munkája teljesítéséhez. Tanfolyamhálózatát novemberben már az egész ország területére kiterjeszti s Országos Népoktató Egyesület címen fog tovább működni. Az egyesület minden lehető s alkalmas eszközt felhasznál arra, hogy hazánk kultur- állapotán — erejéhez mérten — valamit is lendítsen. A legmeglepőbb eredményt a Budapesti Népoktatási Kör azon tanfolyamain érte el, amelyeket az ezredparancsnokságok utján odavezényelt analfabéta legények látogattak, akik a legnagyobb pontossággal jelentek meg minden alkalommal a tanításon. S épen ezért egész határozottsággal megállapíthatjuk, hogy radikálisan, teljes eredménnyel az analfabétákat csak egy olyan rendszer segítségével lehetne beiskolázni, amely a kényszerítés erejével s a vasfegyelem eszközével követeli tőlük a pontos iskolalátogatást. A védtörvény intézkedései szerint minden ép férfi köteles katonai szolgálatot teljesíteni, tehát a férfi analfabéták a katonaság utján megtaníthatok irni-olvasni s hadi szempontból is kétségtelenül értékesebb emberanyaggal rendelkezhetnék a hadvezetőség. Jól megértette ezt a messze jövőbe tekintő Nagy Frigyes, aki tudvalevőleg a mai jól szervezett német népiskolák alapját vetette meg. Németország hatalmas lendülettel való fejlődését, nagy hadi tekintélyét egyedül magas népmüveltségének köszönheti. A műveltségben való elmaradás a legnagyobb nemzetet is teljes erejének kifejtésében, úgy gazdasági, mint honvédelmi téren egyaránt hátráltatja. A kultúra magas foka pedig a kis nemzeteket is oly nagy erőkifejtésre képesíti, amely bámulatba ejtheti az emberiséget. Megemlíthetjük a nemrég lefolyt oroszjapán háborút, ahol a számra nézve igen nagy orosz sereget a kis japán sereg teljesen legyőzte. Ebből is megállapítható, hogy mire képes egy jól iskolázott, magas uépmíiveltséggel bíró nemzet hadserege. A kulturális kérdések s ezzel együtt az Országos Népoktató Egyesület törekvései is tehát olyanok, amelyek a katonaságot magát is tisztán hadi szempontból kiváló mértékben kell, hogy érdekeljék. Hickmann 1912-iki hiteles kimutatása szerint országonként a hadseregbe bevonult ezer újonc közül irni-olvasni nem tudott: Németországban 0 2 Dániában 2 Svédországban 3-7 Schweizbau 5 Angolországban 10 Hollandiában 14 Franciaországban 33 Belgiumban 85 Osztrák-Magyar Monarchiában 220 Görögországban 300 Olaszországban 306 Szerbiában 496 Oroszországban 617 Romániában 645 Magyarországon némelyik ezredhez ijesztő számban vonulnak be az analfabéták. Ennek bizonyítására említjük meg, hogy a deési honvédgyalogezred román legénységének 95o/0-a nem ismeri a betűt. A hadsereg szervezetében már régen ott találjuk a rendszeres állást betöltő tábori lelkészt, a hadbírót, az orvost, a gyógyszerészt, az állatorvost. Vájjon éppen a fentebb közölt kimutatás alapján nem lenne-e természetes, ha a pedagógus tiszt-tauitó is helyet foglalna a felsorolt katonatisztviselők sorában. Az 1889, évi VI. t.-c. 32. §-ának 18. b) pontja értelmében a tanító eddig nyolc heti kiképzés után mint közlegény szolgálta végig fegyvergyakorlatait. Ezen úgynevezett s látszólagos kedvezT A B C A. Neked. Miért van éjszaka ? Mért nincs nappal mindég, Álmatlan éjeknek Tengersok a népe. Kit ébrenlétünkben Feledni szeretnénk, Ekkor jő el hozzánk Kísérteni képe, Mikor mindhiába, Mikor minden késő. Miért van éjszaka Annyi emberszivben, Aranyos napsugár, Melybe soli sem téved. Mért talál egymásra Két elárvult lélek, Szerelemre szivük Ugyan miért éled? Mikor mindhiába. Mikor minden késő. Miért van éjszaka, Mikor elvesztettük, A ki legdrágábbja Volt az életünknek. Miért lesz ezután Sötétség körültünk S miért hull utána Annyi ezer könnyünk-, Mikor mindhiába, Mikor minden késő. Godánné Kéry Aranka. Az első ibolya. Irta: Schreyer Viktor. Még a mithologiából való az a csodálatos eset, amikor Jupiter ur az első leányt teremtette abban a hiszemben, hogy valami közönséges dolgot müvei. Amikör kész volt alkotásával, az Olim- pus hegyei között ép a nap felkeltét várta, hogy megszemlélje, mert maga is kiváncsi volt, hogy mennyire sikerült alkotása. A hajnalpir érte először arcát és rózsaszínűvé varázsolta habtestét, szemeiből két ragyogó csillag kandikált és észbontóan ragyogott. A lombos fák árnyéka se volt szebb, mint ébenfekete hajsátra, mely vállaira omlott. Keblén gyönyörű fehér hal- mocskák voltak, mindeniken egy-egy eperszem. Biborpiros ajka csókra szomjuhozú, hajlékony szép termete mint nádszál ingott És Jupiter tónans, a hatalmas nagy isten nem kergette el a rózsapirt arcáról s szemeiből sem űzte ki a csillagokat, hanem gyönyörködve szemlélte teremtményét és már-már elboruló mámor szállta meg agyát, hogy saját teremtményét istennőjévé tegye, amikor a világ elküldötte Pallas istent és Vénus istennőt, bogy ne történjék baj a természet rendjén. Mindkettő gyönyörködve szemlélte a szép szüzet és maga Vénus istennő elragadtatva a bájaktól felkiáltott : ha valaki engem isteni alakomban Így tudna lefesteni, vagy márványba önteni, mint e szép leányt, szebb én sem akarnék lenni! . . Pallas, az öreg sokáig gondolkozott, hogy mit fog ez a szép leány a világon művelni, hisz egyedül, elhagyottan áll, de sehogy sem tudott egy ép gondolatot isteni agyából kiszorítani, végre látta nAlTOS G-lTUL^. -uLtócia. EÓZDZ TÓZSEX7' "VAI-/-A.G-OSI U\,ra.d.m.egry-e) szőlőrL&gry'birtGlros pin.cegazdasaga ajánlja Istitünő minőségű t-sg'iyi torait és pedig: 1911., 1910., 1909. és 1908. évi asztali és pecsenye- és Muskotály régi fajborait, továbbá legfinomabb borait, legfinomabb palackérett Furmint, Rizling minőségű ménesi veres (Bikavér) uj- és óborait* Árajánlattal és eladási feltételekkel készséggel szolgál. Levelek BÓ3DI JÓZSEF "Világos (üradmegye) cimre -kfíildendők:. 313 9-30
