Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)

1912-07-14 / 28. szám

XIjIV. évfolyam. tájul«», 1919. Julin* 14. 28, szám. Előfizetési árak: Egész évre> ... ... 10 K — f Fél évre _ ... __ 5 K — f Év negyedre ..._ 2 K 50 f Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyiltíér sora 20 fillér. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal. Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közle­mények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Miinkásbiztositás. Az ipari és kereskedelmi alkalmazottak betegsegélyezési és baleset elleni kötelező biztosításáról alkotott 1907. évi XIX. t.-c., mely törvényt a köztudat egyszerűen »mun- kásbiztositási« törvénynek ismer, életbelépése óta (1907. julius 1.) heves szóvitáknak, szen- vedelmes újságcikkeknek lett a kutforrása. A törvény nagy szociálpolitikai és szo- ciálhygieniai alkotását egyfelől meg nem értés, másfelől gazdasági.érdek szülte, kicsinyes szem­pontokból igyekeztek elhomályosítani. S ez érthető. A régi elavult (1891. XIV. t.-c.) be- tegse gélyezési törvény apró csip-csup életkép­telen szerveivel szemben, egy a szolgáltatá­sokban hatalmas lépéssel előretörő uj intéz­ményt, a szétforgácsolt erőknek egységesíté­sével a kulturállamok munkásbiztositási szín­vonalára helyezkedő alkotást statuált. Kétségtelen — mint minden uj alkotás­nál — úgy a munkásbiztositási törvény vég­rehajtásánál is nehézségekkel kellett s kell ez­után is megküzdeni. Noha az életbeléptetéstől, éppen most, öt esztendő múlt el, megállapít­hatjuk, hogy a felhozott panaszok és kifogá­sok legfőkép a végrehajtás körüli nehézségek­ből fakadók. A törvény két ágazata, t. i. betegsegé­lyezési és balesetbiztosítási, az egységesen és országosan központosított önkormányzati ala­pon nyugvó Országos Munkásbetegsegélyző és Balesetbiztosító Pénztár és ennek helyi szer­vein a kerületi munkásbiztositó pénztárak, vál­lalati betegsegélyző pénztárakon át jut a gya­korlati élet megvalósulásába, melyek fölött a felső állami felügyeletet és ellenőrzést, nem­különben a harmadfokú bíráskodást a Magyar királyi állami munkásbiztositási hivatal gya­korolja. Amig tehát a régi törvény hatálya alatt, mely pusztán a betegsegélyzést volt hivatva szolgálni, jól-rosszul az egyes pénztárak a csekély járulékbevételekkel s ugyancsak gyatra szolgáltatásokkal egymagukra voltak hagyatva, addig ma egységes és minden vonatkozásában modern, a közegészségügyet nagy lépésekkel előrevivő kultúrintézmény szolgálja a munká­sok egészségügyét. Hogy nem tökéletes s nem egészen ki­elégítő, azt tagadni gyöngeség volna. Azon­ban korántsem annyira, hogy a régi állapotok | visszaszívása után sóvárgók — igaz hogy > csak csekély töredéke az érdekelteknek — - ez j irányú agitációja indokolt lenne. Éppen ez a körülmény teszi aktuálissá közleményünket. Magyarország ipari és kereskedelmi éle-! . tének érdekképviselői, munkaadói és munkás-1 szervezetei hangos szóval kérik, követelik a munkásbiztositási törvénynek novelláris utón való módosítását. A munkaadók panaszolják a tulmagas , hozzájárulásukat, ások »felesleges irka-firkát«, ! viszont a biztosítottak az önkormányzat teljes kidomboritását és érvényesülését, nemkülönben j 1 a szolgáltatások (betegsegélyezési, baleseti j kártalanítások) intenzivebb fokozását. Ezen panaszok és részben a törvény nem ismeretén alapuló szócsaták eredményezték azt,1 igen helyesen, hogy az illetékes tényezők a: törvény revíziójának szükségességével foglal­kozzanak. S az elhangzott vitákból megállapítható az, hogy a törvény módosítására ezidőszerint sem szükség, sem ok nincs. Ellenben szükség van a törvény végrehajtásánál eleddig felme­rült szervezeti és hatásköri kérdések félreértés nélküli tisztázására, mert a végrehajtásnál, az öt esztendei tapasztalás után előfordult hatás­köri viták voltak az érdekeltek — sokszor jogos — panaszoknak eredői. Akik figyelemmel kisérik a magyar mun- kásbiztositás fejlődését, elfogulatlanul megálla­píthatják, hogy az ipari és kereskedelmi élet eme jelentékeny tényezőinek, a biztosításra kötelezett alkalmazottaknak egészségügyi ellá­tása, hasonlíthatatlanul intenzivebb, mint a múltban. S hogy az egészségügy továbbfej­lesztését csakis országosan egységesített, az anyagi erők központosításával lehetett elérni s a jövőben még inkább elérhetni. S ezért helyeseljük a törvény módosítá­sának szükségéről folyó szaktanácskozmányon kialakult ama felfogást, hogy a törvény alap­jában és szerkezetében ezidőszerint semmiféle módosítást nem igényel, hanem a kiformáló­dott s a gyakorlati élet nyújtotta tapasztalá­son okulva a végrehajtásnál liberális és de­mokratikus szempontok minél hatályosabban érvényesüljenek. S ez a fontos. A pénztárak igazgatása egyenlő arányban a munkaadók és alkalmazot­tak önkormányzatán nyugszik. Nem vitatható, hogy erőteljes ipari és kereskedelmi életnek elengedhetlen feltétele egészséges mnnkásgeneráció létrejötte. Ami­kor tehát a munkaadó a munkásegészség mi­nél tökéletesebb fejlesztéséhez befizetett járu­lékaival hozzájárul, saját gazdasági érdekében állónak kell tekintenie ezen adózást, mert azzal, TÁRCA. A párbaj. Irta: Sugár Jenő. I Télen gombamódra elszaporodnak az úgyne­vezett „kuglizók“. Minden jobb kávéház vagy szál­loda pincéjében reájuk találhatunk Bár a kuglizó- ban minden van, csak tekepálya nincs, épp ezért nagyon kedvelt összejöveteli módja a fiatalságnak. Hangzatos elnevezésű társaságok, mint: „Tavasz a télben-*, „Tél-anyó“, „Hópehely“, „Jégvirág“, „Nyakszirtmerevedés“, „Mackó ur igen divatosak. Rendesen vagyis inkább rendetlenül hangver sennyel kezdődik a kuglizó A műsor színházaink nem elsőrangú tehetsé-' gein kivül „helyi nagyságok“ alkalmi dolgaiból áll, ami azt a benyomást kelti a tisztelettel meghívott­ban, hogy az egész mulatságnak csak azért kellett létrejönnie, hogy a közönség gyönyörködhessen valamelyik rendező-bizottsági tagnak a tehetet­lenségében. Úgy éjfél után vége a műélvezetnek, de csak azért, hogy a vendéglős is müélvezzen. Sejtjük, hogy amit délben nem tud eladni, azt eladja este, de tudjuk, hogy ami este megma­radt, azt megeszik a kuglizók éjfélkor. És csak azután, hogy a szerzők és vendéglős learatták sikereiket, perdülhet táncra a fiatalság. Ti hát Terpsichore eme hajlékainak egyikébe nyúlnak vissza szomorú történetem szálai. II Az X ... i kuglizó társaság csütörtöki esté­lyére mentem Hajnal felé, a hangverseny után, már a ma­radékok végeladásánál (a vacsoránál) ültünk, ame­lyet ezúttal is nagyon megérdemeltünk Volt a társaságban minden : bankár és hiva­talnok, ügyvéd, orvos, kereskedő, tényleges katona­tiszt, szinésznő és egy sereg pályát még nem té­vesztett, mert még nem választott ifjú Vígan folyt a lakoma, midőn egyszerre csak hozzám jő egy fiatal ur (éppen az, aki meghívott) és izgatottan felkért, hogy legyek a segédje Minthogy a kugliba való meghívást elfogad­tam, ezt sem utasíthattam vissza Másnap tehát provokáltuk a felünknek nyak­levest Ígérő, különben jó barátot. Az ügy oka: hölgy, de ez mellékes, mert sohsem az ok a fő, hanem a párbaj. Ili Este már négyen ültük körül egy kávéház asztalkáját, Főhadnagy is volt közöttünk abból az ezredből, amelynek a sértő fél a tartalékos kadet- őrmestere. A kávéház jobbik sarkában a legnagyobb nyugalommal szorongott egy fél, figyelemmel ol­vasva az éppen kezébe került „A mén“ c szak­lapot, mig a bal sarokban a másik fél kávézott kitűnő étvággyal, reánk sem vetve a tekintetét. A hadseregre való tekintettel az ügyet a leg­jobb akarattal sem intézhettük el békésen, mivel a sértő félnek az esetben volt csak szabad bocsána­tot kérnie, ha a sértett fél is bocsánatot kér. Midőn még mi segédek a döntés előtt a vé­letlenül ott időző felekkel tárgyaltunk, elhatározta­tott, hogy karddal fog a sértés megtoroltatni. ■ULtÓd.3. IBÓEDT JÓZSEF T7"j1I_;-A.<3-OSX (Aiadmeg-ye) szölóna.gr^'birtolzos pincsgazdasaga ajánlja Isit-ünő minőségű Jaeg-yi "borait és pedig : 1911., 1910., 1909. és 1908. évi asztali és pecsenye- és Muskotály régi fajborait, továbbá legfinomabb borait, legfinomabb palackérett Furmint, Rizling minőségű ménesi veres CBikavér) uj- és óborait' Árajánlattal és eladási feltételekkel készséggel szolgál. 313 7—30 I-ieTTeiels: EÓF>I JÓZSEF1 "Világos (Aradmsgye) cincire Isfüldenadőlr. napunk mai szama S oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom