Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)

1912-06-30 / 26. szám

6 Békés 1912. junius 29 Ptá^árfiirrin BudaPesten' N^ri és tóli oy®oy­VJödöZiílllUlUU hely, a magyar Irgalmasrend tulajdona. Elsőrangú kénes hévvizü gyógyfürdő modern berendezésű gőzfürdő, kényelmes iszapfürdők, iszapborogatások, uszodák, külön hölgyek és urak részére. Török-, kő- és márványfürdök; hőlég, szén­savas- és villamos-vízfürdők. A fürdők kitűnő ered­ménnyel használtatnak, főleg csuzos bántalmaknál és idegbajok ellen. Ivó-kura a légzőszervek hurutos eseteiben s altesti pangásoknál. 200 kényelmes, lakó- szoba. Szolid kezelés, jutányos árak. Gyógy- és zene- dij nincs. Prospektust ingyen és bérmentve küld 07 7-H az igazgatság. Közgazdaság. A hódmezővásárhely—orosházi mintegy 30 kilometer hosszú törvényhatósági ut építési költ­sége — a megtartott felülvizsgálat eredménye szerint — 301,413 koronába került. Ezenfelül a házilagos munkák értéke 3644 koronát tett ki A vállalati munkákat Roheitn Károly és fia cég vé­gezte a hódmezővásárhelyi államépitészi hivatal el­lenőrzése és felügyelete mellett. A kérdéses útból Békésvármegye területére csupán 4 kilometer bősz szu szakasz esik az ut többi része Hódmezővásár­hely város határában fekszik. Az endrődi hármaskörözsi híd építési ügyé­ben közöltük, hogy a földmivelésügyi miniszter 40000 korona államsegélyt engedélyezett, miáltal a hid építésének ügyét jelentékeny lépéssel vitte előre A kérdéses hid létesítése azonban csak az esetre volna biztosítva, ha a kereskedelmi miniszter a hidon vámszedési jogot engedélyezne. Dr. Konkoly Tihamér főszolgabíró, mint az utibizottság elnöke ebben a kérdésben egyelőre azt kérte, hogy a mi­niszter a vámszedési jog engedélyezése kérdésében elvi nyilatkozatot tegyen A miniszter az utbizott- sági elnök felkérésére most kijelenti, hogy az épi- tendő hidon gyakorlandó hidvámszedési jog elvi nehézségbe nem ütközik. Utállamositás. A kereskedelmi miniszter ren­deleté következtében a í. évben és pedig julius 1- től kezdődő hatállyal, a békéscsaba—gerendás— csanádapácai és hódmezővásárhely—pusztaföldvári törvényhatósági utak összesen 35 kilometer hossz­ban állami kezelésbe jutnak. A kérdéses utaknak a vármegye által történt átadása és az állam képvi­selője részéről történt át étele e hó 27. és 28 nap­jain történt meg. Az átadásról felvett jJgyzőköny- vek és leltárak alapján a törvényhatósági bizottság­nak is kell határozni, különösen a vármegyét ter­helő kötelezettségek, az utkaparók további alkal­maztatása és a szóban levő útszakaszoknak a tör­vényhatósági úthálózatból leendő kihagyása tárgyá­ban. Jövőre ismét körülbelül ugyanennyi kilometer hosszú törvényhatósági ut vétetik állami kezelésbe, miáltal a vármegye tekintélyes összegű fenntartási költségtől szabadul. Azonban ezen felszabaduló költségek egy tekintélyes részét igénybe fogja venni az a többköltség, amely a megmaradó törvényha­tósági utaknak az eddiginél fokozottabb karban tar­tására lesznek szükségesek, mert hát a közúti alap­nak rendkívül mostoha helyzete folytán, a várme­gyének az utak karbantartási költségeinél is takaré­koskodni kellett, ami az utak jóságénak bizonyára nem vált előnyére. Közigazgatási bejárás. A békéscsabai sertés­hizlaló telep által létesítendő rakodóvágány enge­délyezése ügyében a közigazgatási bejárás e hó 26-án tartatott meg a kereskedelmi miniszter kikiil dótte által. A bejáráson a rakodóvágány létesítése tekintetében az összes érdekeltek között egyetértő megállapodások jővén létre, a megépítés most már haladéktalanul foganatba vehető. Heti piac. Gyula, junius 28. A budapesti gabonatőzsdén a hét elején igen szilárd volt az irányzat később javuló termés-kilátá­sokra ellanyhult és igy a hét eredménye alig mu­tat búzánál több emelkedést 20 fillérnél. Heti piacunkon adatott: Búza Árpa . Zab Tengeri gyenge kínálat mellett . 21-60 22 30 . 22'20 22 50 . 23-20 23-40 . 20 20 20 50 el­Irodalom. Magyar Figyelő. A magyar értelmiség eleven- szavu folyóirata, a »Magyar Figyelő« a lap élén közli Tisza István gróf »Sadowától hedamg» cimü nagy törtánelmi tanulmányának harmadik és befe­jező közleményét. Réz Mihály a ma oly fölöttébb aktuális érdekességü választói jogról értekezik nagy alapossággal megirt studiumábin, mig Alexuider Bernát művészi tollal Berzeviczy Albertról ir, a »Beatrix királyné» francia kiadásban megjele­nése alkalmából. Különösebb érdeklődésre tarthat még számot H, Anderkó Aurél tudományos cikke, mely a ciklonokat ismerteti Elbeszélést Móricz Zsigmond irt a mostani számba »A verébfiók» cím­mel. A följegyzések eleven rovata az e heti szám. ban is gazgag és változatos. A »Magyar Figyelő» előfizetési ára negyedévre 6 K, Kiadóhivatal Buda- pes, VI., Andrássy ut 16. A „MAGYARORSZÁG“. Tudvalevő, hogy a kor­mány a »Magyarország«-ot a vasúti pályaudvarok­ból kitiltotta, a közönség biztosan, kényelmesen, sőt olcsóbban jut lapjához, mintha azt pályaudva­ron szerezné be. A »Magyarország»-nak az ország legtávolabbi vidékein lakó előfizetői is már kora reggel birtokába jutnak annak az újságnak, mely busz éves múltja alatt mindig az igazi nemzeti tö­rekvésnek és a demokratikus haladásnak volt lelkes szószólója. Előfizetések a »Magyarország» kiadóhi­vatalába, Budapest VII, Rákóczi-ut 38, sz. alá küldendők. Előfizetési dij negyedévre 7 korona, félévre 14 korona, egész évre 28 korona. Színészet. A kis dobos. Szombaton este premier volt a gyulai szín­körben. Társulatunk először játszotta ez uj operet­tet (még a szegediek sem látták) és pedig telt ház előtt. — Maga a darab az újabb színmű irodalom átlagos színvonalán nem emelkedik felül. Különle- leges látványossággal nem szolgál, tánc kevés van benne. Librettója, meséje eléggé ügyes Zeneszámai között vannak fülbemászók, melyek valószínűleg elterjedtekké lesznek. Ilyen például a fülemile dal A kis dobos Déri Rózsi volt. Tipikus soubrett arc, alak és temperamentum. Tipikus, tehát, a maga ne­mében kiváló. Különösen a temperamentuma olyan, mely minden mozdulatában, minden lépésében meg­nyilatkozik. Természetes, hogy tehetséggel igy el­látva, az ő genré ben minden szerep illik hozzá és minden szerepet pompásan játszik meg Ezt mond­hatjuk ez esti szerepléséről is. A profoszt Heltai Jenő adta. Ügyesen, életteljesen játszott s a közönség nagyon szívesen mulatott a mókáin Rónai Herrnin, a tőle már megszokott alakítással és pompás, ott­honossággal tartotta állandó derültségben a közön­séget, mint a profosz neje Antal Erzsi mint mindig, most is szép és elegáns volt, a mellett csinosan énekelt. Oláh Gyulának (százados) főként énekével volt alkalma tetszést aratni. Mihó (Villibald) vala­mint a többi közreműködők igyekezettel és jól játszottak. Peleskei nótárius A legrégibb, évtizedeken át egyedül álló ma­gyar bohózat, mely még ma is műsoron van Ez maga elég bizonyság arra, hogy jó is, tartalmas is, ép ezért érthetetlen, hogy az intelligencia szinte tüntetőleg távol maradt. A páholyok s az elsőrendű helyek üresek voltak Tagadhatatlan azonban, hogy kissé szokatlan volt a 40-es évekbeli szójárás, me­lyen többször még a színészek is fönnakadtak s túl tették magukat rajta; fordulatokban sem olyan gazdag, vagy mondjuk rafinált, mint a mostani modern darabok, bár Solymossy kivált az utolsó képben erősen moderneskedett. A főszerepet: nagy- zajtai Zajtay nótárius uramat Szathmáry Árpád kreálta gyalog és lóháton, korhű jelmezben, amint azt az akkori divat előírta; mindjárt meg is állapít­hatjuk, hogy elfogadhatóan, Heltai meg Solymossy mókáin sokat nevetett a közönség. Déry Rózsi, mint mindig, nagyon kedves, Rónai Herrnin pedig úgy megjelenésében, mint játékában Tóti Dorka boszorkány szerepében kabinet alakítást nyújtott. Való azonban az is, hogy többen az első erők kö­zül nem találták bele magukat a nekik juttatott helyzetbe, dehát rezignációval kell megállapítani, hogy a mai szinésznemzedék zöme, közöttük a java sem tudja magát a Peleskei Nótárius miliőjébe he­lyezni, a publikum pedig még kevésbbé A haramiák. A lánglelkü német költő, Schiller Frigyes ifjú­kori remek tragédiája — sajnos — kisszámú kö­zönséget vonzott a színkörbe. Őszinte rezignációval írjuk ezt és noha a színigazgató anyagi érdekeit mi is szivünkön viseljük és kellő méltánylatban részesítjük, mégis kérjük az igazgatót, hogy a szűk bevétel ne kedvetlenitse annyira el, hogy a Hara­miákhoz hasonló klasszikus színművek előadásá­ról végképpen lemondjon Közönségnek és színé­szeknek egyaránt szükségük van rá, hogy a ten­gernyi léhaság mellett, az anyagi sikertelenség tudatában is olykor-olykor legyen osztályrésze egy klasszikus estében, amely mindkét részre üditőleg és nemesitőleg hat. A gyéren benépesült nézőtér dacára az előadás csaknem ünnepi hangulatot kel­tett, színpadon és a közönség között egyaránt. Csiky László (Moor Ferenc) klasszikus alakítást nyujtottt Művészi kvalitásai teljes fényben dombo­rodtak ki ezúttal. Minden tudását, mondhatni egész lelkét belé vitte és teljes sikerrel érvényesítette, a közönség fojtott lélekzettel, elbüvölten csüggött minden szaván, minden mozdulatán Csiky Moor Ferencet az ország első színpadán is bátran eljátsz- hatná, vidéken pedig hozzá hasonlítható verseny­társa ezidőszerint éppen nincsen. Csikyéhez hasonló nagy sikere volt Harsányt Margitnak Amáliában, aki valósággal meglepett és szintén elragadott minden­kit, mélységes drámai erejével, Zátonyi Moór Ká- rolyban nemes ambíciót fejtett ugyan ki, de még most messze mögötte maradt fennebb említett két partnerének.. Annyi meglátszott, hogy komolyan, behatóan tanulmányozta szerepét, de Moór Károly oly óriási igényekkel lép fel személyesitőjével szem­ben, amelyeket Zátony hangjának fogyatékosságá­nál fogva sem képes legalább ezidőszerint még ki­elégíteni ; ennek dacára el kell ismernünk, hogy társalgási színész létére eddigi szerepei között ez este nyújtotta a legszebb reményt és várakozást művészi fejlődéséhez Teljes dicsérettel méltatjuk még Pogány Bélát, aki az öreg Moort kiválóan ala­kította Szathmáry Árpád (Spiegelberg) bebizonyí­totta, hogy nemcsak burleszk komikumra, hanem drámai jellem alakításra is rátermett. Baráti (Schweit­zer) László (Herman) s Binder (Dániel) szintén tel­jes sikerrel járultak a klasszikus est figyelemre­méltó sikeréhez, amelyben — nagy elismeréssel hono­ráljuk — kiváló osztályrésze volt a nagy tanulmányra valló ügyes rendezésnek, s a meglepően szép, stil- szerü díszleteknek is. A kisszámú közönség ünnepi hangulatban élvezte végig a csaknem fél tizenkét óráig tartó szép előadást. A cárnő. Kedden este félház élvezte az előadást. A da­rab a jobbak közül való. íróit ismerve, azt hisszük, hogy tartalmasságát Lengyel Menyhért, a Tájfun szerzőjének köszönhetjük. Az újabb irodalom ter­mészete hozza magával, hogy már mozdulni sem tudunk a nélkül, hogy az érzékiség minduntalan felbukkanó jelenségeibe bele ne ütközzünk. Aki olvasott valamit Biró Lajostól, az rögtön tudja, hogy ezt a részét a darabnak Biró inspirálta, — mindenesetre érdeme az íróknak, hogy a Cárnőt egészben állítja elénk. Nem egyoldalúan csak az érzéki asszonyt, hanem e mellett az uralkodónőt, akinek nagy erényei vannak : okosság, mérséklet, igazságosság, aki olyan erővel és tapjsztalattal teljes bölcsességgel kormányoz, mint egy energikus férfi. Tóvolgyi Margit ebben a szerepben a legkivá­lóbb alakítást mutatta be. Igazi művészettel jeleni- tette meg azokat a lelki küzdelmeket, melyekben egy nő, a Cárnő természetével és helyzetében ke­resztül megy. Érdekes szituációkban pompás élet- hüséggel láttuk tőle az uralkodói kötelességek és az asszonyi vágyak egymással való összeütközését és tusakodását. Zátony Kálmán a következetes férfijellemet jól adta Cserni Alexej szerepében. Néha ott is deklamált ugyan, ahol az egyszerű markiro- zott előadás is elég lett volna, másutt hevesebb temperamentum szüksége dacára csendesebb volt a kelleténél Nagyba í és egészben azonban jó felfo gással domborította ki a hadnagy jellemvonásait és tehetségét a routin majd tökéletessé teszi. Csiky László (a kancellár) nem a sima diplomata szere­pében a legtökéletesebb; Moór Ferenc nagyszerű alakitója itt nem érvényesíthette briliáns képessé­geit. De miután nem is olyan mélyreható és kom­plikált a kancellár szerepe, mint a Moór Ferencé, játéka az adott keretbe teljesen jól bele illett. — Wirth Sári (Annie) kedvesen játszott. A többi sze-. replők szintén megtették kötelességüket. Step Helena. A legrégibb, a legkedvesebb operett, Offenbach- zene, jelent meg szerdán este színházunkban. Nem volt egészen telt ház Többször tapasztaltuk, hogy a régi szép és jó darabok nem vonzottak eléggé Azonban ebből a közönség ízlésére következtetést nem vonhatunk. Egyszerű kényelmi és gazdasági oka van a dolognak. Arra, hogy valaki mindennap járjon a színházba, kis városunk közönségének módja nincs Ha pedig mindennap vagy pedig leg alább igen gyakran nem látogathat el a színházba, akkor, a mikor mégis elmegy, az uj darabokat akarja látni, nem azért, hogy különösképen szóra­kozzék (hiszen néha az álmosság környékezi az embereket a padsorokban), hanem, hogy elmaradott ne legyen és a társaságban az erről felvetődő té­mához hozzászólhasson Ámbár az újabb darabok ritkán képeznek témát A legkedvesebb, legbájosabb operettzenét hallott ez este a közönség, melynek

Next

/
Oldalképek
Tartalom