Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)

1912-06-30 / 26. szám

fl Békés 1912. junius 29 falusi fogalmak szerint mégis óriási, úgy lehet, hogy sok háznál éppen csak a nyugdíjt élvező dohányára és koron kint egy-egy ital erősítő borra telik a nyugdíjból. De akárhányszor meg­történhetik az is, hogy éppen az elöregedett családfő nyugdija egészíti ki azt az összeget, amit egy-egy súlyos tartozás törlesztésére rak­tak félre, vagy ami valamely jövedelmező be­szerzés vagy beruházásra fordítandó pénzből hiányzik. Milyen másként nézik minden háznál azt a megöregedett családfőt, akiről biztosan tud­ják, hogy a hónap elején mindenkor hozzájut egy kis készpénzhez. Mennyivel nagyobbodik a szűk családi körben a tekintélye, mennyivel jobban becsülik még az unokák is, ha azt ta­pasztalják, hogy időnkint a nagyapó lajbizsebé- ből egy-két fillér kikerül akár palavesszőre, akár pedig irkára, sőt szeptember táján, éppen a nagyapó pénzéből lehet csakis a tankönyve­ket megszerezni és karácsony idején, amikor már az uj bornak és a búzának az ára is el­fogyott, a gyermekek részére szükséges csizmá­nak az árát a nagyapó nyugdija biztosítja. Ebben rejlik tehát a földmivesek nyugdi­jának nagy jelentősége. Eddig csak a gazdasági cselédek biztosíthattak a maguk részére nyug­dijat. Amint látjuk, a földmivesnek és a gaz­dasági cselédnek életviszonyai sok tekintetben egyformák, nagyon méltányos dolog volt tehát Dannyi korszakos alkotásának a Gazdasági Munkás és Cselédsegélyző Pénztárnak az áldá­sait teljes mértékben kiterjeszteni a földmi velő népre is. Ezáltal ez a különben is egyik leg­kiválóbb szociális alkotásunk a magyar viszo­nyoknak és a kor követelményeinek megfelelően tökéletesült. Dicséret illeti meg mindazokat, akik ebben közremunkálkodtak. IE=C Ire lr_ Előfizetési felhivás a „Békés“ 1912 év 3-ik évnegyedére. Tisztelettel kérjük mindazokat, akiknek előfizetése lejárt, hogy azt e hót folyamán megújítani szíveskedjenek. A „Békés“ előfizetési dija félévre 5 korona, negyedévre 2 kor. 50 fillér, mely összeg vidékről a „Békés“ kiadóhivatalának czime alatt küldendő be. Péter Pál ünnepe miatt lapunk mai számi egy nappal hamarább, tehát junius 30 ika helyett, szom­baton junius 29-én jelenik meg. Dr. Balthazar püspök Körösladányban A kö­rösladányi református egyház, mely ez évben nagy költséggel renoválta templomát, harangját vas- állványokra újra szereltette s egy uj, hatalmas harangot szerzett be, elhatározta, hogy a templomi munkálatok befejezése után a templom felavatására meghívja dr. Brlthazár Dezső püspököt is. A ter­vezett felavatási ünnepség augusztus elsején lesz. Esperességi közgyűlés. Az arad-békési ág. h. ev. egyházmegye julius hó 4-én délelőtt Csabán tartja ez évi közgyűlését Csepreghy György esperes és dr. Ladies László h. egyházmegyei felügyelő elnöldáse mellett. L gyűlésen való képviseltetésse az egyházakat most szólítja fel az elnökség. Leg fontosabb tárgya lesz a gyűlésnek a megválasztott egyházmegyei felügyelő beiktatása és az esperesi állás betöltésére vonatkozó intézkedés. A közigazgatási bizottság júliusi rendes ülését jövő hó S-án fogja tartam. A vármegyei pótadók kivetése és bsszedése tárgyában alkotott vármegyei szabályreudelet a bel­ügyminiszter rendelete folytán aként módosíttatott, hogy a pótadók ezentúl egyenként vetendök ki, nem pedig mint az előtt úgy, hogy a pótadók egy összegben vetettek ki a községekre és azok tartoz­tak a reájuk vetett pótadókat a községi adókkal együtt behajtani és a vármegyének beszállítani. Ez utóbbi módszer a vármegye szempontjából a végre­hajtás egyszerűbb volta miatt sokkal kényelmesebb és jelentékenyen kevesebb munkával járt és épen ezért Békésvármegye is kérte a minisztertől, hogy a régi eljárás maradjon továsbbra is életben. A bel­ügyminiszter azonban ragaszkodott az egyénenkénti kivetéshez, mint amely a törvény rendelkezésének megfelelő. A vármegye tehát a potadók kivetéséről beszedéséről és kezeléséről alkotott szabályrendele­tét a kiránt értelemben módosította és jóváhagyás, végett a belügyminiszterhez felterjesztette. A bel­ügyminiszter azonban a szabályrendeletet felülbírá­lás nélkül kü'dte vissza kijelentvén, hogy mivel a közszolgáltatások egyesitett kezeléséről s; óló és legközelebb életbelépő törvény szerint a helyható sági szolgáltatások az állami adókkal együttesen lesznek kezelendők és emiatt a vármegyei vonat­kozó szabályrendeletek felülvizsgálandók és a szük­séghez képest módositandók. ennélfogva a várme­gyei pótadokról szóló szabályrendelet módositását most még időszerűnek nem tartja. A vármegyei ebtartási rendelet módosítása. A földmivelésügyi mini=zter, tekintettel a veszett- ségi esetek ijesztően nagy mérvű fejlődésére, egy hosszabb rmdeletet adott ki, amelyben felhívja a vármegyéket, hogy ebtartási szabályrendeleteiket szigorítsák, illetőleg az ebadótételeket az eddiginél is jobban felemeljek, hogy ezáltal a kutyák tartása megnehezittessék. Kívánja a miniszteri rendelet, hogy a házőrző és pásztorkutyákra engedélyezett adómentességek eltöröltessenek, továbbá, hogy az ebadó nagyságánál különbség tétessék haszoncélra szolgáló és kedvtelésben tartott kutyák között, az előbbiek után az adó legalább 4 korona, az utób­biakra kivetendő adó azonban ennél sokkal maga­sabb legyen. A vármegye alispánja, tekintettel a vármegyében az ebadóval szemben fennálló rend­kívül nagy ellenszenvre, arra kérte a minisztert, álljon el azon kívánságától, bogy az ebtartási sza- | bályrendelet a kívánt értelemben módodt'assék, 1 mert ez kétségtelenül nagy elkeseredést szül. — A miniszter válaszolva az alispán kérelmére ragasz­kodik a szabályrendelet módosításához, indokolván ezen álláspontját azzal, hogy az adótételek feleme- léses a kedvezmények eltörlése nélkül a felesleges kutyák száma nem lenne apasz ható és Így az a cél sem lenne elérhető, hogy a veszettségi esetek minél inkább kevesbedjenek. A törvényhatósági bi­zottságnak az őszi közgyűlésen lesz alkalma a kér­déssel foglalkozni. A gyulai honvédállomás. Pár héttel ezelőtt megírtuk, hogy Kéry Gyula vármegyénk főispánja, és Lukács György városunk országgyűlési képvise­lője, llazay Samu honvédelmi miniszter előtt szóba hozták az aradi lapok közleményeit, amelyek szerint Gyuláról egy honvéd gyalogzászlóalj és ezzel kap­csolatban rnága a második honvéd gyalogezred is Aradra helyeztetnék át, úgy, hogy Gyula _ csupán Jászberény módjára az aradi ezredhez beosztott egy zászlóalj állomása maradna. Megírtuk azt is, hogy a honvédelmi miniszter a legkategorikusabban meg­cáfolta, illetőleg valótlannak nyilvánította az aradi lapok hírét. Mindazonáltal Gyula városa a véderő törvény meghozatala s szentesítése folytán elérke­zettnek látta az időt, hogy abbeli jogos aspirációja érdekében, mely szerint még egy zászlóalj tiozassék Gyulára s ezzel az ezred Gyulán teljesen kiegészít-' tessék, a lepleket megtegye annyival is inkább, mert úgy báió Fejérváry Géza volt honvédelmi mi­niszter, mint utódai a véderőreform életbeléptét je­lölték meg azon alkalomnak, amikor pozitív köte­lezettséget vállaltak, hogy Gyula városa uj zászló­aljat is kapjon és ezzel az elhelyezett honvédhuszá­rokért kártilanittassék. Dr. Lovich Odón polgánnes tér, dr. Lindenberger János esperes-plébános, dr. Follmann János, dr. Márky Jáno-, Czinczár Adolf és Scherer Benedek városi képviselők ennek folytán felutaztak Budapestre s folyó hó 27-én délelőtt 9 órakor a parlamenti épületben Lukács György, vá­rosunk országgyűlési képviselőjének vezetése mellett tisztelegtek előbb Lukács László miniszterelnöknél, később Hazay Samu honvédelmi miniszter előtt. Lukács György mindkét államférfiu előtt klasszikus tömörséggel csoportosítva, frappáns adatokkal bizo­nyította a város kérelmének jogos voltát, különösen kiemelve azt, hogy a legilletékesebb helyről határo­zott Ígéretet nyertünk arra, hogy az elvitt huszárok helyett a város az uj véderő után kárpótlást fog nyerni. A miniszterelnök meleg szavakban biztosí­totta a küldöttséget legjobb indulatáról és kijelenté, hogy a vármegye érdemes főispánja, Kcry Gyula által az ügy érdekében, hozzá felterjesztett memo­randumot behatóan tanulmányozni fogja s a hon­védelmi miniszterrel karöltve olyan megoldást fog keresni, hogy a város jogos igényeit kielégítse. Hazay Samu honvédelmi miniszter katonás őszinte­séggel nyilatkozott a küldöttség szónokának beszé­dére s kijelenté, hogy ha a város a honvédség kato­nai kiképzését lehetővé teszi, nemcsak meghagyja a mostani állományt, hanem a kétszeresére emeli fól a létszámot a jelenben fennálló kereten belül. Azu­tán behívatta a miniszteri előadót, akinek előadásá­ból legnagyobb bámulattal és meglepetéssel hallotta a küldöttség, hogy ismeretlen, hogy ne mondjuk rossz akaratú informátorok mennyire befeketítették Gyu'a városát a minisztériumban. Erre azonban visszatérünk. A miniszter utolsó szava még az volt, hogy csak nyugtassa meg a küldöttség a város la­kosságát azzal, hogy ha a város méltányos lesz, ő nem lesz a várossal szemben méltánytalan ! Drágább a vasúti utazás. Lapunkban már több Ízben megemlékeztünk azon sajnálatos tényről, hogy az államvasutak, az állandóan fokozódó kiadásait nem képjs más módon fedezni, mint-a díjszabás emelésével. A már előzőleg életbeléptetett magasabb árudijszabás után, julius elsejével, vagyis vasárnap éjfélkor lép érvénybe a személyviteldijak uj tarifája, amely elég tekintélyes százalékkal terheli meg az utazó közönséget. Az uj viteldíjs»abás sok tekintet­ben szakit az eddigi zónarendszerrel, amely a mai nappal végleg megszűnik s helyébe a kilométer- távolságot számbavevő uj táblázat lép. Alább közöl­jük a bennünket legközelebbről érdeklő néhány állo­másnak Gyuláról fizetendő uj menetdijait: I. oszt. II. oszt. III. oszt. Arad ] Nagyvárad J 6 50 4-30 2-70 * gyors g'20 5'9° 4'30 Békés C-orvas Mezőberény K étegyháza Nagyszalonta 3-10 2 10 1.30 » gyors 4.4.0 2 go 2 10 Újkígyós Doboz megyer 1-70 110 —•70 B^késfőldvár Békéscsaba ‘Biczere j 1 20- 80 — 50 Városerdő J. Szanatórium | —-60 — 40 — 24 Budapest 18-20 12 20 7 60 » gyors 2S‘8o iópo 12 20 Gjoma 1 4.Q0 Orosháza . í 480 3-20 2 — Sarkad-•90-■60 —•36 Szarvas 8-20 5-40 3-40 Szeged 9 80 6 60 4 10 Tem svár 11 50 7-70 4 80 Fiume 30-70 20-50 12-SO » gyors 43'5° 2820 2030 Újítást képez, hogv Békéscsabára és Sarka*! kedvezményes áru havi bérletjegyek adatnak ki pedig: Havi bérlet: I. oszt. II. oszt. III. oszt. Békéscsabára 36-­24-— 15 — Sarkadra 34­16-— 10-—. Havi tanuló bérlet: II. oszt. II. oszt. Békéscsabára 8 30 5-50 Sarkadra 6‘60 4M0 A gyulavidéki vasút viteldijai n.m változnak. Halálozás. ÍL.v. Ulelay Józsefné, Steigeiwald Juliánná asszony f. hó 27-én 57 éves korában meg­halt. Halálát 7 gyerme, unokái s kiterjedt rokonság fájlalja. Timetése ma délután 4 órakor lesz a szent­háromság temetőben. Béke hamvaira! Aratás előtt. Ducira annak, hogy Péter Pál napjára virradunk, eme hírünket még mindig csak »aratás előtt« jelzővel illethetjük. Mert amit lapunk multheti számában megírtuk tényleg meg is való­sult, hogy Péter és Pál napjára egyetlen egy von­tató s egyetlen kereszt sincsen nemcsak búzából, hanem amit korábban szoktak aratni, őszi árpából sem. Egyszóval az aratás az idén abnormisan elké­sett. A legszikesebb földeken is legkedvezőbb eshe­tőség mellett hétfőn, julius 1-én indul meg az ara­tás ; általánosságban azonban csak a jövő bét végén, réti földeken pedig — mint azt ugyancsak megír­tuk — julius hó második hetének közepe táján. A múlt bét időjárása egyébként, mint örömmel írhat­juk, nemcsak kifogástalan, hanem ideálisan kedvező is volt Noha az eső csaknem naponként Damokles kardjaként lebegett felettünk és a meteorologia is napról-napra zivatarokat és csapadékot jelzett, mind a kettő szerencsésen elmaradt, úgy, hogy lapunk zártáig állandóan száraz idő maradt. Ideálissá tette az időt a szárazság mellett különösen az, bogy bár meleg, de nem túl forró napok voltak, állandó széllel, amely utóbbi tudvalevőleg az egyedüli oltalom a a kód és a nyomába fellépő kártékony rozsda és szorulás ellen. Kedvező idő hatása alatt a dőlt búzák is szépen és hibátlanul érnek. Ha a jövő bét is a mostanihoz hasonló időjárású lenne, az esetben a terméshez ezidőszerint fűződő szép remények nem­csak megvalósulnak, hanem az összes aggodalmakat is teljesen eloszlatnák. A nyolc napi száraz időnek a búza vetésre vonatkozó nagy hasznán kívül az is rendkívüli értékű eredménye, hogy a második herét lekaszálbitták anélkül, hogy megázott volna s ezen második here kitűnő sikere sok tekintetben rekom- penzálja az első — sajnos csaknem teljesen meg­semmisült — termést. A here mellett szépen fejlő­dött a széna, legelő s a vetemények is. A tengeri

Next

/
Oldalképek
Tartalom