Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)

1912-01-21 / 3. szám

■V­1912. január 21. Kékes 7 Az orosházi kaszinó f. hó 6-áu tartotta ez évi közgyűlését dr. László Elek elnöklete mellett. Elha­tározták, hogy a kaszinót újra bútorozzák A titkári és pénztári jelentést tudomásul vették. Végül a tiszt- ujitást ejtették meg titkos szavazás utján. Elnök lett dr. László Elek, alelnök Kovács Andor, titkár Fab- riczy Pál, pénztáros Máté István, könyvtáros B*lázs Béla, igazgató dr. Berthóty Károly, ügyész dr. Nagy Elemér, számvizsgálók Bán Zsígmond, Kovacsik Já­nos és Róth József választmányi tagok dr Kunos István, dr. Külley Pál, Hercegh Géza, Nagy Lajos, Pál Ernő, dr. Rajz Miksa, Pollák Kálmán, Sail Já­nos, Széli István és Torkos Kálmán. A szarvasi Stabad Lyceum sikere. Nemcsak Szarvason, de más községben is azelőtt a közmű­velődés terjesztése igen egy oldalú volt. Rendesen csak egy szükebbkörü társadalmi osztályt vontak bele a művelődés körébe s a mi legnagyobb hiba volt, legtöbb esetben épen az egyszerű népet, tehát a közműveltség szempontjából' a társadalom legha­talmasabb rétegét felejtették ki. A Szabad Lyceu- mok alakulása és működése épen azért mondható megbecsülhetetlen fontosságúnak, mivel a nép mű­velését célozza s a közművelődés szempontjából leg­első helyen álló intézmény, öt évvel ezelőtt Krecs- márik Endre tanár k-zdeményezésére Szarvason is megalakult a Szabad Lyceum s azóta vezetése alatt oly buzgalommal s oly fényes eredménnyel működik, hogy most már a környező községekre is kiterjedt áldásos kulturmunkája. A szarvasi nehéz és áldatlan viszonyok közepeit, anyagi támogatás tekintetében csaknem teljesen magára hagyatva valóban ember- feletti munkát végez. Legújabban a vezetőség saját anyagi terhére modern szerkezetű vetitő-gépet szer­zett s azóta állandóan folynak az uránia-elóadások Nagyjelentőségű újítása az is, hogy az elemi iskolás növendékek számára külön vetítő előadások vannak s az elmúlt hétfőn délután 6 )0 növendék előtt tar­tott Molnár János igazgató-tanitó a Balatonról fel­olvasást, gyönyörű képek bemutatásával kapcsolat­ban. Koronként külön egészségtani előadások van­nak. örvendetes, hogy a felolvasások sorában a Szarvast hörnyező községek kiválóbb kulturtényezői is ott szerepelnek. így pl. Kondoros, Öcsöd kultu­rális életének kiválóbb vezetői. Csak a legőszintébb örömmel tapasztalhatni a megye egyik legnagyobb községének eme szépen fejlődő közművelődését. Közgazdaság. Endrőd község legelő-veteli ügye. Endrőd köz­ség azt kérte a földművelésügyi minisztertől, hogy a Wachtler Zoltántól vett ingatlan vételárának ki­fizetésére felvett kölcsön törlesztéséhez, tekintve, hogy az ingatlan közlegelő céljait fogja szolgálni, államsegélylyel járuljon hozzá. A miniszter kijelen­tette, hogy a kérelmet nem teljesítheti, mert a kér­déses ingatlant a község még az 1908. évi 43. t.-c. életbelépte előtt vásárolta. Ellenben méltányolva a községnek állattenyésztés előmozdítását célzó törek­vését, hajlandó a miniszter a blejlébeni Wachtler Eleonórától vett 150 kát. hold ingatlan 70000 kor. vételárának fedezetére felvett kölcsön törlesztéséhez évi 1700 korona államsegélylyel hozzájárulni 15 éven át. Feltételül kiköti azonban, hogy úgy ez, mint a fentebb említett ingatlant illetőleg a telek­könyvi átírás alkalmával kitüntetendő, hogy azok végrehajtás alá nem vonhatók, meg nem terhelhe- j tők, el' nem idegeníthetők. Országos vásári jelentés, Január 17-én szer­dán sertésvásár. A felhajtás alig 3000 darabból ál­lott, mit kis csapatok és egyes sertések képeztek. A kövér sertések árai rohamos visszaesése okozta, hogy a soványak árai is visszaestek Elkelt eves süldő számonként 100—120 kgr. súlyban 120—130 fillér. Hízott sertések minőség szerint kgr.-ként 84—90 fillérig. Január 18-án, csütörtökön birka és juh vá- ! sár. Mint minden év ez időszakában felhajtás igen csekély volt, forgalom semmi. Január 19-én pénte­ken marhavásár. A nagy hideg és síkos ut a fel­hajtást annyira gátolta, hogy a szokott felhajtás fe­lére redukálódott és igy alig haladta meg az 1500 darabot. A jó husu vágni való marha igen keresett volt és nagy árban kelt el, úgy szintén a rúgott boriu is. Elaltatott fejős tehén 250—600 koronáig, rúgott borjú 80—140 koronáig darabonként. Január 20-án, szombaton lóvásár. A nagy hideg következ­tében a felhajtás alig haladta meg a 3000 darabot. Jó lovak igen keresettek voltak és nagy arban adat­tak el. Sok lovat vásároltak Románia részére. Heti piac. Gyula, január 19. A budapesti gabonatőzsdén a hét elején cse­kély szilárdulás állt be, a hét végén ismét ellanyhult. Heti piacunkon csekély kínálat mellett el­adatott : Búza . . . .21-40 22 — Árpa .... 18-60 18 80 Zab ... 19-20 19-40 Tengeri , . . 1720 18 30 Irodalom. Zőldy Márton jubileuma. Békéscsaba község szülötte, a jeles iró, Zöldy Márton most töltötte be irói működésének harmincadik évfordulóját. Az ün­neplésben részt vett az egész magyar közönség, melynek oly sok derűs órát szerzett Zöldi kitűnő ’novelláival egy ember öltőn át. Zöldi Márton a 80-as években Írogatott a »Békés« számára is tárcákat. A neves írót az irodalmi társaságok és egyesületek tes­tületiig köszöntöttek fel és ünnepelték. A Magyar Figyelő uj évfolyamának 2. száma a szokott magas színvonalú tartalommal jelent meg. Gróf Tisza István az osztrák szociáldemokrácia mun­kás vezéreiről közól cikket amelyben kimutatja, hogy az osztrák szocializmus parlamenti képviselői csak igen kis részben kerülnek ki a tényleges ipari munkásságból és ilyenformán annak az érdekeit nem is képviselhetik azzal a sulylyal, melyet igazi szak­mabeli munkások álláspontjuknak adni tudnak. Ez­zel kapcsolatban nálunk is sürgeti az ipari munkás- osztály minél nagyobb autonómiáját és azt a poli­tikát, amely az ipari munkásoknak saját kérdésük­nek intézkedésében döntő szempontot adna. Báró Roszner Ervin folytatja nagyérdekü tanulmányát az általános választói jogról Franciaországban. Wlassics Gyula az 1867 XII. t.-c. jogi természetéről közöl tanulmányt, amelyben Tisza Istvánnak a múlt szam­bán megjelent hasonló tárgyú cikkére válaszol. A cikk kétségkívül széles körökben fog feltűnést kel­teni. Palágyi Menyhért: Malthus szelleméről érte­kezik és szeles körökben nagy feltűnést keltett ter­mészettudományi cikksorozatának egy újabb értékes álláspontját világítja meg. Adorján Andor: Utazások Magyarországon a XIX. szazad első felében címen ezúttal az 1820. esztendőnek társadalom-politikai, irodalom, művészi és más viszonyairól közöl rend­kívül érdekes adatokat A szépirodalmi részben Bállá Ignác szép novelláját találjuk. A Feljegyzések rovat ezúttal a rendesnél ts gazdagabb. A számos elmés és harcias cikkecske kozott hihetőleg sokakat fog érdekelni Kemény Simonnak Irodalom-politika című feljegyzése, amelyben a legutóbb lefolyt irodalom­politikái vPakról éles, tömör és világos kritikát mond. Előfizetési ára negyedévre 6 kor. Kiadóhiva­tal Budapest, VI, Andrassy-ut 10. Érdekes hódítás. A hires Gryneer, bécsi divat­szalon furcsa helyzetbe került magyar vevőivel szem­ben. Több mint 200 magyar vevője vagy 30-ra apadt le és mint a kámfor úgy illantak el a nélkül, hogy rájött volna arra, hogy tulajdonképpen mi az oka megrendelői elmaradásának. Hosszas kutatás után rájött a dolognyitjara A magyar uriasszonyok egyszerűen hatat fordiiottak neki, mert a Bazár, ez az elsőrangú divatlap nemcsak a francia és angol divatot közli közvetlen a divat megjelenése után, hanem kész szabásokat is szállít, úgy hogy egy ügye­sebb uriasszony a legkényesebb Ízlést is kielégítő ruhákat készíttet magának. Olvasink figyelmét fel­hívjuk a Bazár divatlapra, melynek kiadóhivatala Budapesten. Dohány-utca 16. alait van. »»»«»»* »»»»»» »»»»»»»» »»»»»»»» »»»»»»« ♦ I» ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ « ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ •« ♦ ♦ « ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ Bármi korra legkedveltebb meglepetés. Saját találmá- nyu 3 palackot tartalmazó kosár finom régi bánáti szilvorium melyet 7 K-ért bórmentve utánvéttel, vagy az összeg előzetes beküldése mel­lett szállít az 1859. év óta számtalanszor kitüntetett bánáti szivoriumtöményitő cég Schatteles flihíily | B,iiüow, 201. Krassószörény-megye. 645 6—10 ­Bállá mester. Hiába, — a szenzáció, akár milyen szerény formában jelentkezzenek is, képes az embereket megszokott egyhangúságukból kiragadni. Bállá Zol­tánban nem az embert várták, hanem „sakkmestert.“ Milyen lehet egy eleven sakkmester? Az érdeklődés percről-percre fokozódott és sakkozóink lázas izga­tottsággal várták a „mester“ jöttét, aki végre 8-án este meg is érkezett városunkba Izgalom és csupa elszántság ült az arcokon, mert a legtöbb „sakkóriás“ erősen bizakodott benne, hogy a mester itt alaposan ki fog kapni. B. Géza bátyám, ha nagyon kötekedem vele, még talán fogadni is mer. ha senki, de ő biztosan nyerni fog. A mi szeretett elnökünk pedig hangosan hirdette, hogy szeretné ő azt a “nimetet“ látni, aki őtet megmattolja anélkül, hogy a sakktáblát lássa! (Neki t. i. mindenki „fűmet“, aki okosabb mint ő.) Egyszóval az önbizalom fokmérője ez estén örven­detes emelkedést mutatott. Végre úgy fél 9 óra körül megkezdődött a nagyszerű színjáték. 14 sakktábla, ugyananyi elszánt, mattot adni kész harcos Érdeklődők is voltak szép számmal, — körülbelül 70- 80-an. — Nem valami tekintélyes szám, az igaz, de tessék figyelembe venni először azt, hogy Gyulán vagyunk, másod­szor azt, hogy csak sakkról van szó. Megengedem, hogy p. o mondjuk: Mokány Berci hirdetett volna valami — eddig még soha nem látott — kártya. produkciót, hogy akkor a Komló kávéház és ét­terem kicsinek bizonyult volna az érdeklődők be­fogadására De hát mi sakkozók — egyelőre — igenis meg voltunk elégedve az érdeklődésnek ekkora mértékével is. A kezdő lépések természetszerűleg nem vál­tottak ki semmi izgalmat A középjátékokban azon- | bgn már látni lehetett kipirult, reményteljes vagy I gondba merült reménytelen arcokat. Másfél órai fárasztó séta után, melyet a mes­ter a táblák előtt oda-vissza megtett, sorba kidől­tek harcosaink. Legjobbjaink azonban, Falta, Gold- mann, Békés, Bokor, Jancsovics erősen állták a sarat. Legtöbb kilátása volt a nyerésre Békés De­zsőnek. Ezek a remények azonban hamar szét- foszlottak, mert a mester rövid gondolkozás után e játszmára is kimondottta a halálos Ítéletet: matt négy lépésben s mire Békés magához tért ámula­tából, már a mattot meg is kapta. így győzte le sorba többi ellenfeleit is, kivéve Goldman Imrét. Goldmann Imre volt az est hőse. Neki sike­rült csak egyedül megmattolni a mestert. Végre a felhangzott éljenzés és taps jelezte, hogy a szimultánnak vége. Bállá nyert 13, veszett 1 játszámát. B. Géza bátyám mégis megmutatta, hogy nyerni fog — Gold- mann Imre. A szimultán után következett az est tulajdon­képpeni szenzációja: a tábla nélküli vagy sakk­nyelven szólva vak játék Ilyet még Gyulán sohase láttak, természetes, hogy erre volt kiváncsi mindenki Különösen ami szeretetreméltó elnökünk, kedves Móric barátunk fente a fogát nagyon a mesterre. Nos, a mester itt is megmutatta, hogy a sakkjáték nemcsak kel­lemesen szórakoztató játék, hanem gyönyörű mű­vészet, komoly tudomány Ami kedves Móric barátunk 15 — 16 lépés után kénytelen volt elismerni azt az igazságot, hogy mégis huncut a „nimet“, ha magyar volt is, mert olyan alaposan kikapott, hogy mozdulni sem tudott. A mester játékát a. hálás publikum zajos él­jenzéssel és tapssal honorálta, melyet bizony na­gyon is megérdemelt. Ezután fehér asztal mellé telepedtünk s vig poharazás mellett elszórakoztunk a hajnali órákig. Bállá mester pedig másnap eltávozott körünk­ből, bizonyára kedves emléket vivén magával, amint hogy az ő kedves, szeretetreméltó egyéni­sége, valamint ritka szép sakkmutatványai is felejt­hetetlenek lesznek a mi számunkra —si.— Törvényszéki csarnok. Kirende'és. Az igazságügyminiszter Kutlik Sándor szarvasi lakost a kir járásbiróság mellett alkalmazott ügyészségi megbízott állandó helyette­séül rendelte ki. Az aradi ügyvégi kamara közhírré teszi, hogy dr. Salamon Károly gyulai ügyvédet önkéntes le­mondás folytán az ügyvédek lajstromából törölte. Esküdtek kisorsolása E hó 14-én vasárnap délelőtt 9 órakor történt meg a februári esküdt­széki cikluson szolgálatot teljesítő esküdtek kisor­solása Gálbory József kir. törvényszéki elnök,

Next

/
Oldalképek
Tartalom