Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-06-16 / 24. szám
XLIV. évfolyam (Äyula, 1913. Junius 10 31. szám Előfizetési árak: Egész évrfc _ _ 10 K — f Fé l évre ............. 5 K — f Év negyedre ... 2 K 50 f . Hirdetési díj előre fizetendő, Nyilttér sora 20 fillér. ÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Aratás előtt. Akármi történik emberek gyarló tévedéséből, elvakult gyűlöletéből, pártviszályból — ebből a magyar átokból, — az idők kereke mégis csak tovább forog és ha a közélet tábláján aggódva is nézgelődünk szét, a búzatáblákon függ most elsősorban nemcsak a gazdaközönség, hanem mondhatni az egész ország szeme. Ebben a buzakalászt érlelő június de- rekatáji napokban ölt legnagyobb fokot az ég áldásáért való aggodalom, Bízni, remélni kell, hogy megelégelte a gondviselés szenvedéseinket és legalább egy jóterméssel kárpótol a közélet sivárságáért. Erdélyben a Tornádó, Dnuántul a katasztrofális jégverés, a délvidéken az árvíz, sajnos, nagyon megdézsmálta, sőt helyenként tönkre tette az idei termést. Annál vigasztalóbb, hogy az Alföldön és ami bennünket legközelebb érdekel, az Alföld szivében Békés- vármegyében ez idő szerint még általában jó reménységgel várjuk az aratást, amely kedvező idő esetében, ha már többé nem is kitűnő, de még jó középtermést ígér. Nem hunyhatunk szemet azonban ama sokakban megnyilatkozó aggodalom felett, bogy a gazdaságot arató-sztrájk fenyegetné. A nemzetközi szociáldemokrata párt szerintük kint a mezőkön akarná megtorolni azt a vereséget, amit a budapesti és számos nagyobb vidéki város utcáin szenvedett, hol ezer és ezernyi katona és csendőr vigyáz a közös és magánvagyonra. Annál inkább őrizetlenek a falvak, különösen pedig a védtelen termés, amelyből az egész ország népének egy esztendei élelme kikerül. Ezt a termést akarnák most megsemmisíteni a nemzetközi eszmék apostolai nem törődnek vele, hogy ezáltal első sorban a szegényebb néposztályra még inkább rászabadítanák a már ma is tűrhetetlen nyomort. Akik emlékeznek régebben lezajlott aratósztrájkokra, azok nagyon jól tudják, hogy azokból mindenkor csak kár háramlik. Csupán kár és semmi előny, semmi haszon. Azonkívül a munkát megtagadó, szerződésszegő aratót a törvény értelmében könyörtelenül becsukják. Volt már akárhányszor, habár csak szórványosan aratósztrájk Békésvármegyében is és akik a sztrájkban resztvettek, nagyon megégették a szájukat. A búzatábla uem pesti műhely, ahol ha egy napig, vagy betekig szünetel a munka, az kárnak ugyan szintén nagy kár, de koránt sem olyan nagy baj. A munkás később bemegy a műhelybe és talán különórákban pótolja és elvégzi a,dolgát. De ha az alföldi munkásember nem dolgozik az aratáskor, nincs az a sztrájkpénztár, amely azért kárpótolni tudná. Mert az alföldi munkás egész téli kenyerét rendszeresen aratáskor keresi meg. Az aratás nem tréfa dolog. Itt a gazda nem várhat arra, mint a műhelyekben várnak, hogy talán mégis meggondolják az ő rendes aratói a dolgot és munkába állanak. A gazda nem rendelkezhet ilyen bizonytalanságra. Neki munkást kell szerződtetni s ha vannak szegődött aratói, a régiek hiába jelentkeznek, későn van. így maradt ki Orosháza és Clyoma vidékén és a mi városunkban is néhány év előtt száz meg száz gazdasági munkás s hej! de keservesen megbánták és furkósbottal keresték, aki őket az aratási szerződésnek késedelmes kötésére, vagy a szerződés megszegésére izgatta. Mert alapjában még értelmetlen dolog is a munkából való kihuzódás és az aratási szerződésnek kötésétől való vonakodás. Hiszen a munkástörvény óta az aratók úgy is vagylagosan szerződnek. Ha — amitől az ég óvjon — a termés annyira meghibásodik, bogy a munkás keresete, ráfordított munkája kárba vész, a dologba állás előtt nem részt, hanem napszámot, vagy meghatározott métermázsa búzát igényelhet. Nem mondhatja tehát senki, hogy ő látatlanba nem szerződhet; viszont azonban épen a búzatermés aratásának időhöz való kötöttsége és elodázbat- lau sürgőssége teszi szükségessé nemcsak a gazdának, hanem a munkásnak is, hogy az aratási szerződéseket idejére megkösse. Mindenektől eltekintve a gazdaközönséget néhány év óta az aratósztrájk veszedelme különben is kevésbé fenyegeti, mint ahogyan károsítja az izgató szóra fogékony munkásokat. Az arató gépek terjedése, a földmivelósügyi miniszter által Mezőhegyesen tiz év óta eszten- dőről-esztendőre, így az idén is koncentrálandó ezer és ezer főnyi tartalékos munkás erős védelem az aratósztrájkokkal szemben. Az esetleges munka megtagadás tehát csupán pillanatnyi zavart okozhat a gazdának, de helyrehozhattam kárt és veszedelmet a dologkerülők- uek és az izgatásra hallgató munkamegtagadóknak. Épen azért az aggodalmaskodókkal szemben bizunk benne, egyben lelkűnkből óhajtjuk is, hogy a munkásember a netalán! izgatóra s uszitóra ne hallgasson, hanem bánjon velük úgy, mint ahogyan bántak volna azok a szerencsétlen szegény emberek, akik a múltban kereset és kenyér nélkül maradva, az izgatókkal utólag bizonyára alaposan leszámoltak volna. T A R C A. Zászlószenteiés, A király koronázásának 45-ik évfordulóján, e hó 8-án. diszes ünnepély keretében szentelték fel a helybeli Józsefvárosi templomban a gyulai róm kath. főgimnáziumnak diszes zászlaját. Lapunk múlt számában az idő rövidsége miatt csak röviden emlékezhettünk meg a lefolyt ünnepélyes aktusról, részletesebb leirást — krónikáira tisztünknek eleget teendő — a következőkben adunk. Groh Ferenc debreceni kisprépost neve, még gyulai plébános korából, szoros összefüggésben van a mi főgimnáziumunkkal. Nemcsak azért, mert az ő itteni plébánosi működésének ideje és az ő fő gimnáziumi bizottsági elnöksége alatt indult meg nagyfontosságu kultur útjára az ifjú intézet, hanem mert annak egyáltalában való létrejövetele terén is elévülhetetlen érdemei vannak. Legtöbbünk előtt ismeretes, hogy milyen lelkesedéssel, szeretettel karolta fel a létesítendő főgimnázium eszméjét és az ő egyéniségét kiválóan jellemző, mily fáradságot nem ismerő ügybuzgósággal munkálkodott annak mielőbbi megvalósítása érdekében, szellemi és anyagi téren egyaránt. És néhány évvel ezelőtt történt Gyuláról való eltávozása bár el is választotta őt a főgimnáziumi bizottságnak éléről, mindannak dacára bizonyára nem szűnt meg Szeretettel gondolni azon szép hivatást betöltő intézményre, melynek bölcsőjénél is ott állolt. Hogy ez csakugyan úgy van, bizonyltja a most felszentelt zászló, amelyhez az ő szeretetének bőkezű adománya juttatta főgimnáziumunkat. Olyan összekötő kapcsot képez e zászló Gróh Ferenc és a gyulai főgimnázium között, mely soha meg nem szakadhat. A főgimnázium diszes zászlaja tulajdonképen már mintegy egy éve készen áll és csak a körülmények akadályozó voltának tulajdonítható, hogy fölszentelése mindeddig elhalasztódott. A zászló alapanyaga : mintás fehér selyem, gyönyörű aranyhimzéssel, arany bojtokkal, művészies munkálatit tüfestéssel. Egyik oldalának közepét Szűz Mária képe foglalja el, Magyarország Patronája ábrázolásban Körirata: »AUS CUM PROLE PIA BENEDICAT VIRGO MARIA«.. Ez oldal alsó balsarkában a magyar címer, fölötte a szent koronával. A másik oldal főalakja Szent Imre, az ifjúságnak liliomos magyar szentje. Körirata : »PRO PATRIA VIVERE ET MÓRI« és az évszám. Mindkét oldalon a főalakot aranyhímzésű levéiguirland veszi körül. Az óbudai „Jó Pásztorházának“ szerzetesnői készítették az összes him- zési munkálatokat; valóban méltán dicséri is ez aesthetikailag szép kézimunka készítőinek művészetét A zászlószentelés napjának délelőtti 10 órájára diszes, előkelő közönség gyűlt össze a Józsefvárosi templomban, teljesen betöltve a padsorokat, mig az első sorok a helybeli notabilitások számára voltak fenntartva. A tanári kar kíséretében megjelent fő- gimnáziumi ifjúság középen, a padsorok mellett két oldalt helyezkedett el, a zászlót a szentélyben Zöldy Miklós VIÍ. o. tanuló tartotta. A zaszlóanyai tisztet gróf Wenckheim Frigyesné, Wenckheim Krisztina grófnő viselte, aki ' leánya, Wenckheim Ilona grófnő kíséretében jelent meg az ünnepélyen. Az egyházi aktus énekes szent misével kezdődött, amelyet dr. Lindenberger János gyulai esperes-plébános asszisztenciával végzett Szent mise alatt a főgimnáziumi énekkar Mutschenbacher Gyida tanár vezetése alatt ' a következő szerzeményeket adta elő : Messe en plein-chant musical dite du 1-er ton par Henry Dumont, harmonisée pour l’orgue par Alexandre Guilmant. — Betétek : Gradualera : Justus germinabit. J. G. Aiblinger. — Offertoriumra : Ave Maria Demény Dezső. — Urfelmutatás után : Jesu dulcis. A. Janetschek. Ez utóbbinak sopran szólóját Mocsy Jolán polg. isk. tanárnő énekelte, orgonán kisérte dr. Kovalszky Róbert. Ismerve az., énekkart és a szereplőket, talán mondanunk sem XD-á-OiTOS ©-"X'TFX—^ utóda ZBOXDX JÓZSEF (-^-xa,d.xneg,37-ej szőlőre a, g^Toirtclzcs pinceg-a.zcla.ság'ei ajánlja Irittinő minőségű Jaegyi "borait és pedig: 1911., 1910., 1909. és 1908. évi asztali és pecsenye- és Muskotály régi tájborait, továbbá legfinomabb borait, legfinomabb palackérett Furmint, Rizling minőségű ménesi veres CBikavérj) uj- és óborait* Árajánlattal és eladási feltételekkel készséggel szolgál. 313 2—30 Leveleid EÓDI JÓZSEF ‘Világos (Aradmegye) cimre J^-ü-ldendőlrLaptanls: mai száma S oldal..
