Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)

1912-06-09 / 23. szám

1912. junius 9. Békés 3 Nyári hivatalos órák. Zádor Mór kir. pénz- űgyigazgató intézkedése folytan, a pénzügyigazgató­ság és a mellé rendelt számvevőségnél junius 15-én a nyári hivatalos órák lépnek érvénybe. E naptól kezdve szeptember végéig hétköznapokon reggel 7 órától 1 óráig, vasárnap és ünnepnapon 9—12 óráig tartatnak a bivatalas órák A gyulai nöegylet évi rendes közgyűlését junius 16-án fogja megtartani, melyre vonatkozó évi jelen­tés és meghívó szétküldése folyamatban van. A meg­hívó szövege a következő: Meghívó. A Gyulai Nő- egvlet negyvenkettedik évi közgyűlését folyó évi junius hó 16 án délután 4 órakor fogja Gyulán, az egyleti házban megtartani, mely alkalomból az egy­let tisztelt tagjait egybehívom és minél számosabb megjelenésre kérem. Tárgysorozat: 1. A múlt évi közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítése. 2. Pénztári- és számvizsgálati jelentés. 3. Segélyezettekről és nép­konyháról jelentés. 4. A Jövő évi működés körvo­nalozása. 5. A választmány kiegészítése. 6. Indít­ványok. Gyulán, 1912. junius 1. Gróf Wenckheim Frigyesné, egyleti elnök. — Az egylet vagyona 26635 kor. 58 fill., a múlt évi maradványhoz képest némi csökkenést mutat, ami a múlt télen szokatlanul nagymévü segélykérések kielégítése folytán átmene­tileg jelentkezik, Balthazár Dezső dr., a tiszántúli református egyház püspöke, f. hó 17-én meglátogatja a szeg­halmi református egyházat Ugyanezen napra esik a szeghalmi Kalvineum hangversenye, amelyen a püspök is szerepelni fog. Kovács Gyula merénylete. Sem kedvünk, sem terünk az országos politikai mozgalmak pertraktálá- sához. Nincs egyetlen olvasónk se, aki mellettünk és rajtunk kívül egy vagy több fővárosi napilapot is ne olvasna, s ezek a lapok hasábszámra ontják a politikai szenzációkat, amelyeknek regisztrálásával mi különben is elkésnénk. — És ha a fenti alak­ban mégis tudomást veszünk mi is róluk, ezt tisztán és kizárólag azért cselekesszük, mert a politikai izgalmak között ép a legszenzációsabbhoz békésmegyei vonatkozás is fűződik. Kovács Gyula, aki a képviselőház péntek délelőtti ülésén háromszor rálőtt gróf Tisza István, a Ház elnökére, kit ezer szerencsére egyik golyó sem talált, majdan önmagát lőtte főbe, a gyomai kerület képviselője. A fővárosi lapok pártállásuk szerint különféle kommentárral kitérik Kovács Gyula merényletét. Az ellenzéki la­pok mint szabadsághős mártírról, a többiek mint őrültről emlékeznek meg róla és dicsőítik, illetve kár­hoztatják. Az elfogulatlan igazság pedig az, hogy Kovács Gyula nagyzási hóbortban és feltűnési viszketegben szenvedő ember. Maga az a tény, hogy dunántúli gazdálkodó léttére, a legkisebb közéleti múlt nélkül, képviselő-jelöltnek lépett fel egy oly alföldi választó- kerületben, ahol sem családi tradíciói, sem gazdasági összeköttetései, de még ösmerősei sem voltak addig, egymagában bizonyítják nagyzási hóbortját. De hogy igazságosak legyünk, el kell róla ösmernünk, hogy egyéni érintkezésben kellemes, sőt szeretetreméltó embernek bizonyult; azt azonban, hogy a pótválasz­táson győzelmesen került ki az urnából, egyáltalá­ban nem az egyéniségébe helyezett bizalomnak, ha­nem a 200 ezer koronán felüli választási költsé­gen kívül a kerület munkapárti szavazatainak, meg pedig ingyen szavazatainak köszönhette. A kerü­letben tudvalevőleg az összes guvernementális ele­mek, minden rokon és ellenszenvtől eltekintve segítették őt diadalra tisztán azért, hogy a ke­rület a demagógiának ne essék zsákmányul. Kovács Qyula a guvernementális elemek támogatását azzal az ígérettel honorálta, hogy ő nem lesz fakciózus ellenzék és hogy a kormányt minden közhasznú ténykedésében őszintén támogatni s mint ellenzéki a higgadtságát elveszteni nem fogja. Ezt az Ígéretét akkor bizonyára komolyan is tette, de ugyanaz a nagy­zási hóbort és szereplési viszketeg, mely százezrek árán képviselőségre ösztönözte, vott a fékezhetlen motor, amely a pénteki eseményig sodorta őt. Feltűnési viszketeg volt az, mely a képviselőházban az urna felbontására indította s amely miatt 30 napi kizá­rásra ítélték. Az pedig épen megzavarta s beszá- mithatatlanná tette, hogy eme »hőstettei miatt az ellenzéki lapok valóságos hérosznak prok lamálták. Lelki egyensúlyának megzavarásához járulhatott egy fővárosi napi lapnak »Coriolán Gyula« cim alatt a múlt hó végén megjelent szatirikus cikke, amely abeli hősiességét, hogy a kizárás után fenyegető­zése dacááa nem lépett a parlamentbe, vitriolba mártott tollal tönkresilányitotta. Ha igaz az, hogy a »nevetségesség öl«, akkor a nagyzási parokriszmus- ban szenvedő szerencsétlen ember tragikumában a Coriolán Gyula cimü szatírának nagyrésze lehet. Kovács Gyula merénylete egyébként ha szenzációt érthetőleg igen, de valamelyes különösebb izgalmat egyáltalán nem keltett a gyomai választókerület egyetlen községében sem. A közönség túlnyomó részét az egész esetből az érdekli legjobban» hogy életben marad-e, — avagy meghal, követ­kezéskép lesz-e, vagy nem lesz újabb választás Gyo­mén. A Kovács merényletétől el is tekintve, azt is megállapíthatjuk, hogy a hét politikai eseményei az úgynevezett »nép« körében hihetetlenül kis emóciót keltettek. Akárhány sokkal kisebb szenzációju dolog sokkal nagyobb érdeklődést váltott ki belőle. A nyugalom pedig megyeszerte teljes. Junius száraz időjárással köszöntött be, mire a május végi nagy esőzések után igen nagy szükség is volt. Most utólagosan megállapítható ugyan, hogy a vármegyénk területén lehullott esőből egy csepp sem bizonyult feleslegesnek, mert a leglaposabb fek­vésű szántóföldek is fel tudták szívni a bő csapa­dékot, anélkül, hogy a viz bárhol megállóit volna, fakadóviznek pedig sehol legkisebb nyoma. Ami kárt az eső okozott, az a kaszálókban történt. Az első széna s a renden levő here megsemmisült, de gaz­dáink örömére, annál bujábban fejlődik és mielőbb kasza alá kerülhet a sarju s második here. A búza mindenfelé halászol, annak a sok eső határozottan kedvezett, de ködök, amelyek szerencsére eddig csak pásztásan fordultak elő, helyenként rozsdát is okoz­tak. Egy-egy határban rozsgomba is mutatkozik, nemkülönben hesseni légy. Ezektől eltekinte azonban a búza általánosságban fejlődik és a küszöbön álló három heti kedvező időjárás mellett, ha nem is kitűnő, de még jó termésre van belőle kilátás. Az árpa a búzánál valamivel gyöngébb fejlődési!, néhol a gaz vert benne erősebb gyökeret. Leggyengébb ezidöszerint valamennyi kalászos között a zab Leg­sürgősebb mezei munka a tengeri kapálás volt, amely hétfőn azonban mindenütt megkezdődött és a hét végéig nagy serénységgel folyt. Eljegyzés Ottihger Lőrinc Máv. vonatvezető, eljegyezte Krizsán András polgártársunk leányát Ilonkát. — Mz'nden külön értesítés helyett. Halálozás. Szerdán a kora reggeli órákban nagy megdöbbenést és mélységes részvétet keltett özv. Lindenberger Alajosné Ludvig Róza halála hire. A boldogult életerős fiatal asszonyt néhány hét előtt vakbélgyuladás lepte meg, oly vehemens erő­vel, hogy az operáció és a leggondosabb ápolás sem tudta az életnek megmenteni. Halála mélyen sújtja szerető szüleit, testvéreit, rokonát, közöttük sógorát, dr. Lüidenberger János esperesplébánost, akinél a tiszteletreméltó kedves nő a házvezetőnői tisztet nagy buzgalommal töltötte be. Temetése Űr­napján délután volt, óriási részvét mellett. Ravata­lát a koszorúk özöna borította el és nagy közönség kisérte ki örök nyugalma helyére. A halálesetről kiadott gyászjelentés a következő : Ludvig Ferenc és neje Schriffert Katalin, mint szülők, Ludvig La­jos nejével, Ludvig Mária férjével, Ludvig Anna, Ludvig József, Ludvig Katalin férjével, mint test­vérek, úgyszintén özv. Lindenberger Antal, mint após, dr. Lindenberger János, gyulai esperes-plébá­nos és ifj. Lindenberger Antal, mint sógorok fájdal­mas szívvel, azonban Isten szent akaratán megnyug­vással tudatják, hogy szeretett gyermekük, illetve testvérük és sógornőjük, özv. Lindenberger Alajosné, Ludvig Róza kínos szenvedés után a nagy útra jól elkészülve, az élők kenyerével erősödve, folyó hó 5-én reggel 4 órakor az örök hazába költözött. A kedves halottat junius 6-án délután 4 órakor fogjuk férje mellé a szent József-temetőben eltemetni a szülői háztól (Part-utca 5). A szentmise-áldozatot pedig junius 7-én reggel 7 órakor mutatjuk be a Mindenhatónak. A Polgári Körben a hát folyamán két mulatság volt; 4-én kedden este a főgimnázium érettségizett tanulói tartották meg bucsu-lakomájukat, melyen részt vettek a tanulók szülői, rokonai, továbbá Cseh Lajos vizsg. bizottsági elnök, dr. Lindenberger János plébános, dr. Z'óldy János, Németi József főgimná­ziumi igazgató és a tanári kar. Vacsora alatt számos felköszöntőt mondottak. Németi József igazgató az elnökre emelte poharát, méltatva a piarista-rend kiváló érdemeit, Gescheit Alfréd szintén az elnököt köszöntötte fel, Sántha Lajos a tanári kart, Freud Lajos az igazgatót, Erdész Imre az osztályfőnököt, Cseh Lajos vizsg. biz. elnök az ifjúságot, Csura Miklós, Schreiber Ottó és dr. Zöldy János szintén az ifjúságra emelték poharaikat, Vacsora után Tóni rárántotta a talpalávalófc s a fiatalság reggelig rakta a ropogóst. Másnap este a kör fiatalsága rendezett a kör helyiségében egy igen jól sikerült, kedélyes házi mulatságot, melyen részt vettek vidékről is. A négyest 22 pár táncolta. Halálozás. Kovács Ferenc, gyulai m. kir. adó­hivatali tiszt, hosszas betegeskedés után folyó hó 2-án szüleinél, Sepsiszentgyörgyön meghalt. A szor­galmas, munkás tisztviselőt egy évvel ezelőtt ne­vezték ki Gyulára, de már ide érkeztekor magával hozta a tüdővész csiráit. A betegség rohamosan elhatalmosodott rajta, úgy, hogy pár hónapi ambi­ciózus munkálkodás után le «kellett tennie az iró- tollat és több hónapi szabadságra kellett mennie. Hazautazott szüleihez, ahol a gyógyíthatatlan be­tegség ágyba döntötte és hosszas szenvedés után, életének 23-ik évében, fiatal életét kioltotta. Teme- kedden délután volt. Tisztviselőtársai, kik a nagy távolság miatt nem vehettek részt a végtisztességén, díszes koszorút küldtek elhunyt kollégájuk rava­talára. A József királyi herceg szanatórium-egyesület békési fiókja, mely folyó évi április hó 21-én alakult meg, ma délután 4 órakor a községháza közgyűlési termében közgyűlést tart, melynek tárgyai az ala­kulást kiegészítő intézkedések lesznek. E nemes célú intézménynek felvirágoztatásán dr. Hajnal József orvos és kászséges segítőtársa Győrjfy K. Béla községi tisztviselő buzgolkodnak. kiknek lelkes agitálására már is mintegy hatvan tagot sikerült a nemes ügy érdekében az egyesület céljai szolgála­tára megnyerni. A lelkes agitáció tovább folyik. Halálozás. Özv. dr. Frey Lipótné szül. Neumann Ida asszony Miskolcon, ahol pár hó óta egy szana­tóriumban gyógykezeltette magát, május 31-én meg­halt. A boldogult fenkölt szellemű derék uriasszony. úgy férje dr. Frey Lipót, Békés község igen jó nevű orvosa éltében, mint annak halála után egyik leg­előkelőbb és legszámottevőbb tagja volt a békési társadalomnak, akit a legszélesebb körökben tisztelet és hódolat övezett. Az izraelita nőegylelet alapitója s négy évtizeden át hervadhatatlan érdemeket szer­zett elnöknöje. Halála mélyen sújtja szerető gyer­mekeit, közöttük fiát, dr. Frey Géza békési járási orvost. A boldogult úrnő holttestét Miskolcról haza­szállították Békésre és vasárnap délután temették el a község közönségének óriási részvéte.mellett- Rava­tala felett dr. Adler Ignác gyulai izr. lelkész mon­dott mindenkit mélyen megható gyászbeszédet és igen sokan kisérték ki örök nyugalma helyére. Áldás és béke hamvaira. Kitüntetett tűzoltóparancsnok Abból az alka­lomból, hogy Őfelsége meghatalmazása alapján a belügyminiszter a tűzoltás és mentés terén 25 éven át teljesített érdemes tevékenységének elismerése mellett Hencz Antal békési tűzoltóparancsnok, ipar- testületi elnöknek a diszaranyérmet adományozta, lelkes hangulatú ünnepély folyt le junius 2 án dél­előtt 10 órakor a békési községháza nagytermében. Az ünnepély — amelyen a nagyszámú békési kö­zönségen kívül a kornyék tüzoltótestületeinek kül­döttségei is megjelentek — az iparos daloskör Himnusz énekével vette kezdetét, mely után Szath- máry Gábor főjegyző lelkes beszédben méltatta az ünnepelt érdemes parancsnok érdemeit s átadta a diszérmet s az erről szóló okiratot. A nagy hatást keltő beszédre az ünnepelt tűzoltó bajtársaihoz inté­zett lelkesítő beszédet, kiknek érzelmeit az ünnepelt szavai után elhangzó dalosköri hatásos köszöntő dal után Baross Dezső tűzoltó egyesületi elnök, tb. fő­szolgabíró tolmácsolta nagy tetszés, lelkes éljenzés kíséretében, mig Szábó Lajos építőiparos az ipartes­tület nevében üdvözölte az érdemes parancsnokot. Az érdemet megillető szépen sikerült ünnepély az iparos daloskor énekével ért véget. Eltűnt szerelmes pár. Mine lapunk múlt szá­mában megírtuk, a Békésen május 28-án eltűnt Lipcsei János és Bartha Zsófia után minden jel arra mutatott, hogy a szerencsétlen fiatalok a Körözs hullámaiban kerestek szüleik tilalma ellen menedé­ket. Feltevésünket igazolták a. következmények, a mennyiben folyó hó 3-áu a fiatal embert csakugyan megtalálták a Körözsben, közel a vashidhoz, ahol a tragédia lefolyt. Folyó hó 6-án délelőtt 11 órakor temették el óriási részvét mellett. A leányt azonban ekkorig még nem sikerült feltalálni. A tragédia tör­ténte óta csapatokban jár ki a békési nép a Köröze- partra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom