Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)

1912-01-21 / 3. szám

1912. január 21. B é k éjs 5 H ir ofe. Kinevezés. A pénzügyminiszter Füzesséry Elek m. kir. honvédhadnagyot a gyulai pénzügyigazgató­sághoz pénzügyi fogalmazóvá és földadó nyilvántar­tási biztossá kinevezte. Törvényhatósági köriratok. Újabban 4 törvény- hatósági átirat érkezett a vármegyéhez hasonló szel­lemű határozathozatal végett. Ezen köriratok a leg­közelebbi rendes közgyűlésen, amely február hóban tartatik, kerülnek tárgyalás alá. Hevesvármegye azt kéri, hogy a fősorozások ne március, hanem április hóban vegyék kezdetüket, mert március hóban ná­lunk rendszerint még zord az idő, igy tehát a sorozó helyiségeknek igen sok helyen alkalmatlan volta miatt a kellő szellőztetés nem eszközölhető és igy a hadkötelesek és a sorozóbizottságok igen so­kat szenvednek. További érvül azt hozza fel a kör­irat, hogy a hadkötelesek nagy része, minthogy márciusban a mezei munkák nem kezdődnek még meg, a sorozás alkalmát arra használja fel, hogy korcsmázzon és dőzsöljön, holott ez kevésbé történ­nék meg, ha a sorozások április hóban kezdődné­nek, midőn mindjárt a mezei munkákra mehetné­nek az illetők. — Jásznagykunszolnok vármegye azt kéri az illető miniszterektől, hogy a kisbirtokos és mezei munkával foglalkozó póttartalékosok a nagy mezei munka idején ne hivassanak be fegyergyakor- latra, továbbá, hogy ebben az időben a törvény elé se idéztessenek. A köriratnak első része tárgytalan, mert épen Bekésvármegye felterjesztésére a katonai hatóságok a kívánt értelemben már rendelkeztek. — Abauj-Tornavármegye azt kéri a törvényhozástól, hogy úgy a hívek, mint a lelkészkedő katholikus papság érdekében törvényhozási intézkedések tétes­senek a tekintetben, hogy a katholikus papság jöve­delme, a hívek áltál szolgáltatandó terménybeli, munkabeli szolgáltatások eltörlésével és szabadstóla megváltásával megfelelően kiegészíttessék úgy, mi­ként a többi törvényesen bevett vallásfelekezetek lelkészeinek jövedelme tekintetében mar megtör tént a kongrua alapján. — Zemplénvármegye a vármegyei pótadóknak egyénenkénti kivetése helyett — amit a jelenlegi törvény rendel — olyan törvénymódosítást kér, amely szerint a vár­megyei pótadók a községre vettessenek ki egy összegben és a beszedést a többi községi adókkal együtt a község teljesítse az adósokkal szemben, ily értelemben különben már több törvényhatóság intézett feliratot a tön ényhozáshoz és Békésvár­megye azok mellett már állast foglalt. A vármegyei közkórházi bizottság szombaton, január 13-án d, u. 3 órakor Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt ülést tartott. A korházi bizottság dr. Berkes Sándor igazgató rendszerinti jelentése alapjan a következő intézkedéseket tette: 1. Tekintettel a szembeteg-osztaly rendkívüli nagy betegforgalmára, a jelzett osztályon egy betegapoionö félfogadását en­gedélyezi. 2. A téli fűtési teendők kellő elláthatása céljából ideiglenesen egy kisegítő fütő felvételét en­gedélyezi. 3. Az elmebeteg-osztályon mutatkozó fű­tési zavarok sürgős megoldásara az igazgatót uta­sítja, felhatalmazván egyszersmind, hogy a szóban levő osztályok kellő fűtéséről ideiglenesen is gondos­kodjék. 4. A kórházban most is folyó és Házilag végzendő szere ési munkák és egyéb szükséges javí­tások keresztülvitele céljából a bizottság havi 60 korona díjazás mellett ideiglenesen egy kisegítő gé­pész félfogadását engedélyezi. 5. A sebészeti osztá­lyon alkalmazott személy-felvonó használhatatlan volta és a Deckert és Homolka vállalkozók részéről a sebészeti osztályra vállalt világitó lámpák be nem. szállítása alatti intézkedésekre a bizottság a kir államepitészeti hivatalt kéri fel azzal, miszerint te­gyen előterjesztést, hogy a felvonó üzembe helye­zése céljából szükséges pótlások, illetőleg a világító testek nem volnának-e a kórház által vállalkozók terhére eszközölhetők, illetőleg beszerezhetők ? 6. A konyha-emeletre és ref. imaház építésére vonat­kozó árlejtés kibocsájtására, valamint a szennyviz- dentő építéséből kifolyólag a vármegyét ért kár megtérítése céljából a minisztériumba leendő sze­mélyes közbenjárására a bizottság a vármegye al­ispánját felkéri. Egyebekben pedig a jelentést tudo­másul veszi. A f. évi költségvetés, felszerelések és cse- léflruhazat rovatán engedélyezett felszerelési és ruhá­zati, valamint, egyéb kórházi szükségletek biztosítása érdekében megtartott árlejtés eredménye felett aláb­biakban döntött a bizottság: cselédruházatra legolcsóbb ajánlattevő Kertész Gfyuia 934 korona, lábbeliekre és cselédlábbeliekre a gyulai hitel- és bőranyag- szövetkezet 2995 korona, illetve 508 korona árral, mely összegből még 2 százalékot enged, ha 5 évre köttetik velők szerződés, .bútorfélékre K. Kiss Mi­hály tett legolcsóbb ajánlatot 3083 korona, vas- keresk. cikkekre Schmidt István 1846 kor. 98 fill., Porcellán- és üveg-félékre Verner József 759 kor 65 fill., vegyesekre Beitner Menyhért 732 korona, órafélékre Grünfeld Izidorné 325 korona árral és a kefemüvekre 822 korona 90 fillér ajánlati végösz­szeggel a vakokat gyámolitó egyesület ajánlatát. Az eredmény az egész árlejtési összegnél 1.8 százalék­kal drágább a tavalyi egységárakhoz képest, de eb­ben a bőrszövetkezet 2 százalékkal előnyösebb aján­lata nincs figyelembe véve. A bizottság a legolcsóbb ajánlattevőket bízta meg a szállítással és kimondotta, hogy a bőranyag-szövetkezettel 5 éves szerződés köt­tessék, Tárgyaltatott ezután a kórházi igazgató je­lentése, a folyó évre véglegesen megállapított kór­házi napi ápolási dij tárgyában, mely szerint a m. kir. belügyminiszter — közigazgatási bizottság felterjesztése alapján — a folyó évre 212 fillérben állapította meg a napi ápolási dijat a III. oszt. be­tegek után a kért 216 fillér helyett. Mivel az újabb felterjesztés esetében nem remélhető az ápolási dij magasabb megállapítása, a bizottság a belügyminisz­ter rendeletét tudomásul vette. A vármegyei kórházi építési bizottság folyó hó 19-én Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt ülést tartott. Tudomásul vétetett az ülésen, hogy a kór­házi szennyvizek szűrő medencéje elkészült. Ezen munkálatok elkészithetése végett felállított fasátort, amely 800 koronába került, egy gyulai ács 500 koronáért meg akarta venni, azonban a bizottság átengedte azt felhasználás végett a kórháznak. A sebészeti pavilion mázolási munkálatai a szerelések alkalmával megrongáltattak, miért is azok kijavítása vált szükségessé. A felmerült 1050 koronát a bizott­ság Dusák Henrik vállalkozónak kiutalványozta, azonban elrendelte, hogy ez az összeg az illető vál­lalkozók keresetéből levonassék. A sebészeti pavilion személyfelvonója a rendőrhatóság által kívánt mó­don kijavittatván, a felmerült költség 500 koronát tett ki. A két szemétégető kemencének elkészítésé vei Stern Sándor oki. mérnök bízatott meg 5500 korona vállalati árban. A korházi konyha emeletre való építése és a református imaház építési munká­lataira árlejtés hirdettetett, továbbá kimondotta a bizottság, hogy a tuberkulotikus pavilion szenny­vizei külön raktározandók és klormésszel történt fertőtlenítés után vezetendők be a főcsatornába. Hatásköri összeütközés a békéscsabai köz­gyám és a községi főjegyző közt. Hrabovszky Pál Békéscsaba község kozgyamja kifogásolta a községi főjegyzőuek azon eljárását, hogy vele, mint árva- szeki közeggel szemben felügyeletet gyakorol, mert felfogasa szerint ő a békéscsabai árvaszék kötelé­kebe tartozván, neki csak az árvaszék parancsol és csakis ennek tartozik felelősséggel. Ezen vitás kér­dést a közigazgatási bíróság aként intézte el, hogy kimondotta, miszerint a községi főjegyzőnek igenis van joga a községi közigazgatási^ügymenet rendje és épségének biztosítása végett a kózgyám működé­sével szemben ellenőrzést és felügyeletet gyakorolni annálinkabb, mert a közgyám előljárósagi tag. A közigazgatasi bizottság határozatát Hrabovszky Pál megfeiebbezvén, a belügyminiszter azt elutasította s a közigazgatási bizottság határozatát indokai alapján Jielyoenhagyta. Árvíz elleni védekezés. A tavasszal netán be­következhető árvíz elleni védekezés tárgyában Amb­rus Sándor alispán körrendeletben hívta fel a járási fószolgabirákat azon intézkedések haladéktalan meg­tételére, a melyek az árvízveszély megelőzése szem­pontjából szükségesek. így különösen intézkedés te­endő a községi körgátak védképes állapotba helye­zése iránt, továbbá a tekintetben, hogy az összeirt s kiállítandó közerő szükség esetén azonnal az ár- mentesítő társulat rendelkezésére álljon Ezzei kap­csolatban megállapította az alispán, hogy a várme­gye területén levő védgátakon árvízveszély esetén melyik közigazgatási tisztviselő vezeti a védekezési munkálatokat. A közerő és a védauyagok tekinteté­ben való rendelkezhetés végett a községi elöljárók közzül is egy-egy tag megbízandó. A körrendelet részletes utasításokat tartalmaz a katonaság és rend­őrség kirendelése tekintetében, valamint a távirdai szolgálat mily módon való lebonyolítása s igénybe vétele tárgyában. A rendőrség államosítása. A kormány — tud­valevőleg — tervbe vette a vidéki rendőrség álla­mosítását és ebből a célból a szükséges adatok be- szerezhetése végett, kérdőíveket bocsájtott ki, a me­lyek minden rendezett tanácsú város áltál kitöltendők. Ä kitöltött kérdőivet most terjesztette fel az alispán a belügyminiszterhez és egyben megadta a feleletet a miniszter azon kérdésére is, hogy a közbiztonsági szolgálatnak a város belterületén leendő ellátására, a varos kiterjedésére és lakosainak számára tekin­tettel, mily nagyságú rendőrségi személyzetre volna szükség, A polgármester előterjesztése alapján e rész­ben olyan értelmű felterjesztés intéztetett a minisz­terhez, hogy a város belterülete 850 kát. hold, a város beépített részei nem tömören fekszenek egy­más mellett, hanem — a mint a csatolt térképből kitűnik — négy irányban széthuzodtan terülnek el. A külső területen a tanyarendszer nagyon ki van fejlődve. A központtól Ujgyula, Ajtósfalva, Szentpál- falva több mint két kilométer távolságra fekszenek. Ezen nagy területen a közbiztonsági szolgálatot 20 rendőrlegény látja el, ami egyáltalában nem ele­gendő. így történik azután, hogy a most említett külső városrészek őrszemélyzetet nem kaptak. Mind­ezek alapján a miniszterhez az a kérelem intéztetett, hogy Gyula városban a közbiztonsági szolgálatnak ellátására még legalább 10 gyalog és 8 lovas rendőr szükséges. Szükséges volna még egy rendőrfogalma­zói állás szervezése is, mert a kihágási ügyek száma a rendőrkapitányság hatáskörének kiterjesztése miatt nagyon szaporodott. A Patronázs-bái az éjjel zajlott le a vámegye- ház termében és az előkészületekből következtetve népes és minden tekintetben sikerült táncvigalom volt, amelynek lefolyásáról lapunk jövő számában referálunk. A vármegyei közművelődési bizottság vasárnap d. u. fél 5 órakor kezdi meg felolvasásait az Újvárosi Olvasó-kör nagytermében. Károlyi Gábor tanár fogja a felolvasást tartani a »nemzeti reform törekvések koráról.« A fiatalkorúak gyulai felügyelő-hatósága ez évi rendes teljes ülését f. hó 21-én, azaz ma dél­után 4 órakor tartja a kir. törvényszék III. számú tanácstermében gróf Wenckheim László dr. elnöklete alatt. Tárgya a titkári jelentés tárgyalása. A Royal mozgószinház látogatottságára szintén nagy befolyással volt a szigorú idő. A látogatott­ságra is, meg az előadásokra is. A közönség egy részét visszatartotta a hideg, pedig a hét három napján, szerdán, csütörtökön és pénteken a szabad­ságharcunk kiemelkedő mozzanatait mutatták be si­került képekben, melyeket Vágó Bertalan festőmű­vész kísért felolvasásokkal és magyarázatokkal. Néha- néha történt egy kis kalamitas, fennakadás, a mi szintén a hidegnek, fagynak tudható be. Egyszer­egyszer elakadt a gép, azután meg úgy megindult, hogy egy pillanat alatt lepergett. Csütörtökön este ezokból az előadást félbe kellett szakítani, azaz hogy nem is lehetett megtartani. Ezek azonban mind olyan körülmények, melyek kizárólag csak a kemény időnek tudhatok be. Ma, vasárnap 3 órától folytatólagos és este 8 órakor rendes előadás. A nagy hideg, a mint az f. hó 11-én bekö­szöntött, állandó n megtartotta jellegét. Tíz nap óta reggelenként 13—17 fok B. között váltakozik a hideg, de nap közben sem enyhül 7—10 fokon alulra. A levegő tiszta, Laz égboltozat azúrkék, és éjjel is derült, csillagos. A kemény fagyoknak a ve­tésekre hárulható veszedelmét némileg ellensúlyozza a pár ujnyi hótakaró, mely a földeket elborítja, ha­bár gazdáink aggodalmaskodnak, hogy a száraz fagyok a búzát nagyon károsítják, amit azonban túlzott ag­gályoknak remélünk, valamivel több hó azonban ta­gadhatatlanul kívánatos volna. A nagy hidegnek eléggé nem méltányolható haszna és előnye az, hogy a közönség bőségesen ellátta magát jéggel, a mely évről-évre fokozódó nagy fontosságú szükséglet köz­egészségi, közgazdasági szempontból egyaránt. Az sem hagyandó figyelmen kívül, hogy a jégszedés és szállítás igen sok szegény munkás embernek nyújt keresetet, kis- és nagyközségekben egyaránt. És vé­gül, hogy a kemény fagyok nyújtotta élvezetre is látérjünk, Halifax hívei, bár kissé jobban fázva, mint szeretnék, kedvük szerint áldozhatnak az époly kellemes, mint egészséges sportnak. A szokott Kék- zászló jelzés ezúttal felesleges, mindenki kétely nél­kül mehet a korcsolya-egylet pákájára, mely külö­nösen este élénk villanyfény mellett igazán kellemes látványt nyújt a nagyszámú nézőközönségnek. A korcsolya-egylet pályájának látogatottság tekinteté­ben erős konkurrencíát okoz a főgimnázium' alatti csatornarész, mely a diákok részére' van az idén is korcsolya pályának fentartva és délutánonként hem­zseg a kisebb, nagyobb diákoktól. Tragikus halál. Major Istváu megyei árva­széki iktató neje Kis Julianna asszony két leányá­val f. hó 13-án részt vett az Iparos-Otthon Göndöcs- népkerti táncvigalmán, ahonnan hajnali négy óra tájban jöttek el, gyalogosan hazafelé indulva. Az Árpád-utcába fordulva Majomé hirtelen rosszul lett és az utcán összeesett. Az Őket kisérő társaság Heilinger János szabó házába- vitte be az elalélt, asszonyt, aki azonban a szobában sem tért magához és meghalt. A rosszullét és bekövetkezett halát kö­zött alig pár percnyi idő folyt le. Az életerős derék asszony 48 éves volt és halálát férjén kívül sok kis­korú gyermek fájlalja. Temetése hétfőn délután volt nagy részvéttel a róm. kath. egyház szertartása sze­rint a Szentháromság-temetőbe. Nyugodjék békében. Házasság. Özv. Grok Mihályné fia, Gróh Mi­hály ifjú földmives f hó 16-án lépett házasságra F. Schrijfert Mihály földmives, - városi képviselő Teréz leányával. Tea-estély. A gyulai nőegylet február 3-án, szombaton farsangi tea-estélyt rendez a kaszinó he­lyiségében. Kezdete d. u. 5 órakor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom