Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)

1912-06-02 / 22. szám

1V* 12. junius 2. Békés Kitüntetések A király Juhász Imre gyulai 2. honvéd-gyalogezredbeli törzsszámvivőnek és Herczeg József főfegyvermesternek, hosszú és kötelességhü szolgálataikért, a koronás ezüst érdemkeresztet ado­mányozta. Az érdemrendeket az ezredparancsnokság ünnepélyesen fogja az érdemes katonáknak átnyújtani. Törvényhatósági körirat. Háromszék vármegye megküldte az ipartorvény revíziója tárgyában a kereskedelmi miniszterhez intézett feliratát, hasonló szellemű felirattal leendő támogatás végett. Háiom- szék vármegye az ipartörvény revíziója során ren­dezni kéri a munkaadók és munkások közti jog­viszonyt és pedig oly módon, hogy a szakszervezetek túlkapásai megszűnjenek, azok terrorizmusa meg­töressék és a munkaadók is megfelelő jogvédelem­ben részesüljenek. A jelenlegi állapotok mellett — amint a felirat említi — a munkaadókat semmi sem védi a munkásság szakszervezetével és hatal­mával szemben és ez a helyzet egyik lényeges oka annak, hogy az ipar fellendülése nem következhetik be. Békésvármegye, törvényhatósági bizottsága a körirattal csak az októberi közgyűlésen log foglal­kozni. , Népgyülés. A helybeli szociáldemokraták pün­kösd inásodnspján a Göndöcs népkerti csarnok termében népgyülést tartottak, amelyre, ha nem is oly vein mens plakátok mint aminő a fővárosi zavar­gások előtt és után Budapesten, elég mérges hangú falragaszok hívták egybe a párthiveket. A népgyülésre a plakátok szerint meg volt hiva a helybeli munka- part és Lukács György városunk orsággyülési kép- piselője is, ki a meghívásra, táviratban értesítette a vezetőséget, hogy nagymérvű elfoglaltsága követ­keztében a népgyülésre nem jöhet le. Kevésbbé udvarias volt a makói szociáldemokratákkal szemben Justh G.)ula, akit az ugyancsak pünkösd másod- napján Makón tartott szociáldemokrata pártgyülésre szintén meghívták és aki nemcsak nem jelent meg a meghívásra, hanem elmaradását még ki sem mentette. Lukács Györgyről pedig programmbeszédje után köztudomású, hogy ő az általános választójog meggyőződéses hive. Minden tekintetben indokolatlan tehát, hogy a népgyülésen bizalmatlanságot szavaztak neki a párthivek, ami az előzmények után különben élénk visszatetszést kelt a közönség körében. A párt- gy ülést egyébként Dundler Károly nyitotta meg,s végűi ő terjesztette elő a határozati javaslatot is, amelyet természetesen elfogadtak. Közben egy nagyváradi «Ívtárs fejtegette a politikai helyzetet és az általános választójog elméletét eléggé tárgyilagosan és szónoki képességgel. Lukács György és a szocialisták. Mint a fenti sorokban is közöljük, a gyulai szociáldemokraták múlt hétfői népgyülésükre meghívták dr. Lukács — Ez a gyeiök az, — mutatja az asszonynak. Az asszony sajnálkozik. — Szép kis jószág . . . Kár érte . . . Aztán megint jön az olvasás. Hogy fékezik a lángokat . . . Végül fel van sorolva a segítség. A vármegye az első. Az ember olvassa: — Ötszáz kenyér . . . Három vagon sza­lonna . . . Az asszony közbeszól: — A’ má’ sok 1 — Mi a sok ? — A három vagon szalonna. Az ember ellent akar mondani — Mit tudsz te ? De hirtelen maga is belátja, hogy a három vagon szalonna csakugyan sok szalonna; főként pedig az ötszáz kenyérhez sok. — Nem lössz az annyi . . . Vagy hogy nem is szalonna, — vélekedik az asszony. — Hát mi lönne ? Könyér mellé csak szalonna dukál . . . De mivel maga is tamáskodik, hát újra bele­beletekint az újságba s olvassa : — Há-rom va-gon . . . Ráint az asszonyra : — Az van itt, hogy három vagon . . . S bal keze középső ujjával rákopogtat a papirosra. — Három . . . — De micsoda ? — Mi . . ..? — No, csak olvassa kend. Az ember olvassa : — Sza-lo- ... — Azaz hogy nini . . . Györgyöt, városunk országgyűlési képviselőjét is. Lukács György elfoglaltsága miatt a gyűlésre nem utazhatott le, amiről táviratilag értesítette a nép- gvüléí egy behívóit ; a táviraton kívül pidig más­nap reggel a következő levél érkezett a népgyülés elnökségéhez : »Tisztelt polgártársaim ! Mai távira­tom kiegészítéséül sajnálattal tudatom, hogy idő hiánya folytán nem mehetek el, A hozzám in­tézett levélben foglaltakra azonban legyen szabad annyit megjegyeznem, hogy a választójog reform­jára nézve meg választatásom előtt adott program- momban foglaltakhoz ma is ragaszkodom Már valóban közel van az idő, amidőn a választójog reformjára vonatkozó törvényjavaslatokat a kormány elő fogja terjeszteni. Ezen törvényjavaslat előter­jesztésekor leszek csak abban a helyzetben, hogy megítélhessem, vájjon mostani pártállásomban meg­maradhatok-e vagy nem ? Aim pedig a közelmúlt napok eseményeit illeti, azok minden hazafi lelkét szomorúsággal töltik el, nézetem szerint azonban nem igazságos ezen eseményekért egyeseket, avagy politikai pártokat tenni felelőssé. A vagyon- és személybiztonság ellen elkövetett m rényletek elő­idézésében a képviselőház elnökének éppen olyan kevéssé vau része, mint a szociáldemokrata pártnak. Olyan visszaélések azok, amelyeknek az általános választójog nagy eszméje mellett rendezett komoly tüntetéssel semmi összefüggésük nincs, de amelyek­kel szemben a legnagyobb tréilyel föllépni a köz­rend, a személy- és vagyonbiztonság megóvására köteles közhatóságoknak kötelessége volt. Egyébként közelebb ismét módot fogok keresni arra, hogy kedves választó polgártársaimmal közvetlenül érint- kezhessein és eszmét cserélhessek. Budapest, 1912. május 27. Hazafiul üdvözlettel : Lukács György.« A Polgári kör folyó hó 5-én, szerdán iste, tánccal összekötött családias jellegű társas össze­jövetelt rendez, melyre a tagok és családjaik ez­úton is meghivatnak. Külön meghívókat a vigalmi bizottság nem küld széljel Kis Miskucza öngyilkos. Tipikus, városszerte közismert alak volt Miskucza György, akit általá­ban kis Miskuczának ismert a város közönsége. Hasonnevű apja egy félszázad előtt tekintélyes két- fertályos gazda, több ízben esküdt, majd városi tanácsosnak, nagy céljai voltak fiával. Taníttatta, urat akart belőle faragni. A fiú Békésen végzett is négy gimnáziális osztályt, de mert gyenge tanuló volt, kimaradt az iskolából és ahelyett, hogy vissza­tért volna az eke szarvához, amidőn sorsa bizo­nyára más fordulatot vesz, beállott a városhoz napidijasnak és noha nem a városnál, napidijas maradt mindhaláláig. De mert közben erősen Írás­nak adta magát és javíthatatlan alkoholista lön, gyakran maradt kereset nélkül, igy most is pár hét óta munkátlanul lézengett a városban és tegnap virradóra öngyilkosságot követett el. Az ablakfájára felakasztotta magát Reggel halva találták. A sze­rencsétlen 55 éves volt. A vizek áradása Vármegyénket szerencsére j megkímélte a jó sors ama árvízkatasztrófáktól, ame­— No ? — Szal-ma ... Az a’. Szalma. Hm Az asszony győzedelmesen int. — No, ugy-e, hogy csak szalma . . . Aztán hozzáteszi: — Annak pedig nem sok. Az ember ráhagyja : — Biz annak nem. Egy kis szünet következik itt, hajbajozások- kal és fej vakarásokkal.-- Hát még mi van ? — kérdezi az asszony. — Hun? — Az újságba’. — Mi lönne ? — Hát az ötszáz könyér mellé . . . Az ember nézi az újságot; keresi a segedel­meket ....... Kenyér, szalma . . .“ Kelletlenül csóválja a fejét. — Nincs itt ögyéb semmi. — Se pénz, se szalonna ? — Semmi. Újabb szünet következik. Gondolatok és tű­nődések. Mert hát furcsa is az, hogy épen csak kenyér, meg szalma . . . Az ember leakasztja az orráról a pápaszemet s vigyázva beereszti a tokjába Ezzel azt példázza, hogy mára elég a tudománygyüjtésből. Most már az érlelés következik. A tapasztalatok érlelése. E végből a homályos ablaküvegen át kinéz a nagy világba, a bárányfelhős égboltozatra. Egy ideig pislog, aztán nagy hirtelen rácsap az asztalra : — A vármegye is huncut, merthogy csak könyeret ád . . . Az asszony nagy meggyőződéssel bólintgat: — Az a . . . huncut. lyek az ország keleti és déli részeit oly borzalmasan sújtják. A mi Körözseink is erős áradásnak indultak ugyan a hét elején, úgy hogy a társulatok mindeu vonalon nagyszámú őröket állítottak a töltésekre, de veszedelem, szerencsére sehol sem történt. Legma­gasabb vízállás volt a Eehérkörözsön Gyulán, május 28-án, 466, a Feketekörözs remetei baljánál 590, Békésen a Kettőskörözsön 550 cm. 28-án este a fo­lyók erős apadásnak indultak, bár péntekre némileg újra áradtak, de már a tegnapi napon ujabbi roha­mos apadás állott be. A csapadék 26-án volt a leg­több, nevezetesen 22 milliméter, sőt kissé sok is volt az esőből, különösen buja vetésekre, amelyek megdőltek és kedvezőtlen idő esetében igen köny- nyen teljesen megsemmisülhetnek. Péntek virradóra megjelent a sok eső csaknem elkerülhetlen követ­kezménye : a kod, elemi csapásaink iegfélelmesebbje. Gazdáink ugyau abban reménykednek, hogy ez a köd még nem volt ártalmas, de mindenki méltán retteg a ködök megújulásától, Aratásig már kevés esöie volna szükség, de annál inkább, folytonosan szeles időre, mert a szél legjobban akadályozza a köd és annak nyomában a rozsda képződését. Automobil verseny. A m. kir. automobil klub értesítette a vármegyét, hogy a kis tipusu auíomo- bilok verseny képességének kipróbálása végett a kormány támogatásával junius hó 5., 6., 8. és 9--én automobil verseny tartatik. Az útirány Buda­pestről kiindulva Hatvan, Miskolcz, Nyíregyháza, Debreczen, Nagykároly, Nagybánya, Kolozsvár, Gyula- fehérvár, Déva, Lugos, Temesvár, Arad, Szeged, Kecskemét és vissza Budapest. Az automobilklub kérelme az volt, hogy a vármegye a versenyek ide­jére gondoskodjék az utak jókarba helyezéséről és a forgalmi akadályok megszüntetéséről. Mivel azonban a közölt tervezetből nem tűnt ki az, mely útvona­lon lesz érintve a verseny által a vármegye, ezérte tekintetben felvilagositást kért az alispán az auto­mobil klubtól. A válasz az volt, hogy Békésvár­megye egyáltalában nem lesz érintve és csak téve­désből értesittetett a megye vezetősége a verseny idejéről. Baleset. Sajti Juliánná közkórházi ápolónő az elmebeteg osztály egyik kórtermében egy kétágú létrán állva tisztogatta a szoba menyezetéről lecsüngő villanylámpát. A betegek körülötte nyugodtan feküd­tek ágyukban. Egyszerre csak egyik szerencsétlen elmebeteg asszony zajtalanul felkelt fekhelyéről s észrevétlenül a létrához lopódzva, azt szándékosan feldöntötte. A létra tetején álló leány lezuhant és fején erős zuzódásokat szenvedett. A kórházban ápolják. Verekedés a libák miatt. Géczi Gáborné, vár­megyei utkaparó neje, legény fiával pünkösd reg­gelén, remetei lakásáról a templomba igyekezett. Útjuk a törvényhatósági kőuton, Felföldi György tanyája előtt vezetett el, ahol azt látták, hogy Fel­földinek 16 éves fia, az utmentén egy csapat libát legeltet, amit pedig nem szabad, mert a fütermés a vármegye tulajdona s annak legeltetése tilos. Mint gondos feleséghez illik, az utkaparó hitvese nem is állhatta meg szó nélkül, hogy férje helyett a tilosban járót menet közben ne figyelmeztesse. Oda szólt hát a libapásztornak : »Elhajtsd onnan azokat a libákat, mert agyonütlek.« Az erélyes rendreutasítás zokon esett a fiúnak és beszaladt a tanyába apjának el­panaszolni sérelmet. Felföldi erre puskát ragadott és kisietett az útra, előszedvén a kalendárium min­den szentjeit s azokat vagdalta a már békével tovább haladni akaró asszonyhoz és fiához s erősen hado­nászott a kezében levő töltött fegyverrel. Azonban fia kivette kezéből a puskát és visszavitte a tanyába. Csakhogy a dühös embernek mindenáron elégtétel kellett önérzetének »súlyos« megtámadásáért, hát ököllel ment neki Géczi Gábornak. Az sem hagyta magát egy könnyen s igy bírókra mentek. Rövidesen egymásba kapaszkodva gurultak le az árokba, ala­posan összeverve és össze sározva egymást. Mikor a fiúval a lovagiasság szabályai szerint az ügy ilyen­formán elintéztetett, az asszony következett sorra. Felföldi elvette az asszonytól a nála levő esernyőt s azt nagy hősiesen összetörte rajta. A sérültek az eset után bejöttek a rendőrségre és panaszt emeltek a harcias gazda ellen. A tűzoltó honvédek vizsgája május 3L-én folyt le a gyulai 2-ik honvéd-gyalogezred laktanyájának udvarán. A tűzoltó vizsgára megjelent a honvéd­gyalogezred parancsnoksága részéről Rujf őrnagy zászlóaljparancsnok, Sütz főhadnagy ezredsegéd-tiszt és Bachó hadnagy, az önkéntes tűzoltó-testület ré­széről Diósy Béla főparancsnok, Krizsán András _____________________________________________3

Next

/
Oldalképek
Tartalom