Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-05-26 / 21. szám
2 Békés retet záloga annak, hogy az igazság biztos győzelmében kételkedni nem lehet, mert a Szentlélek ereje állandóan munkás, hogy a szivek dobbanása, az agyaknak gondolata szent lelkesedéssel keresse a lelki jókat s eljusson az emberiség azon állapotra, hogy a Szentlélek ajándéka igazán gazdaggá tegyen mindeneket s összefűzze a sziveket a valódi testvéri szeretet... Az arra törekvés szilárd elhatározása szentelje meg e Püuköst ünnepén miudyájunknak szivét s hangozzék ajkuukról: »Jövel Szentlélek Úristen! töltsd be sziveinket épen mennyei szent ajándékkal, szivbéli szent buzgósággal«... hogy legyen e föld békesség, boldogság hazája s megértsük itt egymást valahára ! . . . Dombi Lajos. A vármegye közgyűlése. (Május 23. és 240 Békésvármegye törvényhatósági bizottsága tavaszi rendes közgyűlését május hó 23-án tartotta meg Kéry Gfyula főispán elnöklete alatt. A közgyűlésnek a tisztviselő választás volt legfontosabb tárgya, ami a közgyűlés tagjait igen nagy számmal vonzotta be a vármegye székhelyére. A békéscsabai főszolgabírói állás betöltése alkalmával beadott szavazatok száma oly tekintélyes volt, ami — tudtunkkal — még választás alkalmával nem fordult elő. A választásokat megelőzőleg letárgyalt ügyek gyors tempóban kerültek elintézésre. A kijelölő válaszmány egy fél óra alatt végzett munkájával és azután kezdődtek a választások, amelyek rendkívüli érdeklődés mellett folytak le. Természetesen a főszolgabírói állás váltotta ki a legnagyobb érdeklődést, a közvetlenül azután következő uévszeriut való szavazásnál már majdnem 100-al kevesebben szavaztak. A választások után, amelyek az egész délelőttöt igénybe vették, csupán két tárgy került elintézésre, azután a főispán az ülést másnap délelőtt 9 órájára halasztotta el. | A másnap délelőtt megtartott közgyűlésen alig voltak 40-eu, idegen bizottsági tag pedig politikai, hanem emberi egyenjogúságáról cikkeznénk és megismételnék azt, ami már szinte közhelylyé vált. Most nem erről van szó itt. Nem arról, hogy a nő is ember és hogy a férjes asszonyt megilleti az a jog, ami kijár a tizenötéves inasgyereknek is, az, hogy a levelezését maga intézhesse. Nem arról akarunk beszélni, hogy egy családanyát, aki ösz- szes polgári jogainak birtokában van, lehet-e egy sorba állítani azzal a fegyenccel, akinek a levelézl- sét a börtönigazgató vizsgálja át. Nem erről van itt szó, kérem, hanem a bíróságokról. Arról, hogy egy biró, aki bármilyen kitűnő, hozzáférhetetlen és ta nult ember, de legtöbbször még sem több mint egy bírói vizsgát tett jogász : egyformán Ítélkezhet durva bűnesetekben és hajszálfinom, a női, a családi és a gyermekvilágba vágó ügyekben. A törvény politikai sajtópereknél és nagyobb, bonyolultabb gyilkossági eseteknél nem tartja elegendőnek a biró jogi tudását. Az Ítélethez megkövetel tiszta és a jogi tormaságoktól ment emberi érzést és épen azért a biró ítéletét csak az esküdtek emberi verdiktje után engedi meg. Itt tehát a törvény már valami engedményt tesz, annak az emberi érzésnek, ami talán mégis több és szebb minden törvény- szakasznál és paragrafusnál. Sőt a gyermekvilágban is már engedményt tett az emberi érzésnek, amikor megalkotta a gyermekbiróságokat. Egyedül a nőre nem gondolt a törvény. A nő fölött sem esküdt, sem speciális bíróság nem ítél. A nő fölött, még ha nem is általános, hanem különleges, finom és valószínűleg csak nők, vagy igen finom érzésű és igen haladó szellemű férfiak által értékelhető ügyekről is van szó, férfi biró, szakjogász itél. És ez a biró gyakran öreg ember, nős három vidéki főszolgabíró kivételével egy sem volt jeleu. így tehát — természetesen — a közgyűlés lefolyása igen csendes volt, az előadók egyhangú előadmányait alig zavarta'egykét teljesen jelentéktelen felszólalás. Jelenvoltak : Ambrus Sándor alispán, dr. Dai- mel Sándor főjegyző, Moldoványi János aljegyző, dr. Vangyel Endre aljegyző, dr. Zöldy Géza t. főügyész, Sárosy Gyula árvaszéki elnök, dr. Zöldy János, dr. Kóhn Mór, Szabó Emil, Sinszky Ferenc, dr. Szirbik Bálint, Gr. Sztojanovics Szilárd, dr. Kiss László, Antalóezy Nándor, Schmidt Iván, Kiss László, Lukács Endre, Csánki Jenő. dr. Berthóty István, Popovics Szilveszter, dr. Konkoly Tihamér, dr Wieland Sándor, Nórák Árpád, dr. Bucskó Ko- rioláu, Monori Mihály, Ritsek János, dr. Berkes Studor, dr. Márki János, Popovics M. Aurél. dr. Kun Pál, Schmidt Gyula, T. Sztán György, Var- ságh Béla, dr Kerényi Soma, Najman Antal, Vidovs?,ky Károly, tíöhm Miklós, Mancsu Aurél, Grósz Vazul, Szabó László, dr. Ladies László, Tanczik Lajos, Perszina Alfréd, dr. Szondy Lijos, dr. Be- rényi Armin, Zikorán Pál, Najman György, Boty- tyánszky András, dr. Zsilinszky Endre, dr. Lovick Ödön. Metz Antal, Réthy. Béla, Bakos Mátyás, F. Schriffert István, Fekete Sándor, Haraszti Sándor, Schneider János, Szabó Sándor, Zsíros András, Gerlein Mihály, Reisner Emánuel, dr. Jeszenszky Nándor, dr. Márkus Mihály, dr. Follmann János, Csőké István, Kovács L Mihály, Szabó András, Zslenyánszky Mihály, Pollák Arnold, Bottyánszki János, Liczó János, Weisz Ede, Friedmann Mór, Reisz Simon, Bohus M. Márton, Lipták V. János, Suck Kálmán, WalRrstein Sámuel, Kun Ede, Miklya Z. György, VTeisz Mór, Seiler Gyula, Szeberényi Zs. Lajos, Korossy László, Adám Gusztáv, dr. Lin- denberger Jáuos, N. Szabados József, Haan Bála, Grünfeld Jakab, Novak Kamill, Kovács Sz. Mihály, Zsilák András Belunta Pál, Medovárszki Pál, Aszalay Gyula, Dobay Ferenc, ifj. Steigerwald István, Weisz Mór, Jávorszki János, Kliment Z. András, dr. Hüllender Lipót, dr. Tardos Dezső, Reisz Herman, Laczó András, Meliska Pál, Koren Pál, Brhlik György, Kraszkó Mihály, Griecs György, Vandlik Mátyás, Csjerlik Mátyás, r-zekerka György, Huszár Pál, Machlik Mihalj', Machlik György, Bohus M. György, Hrabovszky Mátyás, Drienyovszki János, Kóhu Ignác, Lipták L Pál, Maczák György. Liu- rinyecz János, Braun Mór, Czinczár Adolf, Reisner Ede, Szikes György, Murvai István, Be enta Mihály, Sai József, Szabó Árpád, Kocziszki Mihály, Fábry Károly, Kliment Sz. János. Szenes Sándor, Pfeifer István, Hursán György, Uhrin Pál, Darabos János, , dr. Weisz Frigyes, Lnkoviczkj' János, Kliment Z. ! András, Hannó Pál, Sipitzky K János, dr. Glasner Adolf, Künsztler Dezső, Emperl Ernő, Kratochwill Gjula, dr báró Drechsel Gyula, Kollár Lajos, Erdei ember, sokszor besavanyodott, az élettől megpofozott családapa, kérlelhetetlen nyárspolgár Fiatal, nőtlen ember iitkán Ítélkezik. A bírói Ítéletben — hiszen ez már a bírák lassú és hosszadalmas előre- léptetésével jár —r a paragrafusokon kívül leginkább csak áporodott, öreges érzelemnek jut hely. Ez pedig baj. Ferrero, a nagy olasz történettudós, az ő, a rómaiakról irt világhírű munkájában fölfedezte, hogy Augusztus császár úgy akarta a római birodalmat és a római társadalmat felfrissíteni, hogy a régi törvényeket megváltoztatva, fiatal embereket ültetett a hivatalba. Augusztus a fiatalsággal akarta újra teremteni a római társadalmat. Erre a fiatalságra volna szükség minálunk is Ha talán különös ötletnek látszik is, azért megfontolásra érdemes, hogy: a bíróságokat keverni kellene és az öreg családapák szavazatát és Ítéletét fiatal, nőtlen emberekével kellene ellensúlyozni. Lehetetlen, hogy női ügyekben csak maradi, elavult eszmekörten mozgó öreg urak Ítélkezhessenek és nem fiatal emberek is, szabadabb, haladottabb gondolkozásuak, akik fiatalságuknál fogva, de azért is, mert a feleségükön és a leányukon kivül más nőt is ösmer- nek, másként gondolkoznak és ítélkeznek a női és a családi életre vonatkozó esetekben. Ha a nők fölött már nem ítélkezhetnek nők, legalább ítélkezzenek mások is, mint morózus öreg urak. Biráik között legyenek fiatal, nőtlen emberek is. És az se katasztrófa, ha ezek a fiatalemberek kissé elegáns- kodók, zsurokon, teákon és más összejöveteleken járatosak. Hiszen a biró is kell, hogy ember legyen és képtelenek vagyunk megérteni, hogy miért épen az itéletmondásnál legyen monopóliuma a — szent hálósipkának. 1912. május 21. János, Homoki F. Lajos, dr. Török Gábor, Paulo- vies János, dr. Berthóty Károly, Remeczki Ferenc, Horváth József, Kocsondi Mihály, Torkos Kálmán, Kovács Pál, Kehló Gusztáv, Kardos István, dr. Danes Szilárd, Konsiczhy János, Házi Imre, Hacskó Lajos, dr. László Elek, dr. Déri Henrik. Iveviczki László, Reiner Béla, Placskó István, Kecskeméti Ferenc, Pusztai Mátyás, Nun Márton, Harsányi Pál, Csapó Gábor, N. Rau Mihály, Vrbovszky Pál, Mózes András, Lestyán János, ifj Vinter P. Adám, Hartenstein Iguác, Körber Tivadar. Fazekas Zsig- mond Kruchió Albert, Kiss Mihály, Fehér József, ifj. Litauszky Gy. Máté, dr. Oláh Antal. Schweiger Miksa, Zelinka János. Ősapay Lajos, Bakos Béla, Farkas Imre, Kovács Gyula. Tímár M. Lajos, Kalmár Vince, Uhrin Imre. Prág Bonifác, C. Veres László, Csonka László, Herczberger József, Grem- sperger József, Kolozsi Endre, Pap Károly, Petne- házy Ferenc, Mász Adám, Prág Lajos, Aszódy Imre, Fischer Sándor, dr. Telegdy Lajos, Mester Gábor, dr. Igaz Pál, Dohányos János, Hídvégi Imre, Seres András, Vincze Dániel, Túri István, Dauda Mihály. Szabó József, Nagy A. János, Sári József, Pálfy Béla, Kiss Antal, Bökíi Janos, B Nagy Gergely, Czeglédi Ferenc, Kruchió Mihály, Kállay József, B Nagy János, Tóth Mihály, Csáké Gyula, Elefánt János, Kuczkay Zoltán, Kovács Lajos, Leindörfer Ede, Jankó Lajos, Ullmer Tibor. Marhás András, Csóti József, Pap József, Morvay Mihály, Fehér Béla, dr. Hajas József, Borsóthy Géza, Jakabffy Jenő, Hírza Ferenc, dr. Kutzián Géza, Kovács István, Tardy Lajos, Such István, Tóth Sándor, dr. Kardos József, Freuder Mór, Deutsch Arthur, Sebök Ferenc, Hrdlicska Lajos, Csapó Péter, Szikora István, K. Horváth Sándor, Kristóf János, Bokor András, Iványi Antal, Debreczeni Endre, Bikády József, Csizmadia András, Brósz János, Rivasz Fe- reuc, Szabó Benedek, Boros János, Bartba György, Puskás László, Durkó Gergely, K. Horváth Mihály, Veres József, Pusztai János, Kun Mihály, Bohus M. György, dr. Martos József, Szabó János. Kéry Gyula főispán a közgyűlést délelőtt 9 órakor megnyitván, üdvözli a szép számban megjelent tagokat, akik ez alkalommal egy igen fontos jogukat, a tisztviselő választást is gyakorolhatják. Első tárgya a közgyűlésnek az alispáni jelentés volt, amelyhez Brósz János orosházi bizottsági tag szólalt fel a közművelődési bizottság fenntartása érdekében. Az alispán megnyugtató válasza után a törvényhatósági bizottság az alispáni jelentést tudomásul vette. A számonkérőszék és az árvaszék jelentésének tudomásul vétele után következett az újonnan kinevezett kormány leir.ta a minisztérium megalakulásáról. Az állandó választmánynak azt a javaslatát, hogy a vármegye az uj kormányt törvényes feladatainak teljesítésében készségei támogatja, a törvény- hatósági bizottság túlnyomó többsége elfogadta. Ezután következett a t;sztviselőválasztások megtartása. A kijelölő választmányba a törvényhatóság Fábry Károlyt, Pálffy Bélát s dr. Ladies Lászlót választotta meg, elnöklő főispán pedig dr. Berényi Ármint, Varságh Bélát es dr. Török Gábort nevezte ki a kijelölő választmányba. A kijelölő választmány mintegy félóra alatt végezte el a főispán helyiségében a kijelöléseket, amely idő alatt az ülés fel volt függesztve. Az ülésnek újból történt megnyitása után elnöklő főispán a kijelölő választmány jelöléseit bejelentette, és az azok alapján megtartott választások eredménye a következő : A békéscsabai főszolgabírói állásra Kiss László kapott 162, dr. Debreczeni Lajos 120 és Popovics \riktor 2 szavazatot, tehát a békéscsabai fószoigi- biró Kiss László lett. Az ekként megüresedett első aljegyzői állásra Popovics Viktor és Moldoványi Janos jelöltettek, előbbi 41, utóbbi 151 szavazatot kapott, igy tehát vármegyei első aljegyző Moldoványi Janos lett. Az üresedésbe jött másod aljegyzői állásra dr. Vangyel Endre közfelkiáltás alapján választatott meg dr. Szirbik Bálinttal szemben. A harmadik aljegyző Veres József lett, szintén közfelkiáltással, míg az újonnan rendszeresített aljegyzői állásra Ambrus Jenő választatott meg nagy többséggel dr. Pálka Pál közigazgatási gyakornokkal szemben. A választás után az uj tisztviselők az esküt a közgyűlés színe előtt letették. Megemlítjük, hogy a 3 ízben elrendelt névszerint való szavazás két küldöttség előtt folyt le Schmidt József és Szabó János elnöklete alatt. Ezután a közgyűlés még két ügyet tárgyalt és pedig Orosháza községnek egy mozi létesítésének engedélyezése ügyében hozott határozatát, amelyet az állandó választmánynak a megsemmisítést indítványozó javaslatával szemben a törvényhatóság jóváhagyott. A másik ügy az Achim arcképének megfestése ügyében kelt községi határozatra vonatkozott, amely-
