Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-05-19 / 20. szám
8 Békés 1912. május 19. Kereskedelmi esti tanfolyam Gyulán. Gyula város képviselőtestületének legutóbbi közgyűlésén a képviselőtestület kebeléből kiküldött és a női kereskedelmi szaktanfolyamok ügyeit intézni hivatott bizottság azon indítványt terjesztette elő, hogy a már meglevő női kereskedelmi szak- tanfolyammal kapcsolatosan és annak helyiségeiben létesítsen a város egy kereskedelmi esti tanfolyamot. Ezen indítványt a képviselőtestület elfogadta, hatá- rozatilag kimondván azt, hogy a tanfolyam megnyitására a vallás és közoktatásügyi minisztérium engedélyét kikéri, egyszersmint a majd megnyíló tanfolyam személyi és anyagi ügyeinek vezetésével a női kereskedelmi szaktanfolyam felügyelő bizottságát bizta meg. A kereskedelmi tanfolyamok szervezetét, létesítését és működését a vallás és közoktatásügyi miniszternek 1910-ben, a kereskedelmi miniszter hozzájárulásával 40989. sz. a. kiadott rendelete szabályozza. Ezen „Szervezetinek 1. pontja szerint: „A tanfolyamok célja, hogy kereskedelmi alkalmazottak és oly egyének, kiknek nem állott módjukban, hogy kereskedelmi iskolát végezzenek, a kereskedelmi életben való legszükségesebb ismeretekre kiképez- tessenek.“ Világosan kifejezik e szavak, hogy milyen célt szolgálnak ezen intézmények, hogy általuk az ipari és kereskedelmi pályán működő egyének megszerezhessék azon legegyszerűbb ismereteket, amelyekre akár most, akár később mint önálló egyéneknek hivatásuk tökéletesebb betöltése céljából szükségük van. Vagyis, hogy megismerjék pí Idául a szabályszerű könyvvezetést, amely nélkül mai nap már iparos és kereskedő nem lehet el, hogy elsajátítsák a legszükségesebb kereskedelmi és jogi ismereteket, hogy tökéletesebbek legyenek a levelezésben stb Oly szempontok ezek, amelyek nagyon is erősen szólanak ezen tanfolyamok létjogosultsága mellett, hiszen az ipari és kereskedelmi pályán működő alkalmazottak, sőt a már önálló mesterek, kereskedők maguk tudják legjobban megmondani, hogy mennyire szükséges ezeknek ismerete, mily fáradságba, időbe, áldozatba került sokszor egyiknek-másiknak megszerzése. Hogy ezen bajokon segítsen, azért adta ki a minisztérium a kereskedelmi tanfolyamok szervezetét és ezért láthatjuk az ország különböző városaiban már évek | óta sikerrel működni az ilyen tanfolyamokat. Örömmel kelll tehát köszöntenünk a képviselőtestületnek elhatározását, amellyel ha csak egy kis lépéssel is, de ismét előbbre vinni törekszik városunkat a kultúra terén. Nehány szóban szükségesnek látom bővebben ismertetni e tanfolyamokat. A miniszteri „Szervezet“ 3. pontja szerint a tanfolyam két évfolyamra, a kezdők és haladók csoportjára oszlik. A kezdők csoportjába felvehetők oly tizenötödik életévüket betöltött egyének, kik a kereskedő tanonc-iskolákat, az elemi népiskola hatodik osztályát, vagy a gimnázium, reáliskola vagy polgári iskola második osztályát sikeresen elvégezték. Ily bizonyítvány hiányában csak felvételi vizsgálat alapján történhetik a felvétel. Nem vehetők fel azonban azok, akik még a kereskedő tanonciskola látogatására vannak kötelezve. A haladók tanfolyamát azok látogathatják, akik a kezdők csoportjában tanulmányaikat sikerrel végezték, vagy ennek megfelelő képzettséggel bírnak és ezt előzetes felvételi vizsgálaton igazolják. Az első évben nálunk előreláthatólag csak a 'kezdők csoportja nyílnék meg, ha azonban elegendő számban akadnának jelentkezők, kik az előzetes felvételi vizsgálatot sikerrel leteszik, ez esetben a haladók évfolyama is, mindjárt az első évben megnyitható volna. A tanfolyam mindegyik évfolyama nyolc hónapos : október elsejével kezdődik és tart a következő év május 31-ig. A beiratási dijat és az évi tandijat a tanfolyamot fenntartó hatóság határozza meg. E tekintetben most még mit sem mondhatok, mert a tandíj a be- iratkozóknak létszámától függ. Annyi azonban bizonyos, hogy a fenntartó hatóság a tandijat olyan minimális összegben fogja megállapítani, amennyire csak a lehetőség megengedi. De bármennyi legyen is a megállapított évi tandíj, a megfizetését köny- nyebbé teszi majd az a körülmény, hogy az havi részletekben is fizethető. A tanfolyamon a „Szervezet“ rendelkezése szerint a következő tantárgyak taníttatnak : Számtan kezdőknél heti 2, haladóknál heti 2 órában. Könyvvitel „ Magyar fogal„ 2, „ 2 „ mazás és lev. „ Jogi és közg „ 2, V) n 1 . ismereretek „ Földrajz és „ 1, V- 1 n áruismeret „ „ 1, n •, 1 „ A kezdők csoportjában tehát heti 8, a haladókéban pedig heti 6 óra a rendes tantárgyak kötelező óraszáma. Természetesen valamennyi előadási óra ideje a napnak esti óráira esik A hétnek három vagy négy napján (amint lehetséges lesz) este héttől tízig, esetleg nyolctól tízig lesznek az előadások, amelynek helyiségéül a női kereskedelmi szaktanfolyam tanterme szolgál. A felsorolt rendes tantárgyakon kívül — amelyeknek tananyagát a „Szervezet“ pontosan megszabja — rendkívüli tárgyak is taníthatók, amint pl szépírás, gépírás, gyorsírás, német vagy más idegen nyelv, egyes szakmák körébe vágó szakismeretek stb. amelyek azonban csak arra elegendő számú jelentkező esetén tárgyankint, de külön díjazásért tanulhatók. A tanfolyam felett a felügyeletet a vallás és- közoktatásügyi miniszter az iparoktatási főigazgató utján, a kereskedelmi miniszter pedig az ellenőrzést a. tárcájához tartozó iparoktatási főigazgató utján gyakorolja. Az egyes tanfolyamok bevégzése után a tanulók az általuk tanult tárgyakból Írásbeli és szóbeli vizsgálatot tesznek, amelynek .sikeres letétele után végbizonyítványt nyernek. Aki a tanfolyamon és a vizsgálatokon a követelményeknek nem felel meg, végbizonyítványt nem nyerhet. Ezekben láttam szükségesnek a létesítendő esti tanfolyamot az érdeklődőkkel megismertetni. A tanfolyam ügyeit intézni hivatott felügyelő bizottság nevében most azon felhívással fordulok azokhoz, akik majd a létesítendő szakiskola hallgatói közé beiratkozni szándékoznak, hogy ezen I szándékukat kifejezendő, lehetőleg már most, előzetesen jelentkezzenek nálam (Bonyhádi-ut 4. sz] naponkint ,Ai2 — ’/a 3-ig.) Megjegyzem, hogy ez a jelentkezés, ez az előjegyzés még a legszorosabban vett kötelező erővel nem bir. A felügyelő-bizottságnak azonban szüksége van arra, hogy előzőleg is tájékozódást szerezzen a beiratkozok létszámáról; ettől függ ugyanis az évi tandíj megállapítása, valamint a tanfolyam megnyitására vonatkozó egyéb intézkedés megtétele Kérem a jelentkezőket, hogy még e hó folyamán, de lehetőleg minél előbb személyesen jelenjenek meg nálam. Ugyancsak a fennt jelzett időben bármilyen, a tanfolyamra vonatkozó felvilágosítással szívesen szolgálok az érdeklődőknek. Mérey Gyula a Női Kereskedelmi Szaktanfolyam ________ igazgatója. Sz ínészet. Színészet Gyulán. Az ez évi színi évad a gyulai arénában junius hó 1.-én kezdődik mag. Kissé későbben, mint a hogy más években szokás volt. — Eddig május közepén rendesen itt voltak már színészeink és megnyíltak színkörünk kapui a közönség előtt. Azonban a múlt évi tapasztalatok szerint májusban még nem egyszer a közönség dideregve nézte a fogvacogva játszó színészeket. Ez idén május hónapja a rendesnél is hűvösebbnek Ígérkezett. Hiszen pár napja még fütöttünk. Ne hogy az időjárás szeszélyes kellemetlenségei beleszóljanak a közönségnek egy évben csak egyszer ismétlődő szórakozásába, ugyanazért Almássy Endre színigazgató előrelátásból junius 1-re tette a szinköri kapunyitás idejét. Egyébként a színi évad a rendes szokás szerint 40 előadásra — körülbelül 6 hétre fog terjedni. Nincs kizárva, hogy a közönség kedve szerint az évad esetleg egész augusztus 1-ig ki fog nyúlni. Az idei szezon érdekessége az lesz, hogy a nálunk játszó szegedi társulat egészen újra szervezve, uj és kitűnő erőkből áll és igy az idén kettős érdekeltséggel fognak bírni a színházi előadások. — A régiek közül megmaradtak a következő- jelentősebb erők: az igazgató, Tóvölgyi Margit,. Csiky László és Mihó László. — A bérlet iránt intézkedni lehet Dobay János könyvkereskedésében. A részletekről különben a következő előzetes színházi jelentés tájékoztat bennünket: »Előzetes színházi jelentés ! Tisztelettel értesítem Gyula város és- vidéke közönségét, hogy a színi idényt 1912 junius 1-én, a gyulai »Erkel Ferenc« színkörben megkezdem. Egyben van szerencsém társulatom névsorát, valamint a színház munkatervét bemutatni. I Ügyvezetőség: Almássy Endre művezető-igazgató és drámai rendező, Ferenczy Frigyes főrendező, Csiky László rendező, Szabó Károly titkár, Müller Mátyás karnagy, Csomafay Sándor karmester, Dormann Andor ügyelő, Tubay Mihály súgó. II. Előadó személyzet : Antal Erzsi énekesnő, Bernát Margit énekesnő, Csáder Irén anyaszinésznő, Déry Rózsi szub- rett énekesnő, Harsányi Margit szende, Nagy Aranka coloratur énekesnő, Rónai Hermin komika, Szohner Olga szubrett énekesnő, Szűcs Irén komika, Tóvölgyi Margit hősnő, Wirth Sári naivn, Almássy Endre szalonszerelmes, B Baróthy József apa, Binder Karoly énekes, Boross Emil színész, Csiky László hős jellem, Heltai Jeuő somikus, László Tivadar szerelmes színész, Mihó László siheder, Pogány Béla színész, Oláh Gyula baritonista, Solymossy Sándor komikus, Szatmáry Árpád kedélyes apa és komikus. Torma Zsiga tenorista, Yirágháty Lajos színész, Zátony Kálmán szerelmes színész. III. Segédszemélyzet: Acsné Lidia, Csanádi Mariska, Csikyné Ida, Dinnyésv Juliska, Dobó Katica, Fekete Boris, Horváth Irén, K. Komáromi Eszter. Martinyi Ilona, Martinyi Margit. Nagy Irén, Sáray Blanka, Szabóné Vilma, IJtasy Erzsi, Utasy Alfonza, V. Keresztély Flóra kardalosnők és segédszinésznők. Acs Mihály, Balog Sándor, Biró Tivadar, Czuczor István, Dormann Andor, Koháry Pál, Koray Győző, Leszkay Dezső, Pásztohy Ferenc, Pápai József, Pécsi Lajos, R. Nagy Gyula, Szabó Károly, Tiszai 0. Imre, Varga Viktor kardalosok és segédszinészek. Dinnyést Juliska és Horváth Irén táncosnők. Műszaki személyzet : Festő: Pfeiffer Ferenc. Főruhatáros: Sze- pessy Andor 3 segéddel. Szertáros: Rábel Sándor 2 segéddel. Diszmester: Takács István 5 segéddel. Világosító: Szabó Imre. Fodrász: Martinyi Lajos. Zenekar: a Il-ik kerületi honvédzenekar. Ez idényben szinrekerülhető uj és régi darabok: Drámai válfajok : Utánam, Rablólovag, Rubicon, Millió, A pajtások, Nagy diákok, Hit es haza. Orvosok, Papa, Élőhalott, Kegyelmes ur, Szerelem gyermeke, Nincs- tovább, Az apja fia, Kis kávéba/, Csitri, Györgyike drága gyermek, A hűtlenség iskolája, Cárnö, Kis cukros,. Sárga liliom, Haramiák, Keresd a szivet, Macbeth, Dolovai nábob, Coriolanus, Rang és mód, Aesopus, Mozgófényképek. Énekes válfajok: Babuska, Ártatlan Zsuzsi, Ezred apja, Eszemadta, Kis gróf. Házi tücsök, Lengyel menyecske, Rossz pénz nem vész el, Tetemrehivás, Faluvégén kurta korcsma. Leányvásár, A kis báránykák, Berkovics és Társa, Bál az udvarnál, Kis dobos, Cornevillei harangok. Hajdúk hadnagya, Kis herceg, Tatárjárás, Peleskei nótárius, Szép Helena, Boccaccio, Árendás zsidó, Elvált asszony. Görög rabszolga, Felhő Klári, Hoffmann meséi. Bériéi hirdetés! Tisztelettel értesítem Gyula város és vidéke n. é. közönségét, miszerint 40 előadásra bérletet nyitok a következő feltételek mellett: 40 előadásra: Páholy IV—IV. szám 240 K, V—VIII. szám 300 K. Zsöllye 90 K. I. r. zártszék II —III sorban 75 K, IV—VI. sorban 60 K. II. r. zártszék 51 K. III r. zártszék 30 K. 20 előadásra, páros vagy páratlan napokra: Páholy I—IV. szám 120 K, V—VIII. szám 150 K, Zsöllye 45 K. I. r. zártszék II—III. sorban 37 50 K, IV—VI. sorban 30 K. II. r. zártszék 25 50 K. III. r. zártszék 15 K. A mélyen tisztelt bérlők a bérleti összeg 2 százalékát fizetik az Orsz. Szinészegyesület nyugdíjalap javára. A bérleti összeg fele a jegy átvételekor, fele a 20-ik bérlet előadás napján fizetendő. A már megkezdett bérlet teljes lejártáig semmi szin alatt nem bontható fel. Bérelnilehet Dobay János könyvkereskedésében. — Szabó Károly színházi titkár személyesen is fog a t, bérlőknél tisztelegni bérletügyben. Gyula, 1912. évi május hó 11-én. Kitűnő tisztelet tel Almássy Endre színigazgató.« Szarvasi színészet. Megemlékeztünk pár hét előtt arról, hogy Szarvason a színi szezont, mely ennek előtte minden év őszén volt, áttették tavaszra s a íolyó hó elsején már kezdetét is vette. Mint most értesülünk, úgy a darabok megválasztása, mint a színészek játéka kifogástalan s mégis a közönség tartózkodik a színházba meneteltől, amit arra magyaráznak, hogy a közönség kasztokra oszlása, az ezekből támadó nézeteltérések, továbbá egyes osztályok érzékenykedése okozza. Egyiknek a dráma tetszik, másiknak a csiklandós dolog s igy tovább. Pedig hát nem az a bibi. Ott a biba, hogy a szezont, mely eddig bevált, őszről áttették tavaszra. Szarvas, mint túlnyomóan őstermelő lakosú város.
