Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)

1912-01-21 / 3. szám

m2, január 21. B é k c s 3 a fejét érte. Acbim erre újra ráütött Zsilinszky Endrére a bottal, ezután pedig nyomban torkon ragadta balkezével Zsilinszky Endrét és az ágyra akarta lenyomni, közben azonban szaba­don maradt jobbkezóben lévő bottal ütlegelte Zsilinszky Gábor látva bátyja helyzetét, föl-- szólította Acbimot, hogy hagyjon föl bántalmazá­sával Achim azonban rá sem hallgatott és továbbra is fogva tartotta Zsilinszky Endre tor­kát és erre móv ráütni akart. Ekkor Zsilinszky Gábor előkapta a nála lévő Browning-pisztolyt és azzal Acbim L. Andrásra két lövést tett. Az egy’k lövés Achim L. Andrást a baloldalról bal combján érte s ott a lágy részeken keresztül­hatolva a jobb láb tórdhajlásába fúródott, a hol megakadt. A másik lövés pedig Acbimot a bal- fartájékán találta, innen a lövog az ülőcsont nagy nyílását kitöltő lágy részeken át a kis medencébe hatolt, a beleket átfúrva, a hasfalban akadt föl Acbim L. András a cselekmény elkövetése utáni napon, május 15-én délután negyedkót órakor a békéscsabai közkórházban megfelelő orvosi műtét ellenére meghalt. Halálának orvo­silag megállapított oka heveny gennyes bas- hártyagyuladás volt Az esküdtbirósági tárgyalás Budapesten folyó hó 15-ón reggel 9 órakor vette kezdetét. A tanács elnöke Baloghy György kir. törvény­széki elnök. Bírák : Mikovich Lajos és Saly Dezső. | A vádhatóságot Sélley Barnabás kir főügyészi helyettes képviselte. A sértett megbízásából Fényes Samu volt jelen. Védők: dr. Kenedi Géza budapesti és dr Keppich Frigyes gyulai ügy­védek A tárgyalás megnyitása után az elnök az általános kérdésekre hallgatta ki a vádlottakat. Zsilinszky Gábor Békéscsabán született, huszonhárom éves, ág. hitv. evang, nőtlen, ve­gyészmérnök, jelenleg a cs. és kir. 21. tábori tüzérezrednól mint egyéves önkéntes szolgál. Ifjabb Zsilinszky Endre dr.. Szarvason született, huszonöt éves. ág hitv evang. nőtlen ügyvédjelölt, büntetlei , vagyontalan, békéscsabai lakos. Az elnök : Mielőtt az esküdtszéket megala­kítanám, egy szokatlan kérdést kell önökhöz intéznem. Hivatalos utón tudomásomra jutott, hogy a vádlottak érdekében pressziót gyakorló és félelmet keltő levelet intéztek az esküdtbiró urakhoz. E'őlszólitom az esküdtbiró urakat, hogy akik ilyen levelet kaptak, jelentkezzenek és ad­ják at a levelet. A fölhívásra az esküdtek közül senki sem jelentkezett, mire az elnök Mikovich Lajos dr. szavazóbiróval fölolvastatta az esküdtek nóvso- j rát és minden egyes esküdtet külön megkérde-1 zett, hogy kapott-e ilyen levelet. Az összes esküdtek kijelentették, hogy i semmiféle levelet nem kaptak. Ezután az esküdtszék megalakítására került j a sor Rendes esküdteknek kisorsoltattak : Gabos j Róbert Samu petróleumkereskedő, Balázs Sán-j dór műszaki kereskedő, Wurglits Antal vendég- j lős, Szabó Miksa rövidárukereskedő, Miczky B. Miksa pénzszekrénykereskedő, Bréhm Antal j háztulajdonos, Katona József részénytársasági ! titkár, Kelemen Sándor nyugalmazott bankigaz- í gató, Leszik Károly könyvkötőmester, Szerencse i József kereskedő, Róth Szigfrid háztulajdonos és Ágoston Miksa helyettes igazgató rendes, — Balog Zoltán hivatalnok és Peszl Lajos háztu- j lajdonos pótesküdtek. Az elnök fölolvastatta ezután a gyulai j királyi ügyészség vádiratának rendelkező részét, j A gyulai királyi ügyészség Zsilinszky Gá-. bor és ifjabb Zsilinszky Endre dr. vádlottak I ellen a büntetőtörvénykönyv 278. szakaszába I ütköző gyilkosság büntette miatt, mint a Btk. 72. szakasza szerinti tettestársak ellen emelt j vádat Az elnök : Mielőtt a vádlottak kihallgatá- ! sát megkezdeném, fölkérem a vádhatóság kép­viselőjét, nyilatkozzék, magáévá teszi-e a gyulai királyi ügyészség által emelt vádat. Sélley Barnabás dr. : Bejelentem, hogy a Kúriának a gyulai esküdtszóki fölmentő ver­diktet megsemmisítő határozata után a gyulai királyi ügyészség által emelt vádat a tett azonosság keretében föntartom, de a minő­sítéstől eltérek s a vU«?1 ‘tak ellen a büntető- törvénykönyv 3ül. szá: Lszába ütköző és a 306. szakasz szerint minősülő halált okozó: suiyos testi sértés büntette miatt mint tettestárs^ ellen emelek vádat — Következik a vádlottak kihallgatása — szólt az plnök. —■ Zsilinszky Gábor, álljon a bí­róság elé. Zsilinszky Gábor katonásan tisztelegve áll meg a bíróság előtt. I Az elnök : A törvény értelmében a bíróság előtt fegyverrel csak az jelenhet meg, aki hiva­tásánál fogva jogosítva vau a fegyverviselésre. Fölszólítom tehát, hogy tegye le a fegyvert. A vádlott: Móltóságos elnök ur 1 Katonai felsőbbségemtől parancsom van, hogy a fegy­vert letennem nem szabad Az elnök: Miután erőszakot alkalmazni nem akarok, intézkedni fogok, hogy két szuro- nyos börtönőr álljon az oldala mellett Addig az ülést tiz percre fülfüggesztem. Szünet alatt megjelent a teremben föltü- zött szuronnyal két börtönőr, akik közrefogták Zsilinszky Gábort. Az elnök ekkor újra megnyi­totta a tárgyalást s meghagyta a két börtönőr­nek, hogy Zsilinszky Gábor oldala mellől a tár­gyalás alatt el ne távozzanak Ezután megkezdődött Zsilinszky Gábor ki­hallgatása, aki a történteket ugyanúgy adta elő, mint a gyulai kir. törvényszék előtt. Különös epizódja is volt a kihallgatásnak. Zsilinszky Gábor magára a vádbeli cselekményre vonatko­zólag a következőket adta elő: — Azután kopogtattunk és benyitottunk s mivel sötét volt, balfelé mentünk, ott ismét ko­pogtattunk egy ajtón és a szabad szóra bemen­tünk. Láttuk, hogy Achim a szoba túlsó sarkán áll A bátyám hozzáfogott a mondanivalójához, de elfeledkezett bemutatkozni. Erre ón előlép­tem, bemutattam magamat és a bátyámat is. Achim rögtön ránk támadt, botot ragadott és azt kiáltotta : Takarodjatok ki, kölykök ! A bá­tyám azt felelte, hogy nekünk jogunk van itt atyánk védelmében megjelenni, amire Achim újra támadt a botjával Ekkor az elnök közbeszólt: — Intelligens emberhez nem iilik a hazug­ság, ezzel jellemezem azt, amit ön most mondott. Erre Zsilinszky Gábor következőképpen felelt: — Móltóságos uram, ón sohasem hazudtam. Zsilinszky Endre kihallgatása után Kenedi Géza dr. arra vonatkozóan, hogy Acbim András mindenkit terrorizált és inzultált, aki nem val­lotta magát a hivónek, hogy Palatínus Józsefet leüttette, Szoberényi Lajos Zsigmond evangéli­kus lelkészt pedig sajátkezüleg megverte, to­vábbá arra nézve, hogy a képviselőtestületi ülé­seken erőszakoskodásával lehetetlenné tette a ta­nácskozást s hogy az esetet megelőző napon bottal látták az utcán, több tanút jelent be. — Minthogy továbbá a magánvádló igen tisztelt képviselője meggyanúsította a védelmet, hogy védencei érdekében leveleket Írogatott az esküdteknek, a jogegyenlőségnél fogva, melyre úgy tudom, a főmagánvádló tisztelt képviselője nagy súlyt vet, arra kérem móltóságos elnök urat, inóltóztassók hozzá azt a kérdést intézni, vájjon azt a brosúrát, melyben ennek a pörnek a tényállását a maga ízlése szerint ismerteti s melyben a többek közt engem is hazugnak ne­vez, nem küldte-e meg az esküdt uraknak is. Keppich dr védő több tanút jelent be, akiket Achim megrágalmazott vagy inzultált Hivatkozik a védő a békéscsabai járásbíróságnál található több ügyiratra, melyekből kiderül, hogy Achim ellen több büntető ügy volt folyamatban rágalmazás és testisórtés miatt, de ezeket az ügyeket máig sem sikerült befejezni. Sélley Barnabás dr. királyi főügyészi he­lyettes teljesen fölöslegesnek tartja a bizonyító eljárást abban az irányban kiterjeszteni, mely­ben a védelem kívánja. Egyedül csak Gabnai- nak és Szeberényinek a kihallgatását tartja fon­tosnak. A bíróság a vedelem által kívánt tanuk közül csupán Hadina Antalnót rendelte el be­idézni. A többi kívánt tanú kihallgatását mellőzi. A védelem ez ellen semmisógi panasszal ólt Ezután megkezdődött a bizonyítási eljárás. Achimnak az özvegyét hallgatták ki elsőnek, aki a férjének még életében az esetre vonatkozó előadását reprodukálta, mely szerint a Zsilinszky- fiuk őt orvul támadták meg. Az egyik fejbe ütötte, a másik lőtt Achimné tagadta, hogy a gyulai tárgyalás előtt házánál próbatárgyalást tartottak volna, majd felolvasták Achim András­nak a kórházban tett vallomását, úgyszintén a szemlejegyzőkönyvet. Achim vallomásában azt állította, hogy a Zsilinszky-fiuk hálószobájába azzal rontottak be : most meghalsz kutya — -s azzal az egyik botjával megütött, a másik hat­szor rálőtt. Azután Zsilinszky Endre kihallgatása kö­vetkezett. Az eset előzményeit, valamint a közte és Achim közötti viszonyra vonatkozó adatokat mondotta el. Ladányi István és Kocziszky Má­tyás tanuk lényegtelen vallomása után különö­sebb érdeklődést keltett Andrási Károly békés­csabai téglagyáros vallomása, aki elmondta, hogy az eset előtt való estén találkozott az utcán a Zsilinszky-fiukkal, akikkel egy előtte isme­retlen fiatalember ment s ez azt mondotta, hogy menjenek el Achimhoz és kérjék meg, hogy vonja vissza sértéseit. Ha pedig nem teszi meg, akkor inzultálják. Az elnök: Nem tudja, hogy ki volt ez a harmadik egyén ? — Utólag hallottam, hogy Kocziszky Má­tyás volt. A tanút szembesítik Kocziszky Mátyással,, ki a vallomást valótlannak mondja Az elnök: Elmondotta ön valakinek, hogy mit hallott ? — Elmondottam másnap reggel három kol­légámnak. Kenedi védő : Hol történt a beszélgetés ? — A posta előtt állottam s ők hárman az utca túlsó részén beszélgettek — Milyen széles ott az utca ? — Negyven lépés. Az elnök : Hát honnan tudta megkülönböz­tetni, hogy a három közül melyik beszólt? — Tudtam, hogy az idegen adta a tanácsot a Zsilinszky-fiuknak s ők azt mondták, hogy inzultálni fogják Achimot. A tanút szembesítik a vádlottal, akik valói- lanságnak és fizikai lehetetlenségnek mondják a vallomást. A tárgyalást ezután délután 4 óráig fel­függesztették. Délután Kovács Mihály adta elő, hogy Stefanek Páltól hallotta, mit beszólt (Stefaneknek) Andrási Károly a vasut-utcai beszélgetésről. Majd Stefanek Pál tett vallomást ugyanide vonatkozólag Ezután felszólalt Szabó Miksa rendes esküdt és bejelentette, hogy a déli szünet alatt az es­küdteid maguk között megvitatás tárgyává tették Andrási Károly vallomását. Vau két esküdbiró, aki Békéscsabát ismeri s tudja, hogy az a Vasut- utca olyan széles, hogy fizikai lehetetlenség az egyik oldalról meghallani azt, amit a másik oldalon beszélnek. Az elnök: Kik azok az esküdtek, akik ismerik a békéscsabai viszonyokat? Balázs Sándor rendes esküdt állott föl és kijelentette, hogy ismeri a csabai viszonyokat és tudomása szerint a nagyváradi vonat este tiz órakor ér be a csabai állomásra. Ebben az idő­tájban a Vasut-utcán élénk kocsiközlekedés van, mivel az utcának a kövezete nagyon rossz, a kocsizörgés miatt sem lehet haliam azt, a mit a másik oldalon beszélnek. Miezkey B. Miksa esküdtbiró is annak a véleményének adott ki­fejezést, hogy ez az utca sokkal szélesebb, sem­hogy ott az egyik oldalon meg lehetne hallani azt, amit a másik oldalon beszélnek Staffel János büntetett előéletű nyomdász Zsilinszky Endrének az eset előtt Achim inzul- tálását illető szándékára vonatkozólag tett nyi­latkozatáról tett vallomást, mig Szebenyei Ernő és Román Antal tanuk azt adták elő, hogy Staf­fel miként reprodukálta Zsilinszky Endrének fentebb említett nyilatkozatát. Román Antal tanú Kenedi védő kérdésére elmondja később, hogy részt vett az Achimné lakásán tartott érte­kezleten. Az elnök : Sokan voltak ott ? — Nem sokan, talán mindössze tizen. — Fényes dr. volt az idegen, arra emlék­szik, az ismerősökre pedig nem. Ez egy kissé furcsa. Kenedi védő: Miről beszéltek ott ? — Nem beszéltek semmiről. — Tiz ember csak beszél valamiről ? — Csak az újságcikkekről beszéltek. — Nem volt arról szó, hogy megbotlott-e Acbim ?- Nem volt szó semmiről, csak a támadó cikkeket keresték. Fényes Samu tiltakozott ama gyanúsítás ellen, mintha ő tanukat a gyulai tárgyalás előtt kitanitotta volna. Kenedinek erre adott válasza után dr. Székely Lajos tanú kihallgatása követ­kezett, majd Ridly István tszki jegyzőé, a békés­csabai korházi orvosoké és Debreceny Lajos békéscsabai szolgabiróó. Utolsónak maradt Fe­kete József és Szabó Miklós csendőrök vallo­mása. Ez a két csendőr kísérte át kocsin Zsi- linszkyóket Gyulára Mindkét csendőr azt állítja, hogy Zsilinszkyók, amikor azt kérdezték tőlük, hogyan merészkedtek éppen vasárnap meg­támadni Achimot, amikor tudják, hogy mennyi nép szokott nála lenni, igy feleltek: — El voltunk készülve arra, hogy vagy mi maradunk ott, vagy Achirn ! Ezt mind a két csendőr igy adta elő. Most következett a bizonyítás legszenzá­ciósabb részlete. A' nevezett két csendőr egy­formán vallotta, hogy mikor Kurcz Antal kir. törvényszéki vizsgálóbíró Békéscsabán az ottani

Next

/
Oldalképek
Tartalom