Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-01-14 / 2. szám
o II é k é s 1912. január 14. nyújtson, reméljük bogy Gyula város hazafias közönsége is lelkest dni fog e valóban szép és művészi előadás iránt. Helyárak mint rendesen. Számozott székek ! A téli vásár e hét folyamán fog megtartatni. Ezúttal nincs sertésfelhajtási tilalom, amely körülmény azonban egyáltalában nem változtat azon az immár megmásithatatlanul szomorú tényen, hogy a múlt században országos, sőt európai hirü gyulai Pal- napi sertésvásároknak vége, — sajnos — örökre vége. Ahol 20—30 év előtt 40—50000 darab sertés mellett úgy referáltunk e lapokban, hogy »a sertés felhajtás botrányosan kicsiny«, mert a normális szám százezer, sőt azon felüli volt, ott most 1000—1500 darab sertést, mint szokatlanul nagy számot kell méltatnunk. A sertés-árak egyébként ezidőszerint alacsonyak, különösen a hízott sertéseké A hizlalók, akiknek nagy veszteségeik vannak, a hét végén bekövetkezett kemény fagyoktól remélik az árak javulását. Juhvásár télen csak névleg van. Tömegesebb szarvasmarha-felhajtásra számos oknál fogva szintén alig lehet számítani, mig a lóvásár élénkebb forgalmúnak Ígérkezik. A vásári napok egyébként a következők : Január 17-én, szerdán sertés-, csütörtökön juh-, pénteken szarvasmarha-, szombaton ló- s mező- gazdasági iparcikkek , vasárnap belső- s nyersbőrvásár. Fás—telepes község (?) Gróf Hoyos Wenck- héim Fülöp, a néhai báró Wenckheim Bélától örökölt fási birtokát, amely Körösladány község határához tartozik, parcellázni óhajtván, a birtok körül j levő községeken kívül egy földmivesekből álló jelentékenyebb érdekeltség lépett fel arra reflektánsu), amely érdekeltség nem csupán paicellázni, hanem telepes községet akar létesíteni Fásból, amely különben a XVI. és XVII. században egyik virágzó községe volt az Alföldnek. E tervük megvalósítása végett folyó hó 8-án így nagyobb számú földmivos- küldöttség jelent meg Kéry Gyula főispánnál, aki a közigazgatási bizottság ülése dacára időt szakított magának a küldöttség fogadására s nagy figyelemmel hallgatván meg őket, mint e téren hivatott szakember, aki a földmivelésügyi minisztériumban már egy évtizeddel ezelőtt az akkori miniszter megbízásából elkészítette a telepítési és parcellázási törvényjavaslatot, mely javaslat szakemberek nézete szerint a legkiválóbb alkotások egyike, éppen azéit mert szakember, nem tett és nem tehetett semminemű kötelező Ígéretet, hanem e helyeit megígérte, hogy minden irányban bővebben tájékozódni fog és igaz örömére szolgáland, ha a telep: s község léte- sülését előmozdíthatja. Agrikulturai s szociális szempontból bizonyára az volna a 1 gkedvezöbb megoldás, ha a fási puszta a szokásos parcellázás helyett telepes községgé válnék. Az artézi kutak vizcsökkenése. Amit mi már oly sokszor megirtunk, amire már rég előre figyelmeztettük a közöm éget és a hatóságokat, ime beteljesedett, illetve rájöttek már az illetékes helyeken is, hogy az Alföldöu s igy megyénkben is az egyre másra, úgyszólván derürc-borura fúrt artézi kutak, a már meglevők vizcsök kenését hozzák maguk után Sokszor csak hiúságból, a legtöbbször meg kényelemszeretetből fúrtak s még ma is fúrnak egy- egy költséges kutat, hogy azt a pár száz métert a szolgálók megtakarítsák térben, melyet időben úgyis elf csőreinek a tereferéjükkel s igy a köznek óriási kárt okoznak, mert a rengeteg viz elpocsékolódik, felhasználatlanul marad s egyszer majd oda jutunk, hogy volt artézi vizünk. Az artézi viz rohamos csökkenést tapasztalták a Nagyalföldön mindenütt, hol több kutat fúrtak, igy Békésmegyében is, de nagysokára érszrevették ezt a megdöbbentő jelenséget odafónn a minisztériumban is, ahol aztán most a tizenkettedik órában kezdenek kapkodni s anketezni, hogy a bajnak, ha még lehet, elejét vegyék vagy legalább is gátat vessenek neki. Az ártézi kutak vizcsökkenése arra bírta a kormányt hogy a további mély fúrásoknak s a meglevő ártézi kutak gondozásának ügyét törvényhozá-ilag rendezze. Az erre vonatkozó törvénytervezet benyújtása előtt a földmivelésügyi miniszter szaktanácskozást hivott egybe, melyen az érdekelt tudományos egyesületek képviselőin kívül a belügy-, pénzügy- és földmivelésügyi minisztériumok képviselői vettek részt. Bartóky József államtitkár megnyitó szavai után Lóczy Lajos dr., a földtani intézet igazgatója, mint előadó rámutat arra, hogy az artézi kutak elszaporodása szemmelláíhatólag csökkenti a talajvizet Fontos feladat volna az ártézi kutak törzskönyvvezetése és a kutak vizének időszakonként lemérése. Kívánatos a kutak rendszeres vizsgálata hidrográfiai és talajmeteorológiai szempontból, nn jd a kutak vizének időkénti kémiai elintézése. A furrásokat enge- delemhez kell kötni Avatlan kontárokat tiltsanak el a kút fúrástól. A fölösleges viz elfolyását akadályozzák meg s addig, mig valamely községben a már meg lévő ártési hitből felnem használt viz megy el, ott uj kút fúrását ne engedélyezzék. Az előadó javaslata után tanulságos eszmecsere indult meg, a melyben Kvassay Jenő, dr. Eötvös Lóránt báró, Halaváts Gyula, Kajliuger Mihály, Szontag Tamás dr., Zsigmondy Béla, Farkas Kálmán, Vámossy Zol tán és Frank Ödön dr. vettek részt. Végül Bartóky József államtitkár összegezte a vita eredményét és kimondta, hogy az értekezlet helyesli a törvényjavaslat intencióit. . Halálozás. A békési kereskedők legtekintélyesebb tagja Stark Gusztáv virilis megyebkottsági tag, a Békési Takarékpénztár igazgatósági tagja hosszas betegeskedés után 59 éves korában hétfőn délután meghalt. A boldogult közbtcsülésben álló tagja volt Békés község társadalmának, s korai halála őszinte részvétet kelt. Elmúlása mély gyászba borítja özvegyét, gyermekeit és kiterjedt rokonságát. Szerdán délután temették el nagyszámú tisztelői, barátai osztatlan részvételével. Nyugodjék békében Halálozás. Súlyos, nagy veszteség érte Csaba társadalmát. Egyik munkás tevékeny tagja: Fest László főgimnáziumi tanár, f. hó 5-én délután váratlanul elhunyt. Akik csak közelebbről ismerték a rokonszenves, fiatal tanárt, mind sz* rették, tisztelték és;, becsülték. A megboldogult 8 év óta tanított a csabai főgimnáziumban. Temetése vasárnap délután volt óriási részvét mellett. Haláláról a családon kívül a főgimnázium tanári kara a következő gyász- jelentést adta ki: A békéscsabai ág. h ev. Rudoif- főgimnázium koimányzó bizottsága és tanári kara mély fajdalommal jelenti, hogy a főgimnáziumnak lelkes és buzgó hü tanára, a hü kartárs, Fest László életének 31-ik, tanári működésének 8 ik évében f, hó 5-én d. u 2 órakor rövid szenvedés u*án jobblétre szenderült. A megboldogultnak hült tetemét az ág. h. ev. egyház széttartás után f. hó 7-én vasárnap d. u. 2 órakor fogjuk a Rudolf-főgimnáziumból a Felső-végi tvang. temetőbe kisérni. Békéscsaba, 1912. január 5. Áldott legyen közöttünk a lelkes, jószivü tanár és kartárs emléke 1 Eljegyzés. Pleich Frigyes békéscsabai földbirtokos eljegyez te Saborszky Ede kereskedelmi tanácsos 'cányát, Margitot Budapesten. A csabai ág. ev. egyház — mint annak idejében nr girtuk — megváltoztatta egyházi szabály- rendeletét, s e szerint választotta meg több mint egy ívvel ezelőtt a presbitereit. A módosított szabályrendeletnek az volt a célja, hogy a paraszt párt tagjai az egyház vezetőségébe tömegesen ne juthassanak be. Ezt a célt el is érték. Ám a választást a par.szt-párt megtám dta. Felebbezést > dott be az egyházi törvényszékhez s egyben más bíróság delegálását kérte. A törvényszék szerdán tartotta meg ülését dr. Ladies László és Csepregi György esperes elnökök elnöklete alatt. Hosszú tárgyalás indult meg főként a biróküldés tekintetében A törvényszék azonban a biróküldésnek nem adott helyet, de tekintettel az ügy fontosságára, érdemi határozatot nem hozott, hanem a tárgyalásra uj határnapot tűzött ki. E határozat ellen a panaszosok jogorvoslattal élnek. A békési ipartestület január hó 20-án a városi bérház dísztermében az elszegényedett iparosok alapja javára, Rima Jancsi zenekara közreműködése mellett zártkörű táncmulatságot rendez. Belépődíj : személyjegy 2 korona, kéttagú családjegy 3 korona, azonfelül 4 korona, karzatjegy I-sö hely 1 korona, Il-ik hely 30 fillér. Kezdete e»te 8 órakor. Felül- fizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Lelkész beiktatás Gyulaváriban. Folyó hó 7-én lélekemelő ünnepélye volt a gyulavári református, egyháznak, midőn az áldott emlékezetű Bay József váratlan és korai elhunytéval megüresedett lelkészi hivatalba, a múlt év február hó 26-án megválasztott Kocsis Jenőt iktatta be. A beiktatást egyház- megyeileg kiküldött Tóth József körösiad,.nji lelkész s egyházmegyei jegyző végezte A 235-ik dicséret első három versének eléneklése után az egyházmegyei kiküldött tartotta még nagy tudással, átgondolt, kitűnő szónoklattal elmondott, mindenkit lebilincselő iktató beszédét, fejtegetvén a lelkipásztori állás hü betöltésének magasztosságát, úgy az egyes c aládok vallásos buzgóságának, mint az egyház és haza javának előmozdítására kiható fontosságát. Ezé- kiel próféta szavaival feltüntette, hogy a lelkipásztorok a család, a társadalom és egyház életében őrállók. Beszéde végén kézfogással felhívta az uj lelkészt beköszönő beszédének elmondására. A 74-ik dicséret 6-ik versének eléneklése után szószékre emelkedett az uj lelkész, imájában kérve a jóságos Gondviselést, hogy elődjének szivjóságában, ember- szeretetben, vallásos buzgóságban, az egyház és haza iránti szeretetbeu, a Krisztus tanainak hirdetésében, méltó utódja lehessen. Ékesen elmondott egyházi szónoklásában fogadalmat tett a szent gyülekezet előtt arra, hogy ő mindenkor, mindenha az igazságot, a szeretetet, a békességet hirdeti. Beszéde nagy hatást keltett az öt szerető gyülekezetben. Az egyházi beiktatás után következett a törvényes beiktatás, mely az egyháztanácstermében a hivatalos jelvények átadásával végződött. Fél l órakor a felekezeti fiiskola termében a gyulavári földmivesasszonyok és azok leányainak felszolgálása mellett, a lelkész tiszteletére ízletes közebédet rendeztek. A közebéd ala't igen sok pohárköszöntés fűszerezte a kedélyes összejövetelt, gazdagította azt az egyházmegyei kiküldött több. szellemes tószíja. Megható volt midőn a mindenikünk által szeretetben távozott Szabó Dániel időközi lelkészt, mire ő meghatóan válaszolt, egy kis leány, Borsi Erzsébet versben felköszöntötte. L gyen áldott és maradandó a meghalt lelkész emlékezete, legyen áldott az uj és a távozó időközi lelkész élete! Eljegyzések, Christian Jenő főgimnáziumi tornatanár vasárnap tartotta eljegyzését Nagybccskereken Jakabházy Emíliával, Jakabházy Béla földbirtokos, a torontálmegyei gazdasági egylet titkárának leányával. — Bakucz Antal békési földbirtokos eljegyezte Braun Magduskát, Braun József mezőberényi magánzó leányát. A »Szarvasi Leányegyesület« előadó gyűlése. A gróf Bolza Pá'né védnöksége alatt álló »Szarvasi Leányegyesület« folyó hó 7-én délután az állami polg. leányiskola tornatermében tartotta rendes előadó gyűlését. Dacára annak, hogy a gyűlést megelőző napon nagyarányú mulatság volt Szarvason, mégis igen szép számú előkelő közönség gyűlt össze, hogy lelki élvezetet találjon az előadó-gyűlésnek körültekintéssel és gonddal összeállított műsorában. A műsor első pontját Nemes Béla dr. főgimnáziumi tanárnak »Költészet és természet« címmel megirott igen szellemes és magas irodalmi színvonalon álló szép felolvasása foglalta le. Nemes Béla dr. remek felolvasásában már más alkalommal is gyönyörködött a Leányegyesület előadó gyűléseinek előkelő közönsége -, mostani felolvasása csak fokozta az iránta megnyilvánuló méltányló elismerést. Rohoska Jenő tanító kiváló tudással és gyakorlati ügyességgel zenedarabokat adott elő zongorán. Majd Moravcsik Margit tanítónő szavalta el Várrdy Antalnak »Az Ur Ítél« cimü drámai erejű szép költeményét. Az átérzett és gondos tanulmánnyal előadott szavalat, mély hatást gyakorolt a közönségre. A műsort Sim- kovitcs Etelka megnyerő, kell mes éneke fejezte be. »A pécskai cigánysoron ... és Madárdal«-cimü dalokat bájo.-an adta elő Lang János főgimnáziumi tanár művészi zongora kísérete mellett. A szereplők mindenikének bőségesen kijutott a kitüntető tapsból és éljenzésből. Elismerés illeti a szarvasi leányokat és Szarvas társadalmát, hogy e nemes ügyet szolgáló kultúrintézményt hova-tovább nagyobb lelkesedéssel támogatják ; tiszteletet érdemel ez intézmény meg-
