Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)

1911-05-28 / 22. szám

1911. május 28 BÉKÉS 3 elküldését, mert — nézete szerint — a szabadkereskedelem elvébe ütközik a tervbe vett megrendszabályozás, azon­ban — amint halljuk — a községek kérelmének megfelelő javaslat terjesz­tetik a. közgyűlés elé arra tekintettel, hogy a panaszolt visszaélések nagy száma, azok sürgős megszüntetését in- | dokolttá teszi. A vármegyei épületeknek jókarban j tartása, a vármegye közegészségének! állandó és nagymérvű áldozatkészsé- j gét igényli. Az idén is, a vármegyei! épületek tatarozására mintegy 11,000 ko­rona szükségeltetik, jóllehet a támasz­tott igények kielégítésére mégegyszer | annyi összeg sem volna elegendő, i Persze, a vármegyei épületek mind na-j gyón régi létesítmények, amelyeknek i fenntartása és a modern kor kivánal- j maihoz képest leendő átalakítása nagy költséggel jár. Az alföldi gazdasági vasút aziránt kérelmez, hogy a vármegye mondjon le arról a jogáról, mely szerint a gaz­dasági vasútnak vésztői, békési és tót- komlóéi állomásain feladott áruk után kövezetvámot szedhet. A kérelmet az­zal indokolja, hogy a vámszedés na­gyon káros a vasút forgalmára. A tör­vényhatósági bizottság aligha fogja teljesíteni a vasút kívánságát, mert a befolyó — habár csekély összegű -- vám jövedelemre a vármegyének szük­sége van, de másrészt egyáltalában nem állhat meg a vasút érvelése, mert — tudvalevőleg — a gazdasági vasút fejlődése a múlt évben nagy lendüle­tet vett és közel 100,000 korona tiszta jövedelmet produkált. A fontosabb községi ügyek közül felemlítjük az alábbiakat: Az uj köz­egészségügyi törvény értelmében ott, ahol több községi orvos van, a közsé­geknek szabályrendeletet kell alkotni I az orvosok egymáshoz való viszonyá­ról és teendőiről. Ezek a szabályren­deletek a vármegyei t. főorvos meg­hallgatása után a mostani közgyűlésen fognak felülbiráltatni. Több község belátja már, hogy a j vármegyétől útépítések tekintetében tá­mogatást nem várhat, ezért a saját költségükön építik ki egyes forgalma­sabb utaikat. A közgyűlés előtt fek­szenek Endrőd községnek és Szarvas községnek ily természetű ügyei. En­drőd község a szarvas - kondorosi vi­cinális útból 5 kilométer hossznak ki­építését mondotta ki és erre a célra 60,000 koronát szavazott; megindokolta ezt azzal, hogy a szöllők alatti tekin­télyes számú községi lakosok érdeke megköveteli, hogy ez az útépítkezés meg legyen. A határozat ellen feleb- bezés van ugyan beadva, azonban azt hisszük, hogy az útépítés jóvá lesz hagyva. Szarvas község a Petőfi-utcá- nak saját költségen v aló kiépítését ha­tározta el. Ez mindössze 6000 koronába kerül és ebből is az érdekeltek által 3000, korona összeadatott. ) Békéscsaba községe már évek óta szeszadó pótlékot szed és ebből éven­ként most már 5000 korona jövedelme van. Achim L. Andrásnak támogatá­sával a képviselőtestület 3 szótöbbség­gel kimondotta, hogy ezt a szeszadó pótlékot megszünteti. A határozat ellen 42 képviselőtestületi tag felebbezett, köztük 4-en olyanok, akik az ülésen megszavazták a szeszadó megszünte­tését. Ily körülmények között aligha lesz hajlandó a törvényhatóság a kép­viselőtestület határozatának jóváhagyá­sával a községet 5000 korona évi jö­vedelemtől megfosztani. Endrőd községe, hogy a régen ter­vezett hármaskörösi vashidat felépít­hesse, a már megszavazott 40,000 kot­rónál! felül újabban 60,000 koronát szavazott meg a hid építési költségeire. A községnek ezt az áldozatkészségét a törvényhatóság bizonyára csak elisme­réssel fogadja. Gyula városát érdeklő ügyek közül tárgyalás alá kerülnek a gyulai vil­lanytelepnek kérelme az iránt, hogy a telepéhez vezető rövid (53 fmt.) útsza­kasz, a pálinkaházi kövesutból kiága-1 zólag kiépíttessék, ügy vagyunk érte- j sülve, hogy mivel a villanytelep a vá­Bevételek: Az egyesület pénztárából és ápo­lási dijakból 165792 korona. Vegyes bevételek : köpőüvegekért 100 korona, nyulbőrökért 53‘80, tanyai bevétel 40'—, fübérlet (park termése) 557'—, csontért 5'88, gyógyeszközök ért megtérít. 8-20, adományokból 90'66, üvegekért 83'12, moslékért 700'—, postatakarékp. kamat 7'89, összesen 167388 korona 55 fillér. Kiadások (a téritmények levonásával) : az egye­sületi pénztár terhére beruházások 3184'65, élelme­zési költségek 76773'62, tiszti fizetések és személy­zeti bérek 31572‘36, lótartás 1020 66, világítás és vízvezeték 3982'76, fűtés 23928'46, épületfentartás 1069'10, parkfentartás 3942'46, leltári, beszerzés 5244'52, egyéb beszerzés 2278 76, orvos-szerek 3997'88, mosás 1102 93, gépház szükségletei 813 37, tanyai kiadás 176 —, konyhakert 2796'17. Vegyes kiadások : úti költségek 45'06, posta, távirda, telefon 676'33, ármentesitési adó 36'36, ka­rácsonyi ajándék a személyzetnek 491'—, újévi ajándék, jutalom és temetkezési segély 55'—, mun- kásbiztositás 26’61, vasúti fuvardijak 292'87, kut- mosás 115'—, szennyvizderitő 131'—, bútorjavítás 30-96, edények ónozása 118-07, utfentartás 1747'41, szemétfuvarozás 86—, tüzkárbiztositás 2284 1, jég­beszerzés 1120'68, fehérnemű javítás 66'64, egyéb kiadások 181'44, összes kiadások 167332 24. Maradna tehát 56 korona 31 fillér fölösleg. Az elmúlt évben egy ápolási napunk körülbelül 4 ko­ronába került, ha kiadásainkhoz hozzáadjuk azokat az összegeket is, melyeket az egyesület pénztára különböző címen (konyhának csempével való bur­kolása, hídmérleg, nyomtatványok stb) folyósított. A gazdasági eredmény tehát az elmúlt évben ked­vező volt, amit annak köszönhetünk, hogy élelmi szerek szállítására kedvező szerződéseink voltak, az ápolási napok száma tetemesen felszaporodott s az enyhe tél miatt fűtésre is körülbelül 4000 koro­nával kevesebbet kellett fordítanunk, mint 1909-ben. Konyhakertészetünk az idén is ellátta konyhánkat a szükséges kerti veteményekkel, ellenben a sertés­hizlalást s ezzel egyetemben a tanyai gazdálkodást abba kellett hagynunk. Ennek ellenében a moslékot értékesítettük évi 700 koronáért Adományokat küldtek : Tiszaroffi női társas­kör 2 50, Aradi közlöny 4 —, Vidor Emil 2.70, Br. Huszár Imréné 4 —, Kuliga István 2.—, Fried Samuné 10. — , Ferency Gyuláné —.50, Szabó Lajos 1.88, Borhegyi Károly 1.08, Szentleányfalva község 4~, Kendeffy Domokos 4—, Fodor János 5—, Hrabovszky Gyula 4.—, Eisenberger Lajos 4.—, Szarka Tivadar 10.—, Kendeffy Sándor 4. — , Tel- bisz Ráfáel 4.—, Wohlberg Gézáné 8.—, Erdélyi Antal 5.—, N. N. 4.—, özv- Lukács Györgyné, Nagyvárad, 1 hordó misebor. Dobay János, Gyula, karácsonyfadísz Engel J. Imre, Budapest, karácsony- fadísz. Engel Károly, Budapest, karácsonyfa lámpa. Braun Vilmosné, Gyula, folyóiratok. Frattini. János, Gyula, karácsonyfadísz. Weisz Ede és Liker Mihály, Békéscsaba, újévi bárány. Soltész Béla, Gyula, Szilveszter napi kenyér és sütemény. Kenessey Kálmánná, Nagykőrös, toló kocsi. Davosból isme­retlen adakozó, folyóiratok. Múzeumok és Könyv- I tárak orsz. tanácsa, 2 köt. könyv. Mandl Gyula, Brassó, 1000 üveg Málnási Mária-ásvápyviz, üres üvegek értékesítésével. Brázay Kálmán, Budapest, 1000 üveg Málnási Siculia ásványvíz, üres üvegek értékesítésével. A tavaly megjelölt heti- és napilapok kiadói az idén egy-egy példányt küldtek ingyenesen. Hálás köszönet az adományokért! mosut jövedelmét évenként jelentéke­nyen növeli anyagszállításaival, a ké­relem oly módon lesz teljesítve, hogy a vármegye a 800 korona költség felét ! elvállalja. A nagymagyarvároson létesítendő ártézi kút helye ellen Gergely Pál és társai gyulai lakosok felebbeztek és I kérik a kút helyét közelebb a kórház­hoz kijelölni. A képviselőtestületnek ' egyhangúan hozott határozatával szem- ben azonban aligha lesz a felebbezés- nek sikere. A Gyula város által alkotott hus- vizsgálati szabályrendeletet a törvény- hatatóság — a Najmann György és társai által beadott felebbezés folytán — visszaküldte uj tárgyalás végett a városnak. A miniszter azonban utasí­totta a vármegyét, hogy a beadott fe- lebbezést érdemileg bírálja el. Jelen közgyűlésen kerülnek tár­gyalás alá a különféle vármegyei ala­pok és pénztárak zárószámadásai. Ezek közül mint fontosabbat felemlítjük a múlt évi vármegyei házi és pótadó­pénztári zárószámadást, amelyek elseje 5900 korona, utóbbi pedig 2510 korona maradványt tüntet fel; a házipénztár múlt évi maradványa a házi tartalék- alapba lesz utalandó. Ellenben a vár­megyei t. nyugdíjalap múlt évi záró- számadása szerint tekintélyes összegű deficit mutatkozik, amelynek megszün­tetése a vármegye kötelessége. A póttárgysorozatban mintegy 40 — 50 tárgy lesz felvéve, amelyekkel együtt a mostani közgyűlésen körül­belül 240 ügy vár elintézésre, vagyis annyi, amennyi eddig még közgyűlé­sen megközelítőleg sem volt tárgyalva. Tárgysorozat Békésvármegye törvényhatósági bizottságának f. hó 30-án tartandó rendes közgyűlésére. 1. A vármegye alispánjának jelentése a vármegye közállapotáról és a legutóbbi közgyű­lés óta történt nevezetesebb intézkedésekről. 2. A vármegyei számonkérőszók jegyző­könyve a tisztikar tevékenységéről. 3 A vármegyei árvaszók jelentése az árva­ügyek múlt évi állásáról. 4. A községi jegyzők és községi alkalma­zottak kérvényei fizetésüknek vármegyei szabály- rendelettel való megállapítása iránt s ezzel kap­csolatban dr. Török Gábor törvényhatósági bi­zottsági tag indítványa, valamint Abaujtorna- és Hunyadvármegyók átiratai ugyancsak a fenti tárgyban. 5. A vármegyei alkalmazottak részére adandó drágasági pótlók tárgyában kiküldött bizottság javaslata. .6. A vármegyei háztartási pénztár és vár­vármegyei közigazgatási pótadóalap 1910. évi évi zárszámadása. 7. Kereskedelemügyi m. kir. miniszter le­irata a vármegye 1911 — 12. évi közúti költség­vetésének felülvizsgálata ügyében s az ennek folytán szükséges intézkedések megtételére, va­lamint kölcsön felvételére vonatkozó alispáni előterjesztés. 8. M. kir. belügyminiszter ur leirata a vár­megye községjegyzői nyugdijszabályrendelet mó­dosításának jóváhagyása tárgyában. 9. M. kir. honvédelmi miniszter ur rende­leté a honvéd hadapródiskola: és a főreálisko­lai Ludovika akadémiai vármegyei alapítványi helyre folyamodók ajánlása tárgyában. 10. Versecz város körirata a katonai terhek felemelése ellen. 11. Jásznagykunszolnok vármegye körirata a Duna—Tisza csatorna építési munkálatainak elhalasztása iránt. 12. Somogyvármegye körirata az igazolvá- nyos altisztek elsőbbségét biztositó 1873. évi II. t.-c. módosítása iránt. 13. Sopronvárrhegye körirata a Lajta vizé­nek elvezetése ellen. 14. Bácsbodrogvármegye átirata a legyver- gyakorlatra behívott tartalékosok és póttartalé­kosok családjának segélyezése iránt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom