Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-12-24 / 52. szám
1911. december 24. BÉKÉS karácsonyi szent misztérium milliók szivét áthatja. Mikor a munka pörölye zakatol, mikor egészen benne vagyunk a kenyérért való harc forgatagában, mikor az élettusák ádáz küzdelme szólít, szóval mikor az élet hétköznapjait éljük. — leválhat rólunk az életküzdelem salakjában a karácsonyi szent hangulat, — de éppen az az áldás az emberiségre, hogy mikor azután ünnepre szólitanak a harangok, vannak még hangulataink és felmagasztosult érzéseink. 0 jövel szent karácsony. Hirdesd az örök szeretet ünnepét, fürdess meg ez ünnep szent hangulatában, engedd, hogy leváljon rólunk a hétköznapok durva salakja, engedd, hogy ünnepi hangulatban találjon az ünnep s felejtsük sebeinket, melyet sors és emberek nekünk az életküzdelemben okoztak. Boldog karácsonyt olvasóinknak ! Kinevezés. Kéry Gyula főispán dr. Korniss Géza közig, gyakornokot, a ki a békéscsabai járás főszolgabirája mellé van beosztva s másfélév óta szolgálja a vármegyét, dicsérettel, buzgalommal, tiszteletbeli szolgabirává nevezte ki. A vármegye állandó bíráló választmánya a f. hó 23-án d. u. 3 órakor Kéry Gyula főispán elnöklete alatt ülést tartott, amelyen elintézte azon két felebbezést, amely beadatott a vármegyei legtöbb adót fizetők 1912, évre érvényes névjegyzékét egy beállító vármegyei igazoló választmányi határozata ellen. A választmány mindkét felebbezésnek helyt adott és annak következtében a névjegyzékben utolsó helyen felvett Réthy Béla békéscsabai lakost abból törölte. Az egyik felebbezö Belenta Mihály fel volt ugyan véve a névjegyzékbe, de mivel több adót igazolt, ezért a névjegyzékben előbbre került. A másik felebbezö Gécs László igazolt adó mennyisége alapján felvétetett a névjegyzékbe. A képviselőtestület, a városháza nagytermében folyó évi december hó 30-án délután 3 órakor rendkívüli közgyűlést tart -a következő tárgysorozattal: 1. A közigazgatási biróság Ítéletei a vadászati bér- jövedelem felosztása tárgyában. 2. A vadászati bér- jövedelem felosztása következtében szükségessé vált pótköltségvetés előterjesztése. 3. Ludvig József pénztári tiszt választásának megsemmisítése tárgyában kelt közigazgatási bírósági Ítélet. 4. Gombos Mojsza gyulai lakos kérvénye a város-erdő nyugoti oldalán a Fekete-köröstől a vasúti örházig vezető dülő-ut megnyitása s az ottani földtulajdonosok által épite't Northon kút költségeihez való hozzájárulás iránt. 5. Dimitrievics Naumcse kövezö-mester bejelentése a Kossulh-téri kövező és földmunka vállalati összegének a Békésmegyei takarékpénztár részvénytársaság javára történt engedményezése tárgyában. 6. Gyula városában letelepedett s az 1886 évi XXII. t.-c. 10. §-a értelmében itt illetőséget nyert gyulai lakosok után kirovandó lakósitási dijak tekintetében előterjesztés. 7. A gyulai községi tanyai elemi iskolák 1907 — 8., 1908—9. és 1909 —10 évi számadásai. 8 A nagymagyarvarosi átmenetileg községi jelleggel szervevett állami óvoda 1907., 1908., 1909. és 1910. évi számadásai. 9. A behajthatatlanság folytán törölt allami egyenesadók utáni városadok törlése iránti előterjesztés. 10. A behajthatatlan községi közmunkák törlése iránti előterjesztés. 11. A cselédség! ruházatok biztosítása tárgyában felvett árlejtési jegyzőkönyv előterjesztése. 12. A cselédségi csizmák biztosítása tárgyában felvett árlejtési jegyzőkönyv előterjesztése. 13. Az 1912. évben szükséges papír- neműek és Írószerek biztosítása tárgyában felvett árlejtési jegyzőkönyv előterjesztése. 14. Az 1912. évben szükséges tűzifa beszerzése tárgyában előterjesztés. 15. Az Alsó-febér-körösi ármentesitő társulat kérelme tulajdonjog bekebelezésére alkalmas okirat kiadása iránt. 16. Magda György gyulai lakos ké reime községi közmunka törlése iránt. 17. Antaló- czy Nándor és társai kérelme a Dömény-utcának betonjárdával leendő ellátása, az úttest rendezése és az utca elnevezése iránt. 18. Baráth István és társai gyulai lakosok kérvénye a Dobay-utca páratlan oldalán téglajárda építtetése iiánt. 19. Pomuc-féle telek eladási ügye. 20. Farkas Katalin kérelme telekvétele iránt. 21. Néhai Lindenberger István volt városi hordójelző 3 havi fizetésének temetési költségekre kiutalása iránt. 22. Galasi János vadszőlő- telepes kérelme évi fizetésének a felemelése iránt. 23. Csete Gábor csürhekezelő kérelme a pásztorbérnek felemelése iránt. 24. A törvényhatósági bizottság 517—911. számú határozata elleni felebbezés bejelentése. 25 A rendőrkapitányi hivatal előterjesztése az Elővizcsatorna jegének értékesítése és a partrongálásért szedendő dijak tárgyában. 26. Jámbor Mihály illetőségi ügye. 27. Kiskorú Hadi Zzuzsanna illetőségi ügye. 28. özv. Henasz Janosné született Hardesz Zsófia illetőségi ügyében hozott 153784— 1911—I. B sz. B. M. határozat. 29. A városi tiszti nyugdíj bizottságba tagok beválasztása iránti előterjesztés. 30. Pénztárvizsgálati jegyzőkönyvek. Fekete karácsonyra van kilátásunk, hacsak, amint az december utolján könnyen megesik, 24 óra alatt a légáramlat meg nem fordul és egy csípős hideg éjszaki szél a már jókora sarat meg nem fagyasztja és nyomában a csapadék hópihék formájában fehérre nem varázsolja a fekete földet. Ez inkább óhaj, mint kilátás, pedig á karácsony poezise szinte kívánatossá teszi a fehér világot. A valóság az, hogy az idő, hol ködös, hol esős, de mindkét minőségében enyhe és kedélytelen. A munkaszünet felfüggesztése. A kereskedelemügyi miniszter karácsony napját megelőzőleg f. hó 24-ére, vagyis a mai napra a munkaszünetet felfüggesztette. Az üzletek a miniszteri rendelet értelmében délutáni 5 óráig tarthatók nyitva. December 31-én, Szilveszter napján, amely szintén vasárnapra esik, a munkaszüuet azonban érvényben van. Házasság. Funk Zsigmond békéscsabai izraelita hitközségi kántor f. hó 19-én délután lépett házasságra Licht Abrahám gyulai előimádkozó Szeréna leányával. Bál. A Gyulai Katholikus Kör január hó 6-án saját könyvtára javára, a Göndöcs-népkerti pavilion összes termeiben zártkörű bált rendez. Belédő-dij személyenként 1 korona, családjegy 3 korona. Kezdete este 7 órakor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és a »Békésben« nyugtáztatnak. A gyulai katholikus kör báljára, mely január 6-án lesz a pavilion termében, Gróh Ferenc prépost kanonok 10 korona felülfizetést juttatott, mélyért a kör nevében köszönetét mond Kukla István bálelnök. Adomány a nöegyletnek. Gróh Ferenc prépost kanonok, debreceni plébános a gyulai nőegyletnek újévi adomány címen 40 koronát juttatott, melyet hálás köszönettel nyugtáz Fábry Mártonná alelnök. Táncvigalom. A gyulai magyar földész-társulat január hó 7-ik napján Ludvig József vendéglőjében a kath. sajtó javára zártkörű táncvigalmat rendez. Belépti-dij személyenkint 1 korona. Kezdete este 7 órakor. A szegény gyermekeket felruházó egyesület, mint már jelezve volt, hétfőn délután öltöztetett fel 68 gyermeket, ellátva ruhával, csizmával, kendővel és harisnyával. Lindenberger János esperes plébános szép beszédet intézett a gyermekekhez, melyért ez utón mond köszönetét az egyesület, úgyszintén az »első gyulai kötött és szövött iparáru- gvár« igazgatóságának is, kik 36 pár harisnyával járultak a gyermekek felruházásához. A gyermekek idei ruházatára 870 koronát adott ki az egyesület. Szilveszter estéiy. A Gyulai Iparos Otthon saját helyiségében családias jellegű szilveszteri teaestélyt tart, melyre úgy a rendes, mint pártoló tagjait ez utón hívja meg az elnökség. Belépti-dij nincs. Patronage-bál. A fiatal és agilis Békésmegyei Pártfogó Egyesület rövid fenállása óta annyira behízelegte magat Békésmegye közönségénél, hogy ebben az idényben szinte megvárták tőle, hogy Gyulán a farsang elite bálját az Egyesület rendezze. A múlt évben általa rendezett fényes sikerű bál után szinte természetes volt a közönség e kívánsága és az Egyesület, melyet a megyei közönség eddig valósággal dédelgetett, háláját azzal akarja kimutatni, hogy a bál rendezésének kedves kötelességét magára vállalta abból a célból, miként ezzel alkalmat adjon egy kedves emlékű szórakozásra a résztvevőknek. A bál védőségének tisztét ismét gróf Almásy Dénesné Karolyi Ella grófnő kegyes elvállalni. A bál 1912. évi január ho 20-án fog megtartatni a vármegye- háza dísztermében. Magától értetődik, hogy a rendezőség mindent elkövet, hogy a résztvevők a legkellemesebben találják magukat a mulatságon. Az a magasztos törekvés, melyet a gyermekvédelem jegyében a Pártfogó Egyesület a zászlajára irt, az a nemes munka, melyet a veszendőnek indult gyermekietek megmentésével csendben, zajtalanul, de hatásában kiszámithatlan eredményességgel végez az Egyesület a társadalom javára, kötelességünkké teszi, hogy az Egyesületet minden törekvésében támogassuk Az Egyesület eddig is főként csak intellektuális, pártfogó munkásságot kért a társadalomtól, melynek terheit nem szaporította, javát azonban annál inkább előmozdította, most pedig igazán alig van más célja, minthogy kedvét keresse, hogy a közönség ragaszkodását, szeretetét, amennyiben még hiányzik megszerezze, amennyiben már meg van, fokozza. Épen azért jogos a reményünk, hogy az a közönség, mely eddig minden kulturális jelentőségű törekvést igazán csodálatra méltó érzékkel támogatott, előre vitt, ez alkalommal a múltat is felülhaladó jóindulatával, részvételével fogja kimutatni, hogy a jótékonyság és a ne mes törekvések iránt a kellemes, a szép és esztétikus szórakozás keretében érzékkel és Ízléssel rendelkezik. A bál rendezőségéről, a rendezés részleteiről és az addig végzettekről következő számunkban referálunk. 7 Magyarországi Rokkantmunkások, egyesületének gyulai fiókkörre f hó 17-én Kardos István el- nölete alatt választmányi ülést tartott, melyen elhatározták, hogy a Segély-alap részére gyűjtést indítanak, továbbá, hogy az évi közgyűlést március első felében tartják meg. Halálozás. Arató János gyulai jómódú föld- mi vés f. hó 19 én este 53 éves korában meghalt. Az életrős embert előzőleg szélhüdés érte, amelynek végzetes következményétől sem a tudomány, sem az odaadó családi ápolás nem tudta megmenteni. Halálát özvegye, négy gyermeke s kiterjedt rokonság fájlalja. Temetése csütörtök délután volt a református egyház szertartása szerint nagy részvéttel. Eljegyzés. Nagy József könyvkötő-iparos eljegyezte özv. Schroder Ferencné leányát, Ilonkát. — (Minden külön értesítés helyett.) Betöréses-lopások. Folyó hó 18-án két helyen követtek el betöréses-lopást Gyulán s bár mindkét helyen zavartalanul manipulálhattak a rossz-szándékú emberek, azaz a dolgukat rendén elvégezhették, a rendőrség mégis mindkét esetben kinyomozta a tetteseket, mely eredmény Péter József rendőrbiztos érdeme. Az egyik betörést Szilvássy Béla és testvére Városház-utcai cipészüzletében követték el. Éjszaka behatolt Orbán Já jós tenkei illetőségű cipészsegéd az üzletbe úgy, hogy az ajtót egy reszelővei föl- feszitette, ugyanígy nyitotta ki az üzletben levő pénzszekrényt is, ahonnan 37 koronát kiszedett. S ez összeggel Csabára utazott még az éjjel. Azonban reggel már nyomában voltak a rendőrök. El is fogták. Itthon aztán a vallatás során beismerte, hogy ezelőtt mintegy 6 ~-7 héttel ugyanitt és ugyanígy már szerzett 80—90 koronát. A másik eset sokban azonos az előbbivel. Lehrmann Somának a Városház-utcai kenyérüzletébe déli 12 és 1 óra között, mig ő ebédelni hazament, egyik volt hetese, Vattai Adám, 16—17 éves fiú egy álkulcs segélyével behatolt az üzletbe s a »pudli-fiókot« felfeszitve, az abban levő 45 koronát magához vette. A gyanú azonnal reá, a lettesre irányult, kit a rendőrök keresni kezdtek s meg is találtak egy éjjeli mulatóban, hol szórta a könnyen szerzett pénzt. A rendőrök bekísérték s bűnének beismerése után jelentést tettek dolgáról az ügyészségnek. Tolvajlás. Demkó Mihály gyulai gazdaember tanyájáról f. hó 6-an minegy 13 korona értékű »hummit« (kabát, zsebóra, üveg, fésű, kefe stb.) elloptak. A kétegyhózi csendőrség a tettest kinyomozta Miklán Szenti 16 éves béresgyerek személyében, kit feljelentett az ügyészségen. Gondatlanság. Özv. Bakró Emilné egy idő óta csak amúgy balkézi házasságban élt Ökrös Dániel cigányzenésszel. A mig egyedül élte özvegységének savanyás idejét, — mind az öt gyermekét maga táplálta, ruházta, hogy azonban a fiatal zenésszel összekerült, négy nagyobb gyermekét a lelencbe adta s csak a legkisebbet a másfélévest tartotta magánál, azonban bár azt se tartotta volna, akkor még most is élne bizonyára, de igy elpusztult. Hogy, hogynem a kis gyermek nagyon roszul lett, a testén erős ütödések nyomai látszottak, bevitték a kórházba, hol meghalt. Most aztán vizsgálatot indítottak, az anya, másrészt az apa ellen is, hogy nem-e terheli őket felelőség a kis gyermek halálában ? a vármegye tulajdonát képező Kaisch-féle ház eladását tekintettel annak rendkívül rozoga voltára, mint azt már megírtuk, a vármegye elrendelte. Á kellő meghirdetés után a f. hó 9-én Békéscsabán megtartott önkéntes árverés eredménye az lett, hogy a kérdéses 570 négyszögöl nagyságú telek, az 5600 korona kikiáltási árral szemben gSyo koronáért kelt el. A vevő Apjári János békéscsabai lakos. Achim L. András arcképének megfestése és a községháza tanácstermében való elhelyezése szenvedélyes vitát és kiegyenlithetlen ellentétet kelt már Békéscsabán hónapok óta. A parasztpárt további fennállásának mondhatni alapjára avatta az arcképügyet Ez az a szimbólum, amely a már-már szét- hullókat egyesíteni képes. A község képviselőtestületében diadalmaskodtak is, ugyanígy, bár alig pár szavazatnyi többséggel az októberi megyei közgyűlésen is. A két határozatot azonban a parasztpárt ellenesei, melyhez az egész értelmiség, a tekintélyesebb iparos-osztály és a földmivesek előkelőbbjei is tartoznak, megfelebbezték a belügyminisztériumhoz. A parasztpárt, a sikert magának biztosítandó, pár hét előtt küldöttségileg is járt Budapesten a felebbezés elutasítása érdekében. Nézetünk szerint ebben a kényes ügyben npportunusabb lett volna ha a Zsilinszky fiuk elleni újabb esküdtszéki tárgyalásnak bevárása után, tehát csak egy hónap múlva dönteni, a miniszter azonban már most döntött és pedig úgy, hogy a felebbezést elutasította. E szerint tehát Achim L. András arcképe Békéscsaba község tanácskozási termébe kerül. A felebbezők, miután ennek meghiúsítására minden tőlük telhetőt elkövettek, vigasztalódjanak azzal, hogy a konvent több-
