Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-03-12 / 11. szám
BÉKÉS 1911. máfcius 12. 5 sági felügyelőség utján az egyesülethez küldött azon földmivelósügyi miniszteri leiratról, amelyben a miniszter fölhívja a gazdasági egyesületet, hogy hajlandó kérelmét teljesíteni és 500 drb tehén vagy üsző beszerzéséhez az egyesület által bármely pénzintézettől felveendő kölcsönösszegből az évenként egy ötödrésszel csökkenő tőke után 3 százalékot tárcája terhére elvállalni, A vármegye alispánja megkeresése a cseléd jutalmazások tárgyában 6 gazdasági cselédet és 6 mezei munkást ajánlott kiiün- tetésre. Magyar Gazdaszövetség megkeresésére elhatározta, hogy a határmenti állatcsempészet megakadályozása érdekében a földmivelósügyi miniszterhez felír. Május havában tartandó országos gazdakongresszus előkészítő bizottságába az egyesület képviseletében gr. Wenkheim Dénes elnök és Beli- £sr<ryGéza ig. elnököt küldte ki as-j-%. választmány. A földmivelósügyi miniszter felhívására iij. Kocinszky Mihály vandháti földbirtokos birtokán Kőszegi-féle szántógéppel bemutató próbaszántást rendez. Az ig. választmány határozatára felír a földmivelósügyi kormányhoz, hogy a növendék marha vágásét tiltsa meg, vagy szigorúan korlátozza akként, hogy csak állatorvosi vizsgálat után adható el és abban az esetben, ha a tenyószkövetelményeknek meg nem felel. Felír továbbá az iránt is, hogy a gazdasági ipari munkások jogviszonyát szabályozó törvényt készítse el. Jelen voltak az ülésen Beliczey Géza ig. elnöklete alatt Torkos László, Morvay Mihály, Badits Elek, Ondrus Cyrill, Kocziszky Mihály, Be- nedicty Kálmán, Szalay Lajos, Szalay Gyula, Szabó János, Reisz Simon, Fejér Imre, Seiler Elek, Kraft Viktor, id. Vidovszky Károly, Bajcsy Gusztáv, Pfeiffer István titkár, Mázor Pál s. titkár. A Gyulai Iparos Otthon f. hó 5-én tartotta alakulása óta első évi közgyűlését a városháza nagytermében. A nagy számban megjelent tagok ólónk érdeklődéssel fogadták Kalocsa István elnök lelkesítő megnyitó beszédet, aki tömörülésre és összetartásra buzdította az iparosságot. Foglalkozott azon felmerült panasszal, hogy nem az egész iparosság lett a közgyűlés megtartásáról értesítve. Ez természetes, hiszen nem alakuló közgyűlésről lévén szó, csak a már belépett tagok lettek meghiva. A tagok száma 135 rendes és 10 pártoló tag, de e szám napról-napra emelkedik, mert az alapszabályok erre vonatkozó szakaszai nagyon megkönnyítik a belépést. Rendes tag lehet minden nagykorú fedhetlen előéletű önálló iparos, ha ezen szándékát az egyesület választmányánál vagy bármely tagjánál bejelenti. A megejtett tisztujitáson a régi vezetőség lett újra egyhangúlag megválasztva. Elnök Kalocsa István, alelnökök Nevery István és Gyepes Gergely, ügyész Dr Berényi Armin, gazda Penzes Ferenc, pónztárnok Somogyi Lajos, könyvtárnok Kátay Ferenc, jegyző Weisz Alajos. Ezenkívül 20 választmányi tag és 13 tagú számvizsgáló bizottság. Gyepes Gergely alelnök az egyesületnek adományozta terjedelmes könyvtárát és azonkívül mintegy 100 korona értékű 5 drb sorsjegyet. Az egyesület a húsvéti ünnepek alatt nagyszabású táncmulatságot rendez. Végül kimondta a közgyűlés, hogy mindaddig, mig az egyesület alkalmas helyiségről nem gondoskodhat, vasárnap délutánonként a Nópkerti pavitlonban tartja összejöveteleit és az újonnan belépni kívánó tagokat ott veszi fel. A vármegyei vámos kőutak múlt évi bévé tejeiről, kiadásairól és tartozásairól az államépitészeti hivatal által összeállított kimutatásból megtudjuk, hogy a vámos utak tartozása jelenleg 1555188 korona. Csupán két község van, amelyben a bevételek meghaladják a kiadások összegét, tehát a fennálló tartozás törlesztetik, ez a két község Gyoma és Mezőberény, ahol a tartozás 14 százaléka törlesztetett a múlt évben a bevételekből és igy a fennálló 59ü00 korona tartozás az 1917. év végén törlesztve lesz. Gyulán a vámos utak tartozása a múlt évben 25 százalékkal apadt, úgy hogy a mintegy 8000 korona tartozás a f. év első felében teljesen törlesztve lesz. A többi községekben u. m.: Békésen, Ketegyházán, Csorváson, Szeghalmon, Füzesgyarmaton, Vésztőn, Körösladányban és Tótkomlóson a kiadások nagyobbak voltak, mint a bevóte lek, úgy hogy az ottani vámosutak tartozása még nagyobbodott ahelyett, hogy kevesbedeti volna. Heti piac. Gyula, március 10. A budapesti gabonatőzsdén a hét folyamán szilárdult a hangulat, a búza ára 20—30 fillérrel emelkedett. Heti piacunkon élénkebb kínálat mellett eladatott : Búza . 2121 60 Árpa . . 1520 15-50 Zab . 15-40 15-80 Tengeri . 10 20 10-40 Irodalom és művészet. A felszázados Bánk-ban Tizenhét évig hallgat Erkel Ferenc a Hunyadi László diadala után. Hallgat, de nem pihen. Ez az idő egy nagy átalakulás, tanulás és elmélyedés. A fiatal magyar poéta széles európai látókörre tett szert, végigdirigálja Beethoven szimfóniáit, megismeri Wagnert és lelke mélyén forrong, formálódik egy remekmű tiszta, leszűrt stílusa, 1851-bsn irja meg Egressy Béni a Bánk-bán szövegét. Evek múlnak el s a muzsikáról még csak hir se szivárog a közönségbe, mely türelmetlenül várta az uj Erkel-operát. Fáy István gróf kedvetlen, szinte vádoló hangon irja Simonffy Kálmánnak: »Ez az Erkel lusta egy ember, nem komponál, mindig csak Bá'hory Mária és Hunyady László, Eduard és Kunigunda, Kunigunda és Eduard ... Mi lesz már az uj darabjával ?« Még a benfentesek sem tudták, hojy Erkel, minekutána télen egész idejét a színháznak szentelte, a nyári vakációk alatt a gyulai Wenckbeim park egyik tölgye alatt elrejtőzve dolgozott egy piriturán, féltette, titkolta, mint valami kincset. Volt is igit féltenie, ha Haynau emberei elkobozzák ; örökre vége. Beköszönt az alkotmányosság s Bánk bán-t 1861 nurcius 9-én, csütörtökön múlt ötven esztendeje, ujjongva fogadja a Nemzeti SzEhbáz közönsége. A tölgyet a gyulai parkban elnevezik íjr*i‘l- fájának. Három hónap múlva azután megjelenik a zongorakivonat is: Nagyméltóságu gróf Károlyi Györgynek ajánlva. A Károlyi-család kedves figyelemmel viszonozza a mester hódolatát, az egyik grófkisasszony a Melinda nevet kapja. De a Nemzeti Színház még mindig óvatos Bécscsel szemben, a lázadós kara szövegben, kivonatban csak a »bé- kétlenek kara.« A siker mindazáltal tomboló volt, a lelkesedés egyre növekedett. »Sokat váltunk — irja a Hölgyfutár de még sokkalta többet kaptunk.« Azóta ötven esztendő mult el, s a Bánk bán magyarságát, zenei poézisét nem érte utol egy magyar opera sem. Nem alkotott hozzá foghatót egy zeneköltő, de maga Erkel Ferenc sem. Kiváltságos idők vetnek csak fölszinre kiváltságos alkotásokat, a géniuszt sürgetni nem lehet, de bizakodni lehet benne, örüljünk annak, hogy ma a Bánk bán szolgálatába olyan magyar müvészcsapatot küldhetünk, a milyen Krammar Teréz, Sándor Erzsi, Fodor Aranka, Ta- káts Mihály, Arányi Dezső, Környey Béla és Székelyhídi Ferenc. Ezek diadalt biztosítani a magyar opera első remekének mindaddig, mig elkövetkezik a második. A VALÓ Dl' ram™ ibi .1 Törvényszéki csarnok. • ’ 'V " j - , • " ,■ : r; ; ... . V Kirendelés. A hivatalos lap tegnapelőtt szarná közölte, hogy az igazságügyráiniszter a gyulai kik. törvényszékhez vizsgálóbíróvá Kurcz Antal kir. törvényszéki bírót rendelte ki. Tudvalevőleg a tábia- biróvá kinevezett Dr Nyisztor Adorján, a gyulai kir. törvényszéknél a polgári felebb.vAeli tanács elnöke folt. Távozásával meg;ir.e,ae.‘iett helyét Dr Madarász Kálmán kir, törvényszéki biró fogja betölteni, aki eddig vizsgálóbíró volt. Az ennek folytán megüresedett vizsgálóbírói tisztet tölti be a fent említett kirendelés. Hetibünkrónika. Sikkasztás. Geschmei Mórné gyomai lakos a férje halála után 1909 október hó 28-án magához hivatta?ráfiként Herman gyomai szikvizgyáros, gyomai lakost, (kinek felesége neki nagynénje volt) s átadott neki 5000 koronát azzal a megbízással, hogy vigye el a pénzt Fried Sámuel kereskedő gyomai latosnak és kérje meg Ót, tegye be a pénzt takarékpénztárba a saját nevére (azért, hogy a Geschmei Mór hitelezői elől az 5000 koronát megmentsék az özvegy számára.; Trafikánt Herman a pénzt átvette s később hírül vitte Geschmeinéoek, miszerint a megbízásnak eleget tett s Fried Sámuel a pénzt a saját nevére betette a takarékpénztárba. Trafikánt Hermann 1909. évi november hó 28-án 400 koronát, 1910, évi május hó 1-én 2600 koronát visszaadott az özvegynek, aki midőn az ekéut visszakapott 3000 K-áu felüli 2009 koronát is visszakövetelte Trafikánt Germántól, az kijelentette, hogy ő nem 5000 koronát, hanem 3000 koronát vett át Fried Sámuel részére leendő átadás végett. A kir. ügyészség úgy Fried Sámliéit, mint Trafikánt Hermant sikkasztással vádolta meg, mert a 3000 koronán felüli 2000 koronát elsikkasztották. A folyó hó 9-én tartott főtárgyalást a bíróság újabb tanuk kihallgatása végett elnapolta Lopás. Ignácz Mihály bábjátékos, szolnoki lakos 1910, évi december hó 2-án hajnalban Békéscsabán a, vasútra felszálló utasok között Novák György mellé furakodott, belenyúlt a zsebébe és onnan 690 korona készpénzt tartalmazó tárcáját kivette. Novák György azonban ezt észrevette, lármát csapott, mire előjöttek a rendőrök és csendőrök, kik Ignáöz Mihályt felelősségre vonták. A lopott pénz már nem volt nála, mert azt, mikor látta, hogy rajta vészit a lopáson, eldobta magától, úgy hogy később a sínek mellett találták meg. A bíróság Ignácz Mihályt rovott múltjára tekintettel, a zsebmetszésért 2 évi fegyházra Ítélte. Orgazdaság Volfinger Miksának békéssámsoni majorjában 3 múlt év őszén: 1910. évi szeptember 24-ón tengeri hordás volt. A béresek, akik ezt végezték, közben megszomjaztak és hogy torkukat megöblithessék, összebeszéltek, hogy néhány zsák kukoricát a góró alá elrejtenek és azt estére értékesítik. így történt, hogy Juhász Pál, Károlyi István, Zöld Imre, Ha- nyecz Péter béresek 2—2 zsák tengerit, Juhász István 1 zsák tengerit és Sétány Mihály 3 zsák tengerit bedobtak a góré alá, majd este 9 óra tájban ura dalmi igán elvitték Rádai István korcsmároshoz, ott eladták és a kapott pénzt mindjárt el is mulatták. Volfinger Miksa nem kívánta cselédei megbüntetését, s azok ki is szabadultak ebből a dologból baj nél kül. Rádai Istvánt azonban a törvényszék orgazdaság miatt 14 napi fogházra Ítélte. Testi sértés Endrődön 1910. évi szeptember hó 25-ép este 10 óra tájban a Korona vendéglőben fiatal emberekből álló társaság mulatott. Ezek között Miké István cipészsegéd nagyon haragudott fámsi, Flóriánra, mert az állítólag egyszer azt mondta volna, hogy az endrődi jipészsegédek nem mernek elmenni Énd- rődről, mindig odahaza vannak. Most a mikor Mikó Istvánnak kissé fejébe szállt az alkohol, eszébe ju tott ez a mondás és érte elégtételt akart venn . Látta, hogy Jánosi Flórián kiment az udvarra, elővette zsebkését és Jánosit azzal úgy összejössz 1 szurkáfta, hogy alig lehetett az életnek megmenteni A törvényszék Mikó Istvánt súlyos sesti .sértés bűn - tette miatt 1 évi börtönre ítélte, mely ítélet ellen a kir. ügyész súlyosbításért, vádlott felmentésért fé- lebbezett.
