Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)

1911-03-05 / 10. szám

8 BEKPiS A hálószobák réme, a poloskák kiirtása eddig a lehetetlen dolgok közé tartozott. Mióta azonban a Löcherer Cimexinnel történtek próbák, beigazo­lódott hogy a Cimexin nemcsak az élőpoloskát pusztítja el nyomban, de a Cimexin hatása folytán a peték rögtön kiszáradnak és többé ki nem kel­nek. A Cimexin mindenütt használható, szövetet, bútort, falat, vagy festést nem piszkit, nyomot, vagy foltot nem hagy. Moly ellen egyedül biztos szer. Kapható a helybeli gyógyszertárakban és a készitő- nél, Löcherer gyógyszerésznél Bártfán. H6 1—26 Hamvazó szerdán. Kedden éjjel 12 órakor hali meg a Farsang őfensége, — városunk mindkét nembeli fiatalságá­nak kimondhatatlan nagy szomorúságára . . , Január 6-án este, külön vonat hozta volt vá­rosunkba, ezt a világszerte ismert és kegyelt nagy lélekszállitót, aki több magasabb rendjelnek és cím­nek volt tulajdonosa. így többek között a »sír« kis-, közép- és nagykeresztes vitéze, nemkülönben »az élet bohóságainak nagy mestere«. Megérkezésekor nem volt hivatalos figadta- tás . . . (E miatt, amint értesülünk interpellálni is fogják a polgármester urat.) De ennek dacára im­pozáns volt a Carnevál Őfenségének a bevonulása. Az utca csak úgy dörgött a sok »Éljentől« s ő her­cegséget láthatólag kellemesen lepte meg a gyu­laiak őszinte ragaszkodása .... Rendzavarás nem történt. (így sem a rendőröknek, sem pedig a men­tőknek nem akadt dolguk.) Minden úgy ment, mint a karikacsapás ! jóformán ki sem pihente az ut fáradal­mait hagy vendégünk } Ai-i tv i is mindenfelé murikat rendeztek a tiszteletére. Persze, mint a hogy ez egy jól szervezett és összetartó társadalomhoz illik, — ß társadalmat alkotó rétegek mindegyike külön- külön ... A fenséges ur pedig megjelent minde­nütt! Csodálatos fizikum és'energia ... és magas úri származása dacára igazi demokrata. Még a ta­nyai T>cuhérokat« sem vetette meg. Kedvességével és finom úri modorával, valamint páratlan szeretetre- méltóságával, mindenkit elbájolt. Népszerűsége na­gyobb volt, mint Achim L. Andrásnak .... Csak igy érthető aztán, hogy a hirtelen halála bizony le- sujtólag hatott. Nagy a gyász is siránkozás minden felé ! Siratják őt minden rangú és rendű erszények, váltók, ki nem fizetett számlák és báli ruhák soka­sága . . . Nyugodjék békében! * De félre a tréfával ! Lássuk a dolgot a komo­lyabbik oldaláról . . . Úgy is hamvazó szerda van. ráérünk elmélkedni . . . Egyesek a farsang végén vakarják a fejüket . . . Sokan meg már az elején mondották: de szomorú farsang! Hogyis ne, mikor oly nagyon szorított bennünket a csizma. Sok a baj, sok a gond . . . bizony ilyenkor nincs az em­bernek kedve mulatni. Pedig a mulatáshoz jó kedv is szükséges, de egy jó kövér erszény is. E kettő nélkül nincs mulatság! . . . »Nem úgy van már, mint volt régen!«.... mondja Ráez Tóni kedvelt prímásunk. Igazad van Tónikám, a régi heje-hujázásnak vége vagyon. Ti- rátok is beköszöntött a hét sovány esztendő. Az emberek ugyan mímelik olykor a mulatozást, de kedve és pénze vajmi kevésnek van . . . Valamikor több lőrét kaptatok egy éjszaka, mint most az egész farsangon át. De azért ne vágd falhoz a száraz fádat . . . Drága az élet, mások az igények ... De ez csak az egyik baj. Itt van a másik, a társadalom­nak klikkekre, kategóriákra oszlása, a társadalmi osztályok szembehelyezkedése, a rangkórság. Ha ösz- sze is verődik néha egy-egy társaság, nem tudnak fesztelenül mulatni . . . nem tudnak összeolvadni. A válaszfalakat még a bálterem parketjére is föl­rakják ! — Meg akkor sem tudnak egybeforrni, a mikor »Terpsichorénak áldoznak.« Mindenkinek kicsi a másik. Születés és vagyon kiválik. Hirdetjük ugyan a demokratiát szép frázisokban elméletben, de a gyakorlatban még a nadrágba járó paraszt is arisz­tokratát játszik, a csak gatyában járó társával szem­ben. Szent demokratia jöjjön el a te országod! Az életviszonyok megdrágulása következtében előálló anyagi gondok mellett ez az osztálykiválás öli meg a farsangot és annak idején a társadalmi érintkezést. Társas életünk megölője, hogy több osz­tályra tagolódik, mint az állami hivatalnokok sta­tusa. Es mivel mindenki önmagát classifikáÍja, hát annyi kottéria létesül, a hány ember van a társada­lomban. Kacagni lehetne rajta, ha nem lenne olyan szomorú, hogy nemzetiség, vallás, foglalkozás és tudja Isten milyen megkülönböztetések szerint ta­golódik szét a társasélet? 1911 március 5. »Ki lesz az a nagy szemző, aki a sok fajta fractiót egyesíteni tudja? Hol vagy te nagy ember, aki összetudnád teremteni a társas életet minden kasztszerü árnyalat nélkül ?« . . . Ne tessék aggódni, az az ember nem késik, mert még meg sem szüle­tett ! . . . Egy-egy lelkes ember azért mindig akad, aki az eszme halványul pislogó mécsesét nem hagyja kialudni . . . Egy tevékeny embpr épp most is azon fáradozik, hogy élénkebb kulturális életet költöztes­sen hozzánk . . . Kísérletezik, hogy a »Kultura« nem-e tudná a társadalmunkat egészében össze­hozni ?! Adja Isten, hogy a siker el ne maradjon ! * ... Itt van a hamvazószerda, e magábaszál- lás, az elmélkedés időszaka . . . Menjünk az után, akinek »milliók és milliók lépnek mindenütt,,a nyo­mába; követik, de utói nem érik Őt soha. 0 Jézus, az emberek legfónségesebb eszményképe.« És ne feledjük, hogy „az igazi polgárosodás Jézus Krisztus alkotásaKinek szivében tisztaság honol, bár „a világban él; a bűnösök asztalához ül. Lábainál ott lát minden gyarlóságot ; és soha nem hogy valamely becsületes lélek gyanúja, de még a szennyes ajkak rágalma sem vetett árnyat reá. Min­dent megtámadtak, csak az égi lény tisztaságát nem ! És mégis ő az egyedüli halálra Ítélt, akiről az ítélő bírája is azt mondá: nem találok semmi hibát benne!“ Kövessük példáját mindnyájan, az életutainkon ő legyen ami vezércsillagunk ! Es ne tartsuk oly magasan az orrunkat, mert hiszen úgyis csak — Aporból lettünk és porrá leszünk.« Nickmann Rezső. TÖRLEY PEZSGŐ. Közgazdaság. A Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület vasárnap délelőtt 10 órakor tartotta rendes évi köz­gyűlését, a melyen 35 részvényes 350 részvény kép­viseletében vett részt Lukács György elnök, gyen­gélkedése miatt nem jöhetett le a közgyűlésre, minek folytán dr. Ladies László vozérigazgató vezette a tanácskozást. Az igazgatósági jelentés szerint az uj részvény kibocsátás teljes sikerrel bonyolittatott le. Az 1500 darab régi részvényből 1139 részvény után érvényesítették az elővételi jogot, de a 680 koronás részvényeket is nagyrészben régi részvénytulajdonosok jegyezték. Az uj részvények kibocsátásából befolyt 321.016 K 53 f., igy a részvénytöke 300 ezer ko­ronából 400 ezer koronára, a rendes tartalék alap 400 ezer koronáról 600 ezer koronára, a külön tar­talék alap 60 ezer koronáról 75 ezer koronára, a ház értékcsökkenési tartalék alap 4000 koronáról 9000 koronára emelkedett, a melyhez hozzáadva a 140 ezer koronás nyugdíjalapot, az intézet saját tökéje 1.214.000 koronára emelkedett. A múlt év folyamán az összes, üzletágakban szintén jelentékeny emelkedés történt. Év végén ugyanis a betétálladék 7.297.114 K 05 f (emelkedés 569.261 K 44 f), a váltótárca álladéka 3.143.005 K 17 f (emelkedés 396.946 K 02 f), jelzálog tárca álladéka 6.332.118 K 52 f (emel kedés 872.809 K 82 f), folyószámlák állaga 778.952 K 57 f (emelkedés 128.715 K 73 f). Az 1910. évi összforgalom 126.766.910 K 58 fillért tesz ki. Az évi tiszta nyereség 124.782 K 48 f, a mi az előző évvel szemben 24.408 K 36 fillér emelkedést tesz ki. A tiszta nyereség ily mérvben történt emelke­dése következtében az igazgatóság javaslata alapján az évtizedek óta 40 koronában megállapított oszta­lék részvényenkint 4 koronával emeltetett. A köz gyűlés az igazgatósági jelentést vita nélkül egyhan­gúlag elfogadta, ugyancsak elfogadta a tiszta nye­88,000-­10,000-­3.000- ­3.000- ­K K K K 3,400— K 3,500-— K 500-- K 100— K 100-­100-­50-­K K K r eség felosztási javaslatát is, a mely szerint a juta­lékokra esedékes 14.973 korona 90 f levonása után felosztás tárgyát képezi 112.808 K 58 f. Ebből ki- osztatik : 2000 drb részvény után osztalék á 44 K A külön tartalékalaphoz csatolandó A házérték csökkenési alaphoz csato­landó ......................... Ju bileumi alaphoz csatolandó Jutalmazásokra az igazgatóság rende! kezésére .............................. Jö vő évre átviendő .... Szanatóriumi ágyalapitványra Gyulai gimnáziumi segélyalapra A Gyulán felállítandó ág: ev. imaházra Gyula város tiszti nyugdij-alapjára Orosházi községi szegényalapra Nagyszénási „ „ Gádorosi „ „ . Nagyzerindi „ A békésvármegyei közkórház segély alapjára.................... A g yulai rendörlegénység jutaimazására Gyulai nöegyletnek . . . „ izr. nöegyletnek „ Erzsébet ápoldának Békésvármegyei múzeumnak A Bókésmegyei Fehérkereszt Egyletnek Gyulai iparos ifjúsági egyletnek „ tűzoltó egyletnek . . „ napközi otthonnak . . * polgári leányisk. könyvsegélyre A gyulai építőiparosok szövetségének elaggott iparosok segélyalapja javára A békésvármegyei általános tanító- egyesület „Eötvös“-alapja javára Ant község óvoda építési javára....................................... . Bé késvármegyei pártfogó egyesület jav. Magyarországi Munkások Rokkant- és Nyugdíj-egyesületének gyulai fiók­pénztára javára .............................. Id őközi adományozási alapra . . . . bizottsága 50-— K 50-— K 50'— K 50-— K 50 — K 25-— K 25-— K 25-— K 25- ~ K 25 — K 25'— K 25-— K 25— K 25-— K 25-— K 25-— K 25-— K 25-— K 25-— K 433-58 K Összesen 112,808'58 K Az osztalékra nézve a közgyűlés elhatározta, hogy azt február 27-töl kezdve folyósítja a részvé­nyeseknek. Ezzel a közgyűlés alig egy negyedórái tanácskozás után befejeztetett. A feketekörösi remetei hid építési munkálatai végrehajtás végett a kir. államépitészeti hivatal által, Kálmán Miklós vállalkozó részére február 22-én adattak át és vállalkozó a munkálatok meg­kezdése iránt az előintézkedéseket már folyamatba tette. A helyszínén járt a múlt hét folyamán Buday Béla műszaki tanácsos is, aki az építési munkálatok főfelügyeletével a ministerium részéről meg van bízva. A vasfelszerkezeti munkálatok gyártása, a Schlikk gyár részéről szintén folyamatba tétetik. Kormánybiztos. A szárazén ármentesitő tár­sulat ministeri biztosának Kállay Zoltánnak meg­bízatása, a társulat határozott kérelmére, ez évre is meghosszabbittatott a földmivelésügyi minis­ter által. Útépítés. A Szarvas—szentesi és a Szarvas— endrődi törvényhatósági utaknak a beruházási hitel terhére foganatosítandó építése céljából még az 1909. év végén megtartott közigazgatási bejárásról felvett jegyzőkönyve alapján a minister döntése most érkezett le. A minister a Szarvas—szentesi ut építési költségeit 162.000, mig a Szarvas— endrődi útépítés költségeit 374.000 koronában álla­pította meg. Egyben hozzájárult ahhoz, hogy a Szarvas—endrődi útnak a város alatti része 2.5 méter helyett 4 méter szélességben lótesittessék, mig az Endrőd községi 1 kmtr. átkelési szakasz, az előirányzott kavics pálya helyett cyclops kő­burkolattal készíttessék el. A község idevonatkozó kérelmét a talajnak szikes volta miatt terjesztette elő a bejárás alkalmával. A kérdéses útépítkezések végrehajtása csak akkor lesz lehetséges, ha a vár­megye által tervbe vett 430.000 koronás kölcsön tényleg felvétetik. Erre nézve tudvalevőleg a leg­utóbbi közgyűlés intézkedett már. Államsegély. A földmivelésügyi minister a szarvasi mükenderáztató javítási költségeire 800 korona államsegélyt engedélyezett. Heti piac. Gyula, február 24. A budapesti gabonatőzsdén a héten is állan­dóan lanyha volt az irányzat a búza ára 30—401 fillért veszített árából. Heti piacunkon élénkebb kínálat mellett el­adatott : Búza .... 20"— 21'— Árpa .... 15-20 1540 Zab . . . . 15 40 1580 Tengeri . • 10 40 10"50

Next

/
Oldalképek
Tartalom