Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)

1911-01-01 / 1. szám

8 BÉKÉS L911 január 1. Hirdetmény a föld és házbirtok után járó általános jövedelmi pótadónál számításba veendő kamatterhek bevellása tárgyában. Általános jövedelmi pótadó fejében fizetendő : a) a földbirtokra, a házbér alá eső házbirtokra, a folyó évre kivetett állami egyenes adónak és fold- tehermentesitési járulóknak 40 százaléka, b) a házosztályadó alá eső házbirtokra, a fo­lyó évre kivetett állami egyenes adónak és földte- hermentesitési járuléknak 40 százaléka, c) végül az ideiglenes adómentesság kedvez­ményében részesített föld- és házbirtoknál 20 szá­zaléka azon összeg után, mely az illető föld- vagy házbirtokra állami adó és földtehermentesitési já­rulék címén a folyó évre kiveti etett volna, ha a föld- vagy házbirtok adómentes nem leit volna. A kölcsönnel terhelt ház és földtulajdonosok­nak az 1883. XLIYI. t.-cikk 13. szakasza által az a kedvezmény adatott, hogy a) a föld és házbirtoknak általános jövedelmi pótadójából levonandó az illető tulajdonost bekebe­lezés által is terhelő kölcsön után az adóévet meg­előző év végéig tényleg le nem rovott tőkemara­dék egy évi kamatainak 10 százaléka: feltéve, hogy a tőkével kamatok is vannak bekebelezve, b) hitelüzlettel foglalkozó pénzintézettől fel­vett és bizonyos évek alatt törlesztendő kölcsönök évi kamatának változatlanul a törlesztési idő egész tartamára vétetik azon összeg, mely kötvényben megállapított kamatláb szerint a kölcsönvett tőke után egy évre esik, ha a kölcsön törlesztése nem az év első napján, hanem évközben veszi kez­detét, a törlesztési idő első és utolsó évében az évi kamatnak csak aránylagos része vehető számításba az adóköteles jövedelem megállapításánál. A telekkönyviig bekebelezett közadók és kincs­tári bérhátralékok után járó kamatok nem képezik levonás tárgyát. (1883: XLVI. t.-c. 16. §) Az a) alatti bekezdésben foglalt intézkedésből világosan kitűnik, hogy a levonás alapját képezi az ez évi kamatösszeg, mely az adóévet megelőző év végén fenmaradt tőkemaradék után jár. Ha tehát valamely földbirtokos 1899. évi január hóban 100,000 irtot vett fel magánhitelezőnél és ebből ugyanazon évi december hó 15-ig 60,000 frtot visszafizetett, a levonás alapját az 1900 évre az 1899. évi decem­ber hó végén fenmaradt 40,000 frtnyi töke-maradék évi kamatjának 10 százaléka fogja képezni. Ez az eljárás azonban csupán az a) alatti be­kezdésben említett közönséges kölcsönökre vonat­kozik, mert ezektől a kölcsönöktől a jelzálog inté­zetektől felvett törlesztési kölcsönök a b) alatti be­kezdésben világosan megkülönböztetnek. Ugyanis hitelüzletekkel foglalkozó pénzintéze­tektől felvett kölcsönökre nézve az általános jövedelmi pótadó kiszámításánál: aa) a bizonyos évek alatt törlesztendő kölcsö­nök évi kamatának változatlanul a törlesztési idők egész tartamára vétetik az az összeg, mely a köt­vényben megállapított kamatláb szerint a kölcsön vett töke után egy évre esik, bb) a kölcsön után nem a megelőző, hanem a folyó évre járó kamatnak 10 százaléka veendő te­kintetbe, s igy a levonás kedvezménye azokra a köl­csönökre is alkalmazandó, melyek az adóév folya­mán keletkeztek. (1891: 41 187. P. M. R., 1891, 13. P. K) Itt megjegyeztetik, hogy ezen, az általános jö­vedelmi pótadónál számításba veendő kemat alatt értendő az az összeg, mely az eredetileg kölcsön vett tőkeösszeg után a pénzintézet által kiállított kötvényben meghatározott kamatláb szerint kamat fejében fizettetik, ellenben az évi törlesztési összeg­ből a tőketartozás apasztására, valamint a kezelési költségekre fordított összeg az általános jövedelmi pótadó megállapításánál levonás alapját nem képez­heti. (1893. 28,058. P. M. R. 13. P. K.) A vallomás az adóév január hó 1—31-ike kö­zötti időben adandó be a községi elöljáróságnál (vá­rosi adóhivhtalnál). E határidő lejárata után és jelesül október hó 15-ig érkező vallomások az 1897. március hó 23-án kelt és a »Pénzügyi Közlöny« 10. számában meg­jelent 21,275. számú rendelet szerint már csak iga­zolási kérvény utján és abban az esetben fognak figyelembe vétetni, ha hitelérdemlőleg igazoltatik, hogy e késedelem elháríthatatlan akadály miatt történt. A benyújtott vallomásról elismervény adatik, mely vallomás kellő időben történt benyújtásának igazolásául szolgál. Kivételt képeznek a b; alatti bekezdésben em­lített esetek, mert azok az adózók, a kik a kölcsön­kamatokra vonatkozó vallomások benyújtására kitű­zött határidő letelte után valamely pénzintézetnél telekkönyvi bekebelezés mellett járadékkólcsönt vesz­nek fel, jogositvák a felvett kölcsönnek telekkönyvi bekebelezését igazoló és a bekebelezés megtörténtét követő 30 nap alatt benyújtandó vallomás alapján, a rájok az ez adósság felvétele előtt kivetett általá­nos pótadó mérvének helyesbítését az illetékes pénz­ügyigazgatóságnál kérni. Mindazon adózók, kik az államkincstár meg­károsítására irányzott szándékból az általános jöve­delmi pótadónak jogosulatlan apasztása céljából te- iekkönyvileg be nem kebelezett adósságot vallanak be, az 1883. évi XLIV. t.-c. 100. szakasza értelmé­ben büntetendő jövedéki kihágást követnek el. Kelt Gyulán, 1910. december 31. 1 1 — 1 A városi adóhivatal. Hirdetmény a III. osztályú kereseti adó alá tartozó jövedelmek bevallása tárgyában. Az adózók kötelesek 1911, évi január 20-áig üzletük, vállalatuk vagy egyéb haszonhajtó foglal­kozásuk után az adóévet megelőző három évi, vagy ha az üzlet, vállalat vagy foglalkozás annyi év óta még lenn nem állana, az annak megkezdésétől szá­mítandó, illetőleg fennállása idejére eső kereseti vagy üzleti tiszta nyereményt bevallani. Évi tiszta nyereménynek vétetik az üzletből vagy foglalkozásból eredő összes jövedelemnek az a része, mely az üzlet vagy foglalkozás folytatásá­hoz szükséges kiadások [evonása után fennmarad; az üzlettulajdonosnak s általában az adófizetésre kötelezettnek oly kiadásai azonban, melyek nem az üzlettel ■'agy foglalkozással járnák, hanem akár ma­gának, akár pedig a családjának és hozzátartozóinak fenntartására szolgálnak, a jövedelemből, keresmény­ből le nem vonhatók. Aki több vállalatból, kereset-, illetőleg jövede­lemforrásból húz jövedelmet, köteles minden egyes vállalatról, üzletről vagy kéréséiről külön vallomást adni. Azok az adókötelesek, kik segédekkel dolgoz­nak, tartoznak a vallomáshoz segédmunkásaik jegy­zékét csatolni, mely jegyzékbe a segédek nevei, az üzletbe vagy foglalkozásba belépésüknek ideje, havi vagy évi fizetésük pontosan kiteendő. Az az adózó, aki az adókötelezettek és adó­tárgyak összeírása után lép a III. oszt: kereseatadó- kötelesek sorába, adóköteles üzletének megnyitása napjától számított két hónap alatt köteles vallomást adni. A III. osztályú kereseti adó alá eső jövede­lemnek bevallására, valamint az üzletbe alkalma­zott segédek bejegyzésére szolgáló űrlapok az adó­zóknak a községi elöljárók (városi adóhivatalok) ál­tal ingyen szolgáltatnak ki. A bevalló az űrlap egyes rovatait kitölteni s- annak bizonyításául, hogy az adatokat saját tudo­másához képest pontosan és lelkiismeretesen kö­zölte, eskü helyett polgári becsületszava zálogául: nevét, valamint a bevallás napját és helyét aláírni köteles. E vallomás fentebb kitűzött határidő alatt a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) nyúj­tandó be. Mindazok az adózók, kik üzletüket, vállalatu­kat, keresetüket, vagy jövedelemforrásukat az ál­lamkincstár megrövidítésére irányított szándékból az adókötelezettek és adótárgyak összeírása alkalmával akár szóval, akár Írásban valótlanul mondják be vagy eltitkolják, avagy vallomásukat bizonyithatólag ha­misított adatokra alapítják, az adótárgynak egészben vagy részbeu történt eltitkolásával «'követett jöve­déki kihágás miatt az 1883. évi XLIV. t.-c. 100. § a értelmében bűntetteinek. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek igazgatóságának es felügyelőbiznttsága- nak tagjai, a jelenléti jegyekért járó összegekre nézve, valamint az ily vállalatok és egyletek ügy­nökei ügynöki dijakra nézve vallomást adni nem tartoznak. Ezeket az összegeket az illető ^vállalatok és egyletek kötelesek bevallani, illetve kimutatni. (1875. XXIX. t-c 16. § 190.1. évi 126.616. sz. pü.-min. körrendelet.) Kelt Gyulán, 1910. december 31. 2 l—l Városi adóhivatal. Vúy Világos, tömör keményfa hálószoba bútor jutányos árban, kedvező fizetési feltételek mellett eladó TI KÖm JÓZSEF asztalosnál Pálinkaház-utca 21. sz. Ugyanott egy iró- és egy irodai asztal is eladó. 71-1 legjobban szerkesztett, teljesen független, nagy, előkelő napilapot járatni óhajt, fizesse elő E AZ UJSÁG-ot! a Vasárnap: „Asszony“, „Gyermek“ melléklet. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: A* lljsag terjedelme rendesen 33—36—lö Egy évre . . . R 38.— oldal. Aasárnap és ünnepnapokon 80—100—200 Oldal. Félévre „ 11.— Megrendelési cim : AZ ÚJSÁG kiadóhivatala Síegycdcvrc . . „ 7.— Egy hónapra . „ 3.40 Budapest, VII. kerület, Rákóczi-ut 54-ik szám. 521 5—4

Next

/
Oldalképek
Tartalom