Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-12-31 / 53. szám
8 BEK 1911. december 31. 5778-911. sz. 659 1 — 1 Hirdetmény. A föld- és házbirtob után járó általános jövedelmi pótadónál számításba veendő kamatterhek bevallása tárgyában. Általános jövedelmi pótadó fejében fizetendő : a) a földbirtokra, a házbér alá eső házbirtokra, a folyó évre kivetett állami egyenes adónak és föld- tehermentesitési járuléknak 30 százaléka ; b) a házosztályadó alá eső házbirtokra, a folyó évre kivetett állami egyenes adónak és föld- tehermentesitési járuléknak 40 százaléka; c) végül az ideiglenes adómentesség kedvezményében részesített föld- és házbirtoknál 20 százaléka azon összeg után, mely az illető föld- vagy házbirtokra állami adó és földtehermentesitési járulék címén a folyó évre kivettetett volna, ha a földvagy házbirtok adómentes nem lett volna. A kölcsönnel terhelt ház és földtulajdonosoknak az 1883. XLVI. t.-cikk 13. szakasza által az a kedvezmény adatott, hogy a) a föld és házbirtoknak általános jövedelmi pótadójából levonandó az illető tulajdonost bekebelezés által is terhelő kölcsön után az adóévet megelőző év végéig tényleg le nem rovott tőke-maradék egy évi kamatainak 10 százaléka : feltéve, hogy a tőkével kamatok is vannak bekebelezve ; b) hitelüzlettel foglalkozó pénzintézettől felvett és bizonyos évek alatt törlesztendő kölcsönök évi kamatának változatlanul a törlesztési idő egész tartamára vétetik azon összeg, mely kötvényben megállapított kamatláb szerint a kölcsönvett tőke után egy évre esik, ha a kölcsön törlesztése nem az év első napján, hanem évközben veszi kezdetét, a törlesztési idő első és utolsó évében az évi kamatnak csak aránylagos része vehető számításba az adóköteles jövedelem megállapításánál. A telekkönyvileg bekebelezett közadók és kincstári bérhátralékok után járó kamatok nem képezik levonás tárgyát. (1883. XLVI. t-c. 16. §.) Az a) alatti bekezdésben foglalt intézkedésből világosan kitűnik, hogy a levonás alapját képezi az ez évi kamatösszeg, mely az adóévet megelőző év végén fenmaradt tőkemaradék után jár. Ha tehát valamely földbirtokos 1899-ik évi január hóban 100.000 frtot vett fel magánhitelezőnél és ebből ugyanazon évi december hó 15-ig 60,000 frtot visz- szafizetett, a levonás alapját az 1900. évre az 1899 évi december hó végén fenmaradt 40,000 forintnyi tőke-maradék évi kamatjának 10 százaléka fogja képezni. Ez az eljárás azonban csupán az a) alatti bekezdésben említett közönséges kölcsönökre vonatkozik, mert ezektől a kölcsönöktől a jelzálog intézetektől felvett törlesztési kölcsönök a b) alatti bekezdésben világosan megkülönböztetnek. Ugyanis hitelüzletekkel foglalkozó pénzintézetektől felvett kölcsönökre __ nézve az általános jövedelmi pótadó kiszámításánál: aa) a bizonyos évek alatt törlesztendő kölcsönök évi kamatának változatlanul a törlesztési idő egész tartamára vétetik az az összeg, mely a kötvényben megállapított kamatláb szerint a kölcsön vett tőke után egy évre eseik ; bb) a kölcsön után nem a megelőző, hanem- a folyó évre járó kamatnak 10 százaléka veendő tekintetbe, s igy a levonás kedvezménye azokra a kölcsönökre is alkalmazandó, melyek az adóév folyamán keletkeztek. (1891 : 4Í,187. P. M. R, 1891 : 13. P. K ) Itt megjegyeztetik, hogy ezen, az általános jövedelmi pótadónál számításba veendő kamat alatt értendő az az összeg, mely az eredetileg kölcsön vett tőkeösszeg után a pénzintézet által kiállított kötvényben meghatározott kamatláb szerint kamat fejében fizettetik, ellenben az évi törlesztési összegből a tőketartozás apasztására, valamint a kezelési költségekre fordított összeg az általános jövedelmi pótadó megállapításánál levonás alapját nem képezheti. (1893 : 28,058. P. M. R., 13 P. K.) A vallomás az adóév január hó 1—31-ike közötti időben adandó be a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál.) E határidő lejárta után és jelesül október hó 15-ig érkező vallomások az 1897. március hó 23-án kelt és a „Pénzügyi Közlöny“ 10 számában megjelent 21,275. sz. rendelet szerint már csak igazolási kérvény utján és abban az esetben fognak figyelembe vétetni, ha hiteltérdemlőleg igazoltatik, hogy e késédelem elháríthatatlan akadály miatt történt. A benyújtott vallomásról elismervény adatik, mely vallomás kellő időben történt benyújtásának igazolásául szolgál. Kivételt képeznek a b) alatti bekezdésben említett esetek, mert azok az adózók, a kik a kölcsönkamatokra vonatkozó vallomások benyújtására kitűzött határidő letelte után valamely pénzintézetnél telekkönyvi bekebelezés mellett járadékkölcsönt vesznek fel, jogositvák a felvett kölcsönnek telekkönyvi bekebelezését igazoló és a bekebelezés megtörténtét követő 30 nap alatt benyújtandó vallomás alapján, a rájok az ez adósság felvétele előtt kivetett általános pótadó mérvének helyesbítését az illetékes kir. pénzügy igazgatóságnál kérni. Mindazon adózók, kik az államkincstár megkárosítására irányzott szándékbői az általános jövedelmi pótadónak jogosulatlan apasztása céljából telekkönyvileg be nem kebelezett adósságot vallanak be, az 1883 évi XLIV. t.-c. >00. szakasza értelmében büntetendő jövedéki kihágást követnek el. Kelt Gyulán, 1911. december hó 28. Szikes György, adóügyi tanácsnok. 5778—1911. szám 658 1 — 1 Hirdetmény a III. osztályu kereseti adó atá tartozó jövedelmek bevallása tárgyában. Az adózók kötelesek 1912 évi január 20-áig üzletük, vállalatuk vagy egyéb haszonhajtó foglalkozásuk után az adóévet megelőző három évi, vagy ha az üzlet, vállalat vagy foglalkozás annyi év óta még fenn nem állana, az annak megkezdésétől számítandó, illetőleg fennállása idejére eső kereseti vagy üzleti tiszta nyereményt bevallani. Évi tiszta nyereménynek vétetik az üzletből vagy foglalkozásból eredő összes jövedelemnek az a része, mely az üzlet vagy foglalkozás folytatásához szükséges kiadások levonása után fenn marad, az üzlettulajdonosnak s általában az adófizetésre kötelezettnek oly kiadásai azonban, melyek nem az üzlettel vagy foglalkozással járnak, hanem akár magának, akár pedig a családjának és hozzátartozóinak fenntartására szolgálnak, a jövedelemből, keresményből le nem vonhatók. Aki több vállalatból, kereset, illetőleg jövedelemforrásból húz jövedelmet, köteles minden egyes vállalatról, üzletről vagy keresetről külön vallomást adni. Azok az adókötelesek, kik segédekkel dolgoznak, tartoznak a vallomáshoz segédmunkásaik jegyzékét csatolni, mely jegyzékbe a segédek nevei, az üzletbe vagy foglalkozásba belépésüknek ideje, havi vagy évi fizetésük pontosan kiteendő Az az adózó, aki az adókötelezettek és adótárgyak összeírása után lép a III. oszt. keresetadókötelesek sorába, adóköteles üzletének megnyitása napjától számított két hónap alatt köteles vallomást adni A III. oszt kereseti adó alá eső jövedelemnek bevallására, valamint az üzletbe alkalmazott segédek bejegyzésére szolgáló űrlapok az adózóknak a községi elöljárók (városi adóhivatalok) által ingyen szolgáltatnak ki A bevalló az űrlap egyes rovatait kitölteni s annak bizonyításául, hogy az adatokat saját tudomásához képest pontosan és lelkiismeretesen közölte, eskü helyett polgári becsületszava zálogául: nevét, valamint a bevallás napját és helyét aláírni köteles. E vallomás fenntebb kitűzött határidő alatt a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) nyújtandó be. Mindazok az adózók, kik üzletüket, vállalatukat, keresetüket vagy jövedelemforrásukat az államkincstár megrövidítésére irányított szándékból az adókötelezettek és adótárgyak összeírása alkalmával akár szóval, akár Írásban valótlanul mondják be vagy eltitkolják, avagy vallomásukat bizo- nyithatólag hamisitott adatokra alapítják, az adótárgynak egészben vagy részben történt eltitkolásával elkövetett jövedéki kihágás miatt az 1883. évi XLIV. t-c. 100. §-a értelmében büntettetnek. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek igazgatóságának és felügyelőbizottságának tagjai, a jelenléti jegyekért járó összegre nézve, valamint az ily vállalatok és egyletek ügynökei ügynöki dijakra nézve vallomást adni nem tartoznak Ezeket az összegeket az illető vállalatok kötelesek bevallani, illetve kimutatni. (1875. XXIX. t.-c. 16. §. 1909. évi 126,626. sz. pü.-min. körrendelet. Kelt Gyulán, 1911. december hó 28. Szikes György, adóügyi tanácsnok. 5778-1911. sz. 660 1-1 Hirdetmény a IV. oszt. kér. adó alá tartozó jövedelmek bevallása tárgyában. 1898. évi január havában az állandó fizetést, nyug-, kegy- vagy tiszteletdijat huzó állami, törvényhatósági, közalapítványi, községi, egyházi, társulati és magántisztek, tisztviselők, hivatalnokok, közegek, nyug- avagy kegydijat huzó özvegyek, állandó alkalmazásban levő üzletvezetők, felügyelők, kezelők, könyvvivők, pénztárnokok s általában a 40 forintnál több havidijt huzó segédek, segédmunkások, állandó fizetést élvező lelkészek, tanárok, tan tők, nevelők, irók, művészek, hivatalszolgák,, stb. a keresetadó negyedik osztálya alá tartozó keresményüket — az alább említendők kivételével — a részükre ingyen kiszolgáltatandó vallomási iveken bevallani tartoznak, azonkívül a vállalatok és intézetek igazgatósága, elöljáróság, pénztár, föld- birtokos vagy üzlettulajdonos, akitől vagy amelytől az adóköteles fizetését huzza, szintén kötelezhető arra, hogy nála, illetve üzletében állandó fizetés mellett alkalmazott egyének név- és fizetésjegyzékét az adókivető bizottságnak nyújtsa be. Az adókötelesek az összes rendes fizetést, nyug-, kegy- vagy tiszteletdijat, szóval mindazokat a járandóságokat, melyeket az állásukkal egybekötött bármily néven nevezendő szolgálatuk fejében akár készpénzben akár termesztményekben, akár egyéb járulékokban élveznek — a folyó évi vagy ha az a folyó évre megállapítható nem volna, az előző évi állapot szerint a vallomásba felvenni tartoznak. Ezen keresmények bevallása alól azok az illetmények sem vétetnek ki, amelyek adóztatás tárgyát nem képezik, mert annak elbírálására : vájjon valamely készpénzbeli vagy termesztménybeli járandóság, avagy egyéb járulék a keresetadó negyedik osztálya alá esik-e vagy sem, kizárólag az adó kivetésére illetékes közegek vannak hivatva. A IV. osztályú keresetadó alá tartozó járandóságoknak az államkincstár megrövidítésére irányzott szándékból történt valótlan bemondása vagy be nem vallása jövedéki kihágást képez, melynek birsága 1—8 annyi mint az az összeg, melylyel az államkincstár megkárosittatott — Kárösszegnek vétetik az az összeg, melyet a közadók kivetésére illetékes közegek jogérvényesen megállapítottak. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek tisztviselői vallomást nem adnak, ezeknek illetményeit az illető vállalatok és egyletek kötelesek bevallani, a kivetett keresetadót tőlük beszedni és az állampénztárba évnegyedenkint beszolgáltatni. Tisztek, tisztviselők és hivatalnokok, kik fizetéseiket állami vagy államkezelés alatt álló közalapítványi pénztárból húzzák, vallomást adni nem kötelesek ezen adókötelesek kereset adóját a pénzügyi hatóság szabja ki és havi levonások utján a közpénztár szedi be. Ha valaki a IV osztályú kereseti adó tárgyát képező többrendbeli illetményt élvez, ilyen esetben a IV. osztályú keresetadó az illetmények összevont összege után -vettetik ki. Kelt Gyulán, 1911. december hó 28. Szikes György, adóügyi tanácsnok. 15072 -1911. 646 3-* Árverési hirdetmény, Gyula város tanácsa közhírré teszi, hogy a város tulajdonát képező 338, 17/1600 hold területű kis péli legelőt 1912 évi március 1 napjától 1918 évi január 1-ig terjedő időre nyilvános árverésen haszonbérbe adja. Az árverés a városháza nagytermében 1912 évi január 4-én délelőtt 10 órakor fog megtartatni. Az árverési feltételek a hivatalos órák alatt az I. jegyzőnél megtekinthetők. Gyula, 1911 december hó 11-én tartott városi tanácsülésből. Dr. Lovich Ödön, polgármester.
