Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-12-24 / 52. szám
1911. december 24. BÉKÉS 9 .villái élet. (Royal mozgó-szinház.) Úgy kerültem bele, mint Pilátus a krédóba. Kedden este a „körbe“ igyekeztem. Fölhajtott gallérral loholtam a lucskos betonon s mérsékelt tempóval harapdáltam a vastag ködőt, mikor valaki megragadta a kabatom egyik szárnyát. — Volt-e már a moziban ?-- Melyik moziban? — Az újban . . . — Hisz az még nem játszik! — adtam vissza a szót egész barátságosan, amúgy Józsefvárosi módon. % — Nem, nem — integetett az én emberem — de játszani fog; még pedig szent karácsony első napjának estéjén, már mint hétfőn s aztán a város, a közönség . . . egy kis jóindulatú tájékoztatás a „Bókós“-ben, célirányos útmutatás, beharangozás, ismertetés s más egyebek . . . Hümmögtem. — Hm, hm . . . Hát majd elnézek valamelyik nap . . . Az emberem azonban nem engedett a 67-ből: — Most, éppen most volna a legjobb. Megadtam magam. — Hát gyerünk. S bementünk a moziba. Még most nem mozi, de már annak fest. Pár hónappal ezelőtt még semmisem volt belőle. A helyén egy f'ólszeralaku, kényszeredett vityilló állt s aztán hipp-hopp, mintegy varázsütésre eltűnt a rozoga alkotmány s nőni kezdtek a falak. Egy-kót hót s tető jött rá, ablakok, ajtók . . . A mi viszonyainkat tekintve, hihetetlen gyorsasággal készült el. Pár nap alatt fogant az eszme ; egy-kót hetet emésztett föl a tervezgetós, kót-három hónapot a kivitel s egy impozáns, figyelemreméltó szép épülettel s ezzel karöltve egy jelentőségteljes kulturális intózmónynyel gazdagodott a város. Ott áll az uj „Polgári Kör“-rel szemben. Aki csakúgy az utcáról vet rá egy tekintetet, az is bólint a fejével. Még a legmegcsontosodot- tabb nyárspolgár is. Szép, szép. Már a méretei s a külső képe elárulják, hogy ez a kőtömb valami szinházfóle. Majd ha feljön rá a fölirat: „Royal mozgó-szinház“ s működésbe jön a villanyszóró, akkor meg mindenki tisztába jön vele. Az a, mozi. De milyen mozi ? Olyan, amilyen kevés van Magyarországon. Gyulának talán «ok is . . • Bekerültünk. Benn a két gazda fogadott, Titz ós Kalocsa, Azaz, hogy leginkább Kalocsa, aki szóadóbb . . . A hatalmas méretű teremben nagy felfordulás, kalapálás, simitgatás, festés, gyalulás, fü- részelés, szögelés. A színpadon fúrnak, faragnak ; négy-öt ember székeket, zsőlyókot csomagol ki. Nagy összevisszaság az egész helyiségben. Talán száz kéz is dolgotik, tesz-vesz, munkálkodik. Kimentünk az előtérre, ahova az utcáról öt bejárat vezet. Nagy, szárnyas ajtók. Maga az előtér széles, hosszú; jobboldalán van a cukrászda, moly az utcára is nyíl k ; balról a pénztár, mellette a páholy-feljáró. Két ajtó vezet a nézőtérre. E két ajtó között lesz a ruhatár. Itt van egy pirosszinü tábla, azon egy gomb, melyen tűzveszély esetén egy nyomás s a padláson elhelyezett két óriási víztartó záporeső módjára egy pillanat alatt viz alá borit mindent. Felmentünk a páholyokhoz. Igen praktikusan, kissé ivelten a nézőtér legtávolabbi részén van elhelyezve a kilenc páholy 5—5 üléssel. Oldalt, a feljáró mellett, a páholy-közönség részére nyitott terasz van asztalokkal, székekkel, ahol szünet alatt egész komótosan lehet tracs- csolni, füstölni, fagylaltozni (nyáron), avagy cukrászsüteményezni. Lenn 500 ülőhely; zsőlyék , első-, másod-, harmadrendő zártszékek. Állóhely nincs. A meleget két hatalmas Meidinger-kályha adja. Az összbenyomás kellemes. Emeli ezt a célszerű és szolid berendezés mellett a terem festése, főleg pedig a színpad két oldatán elhelyezett dombormű (hableányok), továbbá a művészet, a zene szimbóluma a függöny fölött, mely dombormüvek Felek Gyula szobrászunknak kiválóan karakterisztikus művészetét jellemzik. A színpad . . .? Igen, igen, egy egész kis színpad van öltözőkkel, sugólyukkal . . . Kabaré Vagy kisebb méretű műkedvelői előadások részére keresve sem lehetne különb helyet találni. Ide, a színpad közepére jön az 5X^> huszonöt négyzetméternyi vászon. Előtte áll a „villanyos-zongora“, mely szünetek alatt szebb- nól-szebb keringőket vagy úgy lehet, magyar nótákat is játszik s közbe, már ott, ahol a kép kívánja, a gépmester megnyomja a villanyos gombot s a zongora akkor is működésbe jön. Az épület hátsó felén van a gépház 25 ló- erejü géppel, mely a víztartókat hosszú időre képes ellátni; a dinamó, mely akkora villany- mennisóget képes fejleszteni, hogy a színház összes szükségletét fedezi, azonfelül öt óra hosz- szára szükséges villanykészlet mindig készletben lesz, úgy, hogy ez iránybau soha fennakadás l BEKKER ANTALí bádogos és villanyszerelő Gyulán Kossuth Lajos-utca 1. Saját ház. Tisztelettel van szerencsém Gyula ( i1 és vidéke n. é. közönségének tu- < domására hozni, hogy a mai kor- ::: nak megfelelő ::: :villany világítási vállalatot létesítettem, ahol mindennemű , villanyfelszerelési cikkek, valamint csillárok, Wolfram-égőket és házi csengők összes cikkeit állandóan raktáron tartok. Felvilágosítással és költségAmtéssel díjmentesen szolgálok. — Szives (! pártfogást kérve,maradtam kiváló ::: tisztelettel ::: BEKKER ANTAL nem fordulhat elő. Nem győztem a fejem csóválgatrp. Úgy voltam, mint szegény megboldogult Krasznay bácsi. Ejnye, ejnye ! De leginkább az nem akart a fejembe férni, hogy itt Gyulán akadt két ember, aki ilyen nagy dologba bele merte vágni a fejszéjét. Mert hiszen való igaz, hogy mindent kezdeni kell, el-, vagy kikezdeni, csakhogy az ilynemű uj csapás vágásához vagy zsenik, vagy nagyon elszánt,, tisztafejü emberek kellenek. Mondta is Kalocsa uram : — Minket is ijesztgettek, rémitgettek, de hát a numerusok nem hazudnak. Integetett hittel, bizalommal ; — Megcsináltuk uram, meg. Én is belefektettem, ami kis tőkém volt, a társam is; aztán a takarók is segítségünkre gyött. Mert nagy pénz fekszik ám benne : százhúszezer korona. Mondta, mondta Kalocsa uram: Ide ez, ide az. Ezt igy, ezt úgy ... Itt jártunk, ott . . . Egész Magyarországon. Néztük a mozikat, hol mi a jó, mi a kivetni való, aszerint csináltuk. Mindent a praktikust, amit a gyakorlat szentesített . . . Hát való, ami való, nem közönséges dolog ez az uj mozi; akár az épületet nézzük, mely- lyel a város egyik legforgalmasabb utcájának képe is tagadhatatlanul sokat nyert, akár a szellemi részt, melyek már-már kivitelre, megvalósulásra kerülnek. Kulturális szempontból is számottevő, mert az ismeret-fejlesztés és terjesztés mellett a programra határozottan szolid; sikamlós, trágár dolgok nem kapnak benne helyet, csak a mulattató, szórakoztató, tanulságos dolgok, képek, mozzanatok, esetek. Hetenként 3—4 előadás s mig a színészek itt lesznek, a színkörünknek nem lesz konkurrense ; ez időre be lesz zárva. S mindezt két vasfejü, vasakaratu ember csinálta. De ez még csak a fölmunka; a folytatás tavaszszal kezdődik: a mozival összeépülő, ennek tartozékát képező kávéház, étterem, szálloda, de már erre Fischl tata is azt mondja: „Nem oda Buda !“ Mi pedig azt, hogy holnap megyünk a moziba. —ely. *3 éves gyökeres kckákác Glycine Chinensis a leggyorsabban növő futónövény. Kapható Domonkos János nyug. tanítónál, Zöldfa-utca 8. 3-3 , ( 582 3-3 bádogos és villanyszerelő. Közgazdaság. A Békésmegyei gazdasági egylet f. hó 18-án délelőtt közgyűlést és azt megelőzőleg igazgatóválasztmányi ülést tartott, amelyen Belicey Géza elnöklete alatt részt vettek Haraszty Sándor, Abray Lajos, Bajcsy Gusztáv, Szalay Gyula, Szalay Lajos, Rosenthal Adolf, Vidovszky László, Galgóczy Géza, Kökényesy Gyula, Szatmáry Elek, Kiss Antal, Kiss Bertalan, Kraft Viktor, Neumann Manó, Fábry Károly, Morvay Mihály, Reisz Simon és Szeder Elek vál. tagok, Pfeiffer István titkár és Mázor Pál segédtitkár. Az igazgató választmány — mint elnök j előterjeszti — kitüntetésük alkalmából melegen 1 üdvözölte Almássy Dénes gróf és dr. Bartóky József egyesületi tagokat, amit a választmány helyeslőleg vesz tudomásul s egyben elhatározta, hogy kitüntetése alkalmából Ambrus Sándor alispánt is melegen üdvözli. A földmivelésügyi miniszter, az egyesület felterjesztése folytán szakközegeivel megvizsgáltatta Kiss Antal vésztői földbirtokát, de azt nem találta haltenyésztésre alkalmasnak azért mert a Hármas-körösnek ezen a részén a remélhető jövede- delemmel arányban nem álló rendkívüli nagy ösz- szegbe kerülne a halgazdaság berendezése Örömmel vették azonban tudomásul, hogy Kéry Gyula főispán a közigazgatási bizottság utján kieszközölte a föld- mivelésügyi miniszternél, hogy a munkaszerződések Békésvármegyében otthon is megköthetők legyenek és csupán bemutattassanak a községi elöljáróságnál, amely körülmény úgy a gazdaközönséget, mint a munkásokat sok időveszteségtől kimélendi meg. A választmány az Országos magyar gazdasági egyesület felhívása folytán a földrengés által sújtott kecskeméti gazdasági testvéregyesületuek 50 K segélyt szavazott meg. Tudomásul vették, hogy a földmilésügyi miniszter a kért vegykisérleti állomást azzal az indokolással, hogy más négy vidéki városban már létesített vegykisérleti állomást és egyet az Omgónek is állított fel, a hol az egyesületi tagok 10 százalék kedvezménnyel vegyelemeztethetnek, megtagadta. Elénk vitát keltett a csabai kisgazdakor kérelme aziránt, hogy az egylet engedje at egyik helyiségét részükre egy megállapítandó dij ellenében, bocsássa hírlapjait rendelkezésükre és létesítsen számukra szövetkezetei gazdasági s egyéb cikkek olcsó beszerzésére; kijelentették azonban, hogy ők a gazdasági egyesületbe nem kívánnak beolvadni. A túlnyomó többség megtagadta a kérelmet azzal az indokolással, hogy a kisgazdakor minden tagját szívesen látja és iktatja saját tagjai sorába, de státust státusban nem tűrhet meg, mert az súrlódásokra vezetne s végeredményi- leg megbénítaná, sőt lehetetlenné tenné a gazdasági egylet működését. De nem járult hozzá a választmány ahhoz sem, hogy az egylet mezőgazdasági gépeket és egyéb gazdasági cikkeket maga szerezzen be, mert a szomszéd aradmegyei gazdasági egylet példája is bizonyítja, hogy ez kockáztatott vállalkozás. Bebizonyuit az is, hogy a gyárosok által a gazdasági egyletek részére megajánlott kedvezmény teljesen értéktelen, mert bárki, ha nem is egyesületi
