Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-12-10 / 50. szám
BÉKÉS 1911. december 10. gasági pótlék kérdésében határozati javaslatot készítsen, amely a közgyűlés előtt 15 nappal közhírré teendő. Az októberi közgyűlés elvi határozata ugyanis az volt, bogy a tisztviselők drágasági pótlékára három éven át 1 —1 percent legyen a decemberi közgyűlésen kivetendő. A pótadó megszavazásának kérdésében tehát a decemberi közgyűlésnek kellett volna határozni. Az állandó választmány javaslata az, hogy a pótadó megszavazásának ügye halasz- tassék el mindaddig, mig ismeretes lesz, vájjon az állami tisztviselők részére kilátásba helyezett esaládi pótlék ki fog e terjedni a megyei tisztviselőkre is, vagy sem. Utóbbi esetben lesz azután helye, hogy a közgyűlés pótadó u»ján részesítse a tisztviselőit családi vagy drágasági pótlékban. Az állandó választmány ezenfelül 60 kisebb jelentőségű ügyet készített elő a közgyűlésre. A vármegyei kórházi bizottság december 6-án délután Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt ülést tartott. Az ülés megkezdcse előtt dr. Lindenberger János bizottsági tag üdvözölte az alispánt meleg szavakkal abból az alkalomból, hogy legfelsőbb kitüntetésben részesült. Az alispán köszönő szavai után megkezdődött az ülés, amelyen elsősorban dr. Berkes Sándor igazgató tett jelentést a kórház állapotáról. A jelentés szerint a kórházban a folyó évben 627 beteggel ápoltatott több, mint a múlt év hasonló időszakában, A november 1-én megnyílt szembeteg osztály beteglétszáma már meghaladja az 50-et, úgy hogy az az aggodalom, hogy a 60 ágyas osztály nem fog megtelni, nem valósult meg. Hasonlókép megtelt a sebészeti és tuberkulotikus osztály is, a fertőző osztályon pedig a betegek csak igen igen csekély része nyerhet — az osztály szűk volta miatt — elhelyezést. A szenyvizderitő munkálatai serényen haladnak előre, úgy hogy remélhető a munkálatoknak az év végére való elkészülte. A kórházi telep kertjének rendezése és fásítása folyamatban van. jó idő esetén a munkálatok még ez évben befejezést nyernek. A közkórnaz jövő évi költségvetésében már megállapított 2 korona 2 fillér napi ápolási díjnak felemelése vált szükségessé azért, mert a kórházi beszerzésekre nézve megtartott árlejtés eredménye szerint a hús- és hentesfélék 30000 koronával többe kerülnek, mint az a költségvetés összeállítása alkalmával számításba vétetett. Ez a több költség az ápolási dijuknak 14 4 • lehetett ölelkezni, csókolózni. Biró Magdolna nem szégyelte a csókokat, ha sötét volt. Sokáig, nagyon sokáig tartott a jövő boldogságának festegetése. Talán éjfél volt, hogy Biró Magdolna visszament a szobájába Le akart már feküdni, amikor ijedten vette észre, hogy a szobájából a hivatalba nyíló ajtó nyitva van. Rémülten ugrott fel és belépett a hivatalos szobába. Bent sötét volt, de a benyílóból átverődő lámpafényben meglátta, hogy a Wertheim- ! szekrény tárva-nyitva áll. Jaj, nagy Isten, mi történt ? Biró Magdolna I odarohant a pénzszekrényhez és kaparászni kéz- I dett benne. A szekrény üres volt Kirabolták. I Lázasan előkereste a pénztári naplót. Nyolcszáz koronát tüntetett föl pénztári készletnek. Biró Magdolna tágranyilt szemmel, halálsá- padtan bámult az üres szekrényre Hogy történhetett ? A szekrényben hagyta a kulcsot A benyíló ajtaja is nyitva volt. Valaki besurrant és könnyű szerrel elvihette a pénzt. Mi lesz ebből ? Ijedten, lázasan kezdett verni a szive, kavargó fejjel állt a szoba közepén. Holnap be kell jelentenie a hiányt. Vizsgálat indul meg. Faggatai fogják, hol járt az alatt az idő alatt, mig a lopás történt? A Wertheim-szekrényen semmi erőszaknak nyoma A dolog tehát igen rejtélyes. Talán még meg is gyanúsítják — Jaj, édes jó anyuskám odafent a menyországban, nézz le a te szegény kis leányodra és segítsd meg nagy bajában ! Hopp! Biró Magdolna kavargó kis fejében egyszerre egy gondolat fénye vetett világot. Eszébe jutott az anyja öröksége, a nyolcszáznegyvenhárom korona. Milyen furcsa véletlen. Éppen elég ez a fillérrel való felemelését teszi szükségessé. A kórházi bizottság javaslatba hozza a közigazgatási bizottságnak, hogy a napi ápolási dij a már megállapított 2 korona 2 fillér helyett 2 korona 16 fillérre emeltessék és a belügyminiszter ennek engedélyezésére felkéressék. A kórházi alkalmazottak lakbérének felemelését illetőleg javaslatba hozatott a törvényhatóságnak, hogy Gyula városának magasabb lakbérosztályba történt sorozása folytán előálló lak- bérkülönbözet a kórházi alkalmazottaknak is megadassák és fedezetül a kórházi költségvetés maradványa jelöltessék meg. Abban a tekintetben való javaslattételre, hogy a kórházi élelmezési adagok, tekintettel a nagymérvű drágaságra, lejebb szállit- tassék-e vagy megmaradjon a jelenlegi állapot, a szabályrendelet módosítására kiküldött bizottság kéretett fel. Az igazgató a szükséges adatokat e tekintetben már beszerezte és ezek szerint a legtöbb kórházban a husadagok kisebbek mint a vármegyei kórházban, viszont azonban vannak kórházak, ahol a betegek nagyobb husadigokat kapnak, mint nálunk. A husadagok csekély leszállítása esetén mintegy 15000 korona volna meg takarítható A-kórházi bizottság felhatalm ízta az igazgatót, hogy a kórházi beszerzésekre 11073 korona erejéig árlejtést hirdessen, ugyancsak kiírhassa az árlejtést a cselédruhák és cselédlábbelik be>zerzésére is. Ellenben 2500 korona erejéig házilagos utón való beszerzésekre kapott az igazgató felhatalmazást. A felszerelési szükségletre felvett 57000 koronából csupán 3183 korona maradt felhasználatlan. Fontosabb beszerzési cikkek a következők: Bolinder-motorra részletfizetés 4600, bútorokra 5000, gépházi beszerzésekre 5000 korona. A cselédruhak és lábbeliek 1644 koronában vannak előirányozva. Az ülésen még több kisebb jelentőségű tárgy nyert elintézést. Alapszabály jóváhagyás. A belügyminister a körósladányi ujülési egyesület alapszabályait jóváhagyta. A varmegyei állatorvosok fizetisrendezése. A vármegyei állatorvosok a l apokban héten testületileg jelentkeztek az alispánnál, akinek egy terjedelmes kérvényt nyújtottak át, amelyben kérik a vármegyét, hogy fizetésüket, amely legtöbb helyen a 30 év előtt megszabott 800 korona, legalább 1600 koronában állapítsa meg és ezenfelül lakbérben is részesítse őket. Kérelmük támogatására felhozzák, hogy pénz a hiány pótlására. És nincs is más ut. Ezzel a pénzzel meg kell mentenie a becsületét. Bíró Magdolna visszament a szobájába, a vánkosa alá nyúlt, mert már odatette a takarékkönyvecskét és visszatámolygott Az üres szekrény ott állt éhesen, követelőén. Bíró Magdolna beletette a pénzes könyvecskét a szekrénybe, az ajtót betette, a kulcsot ráfordította és kihúzta. Aztán visszament a szobájába, feltérdelt az ágyára és imádkozott VI Másnap Kibity Pál ur levelet kapott, amelyben egy szomorú kis leány istenhozzádot mondott neki — Felejtsen el. — irta Bíró Magdolna — a Gondviselés nem akarja, hogy egymáséi legyünk. Nem volt igaz, hogy nekem pénzem van, csak áltattam magát De megbántam. Nem akarom, hogy hazugság legyen alapja házasságunknak. Isten vele. A verseit megtartom. Kibity Pál ur bután nézte a levelet Tanácstalan volt. Gondolkozott, hogy mit csináljon ? Hát nincs pénze Magdolnának? Hm. Bajos, bajos Pedig mennyire imádja őt. De mit tegyen ? Pénz nélkül nem lehet házasodni. Amúgy is ellene lett volna a házasságának az egész falu. Mert ki nem állhatják Biró Magdolnát De ha pénz van, mindennel szembe lehet szállni! így azonban ? Lehajtotta a fejét, busán nézte a sárga cipőjét, aztán felvonta a vállát. Elvégeztetett. Árokalján már nem volt tavasz és elmúlt egy szép, kedves falusi idill is. A postaházban azontúl még kevesebbet időztek az emberek Nem tudták elviselni a postáskisasszony fagyos, kimért modorát. A nyár végén az öreg jegyző aztán más postakezelőnőt kért a postafőnökségtől. az 1900. évi XXVJI. t.-c. azon teendők nagy részét, amelyekkel dijazás jár, a iárási állatorvosokra ruházta át, megmaradván az ő terhükön azon teendők, amelyekkel semmi külön jövedelem nem jár. A vármegyében foganatosított birtokparcellázások és ezzel a nagybirtokok feloszlása következtében szintén igen sokat vesztettek jövedelmükből, egyéb magángyakorlatuk pedig alig számbavehető. Előhaladásra kilátásuk nincs, nyugdijegyesületnek nem tagjai, ily körülmények között igazán méltányos az a kívánságuk, hogy fizetésük 1600 koronában és megfelelő lakbérben állapíttassák meg és a látogatási dijak egységesen szabályoztassanak. Az állatorvosoknak valóban igen méltányos kérelmét a törvényhatóság kétségtelenül jóakaratu és kedvező elintézésben fogja részesíteni. Drágasági pótlék A közkórházi alkalmazottak részére az októberi közgyűlésen megszavazott drágasági pótlékra vonatkozó határozatát a törvényhatóságnak a belügyminiszter jóváhagyta. A vármegyei katonai beszállásolási alap maradványának terhere megszavazot drágasági pótlék 11000 koronát tesz ki. A vészéi szifon ezelőtt másfél évvel beomlott. Az ármentesitő Társulat hamarosan hozzáfogott a baj orvoslásához, a szifon helyreáliitásához, de ez a munka nem egy könnyen ment. Igen sok időt vett igénybe a beomlott szifon eltakarítása, felrobbantása újraépítése ; mélyebb, szilárd talajra kellett lemenni és építeni, hogy a szifon szilárdsága biztosítva legyen. A nagy munka kedden befejezést nyert s ezek utáu reméljük, hogy az Élővizcsatornában mindig élő-viz lesz. A Polgári kör f. hó 3-án díszközgyűlést tartott, melyre szokás szerint minden tagnak küldetett meghivó. A közgyűlést 130 tag jelenléte mellett dr. Lindenberger János elnök nyitotta meg rövid, lendületes beszéddel, melyben a tagokat eddig tanúsított együttérzésre hivta fel, Isten áldását kérte az uj körhelyiségre. Az elnöki megnyitó után Sál József igazgató mondott köszönetét dr. Lindenberger Jánosnak a kör részére olcsón kieszközölt kölcsönért. Nemkülönben megköszönte Dobay Imre a kastélykert főkertészének közbenjárását, melynek eredménye, hogy a kör udvarának beültetésére gróf Al- másy Dénes kellő mennyiségű nagy fát ajándékozott. Felemlítette a kör helyiségén dolgozó összes iparosok önzetlenségét, nevezetesen az építőmesterek szép munkáját, mely az indokolatlan k sedelemto^ eltekintve, igazán dicséretet érdemel, az asztalos és lakatos munka kifogástalanságát. A szépen összeállított beszédbe ekkor és méltán szólt közbe Felek Gyula: »hát a szobrász-munka hol maradt?« Általános derültség mellett vette a közgyűlés tudomásul Felek által felemlített szobrászmuuka hozzáadásával az igazgató jelentését. Este 8 órakor 100 terítékes társasvacsora volt, mely az ízletesen elkészített ételek és jó italok fogyasztása mellett igen kedélyesen folyt le. Közbe Tóni bandája húzta úgy késő hajnalig, mikor a jókedvű társaság szétoszlott. Vacsora alatt két toasztban emlékeztek meg Sál József igazgató érdemeiről az uj helyiség építésére vonatkozólag. Igaz, hogy pár év előtt 1911-ik esztendőre jósolta Székely Lajos akkori igazgató a kör építkezését, de a kivitel hátra maradt. A Polgári kör épitése tervbe volt már véve 6 — 8 óv óta. Ez eszme folyton ért, évről-évre jobban belátták annak szüségességét. Mindazonáltal mint minden téren lennie kell, úgy itt is meg volt az ellenzék. A benn- kosztosok kényelmüket s egy másik tekintélyes rész magát a kört féltette. A kör épitése egy fillérrel sem került többe az előirányzatnál, sőt még 2000 kor. fölösleg is maradt. A tagok száma már ez ideig 35-tel szaporodott. A szegényügy országos rendezését a belügyminisztérium tervbe vevén, felhívta a vármegyét a szükséges adatok bejelentésére. A vármegye alispánja a kivánt adatokat a napokban terjesztette fel a belügyminiszterhez. A jelentésből kiemeljük az alábbi érdekes részeket. A vármegye 26 községének szegény alapja az 1910. év végén 456473 korona volt. Ebből segélyezésre fordittatott az 1910. évben 82291 kor. Négy községnek van közjótékonysági célokra felhasználható alapja 167,443 korona értékben. A vármegye 26 községének közsególyre szorult az 1910. évben 1481 egyén, szegényházban el volt helyezve 379
