Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-12-10 / 50. szám
XLIII. évfolyam. (iyula, 1911. december 10. 50. szánt "i Előfizetési árak: Egész évre, ........ 10 K — f Fé l évre ._............. 5 K — f Évnegyedre . .. ... 2 K 50 f Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. r p ES POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova z lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egy es szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID MegjeJenik minden vasárnap. Áldatlan helyzet. Hogy hazánk nem a jólét hona, azt keservesen érzi lakosságának több mint kilenc- tizedrésze. Valami nagy hiba leledzik a gépezetben, ami talán párosul a természet időleges mostohaságával is. Bárha mezeink most is nevelik az »élet«-et, folyóinkban, tavainkban ezrével lubiczkolnak a halak, erdeinkben csatangolnak a vadak és kincses ércerek szelik át hegyeinket. Lehet, hogy sziikebb lett a természet mértéke, lehet, hogy szaporodott az élvező, (bár a legutóbbi népszámlálás nem igen igazolta ezt) bizonyos csak annyi, hogy a legtöbb ember élete ténfergéssé alacsonyodott le. Ez gondolkodóba, keserves gondolkodóba ejtő. Azon töri a fejét mindenki, hogyan lehetne segíteni a bajon, mely amint egyre növekszik, annál elviselhetetlenebbé válik. S a nagy jajszó, mely milliók kebléből egetverő kiáltásként tör ki, rettenetes vádat emel azok ellen, kiket a baj okozójának tartunk. Vádoljuk az intéző köröket, hogy intézkedésekkel és rendelkezésekkel a milliókat kielégítő helyzetet nem teremtett. Az elkeseredett szívnek jól esik, ha bajáért mást vádolhat. Hát biz szent igaz, hogy a baj felülről jön. Az égből is, meg valamivel alacsonyabbról is. Ezt előre kell bocsátani, nehogy a mértékadó körök felelősségét elejtsük. De azután mégis be kell látnunk, hogy sok, igen sok, sőt a legtöbb bajnak első sorban magunk vagyunk okozói. Szeretünk hivalkodni a haladással, melyet a kultúra mesgyé- jén bejártunk. Szeretjük áltatni magunkat azzal az indokolatlan megnyugvással, hogy részünkről megtettünk, megteszünk mindent, ami boldogulásunkhoz vezetne, ha hatalmunkon kívül eső erők nem gátolnának. A nagy drágaságért okoljuk az agráriusokat, vagy az élelmiszeruzsorásokat, kiket megfékezni a törvény nem elég erős. Iparunk tespedéseért vádoljuk a magyar közönség nemtörődömségét, a meg nem felelő törvényeket. A kereskedelem fejletlenségéért a vámterület közösségét, nemkülönben a hazai vevőközönség közömbösségét és a törvényeket. Mezőgazdaságunk bajaiért pedig szintén csak a helytelen politikát okoljuk. Hogy ezekben a vádakban is valamennyi igazság rejlik, az épp oly bizonyos, mint amilyen helytelen az az okoskodás, hogy önmagunk teljesen hibátlanok vagyunk a bajok keletkezésében. Elmulasztunk mi rengeteg sokat, amivel helyzetünkön javíthatnánk. A kultúra sok intőt, figyelmeztetőt, útbaigazítást harsog a fülünkbe, de mi alig halljuk, alig hederi- tünk reá. Csak a kereseti forrásaink legelőkelőbbjére : a mezőgazdaságra mutatunk. Azért mondjuk, hogy ez a legelőkelőbb, mert hazánk minden becsületes igyekvés, törekvés dacára, hogy az ipart és kereskedelmet nagyra növeljük, mégis csak megmaradt agrár államnak. Fő jövedelmi forrásunk, amit a föld ad. Egy idejében beálló eső több kincset hoz nekünk, mint a leghatásosabb iparpártolási mozgalom. S mit látunk gazdaságunkban ? A vető- és cséplőgépek gyakoribb alkalmazása képviseli itt csaknem kizárólag a fennen magasztalt kulturhaladást. Okszerű gazdálkodás nem jut érvényre hazánk földmivelésének két harmadrészében. Az ezerholdas földesurak, a latifundiumok birtokosai és részben a nagybérlők ismerik és alkalmazzák is a modern gazdálkodás összes raffinált újításait. A kapa-kaszás paraszt pedig — gunyjára a • kultúrának — csak oly primitive miveli kicsi földjét, hogy mit istenadta áldást ki tud belőle szorítani, abból az esztendőnek csak egy részén tengődhet el. O is kénytelen Agráriától elpártolni és Industria hívének szegődni a nagy vizeken túl. A haza vérvesztését aztán persze vissza- tükrözteti a népszámlálás. — Magyar anya nem szül egynél-kettőnél több gyermeket, annyit is soknak tart, hogy népesítse vele Amerika szolgahadát. Pedig ennek nem kellene igy lenni. A magyar földmivest a föld helyes növelésére kellene nemcsak tanítani, hanem szoktatni is, hogy T A H C A. Biró Magdolna.* Irta: Pakots József. A királyi kormánynak egy szerény képviselője került Árokaljára. A névjegye, mely picike volt és márványos szinü. a következő nevet tüntette föl: • BÍRÓ MAGDOLNA m. kir. postakezelőnő. Azon a napon, mikor a királyi kormánynak képviselője elfoglalta hivatalát, nagyon sok látogatója volt a postának Az ajtó egyre nyílt és sörte- tollbokrétás kalapu fiatal urak, pipázó öreg gavallérok köszöntöttek be e kérdéssel : — Van-e postám ? — Kinek a nevére, kérem ? *) Mutatvány az 1912 évi Mikszáth-almanachból — Dömötör István birtokos vagyok. Kegyed az uj postáskisasszony, nemde ? — Az vagyok. —• Csókolom a kicsi kezét Igen ördendek, hogy megismerhettem így ment ez reggeltől délig, ebédutántól estig Az egész falu kiváncsi volt az uj postakezelőnőre. A királyi kormány képviselője szőke volt és gyermek. Nem lehetett több tizenhét évesnél és bizonyos, hogy olyan kicsi, csúnya sáros faluban, mint Árokalja, olyan öreg, csúnya kormánynak, mint az akkori, nem lehetett volna szebb, kedvesebb fiatalabb képviselője, mint Biró Magdolna kisasszony. Kissé furcsa dolog is egy fiatal, kékszemü, szőke leányról úgy beszélni, mint a királyi kormány képviselőjéről De Árokalján a kis postakezelőnő képviselte egyedül az államhatalmat Hivatalos személy kívüle csak az öreg jegyző volt, a posta bérlője és a községi hivatalnoki kar. Biró Magdolna árva leány volt. Nem volt sem apja, sem anyja, csak egy postatakarékpénztári könyvecskéje, amelyben sok-sok kusza szám tarkállott, két koronák, öt koronák s ezek végösszegben nyolcszáznegyvenhárom koronát tettek ki. Pontosan nyolcszáznegyvenhárom koronát. Ezt a rengeteg pénzt a Biró Magdolna boldogult édesanyja gyűjtögette össze és egy szomorú órában, amikor azt érezte, hogy gyönge melléből kiröppenni készül a megviselt, jámbor, alázatos lélek, görcsös kézzel nyújtotta át a lányának. Biró Magdolna a takarékpénztári könyvecskét gondosan a keblébe dugta, az ingecskéje fölé, a másik fontos irás mellé, amely a postafőnökség kinevezési írása volt. így került a királyi kormány képviselője árván, de vagyonosán Árokaljára. Mikor elfoglalta hivatalát, fázott szegényke, mint egy kis veréb De igaz is, hogy nagy hideg volt akkor, kemény tél s a postaépület előtt a fagyos havon keményen csikorgóit a sörtetollbokrétás fiatal urak és pipázó öreg gavallérok csizmája. Sirolin Rochc biztos gyógyhatást nyújt katarrhusoknal hörghurutnál, asthmanál, influenza után. SiroIín ’Roche kezdődő tüdőbetegséget csirájában elfojt. Kellemes ize és az étvá= gyra való kedvező befolyása megkönnyítik a Sirolin “Roché-al való hosszabb kúrákat! mill a légzési szervek meghűléseit legbiztosabban a Sirofin "Roche"_ al kezelik. Ezért nélkülözhetetlen ezen elismert 'és bevált szer minden háztartásban. Szíveskedjék a gyógytárakban határozottan Sirolin "Roche - t kérni. lift: X_.a,pvin.ls: mai szama lO oldal.
