Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)

1911-11-26 / 48. szám

-1 XLIII. évfolyam. (iyula, 1011. november 20. 48. szám ) Eiötizeiési arak: Egész évrt ......... 10 K Fé l évre ... _ ... Évnegyed re ... ... f 5 K — f 2 K 50 f Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közle­mények, hirdetések és nyiltterek. intézendők. Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KOHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. A romániai állatcsempészet leküzdése, j Irta: Jeszenszky Pál, az 0. M. G. E. ügyvezető titkára. A múlt évben kitört száj- és körömfájás j járványa újból felhívta a figyelmet a romániai állatcsempészetre, amelyről a kormány által megejtett vizsgálat kétségét kizárólag beiga-, zolta, hogy a Romániából csempészett álla-j tokkal hurcoltatott be a határszéli erdélyi vár-! megyékbe és onnan feltartózhatatlanul terjedt szét az egész országba, mérhetetlen károkat okozva a magyar állattenyésztő gazdáknak. Be kell vallanunk, hogy az ezidőszerint, érvényben levő törvényes rendelkezések nem elégségesek a csempészet ineggátlására. Annál kevésbbé, mert azok csak papíron vannak meg. Végrehajtásukról nincs gondoskodás A legszemérmetlenebbiil űzött csempészetet a közigazgatási hatóság nemcsak nem üldözi, de igen sok esetben elnézi. A határőrizettel megbízott csendőrségi és pénzügyőrségi lét­szám nagyon is elégtelen, különösen ha a magyar és román határ topográfiái viszonyait figyelembe vesszük. Emellett a romániai állatcsemp észet elleni küzdelemnek egyik épen nem lekicsinylendő akadálya az, hogy a nagyközönség nem is­meri, vagy ha igen, nem értékeli érdeme sze­rint, azt a közgazdasági veszedelmet, amelyet a romániai állatcsempészet az állati járványok behurcolásával hazánkra zudit. A gazdáknak az állatcsempészet elleni panaszait csupán önző anyagi érdekekből folyóknak tekinti s ennek a felfogásnak tulajdonítható az, hogy az állatcsempészet, legalább a határszéli vár­megyékben a nagyközönség s nem ritkán a közigazgatási tisztviselőknek is a legmelegebb szimpátiáját bírja, mert módot nyújt az ol­csóbb hús- és pénzszerzés bár tiltott, de annál szívesebben igénybe vett módjára. Nem csodálható, mindezeket tudva, az a hanyagság és lelkiismeretlenség, amellyel a határmenti vármegyék községeiben a törzs­könyvvezetés történik s az a számos vissza­élés, amely a hamis járlatlevelek kiáilitása kö­rül napirenden van. Nem tartozik a ritkaságok közé, hogy a törzskönyvvezető nemcsak cinkostársa a csem­pésznek, de van rá eset nem is egy, hogy a törzskönyvvezető egy személyben csempész is, amit a vidéken mindenki tud, csak éppen a politikai közigazgatás nem tud róla. Csak egy példát hozok fel a sok közül. Fogarasban van egy község, melynek bírája a főcsempész, a veje pedig a vámellenőri szolgálatra kiren­delt pénzügyőr. A törzskönyvvezetés mai rendszerének értékét ilyen körülmények között mindenki el­képzelheti s tisztában lehet vele, hogy tulaj­donképen a törzskönyvvezetők mozdítják elő elsősorban s teszik lehetővé az állatcsempé­szetnek ily nagy mértékben való üzését. Mit kell tehát tenni az állatcsempészet leküzdése érdekében ? Románia példája azt igazolja, hogy a két ország közötti határ fegyveres őrzése, a csem­pészetet rendkívüli módon megkönnyítő terep- viszonyok miatt célra nem vezet s bármeny­nyire kifejlesztik is a kordonszolgálatot, a csempészetet csupán fegyveres erővel megaka­dályozni nem sikerül. A mai rendszer mellett tehát amidőn a törzskönyvek hemzsegnek a hamis adatoktól s a törzskönyvvezetők — igen kevés kivételtől eltekintve — a járlatok kiállításánál nemcsak felületesen járnak el, hanem anyagi előnyökért minden visszaélésre képesek, s annyi marhale­velet gyártanak, amennyi kell; amik-r a csem­pészek a már előre kiállított járlatok alapján vásárolják össze a romániai határszéli közsé­gekben a szarvasmarhákat, sertéseket, juhokat és már azok fajtájának, színének és korának megfelelő hamisított marhalevelekkel hajtják át a határon, sőt a szarvasmarhákat hamisított bé­lyegzőkkel le is bélyegzik, amikor az ilyen csempészek, akiknek a határon a mi oldalun­kon rendesen saját tulajdonú vagy legalább bérelt legelőjük is van, hacsak közvetlenül a határ átlépésnél tetten nem érik, hiába fogják el a határ átlépése után, mert ez esetben mar­halevelekkel, okmányokkal stb.-vel könnyűszer­rel igazolni képesek, hogy a csempészett álla­tok saját tulajdonuk s előzőleg is már birto­kukban voltak, és végül, amikor nyilvánvaló csempészés eseteiben is hiába állapítja meg az állatorvos a csempészett állatok romániai faj­táját és jellegét, mert a tulajdonjog kétségte­len igazolása mellett a csempészetet csak szakvélemény alapján bizonyítottnak tekinteni nem lehet s a csempész ily módon könnyű­szerrel szabadul az igazságszolgáltatás büntető keze alól, ily körülmények között azt gondo­lom, mindenki előtt teljesen tisztán kell, hogy álljon az, hogy itt a legfőbb teendő a törzs­könyvvezetés reoganizálása s úgy ennek, mint az azzal kapcsolatos összes teendőknek állami közegek utján való végeztetése. Az állategészségügyi hatósági jogkör, te­hát a kihágási bíráskodás azon határszéli zó­nákban, melyre az elsőfokú hatóságok jogköre kiterjedt, a határrendőrségre bízandó. Az ez időszerűit érvényben levő 35 kilo­méteres törzskönyvi zóna a gyakorlat igényei­nek megfelelőleg megváltoztatandó, még pedig olykép, hogy a szakközegek meghallgatása és a szerzett tapasztalatok alapján helyeztessék törzskönyvvezetési kötelezettség alá minden oly község, ahová az állatcsempészet szálai el­nyúlnak. Szükséges, hogy az állatcsempészeket tet­ten érő és a feljelentő megfelő jutalomban részesüljenek. Ennek érdekében módositandók az 1888. évi VII. t.-c. 155 156, valamint az 1901. évi XX. t.-c. 23 §-ai olykép, hogy a tettenérőt az elkobzott állatok elárverezésé­ből a felmerülő költségek levonása után fenn­maradó összegből Vß-od, a feljelentőt 2/6-od jutalék illesse meg, vagy biztosittassék lega­lább részükre a lefoglalt állatok faj és darab­szám szerinti értékhez viszonyított fix tételek­ben megállapítandó jutalék. Végül módosítandó, illetve kibőVitendő az 1888. évi XVII. t-c. 155. §-a azzal, hogy az állatcsempészeten rajtakapott, tehát állategész­ségügyi kihágást elkövetett és jogerős Ítélet­tel ebben bűnösnek kimondott mészáros és hentes iparjogától meghatározott vagy határo­zatlan időre megfosztandó. Ezzel mondanivalóimat röviden ki is me­rítettem. Megnyugvással tölt el, hogy a pénz­ügyi kormány maga is elismeri és múlhatatla­nul szükségesnek tartja a fenforgó bajok or­voslását. A nagyközönség joggal számíthat tehát a földmivelésügyi és belügyminiszterek támogatására. A csempészet meggátlására szükséges intézkedéseket haladék nélkül életbe kell léptetni. Ezt követeli az ország és a ma­gyar mezőgazdaság egyetemes nagy érdeke. Tantigy. Gyulai tanítók egyesülete f. hó 19-én közgyű­lést tartott Székely Lajos elnök elnöklete mellett, mikor is a gyűlésen megjelent tagok határozatba hozták, hogy a jövő hó folyamán egy matinét s február hó első szombatján egy nagyszabású koncer­tet rendeznek, mindkettőt a Segély-alap javára. Gazdasági előadások. A földmivelésügyi mi niszter a tél folyamán rendezendő gazdasági elő­adások költségeinek fedezésére 1500 korona állam­segélyt engedélyezett. Az előadások szemléltetővé tételére szükséges vetítő gép beszerzésére külön 500 korona államsegélyt utalványozott a vármegyének. — A miniszteri leiratban kifejezés van adva annak, hogy a helyiséget, ahol az előadások tartatni fog­nak, a fűtést és a világítást az illető község tarto­zik szolgáltatni. A felolvasások megtartásával az il­lető községbeli lelkész vagy tanító lesz megbízandó, akinek tiszteletdija esetenként 5 koronánál több nem lehet. Tanítói államsegély. A vallás- és közoktatás­ügyi miniszter Foltényi Gizella kondorosi r. kath. óvónő fizetés-kiegészítése címén 900 korona állam­segélyt engedélyezett. Ili ’Roch^I közkedveltségét bebizonyult kiváló tulajdonságainak köszöni, mert a tüdőt erősiti, e mellett étvágyserkentő és jóizü, őzért évek óta orvosok és patiensek. előnyben részesítik. — Sirolin ’Roche’ a köhögés, hurutok, hörghurut, influenza legjobb sikerrel vált be é3 görvélykóreiien Orvosilag lcitU^ö siera lég .... tgegbeleg j Napi Fe/nö/teknek 3 Gyermekeknek 1­__ „ Roche [ Orvosilag njánlolt [‘WH szer a légiöszcrvsk Összes egbelegePéseigél. i Napi adao■ A légzőszervekre kiváló előnyös befolyással van és meghűlés kezdetén alkalmazva felette meglepő könnyítőén hat. — Már néhány nap múlva a tüdőtevékenység szabályoztatik és a természetes hang, nemkülönben az álta­lános közérzet helyreáll. Joggal nevezik a Sirolin ’Roche’-t a legjobb óvszernek rr t ü cl o b a i o k ellen* mai száma S olcLa,!­i f

Next

/
Oldalképek
Tartalom