Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-11-19 / 47. szám
XLIII. évfolyam. Gyula, 1911. november 19. 47. szám > Előfizetési árak: Egész évrt ... ... 10 K — f Fél évre .............. 5 K — f Évnegyed re ... ... 2 K 50 f C\ Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. BÉKÉS POLITIKAI. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova í lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. A baromfitenyésztés fellendítése. Irta: Winkler János a Baromfitenyésztők Országes Egyetíiletének titkára Az ember lenyűgözve a mindennapi élet küzdelmeitől, nem igen ér rá figyelni, miként fejlődik körülötte a közgazdasági élet. Manapság olyan eszmék töltenek el minket, amilyenekről apáinknak sejtelmük sem volt s oly termelés- ágak művelésével foglalkoznak, amelyekről ősei- ink sohasem hitték volna, hogy belőlük egyáltalán pénzt lehet csinálni, mig viszont mások, amelyek valamikor az ország egész gazdaközönségét foglalkoztatták, ma egészen háttérbe szorulnak, vagy szorultak. Igen! a korszellem, vagy nevezzük napi szükségletnek, egyes dolgokat felkarol, másokat elejt; egyfelől háttérbe szőrit, másfelől fejleszt. Ilyen fejlődő termelési ágazat a baromfitenyésztés. A nagy gazda előtt szinte hihetetlenül tetszenek azok az óriási arányok, amelyeket a lenézett baromfi tenyésztése miudenütt a világon ölt. Miudenütt a világon ! Ez a fontos. Mert lehetnek helyi fellángolások és felbuzdulások, amelyek csakhamar elhamvadnak, de amikor azt látjuk, hogy minden ország, a népeket szerető országok pedig különösen nagy erőt fejtenek ki a baromfitenyésztés fejlődésében, az méltán gondolkodóba ejthet mindenkit és tettekre buzditkat minket is. A közgazdasági fejlődés figyelmes szemlélőjének érdekes kép tárul a szeme elé, ha a külföld s különösen Amerika és Németország, Angolország tevékenységét figyeli. Ezek azonban import országok, amelyek ránk szorulnak, sőt tőlünk várnak is az eddigieknél bővebb és finomabb szállítmányokat. A legérdekesebb azonban Oroszország, amely velünk konkurrens export állam s mindenütt ott van a nyugati piacokon, ahol mi is vagyunk s lassan tapasztalni leszünk kénytelenek, sőt ■ itt-ott tapasztaljuk is már, hogy tömegével, olcsóbb áraival háttérbe szőrit minket. Csodálatos ennek a sok sebből vérző országnak a tevékenysége e téren, amit nyilván mozgékony és élelmes kereskedelmének köszönhet. Németország termelése nem tud lépést tartani rohamosan gyarapodó fogyasztásával, hiába igyekszik még szigorúbb védvámokkal is istápolni hazai tenyésztőit. Sőt elszedi a szállítmányokat Anglia elől, amelynek importja tetemesen csökkent éppen Németország nagy felvevő képessége miatt. így Anglia némileg szorultságba jutott s kénytelen silány orosz áruval, beérni, mert az Amerikai Egyesült Államok is export területről ismét import területre vedlettek át s igy Kanada is inkább a közeli New-Yorkba szállít, mint a távoli Londonba. Ausztrália, Délafrika sőt Kina is ismételten tett kísérletet hütőhajókon tojásokat, megfagyasztott baromfihúst hozni az európai piacokra, de kevés sikerrel, mert az áru nem európai gyomornak megfelelő állapotban érkezik meg. Ezekből láthatjuk, hogy finom pecsenye baromfi iránt, friss tea-tojás iránt európaszerte, sőt világszerte nagy a kereslet s innen van, hogy minden müveit ország baromfitenyésztői egyre keresik, kutatják a tömeges termelés, hizlalás stb. minden csinját-binját. Ily körülmények között kétszeresen elismerésre méltó a földművelésügyi kormány abbeli törekvése, hogy hazai baromfitenyésztésünket olyan mederbe kívánja hozni, hogy ezeket a kedvező világkonjukturákat ki is tudjuk használni. Nekünk nem csak tömeggel kell megjelennünk a nyugati piacokon, hanem áruink minőségével imponálnunk kell. Nekünk olyan baromfit és tojást kell szállítanunk, amely az orosz, amerikai, afrikai,, ebinai árun magasan fölötte áll, úgy, hogy a kunkorreneia ezek részéről egyáltalán ne is érinthesse a mi kereskedelmünket. Ha ezt az elvet szem előtt tartják, a baromfi nemcsak a statisztikában fog nagy számokkal szerepelni, hanem a gazda, a termelő jövedelmét is tetemesen fogja gyarapítani. A földművelésügyi kormány annak idején kiváló közgazdasági érzékkel célul tűzte ki, hogy az ország baromfi állománya lehetőleg egyöntetű legyen s e végből életbeléptette az u. n. cserebaromfi kiosztást, amelynek áldásos hatását tapasztalhatja miudenki, ha megfigyeli a községek baromfi állományát. Nincs falu az országban, ahol az orpiugton tyuk, pekingi kacsa, lúd, valamint mexikói fehér pulyka javító hatását észlelni nem lehetne. Az elért eredmények fokozott munkásságra buzdították a kormányt, úgy, hogy gróf Serényi Béla ez óv őszén már 8052 drb. nemesvérü tyúkfélét, 873 drb pulykafélét, 4329 drb. pekingi kacsát és 8385 drb. ludfélét, összesen tehát 16.839 drb. nemesvérü baromfit oszt ki oly formán, hogy a gazda a nemes baromfi fejében beszolgáltatja az ő közönséges parlagi baromfiait. A nyugatról jövő közgazdasági hullámok tehát a mi baromfitenyésztésünk szikláit is nyaldossák. A kormány volt a kezdeményező, de a társadalomnak kell folytania. A hírneves gazdákra háramlik most az a feladat, hogy az okszerű baromfitenyésztést gazdaságuk üzemébe beállítsák s a tömeges termelést népszerűvé tegyék. A mi kedvező viszonyaink, népünk józan gondolkodása és leleményessége egyenesen predesztinálják hazánkat arra, hogy Európának e téren nagyot mutassunk. A közigazgatási bizottság ülése. (November II.) A vármegye közigazgatási bizottsága folyó évi ll-én tartotta ülését Kéry Gyula főispán elnöklete alatt Az ülés egyike volt a legnépesebbeknek, mert a választott bizottsági tagok — kettő kivételével — mind jelen voltak. Az uj pénzügyigazgató : Zádor Mór a bizottsági ülés napián még nem foglalta volt el hivatalát, ennélfogva mivel a volt pénzügyigazgató már felmentetett hivatalától. Botka István h. péüzügyigazgató vett az ülésen részt. Az ülés lefolyása elég érdekes volt. Két ügynél volt nagyobb vita, egyik egy árvaszéki ügyben, a másik pedig a szarvasi tanítók terménybeli járandósága után kivetett adók ellen a tanitók által beadott felebbezésnek elbírálásánál. Különösen az utóbbi ügy tárgyalása vetett nagy hullámokat és végre is többrendbeli szavazás után — némi módosítással — az előadó álláspontját fogadta el a bizottság, Haviar Dániel ellenkező felfogásával szemben. Ennél a tárgynál lefolyt vita egymagában ötnegyed órát vett igénybe. Az ülésen jelenvoltak: Id. Kéry Gyula főispán elnöklete alatt; Ambrus Sándor alispán, dr. Daimel Sándor főjegyő, Sárossy Gyula árv. elnök, dr. Zóldy Géza t. főügyész, dr. Zöldy János t. főorvos, Per- szina Alfréd állámépitészeti hivatali főnök, Mikler Sándor kir. tanfelügyelő, Botka István h. pénzügy igazgató, Konrád Ernő kir. ügyész és Heks Miksa th. állatorvos. A választott bizottsági tagok közül részt vettek az ülésen: Dr. Ladies László, dr. Tárok Gábor, Morvay Mihály, Dombi Lajos, gróf Wenckheim Dénes, Haraszti Sándor, Varságh Béla és Haviar Dániel. A főispán d. e. 9 órakor megnyitván az ülést, elsősorban az alispáni jelentés olvastatott fel, amely megjegyzés nélkül tudomásul vétetett, a törvényhatósági főállatorvos havi jelentésével" együtt. Az alispáni jelentés a következő. A személybiztonság állapota a szeptember havihoz képest kedvezőtlenebbre fordult, lévén az elkövetett bűncselekmények száma: 20. Egy, halált okozó súlyos testi sértésen, 12 szintén súlyos de nem halálos és 4 könnyű testi sértésen s 2 verekedés közben elkövetett szándékos emberölésen kívül előfordult egy gondatlanságból elkövetetett emberölés is, amely a gonoszsággal határos emberi butaságnak klasszikus példája. A gyomai járás fő- szolgabirájának jelentése szerint ugyanis Juhasz Imre és felesége Tímár Erzsébet a hozzájuk gondozásba adott Diadal János nevű lelenc-gyermeket babonaságbót a kemencébe bujtatták, bogy a rüh- kórtól megszabaduljon. A szerencsétlen gyermek összeégett és meghalt. A vagyonbiztonság egy csaláson kivül 45 esetben kisebb-nagyobb értékű tárgyak és pénzösszegek ellopásával zavartatott meg; a lopások közül 3 betöréssel kapcsolatosan követtetett el. öngyilkosság 3-szor, annak kísérlete 2-szer, baleset pedig 10-szer történt, amely utóbbiak közül három szintén halállal végződött. Tüzeset 26 szór volt. 11 esetben szalma, gabona- és takarmány-félék égtek el, egy-egy esetben lakóház, kunyhó, husfüstölő-épület és cséplőgép, 6 esetben pedig gazdasági épületek és eszközök lettek Sirolin" Roche ” ezerszeresen bevált tüdőhurutok ellen friss és idült köhögés, hörghurutnál tüdőgyuladások után. Egészséges tüdők erős étvágy óvszer 3 tüdővész ellen. n Lapunk mai száma, LÓ old.a.1. I
