Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)

1911-11-12 / 46. szám

4 BÉKÉS 1911. november 12. ügyészség letartóztatta, a vizsgálóbíró pedig elren­delte ellene a vizsgálatot és vizsgálati fogságot. Közművelődési Estély Endrödön. »Békésvár­megye Közművelődési Egyesületiének felszólítására a téli hónapokban 10 estély fog Endrőd községben tartatni. Az intelligencia körében Zelinka János esperes-plébános elnöklete alatt rendező-bizottság alakult, amely változatos és igen tanulságos műsort állapított meg az egyes estélyekre. Az elsőt kedden, nov. 7-én tartották. Az uj „Iparház« hatalmas nagy terme zsúfolásig megtelt. Zelinka János elnök lelkes, nagy tetszéssel fogadott beszédében az estélyek cél­ját ismertette. Utána Csernus Mihály segéd-lelkész éneke következett, ki Kálmán Imre : »Száll a fekete éjben . . .« c. remek darabját gyönyörűen adta elő. A, közönség kívánságára még Apáczay Istvánnak: »Édesanyám mért nem ir a kaszárnyába« c. kiadás alatt lévő magyar nótáját énekelte s cimbalmozta el óriási tetszés mellett. Majd Bencze Sándor r. kath, tanító tartott felolvasást »A levegő hatásá«-ról él­vezetes nyelven, általános figyelem közepette. Ezután Vörös Ferenc r. k. tanító szavalata következett, ki Vörösmarty : »Vén cigánj7«-át adta elő kiváló siker­rel. Utána dr. Konkoly Tihamér főszolgabíró tartott felolvasást, kinek vonzó, eleven s praktikus előadása lebilincselte az egész hallgatóságot Himnusz zárta be a szépen sikerült estélyt, melyet az endrődi uj „Dalárda“ Csernus Mihály s.-lelkész vezetése alatt remek precizitással adott elő. A csabai ág. ev. egyház presbitériuma csütör­tökön népes gyűlést tartott Koren Pal igazgató­lelkész elnöklete alatt, ki megnyitójában szép sza­vakkal emlékezett meg Németh Lajosról, a csabai ág. ev. egyház néhai igazgató-tanítójáról, kiemelve annak érdemeit. Ezután napirendre került a bánya­kerületi egyházi felügyelői állás betöltése, melyről dr. Zsilinszky Mihály nyug. államtitkár lemondott, e választásnál az egyház 10 szavazatai dr. Zsigmondy Jenőre adta le Egyben elhatározták, hogy dr. Zsi­linszky Mihály érdemeit jegyzőkönyvben örökítik meg. Az esperességi felügyelői állásra az egyház 10 szavazatát újból dr. Zsilinszky Endrére adta, bár Zsilinszky Endre a legutóbb tartott esperességi köz­gyűlésen, amikor lemondott, kérte, hogy ne reá, hanem másra adjak le a szavazatukat. Az esyháznál tudvalevőleg a földmives-osztály dominál, ily körül­mények között tehát ez a választás — most — ha­tározottan jelentőségteljes dolog. Oltáregyesület Bekéscsábán. A katholikus hit­élet emelésére és a hívek örömére, pár nappal eze­lőtt megalakult Békéscsabán az oltáregyesület. Az egyesület elnöke Nemeskey Andor, szentszéki ülnök, plébános lett, mig világi elnöknő özv. Behczey Re- zsőné, alelnöknő özv. Jávor Gyuláné, pénztárosok: özv. Seres Gyuláné és Tóth Györgyné, ellenőr Dus- baba Vilmos, jegyző Szalay Gyula, ruhatáros Körössy Anna, ezekenkivül 25 tagú választmány. Az újonnan alakult Oltáregyesület november 5-án. vasárnap tar­totta első közös ájtatosságát. Az Oltáriszeutséget reggel 7 órakor kitették imádásra s este 5 órakor szent beszéd után áxentség betétei volt. Az első szent Később aztán hallotta az erős kifakadásokat. Hogy pusztítják a szegény embereket Még annak a legjobb, aki 'hamarosan elmenekülhet Amerikába. No, mennek is az emberek, mennek, mert a munka mindig kevesebb, kevesebb. A gépek kiszorítják az embereket. Nincs napszám. Se feles, se harmados föld. Az uraság lelketlen, de lagfőként a tisztek. Az élnivaló meg rémisztő drága. Egyik-másik ki is mondta egész áperte: — Vérfagyasztás lösz ennek vége! Vérfa­gyasztás ! , Az emberek bólintgattak. János, hogy ily szomorú tapasztalatokat szer­zett, a szándékáról nem szólt semmit. Még aznap felcihelődött. Palinak erősen megígérte a pártfogá­sát egy szivelős hivatal iránt s aztán elbucsuz- kodott. Harmadnap reggel már ott serénykedett a bank irodájában. Mikor a főnök ur érkezett, nagy szor­galommal porolgatta, törülgette az asztalokat. — Hát kend? — kérdezte a főnők. Jánosnak elszorult a torka. Most válik el, nem-e kap útilaput ? Hátha már be is töltötték az állását ? — Instálom a nagyságos urat, egy kis válto­zásom volt . . . — Betegség ? János kapott a szón. — Az, az . . , Egy kis nyavaja volt a dere­kamba . . . Aztán hamarosan hozzátette : — De most már röndbe vagyok. A főnök ur megnyugtatólag rázogatta a fejét : — Jó, jó . . . Mire János fürgén kifordult a folyosóra egy kis ablaktísztogatás irányában. beszédet Nemeskey Andor plébános tartotta. A kar ezen alkalomra betanított énekeket adott elő 3-as szólamban. Fizetés-felemelés. Kondoros községe, a mely előljár abban a tekintetben, hogy felismerve annak a szükségét, hogy a megváltozott életviszonyoknak megfelelően rendezze alkalmazottainak fizetését, újab­ban ismét egy egész sor tisztviselőjének javította anyagi helyzetét. így felemelte a segédjegyzőnek és az anyakönyvvezető-helyettesnek fizetését egyenként 200 és lakásbérét 80 koronával, a községi állat­orvos részére 200 korona lakásbért szavazott meg, a községi gazdának eddigi érdemeit 200 korona sze­mélyi pótlék megszavazásával ismerte el, az 5 köz­ségi rendőrnek fejenként 60 korona fizetés-többletet állapított meg és végül a lovasrendőrnek ézenfelül lótartási átalányát is megjavította 60 koronával. KOVÁCS SÁNDOR zongora készítő és hangoló Szegedről e hó első felében városunkba érkezett Előjegyzéseket elfogad: DOBAY JÁNOS könyvárus üzlete, Gyula. 3—3 r.QííQ7ííyfííT*rl0 Budapesten. N/ári és téli gyógy- UűdöMÜUHlU hely, a magyar Irgalmasrend tulajdona. Elsőrangú kénes hévvizü gyógyfürdő modern berendezésű gőzfürdő, kényelmes iszapfürdők, iszapborogatások, uszodák, külön hölgyek és urak részére. Török-, kő- és márványfürdök ; hőlég, szén­savas- és villamos-vízfürdők. A fürdők kitűnő ered­ménnyel használtatnak, főleg csuzos bántalmaknal és idegbajok ellen. Ivó-kura a légzőszervek hurutos eseteiben s alteSti pangásoknál. 200 kényelmes lakó­szoba. Szolid kezelés, jutányos árak. Gyógy- és zene- dij nincs. Prospektust ingyen és bérmentve küld 94 10—14 az igazgatság. Közgazdaság. Országos vásári jelentés. Az őszi vásár állat­felhajtása zárlatok miatt nem volt megtartható, Gyula város kérelmére a miniszter pótvasár meg­tartását engedélyezte, mely e héten lett következő- kép megtartva: November 8 rendes sertésvósár. A felhajtás terén 6000 darab, a tulmagas gabona­árak miatt a sovány sertés ára tetem ;sen esett és igy a vásár vontatott volt. November 9. csütörtökön juh és birka vásár. A felhajtás 600 drb., ehez képest alig volt forgalom. November 10 pénteken szarvas- marba vásár. A felhajtás 5500 drb., jóhu-iu marha igen keresett volt és rágott borjú is jó árban gyor­san vevőre talált. November 11-én szombaton lóvásár. Felhajtás 4000 darab. Jobb ló alig volt felhajtva és igen sok volt a volt a vevő, a vásár élénk mene­telő, csupán gyengébb igás lovak árai hanyatlottak. A köröstarcsai állami elemi iskolánál egy har­madik tani tó-állás szerveztetvén, ennélfogva az isko­lai épület kibővítése vált szükségessé. A község a ter­veket elkészíttetvén, azok szerint az állami elemi iskola épületének kibővítése 7500 koronába kerül és ennek, valamint a még szükséges egyéb kapcsolatos költségek fedezetére a község 9000 koronás kölcsönt vesz fel. Yonatkozatos határozata a tervekkel együtt most áll törvényhatósági jóváhagyás- alatt A köröstarcsai 2 ik ártézi kút, amely a Kossuth- térre terveztetik, ’tnindezideig nem létesült, mert Bartha György vállalkozó szerződésbeli kötelezettsé­gének nem tett eleget és emiatt a község a szerző­dést bírói utón hatálytalanította. A szóban levő ár- ! tézi kút munkálataira újabban meghirdetett verseny- | tárgyaláson három ajánlkozó vett részt. Mint leg­előnyösebb, Maczelka József ajanlata fogadtatott eb, amely szerint a kutat folyóméterenként 35 koroná­ért fúrja meg a vállalkozó és legalább 50 liter vizet garantál percenként. Az ajánlatok között volt egy olyan is, amely szerint vállalkozó 28000 koronát kért a kútfúrásért. A község a szerződést Maczelká- val megkötötte és az összes iratokat jóváhagyás vé­gett beterjesztette a vármegyéhez. A dobozi volt úrbéresek erdejének kiirtása. A dobozi volt úrbéresek azt kérték a közigazgatási bi- j zottság erdészeti albizottságától, hogy 116 kát. hold erdejüknek kiirtását engedje meg, mert az erdő foly­tonosan pusztul és igy alig hoz valami jövedelmet, holott az mint szántóföld tekintélyes jövedelmet adna az érdekelteknek. A község a kiirtandó erdő helyett vett Biharmegyében Feketetó községben egy meg­felelő erdőterületet. Az erdészeti bizottság a már nagyon régóta húzódó kérdésnek a kérelem értel­mében való megoldását javaslatba hozta a miniszter­nek és a fóldmivelésügyi miniszter az erdőkiirtást csakugyan engedélyezte is. A kikötött feltételek kö­zött benfoglaltatik, hogy a megvett erdőterületen a legeltetési tilalom azonnal behozandó, továbbá a ki­pusztult részek tölgyfa-csemetékkel még az idén beültetendők. A kiirtandó erdő faanyaga szakértő becslés után lesz csak letarolható és a megállapí­tandó becsárban vagy azon felül értékesítendő. A miniszteri engedélylyel a volt úrbéreseknek egy na­gyon rég óta hangoztatott, de mindezideig sikerte- 1 lenül maradt kívánsága teljesült. Hidro-elektromos mü. A magyar vasúti for­galmi részvénytársaság Bihar vármegyében, Remecz községben egy nagyszabású hidroelektromos müvet szándékozik létesíteni és ebből a nagy feszültségű villamos áramot távolsági vezeték utján nagyobb tá­volságra tervezi elvezettetni villamos világítási és munka-átviteli célokra. Ezen művelet vezetékei az arad—simánd—nagyzerindi, arad—világos—csermő— talpasi, továbbá a sarkad—gyula—békéscsabai tör­vényhatósági s illetőleg állami utakon nyernének elhelyezést. A nyomjel-tervek jóváhagyása előtt hely­színi eljárás tartatik e hó 15-én Aradon való össze­jövetellel, amelyen Holló György posta- és távirda- müszaki főtanácsos fog elnökölni. Ennek a feladata lesz megállapítani mindazon biztonsági intézkedése­ket, amelyek a közhasználatú táviró és távbeszélő berendezések megóvása érdekében szükségesek. Heti piac. Gyula, november 10. A budapesti gabonatőzsdén a hét folyamán is lanyha volt az irányzat, az árak alig változtak. Heti piacunkon gyenge kínálat mellett eladatott Búza . 2D— 2220 Árpa . 18-60 18 80 Zab . 18-40 18-60 Tengeri . 18-— 18-20 Irodalom. Százezer baj, millió jaj. egy tévedés miatt.. . Ily cim alatt adott ki egy 16 oldalt tartalmazó röpiratot dr. Karácsoóyi János váradi kanonok, a M. Tud. Akadémia r. tagja, városunk nagynevű szülötte. A röpirat, mely csak a napokban hagyta el a sajtót, méltán nagy feltűnést fog kelteni széles e hazában, főként pedig az oláhság lakta vidéken, maguk között az oláhok között. Egy tévhitet dönt meg az oknyomozó történet alapján, azt, hogy a Duna balpartján, főként pedig az Erdélyben lakó oláhok Dácia egykori lakosságának maradványai volnának. Pontról-pontra meggyőző érvekkel szedi szét a tévhitet, és bizonyítása, mely történeti, elfoga­dott nemzetfejlődési eseményeken épül fel, amellett, | hogy mély és tudományos, az érdeklődést már az I első soraiban felkölti s fokozza azt végig, egész a befejező rész utolsó pontjáig. A minden izében kiváló munkára felhívjuk o vasóink figyelmet. A röpirat első bevezető fejezete, mely a mü tartalmára világot vet, a következő: »A váradi papnevelő intézetben együtt nevel­kednek a magyar és a román (oláh, rumun)*) kis- papok 1900 táján egy nagy nemzetiségi vitatkozás után fejét lehajtva, busán sétált egy román anya­nyelvű kispap a papneve őhíz folyosóján s midőa egyik társa megszólítja, hogy mi baja? azt; feleli : »dore inima« »fáj a lelkem« De még jobban fáj ezer meg ezer migyarnak a lelke, amikor tudja, látja, hogy e fájdalom oktalan hogy csak tévedésből keletkezik és mégis annak a hazának megrontására tőr, melyért a magyar annyi vért ontott ! Miért is fáj ezer meg ezer müveit romáunak a lelke, midőa a magyar a maga jogait védelmezi ? és miért kellett annyi szegény magyar családnak elpusztulnia, miért kellett annyi ezer meg ezer ma­gyar háznak elhamvadnia ? Egy történeti tévedés miatt. Azon bármennyire meggyökerezett, mégis gyökeresen hibás és hazug vélemény miatt, hogy a román itt őslakó és a ma­gyar, a később bevándorolt, hóditó. Mert valóban, ha a román (oláh, rumun) előbb itt lakott volna, ha ő törte volna fel a földet és ő adta volna át a művelődésnek, ha ő szerzett volna itt először békét, ő alkotott volna vagyon- és élet- biztonságot nyújtó államot, fájhatna neki, hogy századokon át visszaszorították, hogy ő az ország kormányzásában több részt nem vehetett, hogy tanulásra, haladásra úgyszólván semmi alkalmi sem volt. De mikor ez teljességgel nincs úgy, mikor a román ép úgy későbbi bevándorló, mint akár a magyarok most az amerikai Egyesült-Államokban, nincs oka kegyetlen fájdalomra, még kevésbbé van oka és joga véres, égető, romboló és magára is szégyenthozó kitörésre, hanem kötelessége a helyzet megértésére és a helyes, a törvényes, békés hala­dásra és együttélésre törekedni. Az évszázados keserűség eloszlatására, a meg­értés, a békés egyetértés müvének előmozdítására akar szolgálni a kis értekezés, mely röviden, de lehetőleg mindenkitől érthetőleg eloszlatja a történeti tévedést.« *) Nem régieskedés, nem bosszantás, hanem'csupán a a félreértés elkerülése végett tesszük a román után az oláh és rumun elnevezést. Csak azt akarjuk pontosan megjelölni, hogy nem a germánokkal szemben románoknak nevezett összes nemzetekről, hanem csupán azoD népről illetőleg nemzetről aka­runk itt szólni, amely magát az idők folyamán rumuunak, majd mintegy század óta romáunak hivta, a többi nemzetektől vlah- nak, oláhnak neveztetett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom