Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)

1911-02-05 / 6. szám

1911. február 5. BÉKÉS 3 nem lehetséges, a járványkórkórba szállitandók. Min­den község köteles bizonyos számú egészségügyi rendőröket betanítani, akik a heveny és ragadós bajok körül való védekezéseket hajtják végre. Ezek közzül egy áll mdóan alkalm izandó, a több i a szük­séghez képest fogadandó fel. Az egészségügyi ren­dőröket a községi orvosok tanítják be, akik velük közvetlenül rendelkeznek. Heveny és ragadós ba­jokban elhaltaknál tilos a virrasztás és a halotti tor, továbbá nincs megengedve az ilyen holttestek­nek a vállon vagy kézen való vitele sem. Az ilyen egyének temetésénél külön halottas kocsi haszná­landó, amely esetenként fertőtlenítendő. A kolerés és pestisben elhalt egyének hullái kivétel nélkül a halottas házba szállitandók. Részletes szabályokat tartalmaz a szabályrendelet a fertőtlenítés mikénti végrehajtásáról, amelyért dij nem jár. Minden köz­ség köteles fertőtlenítő gépet beszerezni és járvány kórházat tartozik felállítani és pedig 1000 lakos után egy ággyal. A járvány kórház és a fertőtle­nítő helyiségek felállitási, berendezési és felszere­lési költségeinek felerészét, az országos beteg- ápolási alap téríti meg a községek részére. A vármegyei szabályrendelet Gyula városára is kiter­jed, mindaddig rnig a város saját hatásköré ben meg­felelő szabályrendeletet nem alkot. Választás a városnál. Az újonnan rendszere- sitett harmadik orvosi állás, valamint a külterü­letre újonnan rendszeresített uj bábái állás betöltése céljából Gyula város képviselőtestülete a múlt hó 30-án tartott tisztújító széken határozott. A harma­dik orvosi állásra, amint már megírtuk, hárman pályáztak és pedig dr. Szóbél Dávid, dr. Kurtucz Valéria és dr. Császár Ferenc gyulai orvosok, a bábái állásra Ágoston Józselné és Styr Petra adták be kérvényeiket. Az ülésen dr. Daimel Sándor vármegyei főjegyző elnökölt. Az orvosi állásra be­adott pályázati kérvények bejelentése után dr. Z'óldy Géza azt indítványozta, hogy mivel a három pályázó közül csak Szóbél Dávidnak van meg a tiszti orvosi vizsgája, m:g a másik két pályázó ezzel nem rendelkezik, tekintve továbbá, hogy a szabályrendelet szerint a harmadik orvosi állással is tiszti orvosi teendők vannak összekötve és igy — az uj közegészségügyi törvény szerint — annak betöltője tiszti orvosi vizsgával kell hogy bírjon, mivel tehát ezek szerint csak egy jelölt van és igy tulajdonképeni választásról nem lehet szó, (?) ennélfogva javasolja, hogy a választás elhalasztas- sék és uj pályázat hirdettessék. Minthogy az elnök azon határozott felhívására, hogy az indítványhoz hozzá lehet szólni, azt senki sem ellenezte, ennél­fogva az indítványt egyhangúlag elfogadottnak je­lentette ki. A bábái állásra nézve azonban a vá­lasztás megtartatott és az újonnan rendszeresitett bábái állásra a közegészségügyi bizottság, valamint a kijelölő választmány által első helyen kijelölt Ágoston Józsefné Pigler Mária egyhangúlag válasz­tatott meg. Az orvosi állás betöltésének elhalasz­tása miatt — amint az előre volt látható és ért­hető is — sokan elégedetlenek és azt állítják, hogy ahhoz a képviselőtestületnek nem volt joga. Ezzel szemben az a törvényes álláspont, hogy a képviselőtestületnek az a joga, hogy a választást elhalaezthassa, kétségtelenül meg van, ezt a köz igazgatási bíróság két Ízben kimondotta. Ha nem lenne meg ez a joga, az esetben az erre vonat­kozó indítványt elnök szavazásra sem bocsájtotta volna. Hogy azután az elhalasztás mellett felhozott indokok megfelelők-e, az más kérdés; e felett a felsőbb hatóság illetékes dönteni. De az elégedet­lenkedőknek is mód nyujtatott arra, hogy az in­dítvány tárgyalásakor ellentétes nézetüknek kifeje­zést adjanak, azonban az elnök határozott felhívá­sára sem akadt senki, aki az indítvány ellen fel­szólalt volna. A képviselőtestület hétfőn délután dr Lovich Ödön polgármester elnöklete alatt rendkívüli köz­gyűlést tartott, a tárgysorozat kevésbé érdekes tar­talmához képest eléggé élénk érdeklődés mellett. A tanács a város belterületén három helyen illemhe­lyeket óhajt már régebb idő óta felállítani. Egy szabadalmazott illemhelykészitő cég, tervrajz bekül­dése mellett tett is ajánlatot három illemhelynek 18000 koronáért leendő felállítására. A közgyűlés azonban ezt az összeget sokalván, elhatározta, hogy az illemhelyek készítésére pályázatot hirdet, ama reményben, hogy helyi vállalkozók azokat sokkal olcsóbban fogják elkészíteni. Az illemhelyek közül egy az Erkel-téren, egy a népkertben, a harmadik pedig a belső vásártéren szándékoltatik felállittatni A Novák-utca kinyitása folytán megmaradt telkek eladására tett ajánlatokat részben elfogadták, rész­ben pedig a márciusi közgyűlésre halasztották. Pfaff István kérvényére a színkör kijavitásval tett többletmunkáért méltányosságból 50 koronát sza­vaztak meg. Nagy vitát keltett a nagyoláhvárosra felállítani kért sertéscsürhejárás ügye. A közgyű­lés a beterjesztett kérvénnyel szemben, bár nem zárkózik el a csürhejárás létesítése elől, de azt ahoz a feltételhez köti, hogy a város ne házilag kezelje, hanem habár a legméltányosabb áron is, bérbeadás utján és megbízta a tanácsot, hogy a csürhére ajánlati versenyt hirdessen. Ez ügygyei kap­csolatban élénk eszmecsere volt a Gyulán hanyatló állattenyésztés fellendítése körül. Tekintettel arra, hogy a törvényhozás az állami költségvetésben az idén nagyobb összeget fordít az állattenyésztés foko­zására, dr. Lovich Ödön polgármester felkéretett tá­jékozást szerzendő, hogy a helyi állattenyésztés érde­kében minő intézkedések tehetők és minő államse­gély lenne remélhető. A két városi erdőőr kérel­mére 100—100 kéve rozsé szavaztatott meg nekik. Kérvényükkel kapcsolatban néhány képviselő súlyos váddal lépett fel a f atal erdő kezelése ellen, amely vádnak éle a vadásztársaság ellen irányult, amely vádat a polgármester a legerélyesebben visszautasí­totta ugyan, de hogy annak teljes alaptalansága ki- derittessék, polgármester indítványa folytán a vádat szóbahozó képviselőket küldte ki a közgyűlés az er­dőben leendő helyszíni szemle megejtésére. Közgyű­lés végén Pfaff Ferenc szóbahozta a lapunkban már említett hirt, a Mérnök- és Építész-Egylet állásfog­lalását és boykottját a gyulai városháza építés ár­lejtésével szemben. Felszólalónak ugyanis az az ag­gálya, hogy a beérkezendő pályamunkák a boykott következtében nem lesznek megfelelők. Dr. Lovich Ödön polgármester nem osztja Pfaff aggályát, az a reménye ugyanis, hogy a mérnök- és épitész-egylet állásfoglalása nem fogja a pályázókat visszariasztani. Ugyané nézetben osztozott a közgyűlés is és a pol­gármester válaszát tudomásul vette. A Katholikus Népszövetség Békésvármegye több községében, különösen pedig ott, ahol nagyobb számban vannak róm. katholikusok, már a múlt év­ben megalakult ugyan, de a központi vezetőség nem volt megelégedve a helyi népszövetségek működésé­vel, különösen pedig a tagok kevés számával. Elha­tározta tehát, hogy az eszme propagál ására nagyobb akciót fejt ki. E célból január 27-én délután Békés­csabán Haller István központi kiküldött részvételé­vel az egész vármegyére kiterjedő értekezlet volt, a melyen nagy számban jelentek meg az egyházi fér­fiak és határozatba ment, hogy f. hó 19-én a vár­megye minden községében alakuló gyűléseket fog­nak tartani. Gyulán már vasárnap, január 29-én volt gyűlés a Göndöcs népkerti csarnokban, amelyet a közönség egészen megtöltött. A gyűlést Krajnik György segédlelkész formás beszédben nyitotta meg, majd Huszár Károly képviselő, az országgyűlési néppárt legjobb népszónoka fejtegette a népszövet­ség célját, konstatálnunk kell, hogy konciliáns, hig­gadt modorban, élénk tetszést keltve. A szónoki be­széd szenzációját képezte, hogy Huszár, szociálde­mokrata részről történt többszöri közbeszolásra ki­jelentette, hogy az általános szavazati jogot illető­leg a szociáldemokratákkal teljesen azonos elvi ál­lásponton áll, ennek igazolására közbeszólónak meg­említvén, hogy a szokiéld emokrata »Népszava« ezt dicséretéül konstatálta is, amely megjegyzés a szo­ciáldemokrata közbeszólót azután el is némitotta, és igy a szónok beszédét zavartalanul be is fejezhette. A patronage-bál céljára utólag felülfizettek: Dr. Jantsovits Emil ügyvéd (Gyula) 10 K-t, Dr. Bulla Sándor ügyvédjelölt (Orosháza) 3 K-t és Horgosi Kárász István (Budapest) 3 K-t, a mit köszönettel nyugtáz a rendező bizottság. A tiszta bevétel ezzel 1056 kor. 78 fillérre emelkedett. A békésmegyei közművelődési bizottság részére népszerű felolvasások tartására a földmivelésügyi mi­niszter a folyó évre ismét 1500 korona államsegélyt utalványozott ki. Kórházi költségvetés. Megírtuk már, hogy a megyei közkórház f. évi költségvetését a kórházi bizottság visszaküldte a belügyminiszternek, mert annak felülbirálata téves alapokon történt és ezért a napi ápolási dij 1'90 koronában lett a kért 2 08 korona helyett a miniszter által megállapítva. A belügyminiszter elfogadta a kórházi bizottság fel­terjesztésében felhozottakat és azok al pjíu a napi ápolási dijat 2 korona 2 fillérben állapította meg véglegesen. Trachoma. A vármegye területén levő traho- más betegek számáról, gyógykezeléséről és annak eredményéről a vármegye alispánja a múlt év má­sodik feléről szóló jelentését most terjesztette fel a belügyminiszterhez. A jelentés szerint a vármegye területén a múlt év végével 328 trahomás beteg ^olt. A muH év második felében szaporodott a trahomás betegek száma 79-el, gyógyult az összes betegek közül 50. A trahomás betegek az egyes községek között; következőképen oszlanak meg Békéscsabán 137, Orosházán 69, Endrődön 36, Tót­komlóson 20, Szarvason 25, Gyulán 9. A gyulai jótékony nőegylet teadélutánja, mely a szegények népkonyhája javára rendeztetek, nagy­számú, díszes közönséget hozott össze a békésmegyei kaszinó pompás termeiben. A háziasszonyi tisztet Ambrus Sándorné, Berényi Arminné és Schröder Kornélné teljesítették gondos figyelemmel, kiknek a vendégek ellátásában bájos asszonyok és leányok gárdája segédkezett. A jövedelem 383 K 60 f, mely­nek egy része 224 K előleges aláírásból 159 K 60 f pedig az estélyen tea, narancs és sütemény árusítá­sából folyt be. Ebből megállapítható, hogy minden az előre meghatározott áron adatott el, a tuláron való értékesítés vagy éppen nem, vagy nagyon szór­ványosan gyakoroltatott s a főcél, tudniillik a tár­saság összegyűjtése egy vidám délutánra, teljesen sikerült. Az esti 7 óra az ifjúságot már táncban ta­lálta s ez az állapot a. hajnali órákig tartott. Az es- télyon jelen voltak: Asszonyok: Ambrus Sándorné, Berényi Arminné, Bodoky Kálmánná, Czobel Ká- rolyné, Czinczár Dezsőné, Daimel Lajosné, Daimel Sándorné, Décsi Károlvné, Gálbory Józsefné, Hubay Lajosné, Horti Béláné, János Józsefné, Kékuss Ist­vánná, Kiss Lászlóné, Kovács Istvánná, Künzl Er- nőné, Kovács Károlyné, Lukács Endréné, Lovich Ödönné, Mikler Sándorné, Márki Jánosné, Novák Arpádné, Nuszbek Sándorné, Perszina Alfrédné, Pus­kás Andrásné, Rimler Lajosné, Sioldea Anchidimné, Schmidt Ivánná, V. Szakmáry Arisztidné, Széli Sán­dorné, Schröder Kornélné, Székely Lajosné Wieland Dénesné, Zakariás Oszkárné, Zöldy Jánosné. Leányok: Berényi Mariska, Bodoky Ella, Bredillott Claire, Czinczár Paula, Dutkay Éila. Hajósy Margit, Kovács Erzsi, Kalmár Ilona, Lindl Eta és Jolán, Lukács Irén, Mócsy Jolán, Nuszbek Juliska, Nagy Stefi, Rencz Ilona (Békéscsaba) Rödiger Melania és Erzsi, Rimler Erzsi, Szarvassy Mariska és Erzsi, Szél Lina, Török Etelka, Yigh Erzsiké (Székelyhid). A Polgári Kör január hó 28-án saját helyisé­gében könyvtára javára igen kedélyes és jól sike­rült táncestélyt rendezett. Az agilis rendezőség mindent megtett a családias mulatság sikerének érdekében s a szépen díszített táncteremben Falta. Imre által művészi kézzel megfestett táncrendet helyezett el. A mulatság anyagiakban is jól sike­rült, amennyiben 72 koronát jövedelmezett a kör könyvtára jevára. A négyeseket 28 pár táncolta, kik mindannyian világos virradtig együtt marad­tak. Jelenvoltak: Asszonyok: Sál Józsefné, K. Schriffert Józsefné, Alcser Antalné, Mazurek Fe- rencné, Niedermayer Béláné, Dundler Ferencné, Bekker Mátyásné, özv. Yarga Lajosné, Turay Fe­rencné, Kéler Istvánná, Yégh Jánosné, Végh Gá- borné, Schneider Jánosné, Schmidt Antalné, Wall- ner Károlyné, Frailer Istvánná, Marik Samuné, Antalóczy Nándorné, Felek Gyuláné, Soltész Bé- lánó, Mihalik Jánosné, Mayer Istvánná, Benkö Já­nosné, Vlagyovics Jánosné, Misits Jánosné, Sál Sebestyénné, özv. Lindenberger Alajosné, Fridrich Jánosné, Necsoff Józsefné, Glatz Jánosné. Leá7iyok , Török Etelka és Böske, Sál Mariska, Frailer Mar­git, Vlagyovics Erzsiké, Schneider Erzsiké és Éva, Schmidt Jolán, Benkő Annuska, K. Schriffert Rózsi, Wallner Berta, Necsoff Piroska, Licska Mariska, Lindenberger Mariska, Mihalik Margit, Glatz Ilonka, Misits Mariska (Kisjenő) és Hermann (Világos). Felülfizettek: K. Schriffert József 6 kor.,

Next

/
Oldalképek
Tartalom