Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-10-22 / 43. szám
XLIII. évfolyam. Gyula, 1911. október 22. 43. szám I Előfizetési árak: Egész évrt ......... 10 K — f Fé l évre............... 5 K — f Évnegyed re 2 K 50 f Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KOHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Lukács György beszámoló beszéde október 15-én. T. polgártársaim! Elmúlt már egy éve annak, hogy önök országgyűlési képviselőjükké választottak. Szükségét érzem, hogy ennyi idő leforgása után eszmecserét folytassak önökkel közviszonyaink felöl és alkalmat adjak önöknek képviselői minőségemben eddig kifejtett tevékenységem megbirálására. Tavaly kifejtettem önök előtt, hogy a hatvanhetes politika alapján állok, egyelőre azonban minden pártköteléken kivül. Elsőben is arról tartozom önöknek számot adni, hogy miért csatlakoztam a nemzeti munkapárthoz. Tisztelt polgártársaim! Én képviselővé választásom előtt hosszabb ideig, az u. n. koalíciós kormányzat egész ideje alatt, tartózkodtam a politikától, ez az oka annak, hogy a koalíció bukásával előállott uj helyzet s még a tavalyi képviselőválasztás is engem politikai párkereteken kivül talált. Az önök megbízásának birtokában azonban szükségét láttam, hogy határozott politikai párthoz csatlakozzam, egyrészt azért, mert nem szeretem a kertelést s igy amint ismét az aktiv politika részesévé váltam, szükségét láttam a minden kételyt kizáró egészen határozott színvallásnak, másrészt azért, mert az én szeretett városom közérdekeit határozott politikai hovatartozás révén könnyebb istápolnom, mint azt akkor tehetném, ha állandóan kivül maradnék a politikai pártok keretén. A tekintetben, hogy mely politikai párthoz csatlakozzam, csak a hatvanhetes alapon álló pártok között választhattam. Ilyen pedig három van nálunk ezidőszerint: a nemzeti munkapárt, a néppárt és a nemzetiségi párt. A demokratákat emlités nélkül hagyom, mert hiszen mindössze ketten vannak, két ember pedig nem alkot pártot. A néppárttól, úgy mint a nemzetiségek pártjától áthághatlan korlátok választanak el, mert semmit sem tartok károsabbnak hazánk közviszonyaira, mint a nemzetnek felekezetek avagy nemzetiségek szerint való széttagolását. A felekezetek szerint való széttagolódás káros hatásait megint kezdjük súlyosabban érezni. A parlament egynéhány tagja konokan és szívósan igyekszik minden parlamenti közkérdést felekezeti szempontok szerint világosítani meg és a vallási érzület folytonos felszitásával a szenvedélyeket tenné úrrá a közdolgok tárgyilagos megfontolása helyébe. Ez a példaadás ragadós. S országszerte mindenfelé megindultak a kísérletek arra, hogy a haza polgárait vallások és fe- iekezetek szerint bontsák pártokra. Én ézt végtelenül károsnak tartom s mindenhol, ahol csak tehetem, felemelem óvó és tiltakozó szavamat az ellen, hogy a felekezeti ellentétek felidézésével középkori állapotokba sülyedjünk vissza. A vallás legszentebb kincse mindenkinek, de épen ezért be kell azt látnia mindenkinek, hogy amily forrón ragaszkodik a maga vallásához, épen olyan odaadóan csüng más felekezetbeli honfitársa is a saját vallásán. A jog azt mondja: suum cuique tribuere, azaz, hogy adjuk meg mindenkinek a magáét, a krisztusi szeretet örök életű tana pedig arra oktat, hogy szeresd felebarátodat mint tenmagadat. Ennélfogva mélyed- jen el mindenki a maga vallásának ápolásába, de hagyjon békét a másénak. A politikának az a feladata, hogy közgazdasági és közművelődési téren vigye előbbre a nemzetet, ez pedig csak akkor lehetséges, ha a vallást kikapcsoljuk a politikából, ha egyformán engedünk boldogulni minden bevett és elismert vallást és felekezetet, ha sohasem feledjük, hogy bármily módon imádja is kiki istenét, egy közös édes anyának, a magyar hazának vagyunk valamennyien gyermekei és egyaránt kötelességünk munkálkodni közös édes anyánk boldogulásán! Épen mert nagyon tisztelem a vallásos érzületet, épen mert azt tartom, hogy az emberi lélekben a vallásos érzületnél erősebba rugói semmi más érzületnek nincsenek: épen ezért tartom végzetesnek ennek a legerősebb érzületnek a politikába bevitelét, mert ez azzal a veszéllyel jár, hogy a hit, a vallás az emberiséget boldogító belső érzületből a nemzet fiait egymás gyűlöletére uszitó káros szenvedéllyé fajul. íme, tisztelt polgártársaim, a néppárt beleviszi a vallást a politikába, ezen a réven nézetem szerint káros szenvedelmeket szit az emberek lelkülkületében és a közgazdasági és köz- művelődési kérdések megítélésébe oda nem való szempontokat erőltet bele. Én annak a széttago- lásnak az irányát, amely honfitársaimat vallási szempontok szerint különíti el tőlem, soha nem hirdethetem. Természetes tehát, hogy a néppárt világa nem az én világom. Hogy nemzetiségi párthoz nem csatlakozhattam, azt alig kell tisztelt polgártársaim előtt bizonyítanom. Én román, avagy tőt testvéreimet éppen úgy szeretem, mint saját magyar fajomat és eszembe nem jut, hogy azt a honfitársamat, akinek anyanyelve más, mint az enyém, emiatt lenézzem, meggyülöljem, avagy bárminemű társadalmi, vagy joghátránnyal sújtani igyekezzem. Azonban, tisztelt polgártársaim, ezen a földön, melyet magyar államnak nevezünk, a mi létünket és azt, hogy további ezredévekben is tényezői lehessünk az európai kultúrának, csak nemzetünknek egysége biztosíthatja. Az egységes magyar nemzeti állam senkinek anyanyelvét nem bántja, korlátlanul megengedi az anyanyelvek kultúrájának fejlesztését. Tehát a legteljesebb szabadság, az anyanyelv használatának és mü- j vetésének korlátlansága az, amit a nemzetiségek ! nálunk élveznek. Azonban a nemzetiségeknek . közjogilag való különszervezése, az, hogy a nem magyar ajkú állampolgárok mint összetartozó közösségek külön jogokkal ruháztassanak fel, szóval. hogy a nemzetiségek államokat alkossanak j az államban, hogy ezt az egységes magyar nemzetet, ezt az egységes magyar államot nemzetiségi alapon földrajzilag, közigazgatásilag és közjogilag földaraboljuk : mindez tétünk megtagadása volna, nem volna egyéb, mint nemzeti öngyilkosság, azonkívül egyenes megtagadása annak a nagy európai érdeknek, hogy itt a Duna mentén egységesen szervezett politikai nemzet álljon őrt a nyugati kultúra határán és biztosítsa az európai nemzetközi egyensúlyt. Minthogy pedig a nemzetiségi pártok, mint politikai pártok a nemzetiségeknek külön közjogi szervezkedését vallják programmjuknak, amely programra tehát végeredményében a magyar állam és a magyar nemzet szétrepesztését eredményezné, politikájokat vészesnek tartom s velők együtt nem haladhatok. Maradt tehát a nemzeti munkapárt, melyhez azonban nem annálfogva csatlakoztam, mert inas hatvanhetes párthoz csatlakoznom a fentiek szerint nem lehetett, hanem azért, mert ennek a pártnak programmjában fellelem a magam politikai meggyőződéseit, czéljait, irányait, törekvé- j seit. Elsőben is ez a párt a szabadelvüség jegyében született és abban halad. Nyiltan bevallhat- juk, egyenes utóda annak a szabadelvű pártnak, amely három évtizeden keresztül vezette az ország ügyeit, oly három évtizeden keresztül, amelyet minden téren meggondolt, lépésről-lépésre előrehaladó fejlődés és ennek nyomában járó egyenletes sikerek jellemeznek. Annak a régi szabadelvű pártnak közjogi politikájában irányadó elvek voltak : őszinte egyetértés a királlyal, békés együtt működés Ausztriával, ápolása a társországokkal való megértésnek és együttérzésnek. Ezen vezérelvek helyébe ma sem lehet közjogilag okosabbakat és nemzetünkre előnyösebbeket tennünk. Sőt a coalitiós korszak, mely a királlyal való visszavonásnak és Ausztria gyűlöletének jegyében született, maga is kénytelen volt ezekhez a közjogi vezérelvekhez visszatérni, mert belátta, hogy a nemzet érdeke kivánja igy. A nemzeti munkapárt a régi szabadelvüpárt példáját nemSirolin*' Roche ” ezerszeresen bevált tüdőhurutok ellen friss és idült köhögés, hörghurutnál tiidögyuladások. után. Egészséges tüdők erős étvágy óvszer a tüdővész ellen. fv fa"1 Laptink mai szama 12 oldal.
