Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-10-15 / 42. szám
J 911. október 15. BÉKÉS 7 dasági cselédeket. A dohánybeváltásh jz ez évre is Pfeiffer István titkárt küldte ki a választmány, ki eleinte vonakodott a megbízatástól, de a közóhaj előtt meghajolt. Helyettesítésével Szalay Gyulát bízta meg a választmány. Felírni határoztak a Pozsonyban létesítendő export szarvasmarhavásár létesítése iránt. A szeghalmi járás mezőgazdasági bizottságába Borsothy Géza földbirtokost választották meg. Végül Abray Lajos indítványára elhatározták, hogy megkeresik az Omge egyesületet, hasson oda, hogy a nagyobb vidéki városokban a kormány vegyvizsgáló állomásokat létesítsen. Haltenyésztós. A gyomai holtkőrös kanyarjának mentén fekvő parti tulajdonosok a holtkörösben haltenyésztést kívánván meghonosítani, kérték a földmivelésügyi minisztert, hogy a halélettani állomásnak egyik tagját küldje ki a helyszínére, aki a szükséges szakszerű felvilágosításokat nekik megadja. A íöldmivelésügyi miniszter a kérelmet teljesítette és értesítette a kérvényezőket, hogy a halélettani állomás egyik kiküldöttje legközelebb megjelenik a helyszínén. A békési fásmelléki erdőnek kiirtásából a f. évben ezideig 31373 korona folyt be, amelyből részben a kölcsönadó alapoknak fizettetett vissza 6000 korona, részben a hunyadmegyei erdő vételilletékében és az ugyanott teljesített építkezésekre kifizettetett 6000 korona. A kitermelt fa egy része pedig még eladatlan Heti piac. Gyula, október 13. A budapesti gabonatőzsdén a hét folyamán is szilárd volt az irányzat, a búza ára 20—30 fillérrel emelkedett. Heti piacunkon élénk volta forgalom, eladatott: Búza .... 21-60 22 60 Árpa .... 19-— 1920 Zab .... 16'80 17‘60 Tengeri (uj . . . 18 40 18-60 Lucernamag . . . 100-— 124-— Törvényszéki csarnok. Heti bünkrónika. Sikkasztás Lapunk egyik előző számában részletesen megírtuk, hogy E)r. Tabak István gyomai ügyvéd a reá bízott pénzeket elsikkasztotta és ekként a feleit, valamint azt a gyomai takarékpénztárat, melynek ügyésze volt, mintegy 20,000 korona körüli összeggel megkárosította. A múlt héten volt ez ügyben a főtárgyalás, melyen Dr. Tabak Istvánt a kir. törvényszék egy és fél évi börtönre Ítélte. — Vádlott felebbezett, amelyet a törvényszék elfogadott, de vizsgálati fogságát továbbra is fentartotta. Sikkasztás Goldstein Herman orosházai lakos a Holczer Lina cége alatt 1910. évi szeptember hóban szerződést kötött Lerner J. és Társa békéscsabai kereskedő céggel arra nézve, hogy a jelzett békéscsabai cég árukat ad Goldstein Hermannak, aki azokat orosházi üzletében eladja és hetenként elszámol róluk. Az 1910. évi december hó 16-ik napján a bizományba adó cég elküldte megbízottját Csabai Lászlót Orosházára, hogy Goldstein Hermannál leltározzon A leltározás megtörtént s annak eredménye szerint Lerner J. és Társa 6161 korona 5 fillér értékű árut adott Goldstein Hermannak, akinek üzletében azonban 4510 korona 20 fillér értékű áru találtatott, a különbözet tehát 1634 korona 80 fillér volt, melyről Goldstein Herman többszöri felszólítás dacára sem számolt el A királyi ügyészség sikkasztás bűntettével vádolta meg Goldstein Hermant, aki a főtárgyaláson tagadta bűnösségét. Védekezése folytán a tárgyalást elnapolták s az uj határnapra bizonyítás kiegészítést rendeltek el. Hatóság elleni erőszak. Az 1911. évi julius hó 2-án este 8 órakor egy 5—6 főből álló munkáscsoport érkezett Békésről Békéscsabára, amely csoport az Alföldi Első Gazdasági vasút pályaudvarán ment keresztül. Vízik György éjjeli őr figyelmeztette a munkásokat, hogy ott keresztül járni nem szabad, mire a munkások közül Kertész Mátyás visszafordulva, megtámadta Vízik Györgyöt, földre teperte, torkon ragadta, fojtogatta és fejét a sinvashoz verte, miáltal rajta könyebb testi sértéseket okozott. Minthogy a vasutak személyzete a büntető törvény szerint hatósági közeg, Kertész Mátyás hatóság elleni erőszak miatt vádolva került a törvény elé Ama védekezése ellenére, hogy öntudatlan részeg volt, a törvényszék bűnösnek mondta ki a hatóság elleni erőszakban és az enyhítő körülményekre tekintettel, 3 napi fogházr.i Ítélte. Gyilkosságra való szövetkezés. Ifj. Kiszely János, id. Kiszely János békéscsabai lakos fia már régebb idő óta könnyelmű é etet élt, a pénz becsét nem ismerte, sokat költött, az anyai jussából megkapott részt már el- költötötte. Ennek megtörténte után atyja, id. Kiszely János a sajátjából többször kisegítette Az eset előtti két hónap alatt is 1200 koronát küldött a részére, sőt id Kiszely János állást is szerzett neki. Ifj. Kiszely János azonban az atyjától kapott segítséget elköltötte, állásait sem becsülte meg s azokat és pedig le >utóbb Szegeden kapott pálya- felvigyázó gyakornoki állását is ott kellett hagynia. Ifj Kiszely Jánosnak az atyja e dolgok miatt állítólag egy levelezőlapot küldött s azt irta rajta neki, hogy ha meg nem javul, ott szúrja le, ahol találja. Ifj. Kiszely János ez év junius hó 25-én Szegedről Békéscsabára utazott, hogy a levelezőlap, valamint a Békéscsabán lakó szüleihez költözött felesége korholása miatt elkeseredve, atyjával beszéljen. Békéscsabára érve, mielőtt atyjával beszélt volna, találkozott Dina Zsigmond békéscsabai lakossal, aki ezelőtt id. Kiszely János lakója volt. Miután kölcsönösen elpanaszolták egymásnak sorsuk nyomorúságát, ifj. Kiszely János atyja lelövé- sére kérte fel Dina Zsigmondot, akinek 200 korona készpénzt és az Id Kiszely János házában lakást igért az esetre, ha a cselekményt végrehajtja. Dina Zsigmond vállalkozott id. Kiszely János, megölésére és fegyverre kért pénzt. E megbeszélés után másnap Ifj Kiszely János 12 koronát küldőt Dina Zsigmondnak, de midőn julius 1-én Csabára jött tudakozódni, azt tapasztalta, hogy Dina Zsigmond a 12 koronát elkártyázta, revolvert nem vett és atyja megölésére nem készülődött. Dina Zsigmond ekkor újból pénzt kért, de ifj. Kiszely János nem adott, hanem visszautazott Szegedre s onnan julius hó 4-én elküldte a bűnjel forgópisztolyok közül a nagyobbikat, 4 éles tölténnyel. Dina Zsigmond azonban a cselekményt nem hajtotta végre, hanem elment id. Kiszely Jánoshoz és elárulta neki fia szándékát s’a revolvert átszolgáltatta, ifj Kiszely Jánosnak pedig, midőn az nála julius 7-én tudakozódott, azt mondta, hogy a csendőrőrmester elvette tőle a revolvert, midőn avval a körösparton lövöldözött Ifj. Kiszely János julius hó 12-én ismét Csabára ment s atyjával akart beszélni, de az nem engedte be lakásába Másnap 13 án este 9 óra tájban a békéscsabai Baross-kávéház előtt álldogált Kiszely János, midőn arra haladt el Seprényi Károly, akit nem ismert ugyan, de akiből kinézte, hogy atyja megölésére vállalkozni fog, megszólította tehát s együtt halidtak tovább. Ifj, Kiszely János elmondta Seprényi. Károlynak, hogy van neki egy. haragosa, egy nagybátyja, aki elperelte tőle a vagyonát, azt szeretné agyonlövetni. Ha ezt Seprényi véghez viszi, ad neki 200 koronát, ellenkező esetben pedig 10 koronát a hallgatásért. Miután Seprényi vállalkozott az ölésre, Ifj Kiszely János elvezette őt atyja házához és ezt a házat jelölte meg neki, mint a vagyont elperlő nagybátyja házát, majd kitanitotta, hogy a lelövést a következő- kőpen hajtsa végre : az általa kijelölt ablakon kopogtasson s ha az ablakhoz megy valaki, mondja, hogy ő sürgönykihordó. Ekkor az egyidejűleg átadott (bűnjel) borítékot, mint sürgönyt, balkezével nyújtsa oda s ugyanakkor a szintén átadott forgópisztollyal lője agyon a kopogtatásra jelentkező nagybátyját. E kitanitás után a cinkosok elmentek a Fehér Bárány-kávéházba. Ifj Kiszely János 3 deci bort rendelt Seprényi Károlynak, aki annak megivása után eltávozott a cselekmény, végrehajtása végett. Seprényi Károly azonban nem kereste fel a neki megmutatott házat, hanem a revolvert egy hid alatt elrejtette s aztán visszament a Fehér Bárányba s kijelentette, hogy vállalkozását megbánta, a cselekményt végrehajtani nem fogja, hanem kéri a 10 koronát v hallgatásért. Terheltek ekkor kimentek az utcára a 10 korona felgtt alkudozni. Ekkor ifj. Kiszely újból rábeszélni igyekezett Seprényi Károlyt, hogy a tettet hajtsa végre és e végből neki pénztárcát mutogatott és sok pénzt igért. Ez a jelenet feltűnt két véletlenül arra sétáló katonának: Giricz Ferencnek és Laczkó Titusznak, kik meg is kérdezték ifj Kiszely Jánostól, hogy mit akar, mire az azzál felelt, hogy mi köze hozzá. Terheltek ■ ekkor bementek a Fehér Bárányba, ahonnan kevés idő múlva Seprényi Károly egyedül jött ki, úgy látszik, a cselekmény végrehajtása végett. De a két katona kérdőre vonta Seprényit, aki hosszas vonakodás után bevallotta, hogy miben jár és a revolvert a hid alól elővette és a katonáknak átadta. Seprényi Károly ekkor ismét visszament a Fehér Bárányba, ott ifj. Kiszely Jánost kereste, de mert nem találta, kiment az utcára, ahol széttekintgetett az I. rendű vádlott keresése végett. Ekkor cirkáltak arra Galló Pál és Lipták Mihály rendőrök, akik a gyanús embert kérdőre vonták, kifaggatták, ifj. Kiszely Jánost is előkeritették s mindkettőjüket bekísérték Ifj. Kiszely János teljes beismerésben volt, mig Seprényi Károly azt adta elő, hogy csak szin- leg vállalkozott a tett elkövetésére azért, hogy Kiszelytől pénzt szerezzen. Ám, ellentmondó védekezése folytán a törvényszék nem hitte el neki és ifj. Kiszely Jánost 1 évi, Seprényi Károlyt 6 hónapi börtönre Ítélte. Az ítélet ellen úgy a vádlottak, mint a kir. ügyész felebbeztek. Sikkasztás. A Kétegyházi Hitelszövetkezet 1910. évi november hó 15-én történt feljelentésében sikkasztás bűntettéért kérte megbüntetni két volt alkalmazottját : Vrebiás György pénztárnokot és Ködmön Sándor könyvelőt azért, mert amint az Országos központi hitelszövetkezet kiküldöttje megállapította, nevezettek a szövetkezet kárára 1868 korona 12 fillért készpénzt elsikkasztottak. A feljelentésben el volt mondva, hogy már régebben is gondolta a szövetkezet igazgatósága, hogy a pénztár nincs egészen rendben, de midőn erről megakartak győződni és kérték Ködmön Sándortól a könyvek rendelkezésre bocsátását, az nem engedte, hogy a számadásokba bárki is beletekinthessen. Ezen feljelentésre a kir. ügyészség nyomozást rendelt el, melynek során Ködmön Sándor azzal védekezett, hogy a mutatkozó hiány csupán könyvelési tévedés, valóságos hiány azonban nincs. Különben is ő csupán könyvelő volt, pénzt nem kezelt.' Vrebiás György viszont azt állította, hogy tulajdonképen az aki a pénztárban intézkedett, Ködmön Sándor volt úgy, hogy még csak felvilágosítást sem tud adni arról, hogy van-e hiány s ha igen. az mennyi és honnan származott A kir. ügyészség Kétegyházára kiszállott s az összegyűjtött adatokra szakértőket hallgatott meg. Ezek megállapították, hogy a szövetkezet pénztára számára 7 tétel alatt összesen 1868 korona 12 fillér olyan pénz folyt be, amely a pénztárkönyvbe nem volt bevezetve, tehát a szakértők szintén 1868 korona 12 fillér hiányt állapítottak meg. Miután pedig a kétegybázai hitelszövetkezetnél a könyvelés úgy van berendezve, mely kizárta, hogy Ködmön Sándor és Vrebiás György egymás nélkül sikkasztást követhessenek el, a kir. ügyészség úgy Ködmön Sándor, mint Vrebiás György ellen sikkasztás büntette miatt emelt vádat. A lefolytatott főtárgyalás alapján a kir. törvényszék a sikkasztásban csak Ködmön Sándort találta bűnösnek, akit 6 hónapi börtönre Ítélt, ellenben Vrebiás Györgyöt felmíntette. Szerkesztői üzenetek. Egy hü olvasó. Névtelen leveleket nem veszünk figyelembe.
