Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)

1911-10-15 / 42. szám

J 911. október 15. BÉKÉS 7 dasági cselédeket. A dohánybeváltásh jz ez évre is Pfeiffer István titkárt küldte ki a választmány, ki eleinte vonakodott a megbízatástól, de a közóhaj előtt meghajolt. Helyettesítésével Szalay Gyulát bízta meg a választmány. Felírni határoztak a Po­zsonyban létesítendő export szarvasmarhavásár léte­sítése iránt. A szeghalmi járás mezőgazdasági bi­zottságába Borsothy Géza földbirtokost választották meg. Végül Abray Lajos indítványára elhatározták, hogy megkeresik az Omge egyesületet, hasson oda, hogy a nagyobb vidéki városokban a kormány vegyvizsgáló állomásokat létesítsen. Haltenyésztós. A gyomai holtkőrös kanyarjá­nak mentén fekvő parti tulajdonosok a holtkörös­ben haltenyésztést kívánván meghonosítani, kérték a földmivelésügyi minisztert, hogy a halélettani ál­lomásnak egyik tagját küldje ki a helyszínére, aki a szükséges szakszerű felvilágosításokat nekik meg­adja. A íöldmivelésügyi miniszter a kérelmet telje­sítette és értesítette a kérvényezőket, hogy a hal­élettani állomás egyik kiküldöttje legközelebb meg­jelenik a helyszínén. A békési fásmelléki erdőnek kiirtásából a f. évben ezideig 31373 korona folyt be, amelyből rész­ben a kölcsönadó alapoknak fizettetett vissza 6000 korona, részben a hunyadmegyei erdő vételilletéké­ben és az ugyanott teljesített építkezésekre kifizet­tetett 6000 korona. A kitermelt fa egy része pedig még eladatlan Heti piac. Gyula, október 13. A budapesti gabonatőzsdén a hét folyamán is szilárd volt az irányzat, a búza ára 20—30 fillér­rel emelkedett. Heti piacunkon élénk volta forgalom, eladatott: Búza .... 21-60 22 60 Árpa .... 19-— 1920 Zab .... 16'80 17‘60 Tengeri (uj . . . 18 40 18-60 Lucernamag . . . 100-— 124-— Törvényszéki csarnok. Heti bünkrónika. Sikkasztás Lapunk egyik előző számában részletesen megírtuk, hogy E)r. Tabak István gyomai ügy­véd a reá bízott pénzeket elsikkasztotta és ek­ként a feleit, valamint azt a gyomai takarékpénz­tárat, melynek ügyésze volt, mintegy 20,000 korona körüli összeggel megkárosította. A múlt héten volt ez ügyben a főtárgyalás, melyen Dr. Tabak Istvánt a kir. törvényszék egy és fél évi börtönre Ítélte. — Vádlott felebbezett, amelyet a törvényszék elfoga­dott, de vizsgálati fogságát továbbra is fentartotta. Sikkasztás Goldstein Herman orosházai lakos a Holczer Lina cége alatt 1910. évi szeptember hóban szer­ződést kötött Lerner J. és Társa békéscsabai keres­kedő céggel arra nézve, hogy a jelzett békéscsabai cég árukat ad Goldstein Hermannak, aki azokat orosházi üzletében eladja és hetenként elszámol róluk. Az 1910. évi december hó 16-ik napján a bizományba adó cég elküldte megbízottját Csabai Lászlót Orosházára, hogy Goldstein Hermannál lel­tározzon A leltározás megtörtént s annak ered­ménye szerint Lerner J. és Társa 6161 korona 5 fillér értékű árut adott Goldstein Hermannak, aki­nek üzletében azonban 4510 korona 20 fillér ér­tékű áru találtatott, a különbözet tehát 1634 ko­rona 80 fillér volt, melyről Goldstein Herman több­szöri felszólítás dacára sem számolt el A királyi ügyészség sikkasztás bűntettével vádolta meg Goldstein Hermant, aki a főtárgyaláson tagadta bűnösségét. Védekezése folytán a tárgyalást elna­polták s az uj határnapra bizonyítás kiegészítést rendeltek el. Hatóság elleni erőszak. Az 1911. évi julius hó 2-án este 8 órakor egy 5—6 főből álló munkáscsoport érkezett Békés­ről Békéscsabára, amely csoport az Alföldi Első Gazdasági vasút pályaudvarán ment keresztül. Vízik György éjjeli őr figyelmeztette a munkáso­kat, hogy ott keresztül járni nem szabad, mire a munkások közül Kertész Mátyás visszafordulva, megtámadta Vízik Györgyöt, földre teperte, torkon ragadta, fojtogatta és fejét a sinvashoz verte, mi­által rajta könyebb testi sértéseket okozott. Mint­hogy a vasutak személyzete a büntető törvény sze­rint hatósági közeg, Kertész Mátyás hatóság elleni erőszak miatt vádolva került a törvény elé Ama védekezése ellenére, hogy öntudatlan részeg volt, a törvényszék bűnösnek mondta ki a hatóság el­leni erőszakban és az enyhítő körülményekre te­kintettel, 3 napi fogházr.i Ítélte. Gyilkosságra való szövetkezés. Ifj. Kiszely János, id. Kiszely János békés­csabai lakos fia már régebb idő óta könnyelmű é etet élt, a pénz becsét nem ismerte, sokat köl­tött, az anyai jussából megkapott részt már el- költötötte. Ennek megtörténte után atyja, id. Kiszely János a sajátjából többször kisegítette Az eset előtti két hónap alatt is 1200 koronát küldött a részére, sőt id Kiszely János állást is szerzett neki. Ifj. Kiszely János azonban az atyjától kapott segítséget elköltötte, állásait sem becsülte meg s azokat és pedig le >utóbb Szegeden kapott pálya- felvigyázó gyakornoki állását is ott kellett hagynia. Ifj Kiszely Jánosnak az atyja e dolgok miatt állítólag egy levelezőlapot küldött s azt irta rajta neki, hogy ha meg nem javul, ott szúrja le, ahol találja. Ifj. Kiszely János ez év junius hó 25-én Szegedről Békéscsabára utazott, hogy a levelező­lap, valamint a Békéscsabán lakó szüleihez költö­zött felesége korholása miatt elkeseredve, atyjával beszéljen. Békéscsabára érve, mielőtt atyjával be­szélt volna, találkozott Dina Zsigmond békéscsabai lakossal, aki ezelőtt id. Kiszely János lakója volt. Miután kölcsönösen elpanaszolták egymásnak sor­suk nyomorúságát, ifj. Kiszely János atyja lelövé- sére kérte fel Dina Zsigmondot, akinek 200 korona készpénzt és az Id Kiszely János házában lakást igért az esetre, ha a cselekményt végrehajtja. Dina Zsigmond vállalkozott id. Kiszely János, megölé­sére és fegyverre kért pénzt. E megbeszélés után másnap Ifj Kiszely János 12 koronát küldőt Dina Zsigmondnak, de midőn julius 1-én Csabára jött tudakozódni, azt tapasztalta, hogy Dina Zsigmond a 12 koronát elkártyázta, revolvert nem vett és atyja megölésére nem készülődött. Dina Zsigmond ekkor újból pénzt kért, de ifj. Kiszely János nem adott, hanem visszautazott Szegedre s onnan ju­lius hó 4-én elküldte a bűnjel forgópisztolyok kö­zül a nagyobbikat, 4 éles tölténnyel. Dina Zsig­mond azonban a cselekményt nem hajtotta végre, hanem elment id. Kiszely Jánoshoz és elárulta neki fia szándékát s’a revolvert átszolgáltatta, ifj Kiszely Jánosnak pedig, midőn az nála julius 7-én tu­dakozódott, azt mondta, hogy a csendőrőrmester elvette tőle a revolvert, midőn avval a körösparton lövöldözött Ifj. Kiszely János julius hó 12-én ismét Csa­bára ment s atyjával akart beszélni, de az nem engedte be lakásába Másnap 13 án este 9 óra táj­ban a békéscsabai Baross-kávéház előtt álldogált Kiszely János, midőn arra haladt el Seprényi Ká­roly, akit nem ismert ugyan, de akiből kinézte, hogy atyja megölésére vállalkozni fog, megszólí­totta tehát s együtt halidtak tovább. Ifj, Kiszely János elmondta Seprényi. Károlynak, hogy van neki egy. haragosa, egy nagybátyja, aki elperelte tőle a vagyonát, azt szeretné agyonlövetni. Ha ezt Sep­rényi véghez viszi, ad neki 200 koronát, ellenkező esetben pedig 10 koronát a hallgatásért. Miután Seprényi vállalkozott az ölésre, Ifj Kiszely János elvezette őt atyja házához és ezt a házat jelölte meg neki, mint a vagyont elperlő nagybátyja há­zát, majd kitanitotta, hogy a lelövést a következő- kőpen hajtsa végre : az általa kijelölt ablakon ko­pogtasson s ha az ablakhoz megy valaki, mondja, hogy ő sürgönykihordó. Ekkor az egyidejűleg át­adott (bűnjel) borítékot, mint sürgönyt, balkezé­vel nyújtsa oda s ugyanakkor a szintén átadott forgópisztollyal lője agyon a kopogtatásra jelent­kező nagybátyját. E kitanitás után a cinkosok el­mentek a Fehér Bárány-kávéházba. Ifj Kiszely Já­nos 3 deci bort rendelt Seprényi Károlynak, aki annak megivása után eltávozott a cselekmény, végre­hajtása végett. Seprényi Károly azonban nem kereste fel a neki megmutatott házat, hanem a revolvert egy hid alatt elrejtette s aztán visszament a Fehér Bá­rányba s kijelentette, hogy vállalkozását megbánta, a cselekményt végrehajtani nem fogja, hanem kéri a 10 koronát v hallgatásért. Terheltek ekkor ki­mentek az utcára a 10 korona felgtt alkudozni. Ekkor ifj. Kiszely újból rábeszélni igyekezett Sep­rényi Károlyt, hogy a tettet hajtsa végre és e vég­ből neki pénztárcát mutogatott és sok pénzt igért. Ez a jelenet feltűnt két véletlenül arra sétáló katonának: Giricz Ferencnek és Laczkó Titusznak, kik meg is kérdezték ifj Kiszely Jánostól, hogy mit akar, mire az azzál felelt, hogy mi köze hozzá. Terheltek ■ ekkor bementek a Fehér Bárányba, ahon­nan kevés idő múlva Seprényi Károly egyedül jött ki, úgy látszik, a cselekmény végrehajtása végett. De a két katona kérdőre vonta Seprényit, aki hosszas vonakodás után bevallotta, hogy miben jár és a revolvert a hid alól elővette és a katonák­nak átadta. Seprényi Károly ekkor ismét vissza­ment a Fehér Bárányba, ott ifj. Kiszely Jánost ke­reste, de mert nem találta, kiment az utcára, ahol széttekintgetett az I. rendű vádlott keresése végett. Ekkor cirkáltak arra Galló Pál és Lipták Mihály rendőrök, akik a gyanús embert kérdőre vonták, kifaggatták, ifj. Kiszely Jánost is előkeritették s mindkettőjüket bekísérték Ifj. Kiszely János teljes beismerésben volt, mig Seprényi Károly azt adta elő, hogy csak szin- leg vállalkozott a tett elkövetésére azért, hogy Kiszelytől pénzt szerezzen. Ám, ellentmondó védekezése folytán a törvényszék nem hitte el neki és ifj. Kiszely Jánost 1 évi, Seprényi Károlyt 6 hónapi börtönre Ítélte. Az ítélet ellen úgy a vád­lottak, mint a kir. ügyész felebbeztek. Sikkasztás. A Kétegyházi Hitelszövetkezet 1910. évi no­vember hó 15-én történt feljelentésében sikkasztás bűntettéért kérte megbüntetni két volt alkalmazott­ját : Vrebiás György pénztárnokot és Ködmön Sán­dor könyvelőt azért, mert amint az Országos köz­ponti hitelszövetkezet kiküldöttje megállapította, nevezettek a szövetkezet kárára 1868 korona 12 fillért készpénzt elsikkasztottak. A feljelentésben el volt mondva, hogy már régebben is gondolta a szövetkezet igazgatósága, hogy a pénztár nincs egészen rendben, de midőn erről megakartak győ­ződni és kérték Ködmön Sándortól a könyvek ren­delkezésre bocsátását, az nem engedte, hogy a számadásokba bárki is beletekinthessen. Ezen fel­jelentésre a kir. ügyészség nyomozást rendelt el, melynek során Ködmön Sándor azzal védekezett, hogy a mutatkozó hiány csupán könyvelési téve­dés, valóságos hiány azonban nincs. Különben is ő csupán könyvelő volt, pénzt nem kezelt.' Vrebiás György viszont azt állította, hogy tulajdonképen az aki a pénztárban intézkedett, Ködmön Sándor volt úgy, hogy még csak felvilágosítást sem tud adni arról, hogy van-e hiány s ha igen. az mennyi és honnan származott A kir. ügyészség Kétegyházára kiszállott s az összegyűjtött adatokra szakértőket hallgatott meg. Ezek megállapították, hogy a szö­vetkezet pénztára számára 7 tétel alatt összesen 1868 korona 12 fillér olyan pénz folyt be, amely a pénztárkönyvbe nem volt bevezetve, tehát a szak­értők szintén 1868 korona 12 fillér hiányt állapí­tottak meg. Miután pedig a kétegybázai hitelszövet­kezetnél a könyvelés úgy van berendezve, mely kizárta, hogy Ködmön Sándor és Vrebiás György egymás nélkül sikkasztást követhessenek el, a kir. ügyészség úgy Ködmön Sándor, mint Vrebiás György ellen sikkasztás büntette miatt emelt vá­dat. A lefolytatott főtárgyalás alapján a kir. törvény­szék a sikkasztásban csak Ködmön Sándort ta­lálta bűnösnek, akit 6 hónapi börtönre Ítélt, ellen­ben Vrebiás Györgyöt felmíntette. Szerkesztői üzenetek. Egy hü olvasó. Névtelen leveleket nem veszünk figyelembe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom