Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)

1911-10-08 / 41. szám

1911. október 8. BÉKÉS 3 Tanügy. Október 6-át a gyulai római katholikus főgim­názium tanári kara és tanuló ifjúsága iskolai ünne­péllyel ülte meg. A tanári kar és az ifjúság reggel 8 órakor összegyűlt az intézet tornacsarnokában. A közösen elénekelt Szózat után Csura Miklós tanár lendületes szavakkal emlékezett meg e nap történe­téről és annak jelentőségéről, majd a Himnusz el- éneklése fejezte be a rövid ünnepélyt. Uránia-elöadások a főgimnáziumban. Mint már évek óta szokásos, a főgimnázium tanári kara az idei téli időszakban is átlag kéthetenkint, vasárnap dél­után üránia-elöadásokat, vagyis vetített képekkel kisért felolvasásokat rendez a nagy közönség szá­mára. E felolvasások tárgyukat a földrajz, művészet­történet és a természettudományok köréből veszik. Időrend szerint ez előadások október 15. és 29, no­vember 12. és 26, december 3. és 17, január 7, 21. és 28, február 11. és 25 és március 10-én lesznek. Figyelmébe ajánljuk ez előadásokat mindazoknak, akik kedvelői az ilyenfajta, tanulságos szórakozások­nak. Tesszük ezt annál is inkább, mivel egyrészt a j belépti dijakból befolyt tiszta jövedelem a főgimná­ziumi \ etil ő berendezések árának törlesztésére for- dittatván, az intézet felszerelését gyarapitja, másrészt pedig azért is, mivel az előadásoknak kellő mérv­ben való látogatottsága teszi lehetővé azoknak az előtte való napokon külön a gimnáziumi tanuló ifjú­ságnak való bemutatását, ami a szemléltető oktatás szempontjából nem csekély fontosságú. — Az első IJránia-előadás jövő vasárnap, október hó 15-én lesz az intézet tornacsarnokában. Belépődíj személyenkint jo fillér. Ez előadás tárgya az Újvilág legérdeke­sebb birodalma: Az Északamerikai Egyesült-Államok. Tanitóválasztás. A jákóhalmi róm. kath. egy­ház az egyik üresedésben levő tanítói állásra 17 pályázó közül egyhangúlag Farkas László endrődi községi iskolai tanítót választotta meg. A vértanuk ünnepe Békésen. Mint mindenütt amerre csak magyar lakik, Békésen is kegyelettel ünnepelte meg a lakosság a vértanuk nagy napját, 1849 okt. 6-ának 62-dik évfordulóját. Délelőtt a templomokban gyászistentiszteletek tartattak, melye­ket az iskolák alkalmi ünnepe követett. Ezek között természetesen, legjelentősebb a főgimnázium ifjúsá­gának az ünnepe volt, mely nagyszámú hallgatóság részvételével az intézet dísztermében folyt le. A ke- gyeletes alkalomhoz méltó ünnep legkiválóbb pontja a Faragó László főgimn. történettanár magas szín­vonalú, lelkes hazaíiságtól sugalló ünnepi beszéde neki esett a rozoga cserépkályhának s bedöntötte. kisompolygott aztán a szobából. Ámde ott kint sem volt nyugta. Őneki okvet­len táncolni kell a Katával Mily boldog lesz akkor. De hol gyakorolhatná magát ? Az istálóban nincs hely. A pajtában meglátnák. Végre felmászott a padlásra, mely szabad nyílással végződött a paj­tában. Ott aztán elkezdte. Előbb lassan, topogva, majd pedig neki szilajodva, hatalmas ugrásokkal gyakorolta a táncot Először csak fütty-szóra járta és amint neki tüzesedett, bősz danározásba csapott. Mely neszre Éva néni és a Julis, valamint az egyik kis malac is a pajtába szaladtak, hogy mit mivel Pista ? A Pista már akkor a magyar táncokban tel­jesen kigyakorolta magát. Eszébe jutott, hogy né­met nótát is szoknak muzsikálni. Tehát azt is meg­próbálta. Forgolódott, keringett veszettül. Éva néni látva a veszedelmet, felsikoltott: — Vigyázz, ostoba gyermek, mert leesel 1 Késő volt már az anyai intelem. Pista úgy a pajtába röpült, mint a parton sütkérező béka a tóba. Éva néni összeesett rémültében. Oh 1 kegyet­len végzet, elhízott termetével nem ráesett a lába­szárához dörgölőzö malacra ! Szegény malac, még visítani sem ért reá, úgy kiszorult belőle a pára. De hát sorsát senki el nem kerülheti. Pista pe­csenyének' szánta a búcsúra, tehát az lesz belőle. Szegény Pistának pedig betört a feje s meg- ficamodott a ballába. Különben egyéb nagyobb baj volt Az ifjúság részéről Csurka Péter VII. oszt. t. (Ábrányi E. »Okt. 6.«) és Kreisz Pál VIII. oszt. t. (Ábrányi E. »A 13 «) hatásos szavalataikkal járultak az ünnep sikeréhez. Az ünnepet az ifjúsági énnekkar nyitotta meg és zárta be. A békési ref. főgimnázium Önképzőköre folyó hó l-én tartotta alakuló közgyűlését, mely Dr. Ha­raszti Sándor vezetőtanár önképzésre lelkesítő tar­talmas felhívásával vette kezdetét, mely után az alapszabályok olvastattak fel s megejtetett a tiszti­kar választása és pedig a következő eredménynyel: elnök G-yáni János VIII., titkár Kürti János VIII., jegyző Csurka Péter VIL, pénztáros Szűcs Imre VII., ellenőr Lévay István VII, könyvtáros Takács Imre VII., alkönyvtáros pedig Polgári Sándor VI. o. t. lett. Békésszentandrás községben a róm. kath. elemi népiskolánál szükségessé vált hatodik tanítói állás szervezésére a vallás és közoktatásügyi minister az előzetes hozzájárulást megadta és államsegély címén a jövő évi január 1-től kezdődőlég évi 900 koronát engedélyezett a békésszentandrási róm. kath. hit- [ községnek. Tanitó-gyülés. A Békésvármegyei Általános Tanítóegyesület október 3-án tartotta ez évi rendes közgyűlését Orosházán, a Polgári Kör nagytermé­ben. A közgyűlésen mintegy 200 tanító jelent meg. Az ülést Uhrin Károly elnök nyitotta meg tartal­mas beszéddel. Visszatekintett a múltba, vázolta a tanítók helyzetét, törekvéseiket; bevilágított a jövőbe s örömmel állapította meg, hogy a tanítók a múlt­ban sokat dolgoztak, munkálkodtak a közért, a köz javáért, a társadalomért, melynek következményeként a nagy közönség s a sajtó figyelme is ráterelődött a tanítókra. Ebből pedig biztató jövőre van kilátás. Vázolta az Országos Szövetség nagy munkáját, mely munka érdeme a szövetség kiváló vezetőinek, főként Mossung Géza elnöknek és Werner Jenő a »Tanító« szerkesztőjének érdeme. Az elnöki megnyitó után e két kiváló tanítót az Egyesület sürgönyileg üdvözölte. Petz József főjegyző tartotta meg ezután évi jelen­tését. Beszámolt a járáskörök működéséről. Paulovics József orosházi áll. isk. igazgató »Az egyhuzamban való tanításról« tartotta meg nagy gonddal össze­állított felolvasását. Sokan hozzászólottak e tárgy­hoz pro és kontra; végül nagy többséggel elfogad­ták az előadó indítványát, melyszerint próbaképen a nagyobb városokban kívánatosnak tartanák az egy­huzamban való tanítás bevezetését. Farkas Gyula békési tanító egy létesítendő segély-alapról tartott felolvasást, melyet a közgyűlés elfogadott. A pénz­nem következett be, minthogy búcsú napján is ágy­ban kellett maradnia. Ez a Pista baja volt. Éva néni kebelét inkább a malac veszte öldöste. A szomszéd Icig udvarából áthallatzott a mu­zsika is, melybe a legények büszke kurjantása és a leányok lázas vihogása vegyült Leghangosabb volt közöttük a Kata leányzó. Pista vibráló szivének fügét mutató szerelme. — Szegény Pista! Széjjel rongyolódott re­ménye. szivében szurkáló fájdalma oly óriási könny­cseppeket facsartak ki szeméből, mint az ereszből folyadozó esőcseppek. Ámde az ő szive nem valami szívós anyag­ból épült fel, hanem csak krumpliból. Azért, amint Juliska kínálta a sült malaccombbal, mosolygós ré­tessel, valamint ránézett az ő szivethuzigáló sze­mével, óh, akkor egy kis meleg áram szive sajgá­sát elfojtototta. Ebben pedig a legnagyobb érdem Pista orrát illeti, mely üzenetet vitt lázongó véré­nek a malacpecsenyéről. No, de szive is nem éppen uj szerelemre éb­redett, mert nem is igaz a tétel, hanem a benne levő szerelmi galván — akarom mondani — Ámor- áram uj bekapcsolást nyert Juliska sziVe áramával. Fejét vánkosa alá rejtve kérdezte : „Hát iga­zán szeretsz engem, Juliska !“ Juliska pedig az Éva néni terjedelmes mellére hajtá fejét s a meleg rétes majd a torkán akadt örömében, úgy rebegte : — Ugy-e keresztanyám, én igen szeretem a Pistát?! táros jelentése után a közgyűlés befejeződött. Dél­ben közebéd volt az »Alföld« szállóban, melyen több lelkes hangú felköszöntő hangzott el. Dr. Horváth Dezső kir. s. tanfelügyelő indítványára a vármegye nagynevű főispánját, Kéry Gyulát, mint az iskola, a tanügy és a tanítók pártfogóját sürgönyileg üdvö­zölte az egyesület nevében Uhrin Károly elnök. A jövő évi közgyűlés, mely május havában lesz, Bé­késen tartatik meg. Személyi pótlék. Koppány György füzesgyar­mati református hitfelekezeti tanító részére, a nem­zeti népnevelés terén szerzett érdemei elismerése fejében, a fizetésbe is beszámítandó évi 200 korona személyi pótlékot engedélyezett a vallás és közok­tatásügyi minister. H i r e li. A király nevenapja. Őfelségének, a magyar királynak nevenapján; e hó 3-án szerdán délelőtt 10 órakor istentisztelet volt a róm. kath. plébánia templomban. A misét Lindenberger János dr. espe­res-plébános celebrálta fényes segédlettel, ünnepi díszben és az istenitiszteleten megjelentek a diszma- gyarba öltözött Kéry Gyula főispán vezetése mellett az összes állami hivatalnokok, a megye és város t sztikara. Házi ezredünk tisztjei szintén teljes szám­ban voltak képviselve. Ha a mise végén a Hymnus éneklése el is maradt, azért mindnyájan kívánták, hogy: Isten áldd meg a magyart, hozzátéve: kirá­lyával együtt A város e napra lobogódiszt öltött. Október 6. Pénteken volt az örök emlékű gyá­szos évforduló. Középületeken, városi, megyei, állami, intézeteken az őszi enyhe szellő ott lengette a fe­kete lobogókat, jelezve a nap jelentőségét. A refor­mátus templomban összesereglettek a hívek, az in­tézetek növendékei az istentiszteletre. Ott láttuk a vármegye főispánját Kéry Gyulát, a megye egy-két hivatalnokát, a város polgármesterét s az állami el. iskola tantestületét; a többi sok-sok hivatal, hiva­talnok, az egyesületek, körök — elmaradtak. Az öreg honvédek gyászfátyollal bevont nemzeti-szinü lobogó alatt vonultak be a templomba — hárman Doviby Lajos ref. esperes magas szárnyalásu imát tartott, Csiszár Samu ref. kántor megható elő- es utójátékokat játszott az orgonán. Az istenitiszte­let a himnusszal kezdődött s a szózattal fejeződött be. Lukács György beszámolója. Városunk köz­szeretetben álló illusztrisz országgyűlési képviselője — mint értesülünk — f. hó 15-én, vagyis a jövő va­sárnapon délelőtt 11 órakor beszámoló beszédet tart a város közönségének és pedig kedvező idő esetében a városháza erkélyéről, kedvezőlen időben a Göndöcs-népkerti csarnok termében. A beszámoló iránt a város polgárai már éleve rokonszenvesen érdeklődnek. Csak egy virágszálat! A miniszterelnök igen szép felhívást intézett a szegénysorsu tüdőbetegek érdekében. A körrendelet felhívja a vármegyék al­ispánjait, hogy a József Kir. Herceg Szanátórium Egyesületnek »Csak egy virágszálat« jelige alatt is­meretes halottaknapi gyűjtését támogassa. A kör­rendelet a többek között következőkép szól: A Jó­zsef Kir. Herceg Szanatórium Egyesület hálával telten tapasztalta, hogy a múlt évi »virágszál-gyüj- tés« igen szép eredményét is elsősorban a hatósá­gok és hatósági közegek odaadó közreműködésének köszönhette, éppen azért azzal a kérelemmel for­dult hozzám, hogy népmentő vállalkozásának sikere érdekében a szegénysorsu tüdőbetegek ügyét ezút­tal is a törvényhatóságok támogatásába ajánljam. Minthogy nevezett egyesület a társadalom minden rétegét pusztitó tüdővész ellen évek óta folytatott küzdelmével a legnemesebb célokat szolgálja, mely működésében az egyesület az egész társadalomnak kötelessége a lehetőség szerint támogatni s mint­hogy a közigazgatási tisztviselőknek a nemes cél támogatása és a könyöradománygyüjtés irányítása terén kifejtendő önkéntes fáradozására részemről is nagy súlyt helyezek, ennélfogva felhívom a címet, hogy hatósága területén a nevezett egyesületet a legmesszebb menő támogatásban részesítse és a közigazgatási hivatalok vezetőit ily irányban uta­sítsa. Az egyesület a közönség körében a tüdővész

Next

/
Oldalképek
Tartalom