Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)

1911-10-01 / 40. szám

I 1911. október 1. A békésmegyei jegyző-egyesület vasárnap dél­után 3 órakor tartotta meg Békéscsabán a város­háza nagytermében évi rendes közgyűlését. Békés­csabának állítólagos centrális minősége sem tudta a közgyűlés iránt a tagok érdeklődését fokozni, ameny- nyiben még kevesebben vettek részt a közgyűlésen, mint amikor az a vármegye más községében tarta­tott meg. Hasztalan volna szemet hunyni ama évek tapasztalatain alapuló tény fölött, hogy a jegyzők — sajnos — közönnyel vannak az egyesület iránt és hogy eme közönyt semmi sem tudja eloszlatni, Nem fogja eloszlatni az az indokolatlan érzékeny­kedés sem, amely a vasárnapi közgyűlésen megnyil­vánult ama állítólagos sérelemmel szemben, amely az egyesületet és a jegyzői kart érte a legutóbbi főispáni beiktatás alkalmával, amidőn a vármegye alispánja, illetőleg ünnepély-rendező bizottsága, a jegyzők küldöttségét a tisztelgő testületek végére osztotta be. Anélkül, hogy illetékesek volnánk a tisztel­gő küldöttségek mikénti beosztása fölött kritikát nyil­vánítani, megállapíthatjuk, hogy az ünnepély-rendező bizottságot eme beosztásnál semmiféle ázsiai kaszt­szellem, hanem tisztán célszerűségi szempontok ve­zették és hogyha valamely testület a tisztelgési sor­rendbe hamarább került, mint az utána következők, ennek egyáltalában nem az volt a tendenciája s magyarázata, mintha a későbben tisztelgők akár je­lentőségükre, akár társadalmi pozíciójukra vonatko­zólag inferiorok lennének. Arra pedig világosan em­lékszünk és a tisztelgésekről szóló referádánkban pedig be is számoltunk, hogy a vármegye főispánja — akinek, mint mondanunk sem kell, legkisebb in- gerenciája sem volt és nem is lehetett, hogy kik és milyen sorrendben jelennek meg előtte — ép a jegyzők tisztelgését honorálta a lehető legmelegeb­ben, amidőn értéke szerint méltányolván a jegyzői kar kiváló fontosságát, nyomatékosan hangsúlyozta, hogy voltaképen ők a közigazgatás legkiválóbb, leg­értékesebb faktorai s hogy főtörekvését fogja ké­pezni a jegyzői kar pozíciójának és érdekeinek meg­óvása, különösen pedig feladatának tekintendi, hogy a jegyzők tekintélyét minden irányban megvédje. Ennyit sine ine et studio a közgyűlésen történt n.yi'atkozatokra. A közgyűlésen egyébként Petneházy Ferenc az egyesület elnöke elnökölt és Papp Károly főjegyző vezette a jegyzőkönyvet. Az elnöki jelentés vétele után elfogadták a múlt évi számadást, amély 608 K 57 f bevétellel szemben 358 K 01 f kiadást tüntet fel. A jegyzői nyugdíj szabályrendelet módo­sítására vonatkozó előterjesztést is elfogadták, egy­ben elhatározták, hogy felkérik a jegyzői nyugdíj bizottságot és a törvényhatóságot a szabályrendelet módosításának elfogadására. A kötelező tagságot a belügyminiszter leirata folytán elejtették. A köz­gyűlések határozatképességét pedig az összes rendes, tagok egyötödének részvételében állapították meg. A temetési járulékokról szóló vármegyei szabályren­deletet a segédjegyzőkre is kiterjeszteni kérik. A közgyűlés állást foglalt az országos munkásügyi bizottság ama javaslata ellen, hogy a munkásbizto- sitási ügyeket az anélkül is túlterhelt jegyzők köte­lességévé tegyék. Az adó és illetékfizetési halasztá­soknál a pénzügyigazgatóság bélyeges fizetésképte­lenséget igazoló községi bizonyítványok csatolását kéri. A közgyűlés, noha az némi jövedelemtöbbletet biztosítana a jegyzőknek, opportunitási szempontból az eddigi gyakorlat fentartasa érdekében tesz elő­terjesztést a közigazgatási bizottsághoz. (Megjegyez­zük, hogy a vonatkozó rendeletet a pénzügyigazga­tóság nem spontán, hanem pénzügyministeri ren­delet alapján bocsátotta ki.) A közgyűlés megkeresi a községeket, hogy a községi jegyzők országos bankja részére részvényeket jegyezzenek. Az Erzsébet királyné jegyzői árvaház részére taggyüjtéseket indítanak meg. Az országos jegyző-egyesület, folyó évi közgyűlésére Petneházy Ferenc elnököt, Papp Károly főjegyzőt, a pénztárnokot, továbbá Korosy László, Kunos István, Kovacsik István, Egyed István jegyzőket és Jandó Pál segédjegyzőt küldötték ki. A még el nem adott 30 drb Erzsébet-árvaházi sorsjegyet az egyesület megvenni határozza. Uszkay Bálint az országos jegyző egyesület elnökét legmagasabb helyről történt kitüntetése alkalmából üdvözlik. A jövő évi közgyű­lés helyéül Köröstarcsát jelölték ki. Ezzel kapcsolat­ban közgyűlés végén élénk eszmecsere folyt, miké­pen lehetne a közgyűlések látogatottságát biztosí­tani. Ebben azonban nem határoztak, csupán meg­bízták az elnököt, hogy e tekintetben a jövő köz­gyűlésre előterjesztést tegyen. Nemeslelkü adomány. Békéscsabán a római katholikus templomban uj orgonára volna szükség, ami azonban tudvalevőleg nagy anyagi áldozatba kerül. Mobiár György, a békéscsabai társadalom de­rék tagja, a célt jelentékeny lépéssel vitte közelebb a megvalósulás felé, amennyiben ötezer koronát adományozott az uj orgona beszerzésére. Házasság. Mázor Pál, a békésmegyei gazda­sági egylet segédtitkára tegnap délelőtt esküdött örök hűséget Pécsett Hikker Károly nyug. honvédszázados Irénke leányának. Könyvtármegnyitás. A Gyulai Iparosifjuság ön­képző Egyletének választmánya ez utón értesíti az egylet tagjait, hogy a folyó évi augusztus 15 óta tartó, több mint 600 kötetből álló könyvtárának a rendezés és uj katalógusba szedése elkészülvén, a könyvtárt október 1-től újra az egyleti tagok ren­delkezésére bocsájtja. A könyvtár vasárnap délután 3 órától 5 óráig és csütörtökön este 8 órától 9 óráig terjedő időben áll az egyleti tagok rendel­kezésére. Honosítás. Hepp Ferenc békési kelmefestőt, aki ezelőtt németbirodalmi honos volt, a belügy­miniszter felvette a magyar állampolgárok sorába. A békéscsabai közkórház 1912. évi költség- vetését a belügyminiszter felülvizsgálta, a napi ápo­lási dijat 1 korona 84 fillérben állapította meg. A felszerelésekre felvett 6000 korona 4000-re, a fel- szerésekre felvett 1300 korona 1100 koronára szál­líttatott le, ellenben a gyógyszerekre felvett 6520 koronát 6620 koronára emelte fel a belügyminiszter. Alapszsbálymódositás. A földmivalésügyi mi­niszter A Magyarországi Kisbirtokos Szövetség füzes­gyarmati helyi egyesület alapszabályait bemutatási záradékkal ellátta. Űnnepéiy Achim sírjánál. A csabai Népegylet több aláírással kérvényt adott be a szolgabiróság- hoz, melyben arra kértek engedélyt, hogy Achim L András sirját ünnepélyes keretek között megko­szorúzhassák. A főszolgabíró, Seiler Elek nem adta meg az engedélyt, mire a Népegylet vezetősége át- rándult Gyulára és az alispánhoz nyújtotta be az instanciáját. Ambrus Sándor alispán a kérelmet tel­jesítette is igy a sirkoszoruzási ünnepélyt a Nép­egylet a múlt vasárnap megtartotta. Az ünnepélyen mintegy 300-an jelentek meg. A sírra több koszo­rút helyeztek beszéd kíséretében. A beszédek abban csúcsosodtak ki, hogy a parasztpárt ezután is élni akar és élni fog, Achim szellemében működik to­vábbra is. A közönség érdeke. Nem hisszük, hogy talál­koznék valaki, aki el ne ismerné azt, hogy a csinos és elegáns öltözködés fontos kiegészítő része a lábbeli. A gyárosok közül kiválasztani azt, aki a lábbeli készítésben a legnagyobb ügyességre tett szert, aki anyagra és formára nézve kifogástalan cipőket készít és tud a divathoz alkalmazkodni, ki végre oly ügyes, hogy ellesi a közönség igényeit, csakis a cipőkereskedőnek van módjában. Ilyen első­rangú, kipróbált gyárosokkal van összeköttetésben Nádor cipőáruháza, Gyulán a posta-épületben. Ná­dor cipői manapság már nemcsak Gyulán, hanem messze vidéken is közkedveltségnek örvendenek ép az előbb említett tulajdonságaiknál fogva. A közön­ség meggyőződött arról, hogy Nádor cipőáruházá­ban nemcsak formás és tetszetős, hanem fölötte tar­tós mind a mellett csodásán olcsó cipőket kap. Ezért megérdemli e cipőáruház a pártolást, mert szolid ki­szolgálással viszonozza a közönség rokonszenvét. 1—4 Tolvajlások. Baán Antal dobozi nagyvendég­lősnek van a ráccsapási dűlőben egy nagy gonddal kezelt, célszerűen bekerített szőlőtelepe. Egy idő óta Baán Antal azt tapasztalta, hogy hol a telep egyik sarkát, hol a másikat valami megátalkodott emberek minden engedeletn nélkül megszüretelik, csinálván igy neki nagy keserűségeket és már több mint 50 korona károkat. Hiába őriztette a szépen fejlődő csemege szőlőket, sem az ő embere, sem a szőlőcsősz nem bírták elcsípni a tolvajt. Jelentést tett hát a csendőrőrsnek, hol bevezették az ismeret­len tettesek ellen a nyomozást. A kétegyháziak úgy látszik a szőlőt már jobban szeretik hámozva, mint a maga természetességében, bogyó alakjában. Ami magyarázható Erre mutat az, hogy a héten Bor­bély Dénes uradalmi főkertésznek nem a szőlőjére, hanem a pincéjére vetettek szemet a tolvajok s on­nan K. Mihály két cimborájával egyetemben mint­egy 100 korona értékű bort emeltek el A csendőr­ség, feljelentés után kinyomozta a tetteseket s elle­nük feljelentést tett a kir. ügyészségnél betöréses lopás miatt. Véres verekedés. Kárnyáczki István dobozi korcsmáros korcsmájában a múlt hónap 17-én este összeverődtek a legények. Mulattak. Dalolás, rikol- tozás közben úgy szóvitába is jöttek egymással. _______________BÉKÉS____________________ Debre czeni István 19 éves legény egészen homlok­egyenesen ellenkezőt állított valamit az élet virágos oldaláról, mint a többiek. Miért aztán botokkal, üvegekkel és más egyéb kézügybe eső alkalmatos­ságokkal úgy helybenhagyták A. Szabó Gábor, Fe­renc, Lajos, három testvér, továbbá B. Y. Nagy János, Kiss G. Gábor, Szűcs Lajos és K. Szatmári István, hogy a jó cimborát úgy mosták fel a sön- tés mellől. A fejéu tátongó lékeket a községi orvos mosta ki és kötözte be. Debreczeni sérülése súlyos természetű, a hivatalos irat szerint 8 napon túl gyógyuló, igy a cimborákra, kiket a járásbíróságnak feljelentettek, nehéz büntetés vár. A második csabai repülő nap, mely a múlt vasárnap délután tartatott, sokkal jobban sikerült, mint az első. Csütörtökön ugyanis minduntalan baja akadt a motornak, mig vasárnap nem renitenskedett a gép; szuperált szépen, forgatta a csavart és kat­togott szorgalmasan, minek következtében hatszor egymásután nagyon szép repülést s közben gyö­nyörű fordulatokat mutatott be Kvasz András, kit ez alkalommal is lelkesen ünnepelt a kisereglett közönség. Bár kissé erős szél fújt, egy alkalommal 50 méteren túl is felemelkedett a bátor pilóta ro­zoga gépjével; sőt az utolsóelőtti repülése bravúr számba ment. Ugyanis másodmagával szállt fel. Szántay Ferenc vivómester oda ült a háta mögé s úgy emelkedett fel a gép. Hétfőn ismét szép sikert aratott Kvasz András. Kirepült egy huzamban Kígyósra, ott a kastélyt megkerülte s aztán sikló- repüléssel leszállt. Gróf Wenckheim Frgyes és csa­ládja nagy figyelemmel és élvezettel nézték Kvasz produkcióját s nagy elismeréssel gratuláltak szép sikeréhez, ezenfelül a nemes gróf ezer koronával jutal­mazta meg a bátor pilótát. Halálozás. Komáromi Béla békési hentesiparo >, ipartestületi elöljáró, rövid, kínos szeevedés után szeptember hó 27-én este 8 órakor 4L éves korá­ban váratlanul elhunyt. Temetése szeptember 29-én d. u. 3 órakor nagy részvét mellett ment végbe. Az elhunytat kiterjedt rokonság gyászolja. Halálos-végű verekedés. Körösladányban e hó 15-én a korcsmában összetalálkozott E. Tót Ferenc Ombodi Árpáddal. Italos volt mind a kettó. így hát könnyen ment az összeszólalkozás. YalamL haszon- talanságon össze is szólalkoztak. Ombodi Árpád e közben kicsinylö szót talált mondani E. Tót Ferenc­nek, aki ezen annyira dühbe jött, hogy Ombodinak menekülni kellett. Ámde E. Tót Ferenc egy bottal utánna futott Ombodi Árpádnak, akit utóiért és egy pár olyan ütést mért annak a fejére, hogy ennek folytán az a napokban meghalt. E. Tót Ferencet letartóztatták és elrendelték ellene a vizsgálatot és vizsgálati fogságot. Az ügy a novemberi esküdtbiró- sági tárgyalások anyagát fogja képezni. Halálos baleset. Gyulyás József kiscsákói gazda- ember kukoricát szállított Orosházára. Amint az országúton döcögött a kocsi, hirtelen megijedtek valamitől a lovak, megbokrosodtak és elragadták a nehéz szekeret. Gulyás, aki egy kicsit ittas volt, leesett a lovak közé és a nehéz kocsi keresztül ment rajta A szerencsétlen ember pár órai kínlódás után belső elvérzés következtében meghalt. Csavargó gyermekek. Horváth István, Békés­csaba uj rendőrbiztosa a hét elején razziát tartott a községet körülvevő buvó helyeken : nádasokban, gödrökben. A razzia eredménnyel végződött. Mert a jassz-tanyák felkutatása után több züllött csemete került hurokra, kiknek sok lopás, betörés nyomja a lelkiismeretüket. A fiuk töredelmes vallomást tet­tek, sőt elárulták a még szabadon levő társaikat is, kik ellen a törvényes eljárást szintén megindította a rendőrség. Ellopott kerékpár. Füzesgyarmaton dr. Sas Vilmos községi orvos bement a gyógyszertárba, Mig bent időzött, valaki az utcán hagyott 140 korona értékű kerékpárját ellopta. A csendőrség minden­felé keresi a kerékpártovajt. Minden gyógyszerésznek és drogistának ér­dekeke, hogy reklámanyagok szétosztásával növelje cikkeinek forgalmát. A LYSOFORM fertőtlenítő szer elismert, kitűnő szer, mégis dr. Keleti és Murányi vegyészeti gyárosok, (Újpest, 14—b.) ingyen és bér­mentve küldenek reklámanyagot (csomagoló papirt, plakátot, brosúrákat, számolócédulát stb.) azoknak, akik LYSOFORM elárusitásával foglalkoznak. Kérjen egy reklám-ládát. 1 — 2 __________________________________-7_

Next

/
Oldalképek
Tartalom