Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-09-17 / 38. szám
J v*l 1. szeptember 17. BÉKÉS 3 Dr. Z'öldy János főorvos jelentése szerint a közegészségügyi viszonyok általában kielégítők voltak és az előző hónapokhoz viszonyítva csak annyiban rosszabbak, amennyiben a heveny és ragadós bajokban történt megbetegedések száma 78-al volt több. Az egyes szervek megbetegedését és lefolyását illetőleg, leginkább a légzőszervek hu- rutos bántalmai fordultak elő. A leggyakoribb halálok a tüdővósz volt. A heveny ragadós bajok közül előfordult: 1. difteria 51 megbetegedés és 6 halál. 2. vörheny 120 n 24 „ 3 kanyaró 15 „ V 4. h. hagymáz 41 7 „ 5. sz.-köhőgós 1 jj 6. gy.-ágyi láz 1 n 1 „ Összeg 229 megbetegedés és 38 halál (16%) Amint a fentebb kitüntetett adatok igazolják, a heveny ragadós bajok közül a vörheny volt az uralkodó. Középsúlyos lefolyás mellett csak Békéscsabán, Endrődön, Tótkomlóson mutatkozott tömegesen. Emelkedőben volt a hasi hagymázosok száma, amint ez óvről-óvre, ez időtájt megszokott történni. Némileg emelkedett a difteriások száma is. Továbbterjedésük meggátlására a lehető hatósági intézkedéseket mindenütt megtették. Az előirt és havonként végzendő egészség- ügyi vizsgálatokat pontosan teljesítették, említésre méltó nem fordult elő. A bábák mulasztásairól említés nem tétetik. A köztisztaságot mindenütt kielégítőnek jelzik. Orvosrendőri vizsgálatot eszközöltek élőn 391 hullán 7 esetben, orvos törvényszékit pedig 17 könnyű é§ 7 súlyos testi sértés eseteiben. Gyógysavóval beoltottak 31 egyént, akik közül meggyógyult 29, meghalt 2. A halva születtek száma 26, elvetélteké 17. Fehérvármegye feliratot intézett a belügyminiszterhez, hogy mivel az elmebetegeknek csak igen kicsi száma találhat elhelyezést az elmegyógyintézetekben, az ilyen intézetek száma szaporittassók. Ezt a feliratát mogküldötte a vármegyei közigazgatási bizottságnak is pártolás végett. A közigazgatási bizottság azonban a felirathoz nem járult hozzá, hanem olyan értelmű felterjesztést intézett a belügyminiszterhez, hogy a zárt intézetek helyett az elmebetegeknek csaugyanis hire jutott egész Amerikában az első nagy aranyleletnek Egy Jim Butler nevű szerencsés kincskereső bukkant rá a hires aranyleletre, még pedig olyan módon, hogy beillenék mesébe is a története. Ezer meg ezer ember hiába kereste, kutatta ő előtte az aranyat a hegyekben nagy nélkülözések között, emberi erőt meghaladó fáradozással: mégsem voltak olyan szerencsések, mint Jim Butler, aki véletlenül talált rá a szerencséjére. Szegény ember volt, amikor rászánta magát a kincskeresésre Összekuporgatott dollárain három szamarat vásárolt s megrakta a hátukat élelemmel, azután elindult Nevadába. Felütötte ott a tanyáját a hegyek között és naponta reggeltől-estig kutatta mindenfelé a csillogó aranyércet, amelytől boldogulását, szerencséjét várta. Hónapokig dolgozott, küzködött a zordon vidéken eredménytelenül, tovább-tovább vándorolva. Végre elfogyott már az élelmiszer is s meg kellett ölnie az egyik szamarát, hogy ennek húsával táplálkozzék. Kétségbeesetten ragaszkodott abbeli reménységéhez, hogy egyszer mégis ráakad majd olyan kőzetre, mely aranyat tartalmaz. Teltek a hetek s a második szamarát is meg kellett ölnie eledelnek. Most már az a veszedelam is kezdte fenyegetni, hogy eltéved a vadonban s ha a harmadik szamarát is megeszi, akkor még attól is kell majd félnie, hogy éhen pusztul el. Egy este fáradtan dőlt le egy szikla tövében és hamarosan elnyomta az álom s csak éjféltájban ébredt fel. Gyönyörű holdvilágos éjjel volt. Körülnézett, kereste szamarát, de nagy rémületére nem látta sehol. Eszébe jutott most, hogy lefekvésekor nagy kimeládi ápolásban való elhelyezése tekintetében tegyen intézményes intézkedést. Ezen rendszer mellett a betegek foglalkoztathatók és igy nem vonják el az intézeti ápolás lehetőségét azoktól a betegektől, akik valóban reá szorultak arra. A szentetornyai községi orvosi állásra meghirdetett pályázat, jóllehet a belügyminiszter 600 korona helyi pótlék engedélyezését is kilátásba helyezte, pályázók hiányában ezúttal is eredménytelen maradt. A közigazgatási bizottság most újból elrendelte a pályázat meghirdetését. A gyulai szanatórium igazgató-főorvosa azt kérte, mentessék fel a szanatórium attól, hogy szennyvizeit a Fekote-Körösbe való bevezetés előtt még khlórmósszel tisztítani tartozzék. Az alispán és a közigazgatási bizottság a kérelmet nem teljesítették. A földmivelésügyi miniszter azonban felebbezós folytán kimondotta, hogy mivel a közegészségügyi tanács véleménye szerint, a kérelem teljesítése közérdekbe nem ütközik, ennélfogva a kérelem minden tárgyalás nélkül egyszerűen nem volt elutasítható. Elrendelte tehát a miniszter, hogy az elsőfokú hatóság a. kérelem felett az érdekeltek meghallgatásával megtartandó tárgyalás eredményéhez képest határozzon. Roediger Gyula kir. pónzügyigazgató jelentése szerint az egyenes adókban való befizetések 624000, mig a hadmentességi adókban 9000 koronával voltak kedvezőbbek, mint a múlt óv hasonló időszakában. A pónzügyigazgatói előadmányok többi része adótörlés, jövedéki kihágások során kirótt I pénzbüntetések elzárásra való átváltoztatása, egykét lényegtelenebb jelentőségű felebbezós és adó- végrehajtási ügyek voltak, amelyek az előadói javaslat értelmében intóztettek el. Egyik adótörlési ügy kapcsán fejlődött ki az a nagyobb szabású vita, amely egy óráig tartott és amelyről fentebb már megemlékeztünk. Mikler Sándor kir. tanfelügyelő jelentésében előadta, hogy a múlt hóban csak négy napot töltött külszolgálatban. Ezek közül részt vett a tanítók részére rendezett gazdasági tanfolyamnak záró vizsgáján. A tanfolyamon különböző helyekről 19 tanító vett részt, kik közül 16-an jelesen, mig hárman jó eredmónynyel végezték a tanfolyamot. A tanítók között 3 volt békésmegyei, akik közül kettő jegyzőkönyvi dicséretet kapott, egyik rülése miatt elfeledte odakötni az állatot valamelyik fához. A szamár alkalmasint füvet keresett és e közben elbolyongott valamerre — gondolta Jim Butler s nyomban elindult a keresésére, Rémülete azonban egyre fokozódott, mert akármerre kereste a szamarat, sehol sem akadt rá. Végre hosszas keresés után az egyik ösvényen ráakadt a lábai nyomára s most már helyes irányban folytathatta a keresést. Hegyen-völgyön át barangolva, végre megpillantotta a szamarat egy szikla tövében, ahol éppen a bogáncsot rágta. Feléje futott, de a szamár is tovább iramodott. Mérgében letört most Jim Butler egy darabkát a mellette levő sziklakőből, hogy a szamár fejéhez dobja. Már éppen elakarta röpíteni a követ, amikor hirtelen leesett az álla nagy bámulatában, keze kinyújtva maradt a levegőben, mintha megdermedt volna. A felhők közül kibukkanó nap első sugarai ráestek a kezében levő kődarabra, mely csillogni kezdett azon a felén, ahol a törése volt. Aranyérccel volt tele a kő. Jim Butler, amikor magához tért első meglepetéséből, hirtelen megfogta a szamarat, majd alaposan megvizsgálta a letört követ és a sziklát. Hamarosan meggyőződött arról, hogy dús aranyerekre talált véletlenül; a szerencse tehát mégis rámosolygott annyi hiába váló küzdelem után. Felfedezte a hires Mizpah-bányát, mely azután többszörös milliomossá tette őt. Érdekes, hogy mikor már milliomossá lett* pompás istállót építtetett a szamárnak, mely az aranyerekhez vezette mesebeli módon. pedig: Dobossy István — az összes tanitóknak adott 100 korona segélyen felül — külön 50 korona jutalomban részesült. Oltyán Péter gyulai kisrománvárosi tanító lakbérét az egyház nem akarja kiszolgáltatni, jóllehet lakbér kikötése mellett lett alkalmazva. A közigazgatási bizottság a lakbér kiszolgáltatását elrendelte. A kótegyházi görög keleti h. tanító részére a 800 korona fizetést nem akarja kiadni az egyház egészben azért, mert a 800 korona egy évre jár, a tanító pedig csak 10 hónapig működik. A közigazgatási bizottság kimondotta, hogy mivel a 800 korona nem polgári, hanem iskolai évre értendő, vagyis 10 hónapra, ezért köteles az egyház az egész 800 koronát kiadni a h. tanító részére. Fecske Pál csorvási tanító népszámlálási biztosi feladatában hanyagul és kötelesség-tudás nélkül járt el. A közigazgatási bizottság a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelete folytán, több bizottsági tag hozzászólása után, a tanfelügyelő előterjesztésére, a fegyelmi eljárást ellene elrendelte. Ebben az ügyben a feljelentő Csorvás községe volt. Knrpe Gergely szeghalmi tanítónak kert- illetménye csak 174 négyszögölet tesz ki, az előirt 300 négyszögöl helyett. Most azt kérte.nevezett, hogy a többlet kiszolgáltatására köteleztes- sók az iskolafentartó egyház. A közigazgatási bizottság kötelezte az is- kolafentartót, hogy a kert-illetményt egészítse ki az előirt terület-mennyiségre, vagy ha ez nehézségbe ütközik, nevezett tanító részére 20 korona kertváltság dijat fizessen. Ennek a következménye előreláthatólag az- lesz, hogy az iskola-fentartó egyház a 20 koronát megfizeti és a 174 négyszögöl kertet elveszi a tanítótól. így tehát a tanító fog rosszabbul járni, nem az egyház. A tanfelügyelő többi előadmányai: tanítói javadalmi jegyzőkönyvek, fizetés-kiegészítések, korpótlókok, iskolai számadások voltak, amelyek hozzászólás nélkül, az előadó javaslata szerint intóztettek el. Perszina Alfréd államópitószeti hivatali főnök bejelentette a bizottságnak, hogy úgy az állami, mint a törvényhatósági utak — a múlt hóban — jókarban voltak. Az öcsódi hármaskörösi hid pallóinak kicserélési munkálatai befejeztettek, a gyoma— körösladányt th. utón levő u. n. folyásóri hid építési munkálatai szintén befejeztettek, azonban mivel a hid betonból épült, a forgalomnak csak 6 hót múlva adatik át. A Szeghalom—füzesgyarmati leendő állami ut földmunkálatai megkezdődtek. A feketekor ősi remetei hídnál mindkét hídfő és kőkupjaik a szerkezeti talpkövek alsó síkjáig fel vannak építve, mig a pilléreknél készen van az alap. Vésztőn a kis vasút létesítése óta a tüztáv- laton belől emelt épületekre az engedélyt a bizottság megadta. — Úgyszintén megadta az engedélyt a bizottság az orosházi magyar petroleum ipar r.-társaságnak is a tüztávlaton belőli építkezésére, azonban azon feltételek kikötése mellett, amelyeket a vasúti és hajózási felügyelőség megszabott. Dr Zöldy Géza főügyész előadmányai túlnyomó részben kórházi ügyekben beadott feleb- bezósek voltak, amelyek az előadói javaslat értelmében intóztettek el. Sárossy Gyula árvaszéki elnök előadmánya szerint az árvaszóknól említésre méltó mozzanat a múlt hóban nem fordult elő. A hátralékok nagyobb száma abban leli indokát, hogy az előadók közül a múlt hóban ketten hosszabb szabadságon voltak. A hátralékok a jövő hónapban okvetlenül feldolgoztatnak. Dr. Liszy Viktor kir. főügyészi helyettes az elmúlt három hóról tett a gyulai kir. törvényszéki fogház állapotáról jelentést.
