Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-09-17 / 38. szám
XL1II. évfolyam. Gyula, 1911. szeptember 17. 38. szám 9 Előfizetési árak: Egész évrt ... ... 10 K — f Fél évre .............. 5 K — f Évnegy edre ... ... 2 K 50 f Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. A gyulai önkéntes tíizoltóegylet 25 éves Jubileuma. Jóleső érzéssel emlékezünk meg erről a jubileumról. A ma történetében 25 év nagy idő. Régente minden alkotás lassan jött létre, de hatalmas szerkezettel emberöltőkre készült. És ilyen volt akkor minden. Társadalmi egyesülés, alapítvány, vagy az alkotó ipar bárminő produktuma. Az az ősi curia, mely még itt-ott látható, rengeteg alapjaival, vastag falaival, rendületlen szilárdságával, sok, tágas és kényelmes helyiségével talán a legtalálóbb jelképe a régi embernek és életmódja, valamint gondolkodása berendezésének. Azóta nagyot fordult a dolgok rendje. Az élet idegesebbé, gyorsabbá lett. Nem a távoli jövőnek, csak a pillanatnak élünk. Emberek jönnek, feltűnnek, elmúlnak. Az események rohanva kergetik egymást. Emberi alkotások hirtelen létesülnek, gyorsan nagyra duzzadnak, — hamar eltűnnek. Ebben a forgatagban 25 évig hivatást teljesíteni, elismerésre méltó tény. Amikor tekintélyes múltnak ismerjük el önkéntes tűzoltó egyletünk 25 évi* fennállását, egyben zászlót kell hajtanunk ama törekvés önzetlensége iránt is, amely törekvés az egyesület célját képezi. A mai kor typikus embere altruizmust nem igen ismer. Hiszen csupa számok és számcsoportok között — és tegyük hozzá, abból — él. Üzlet és haszon, ez a két nevezetes jelszó, mely az embereket mozgatja. Hogy a legtalálóbb — bár idegen kifejezéssel éljünk — a spekuláció és ennek végcélja, a pénzszerzés láza gyötri a modern embert. A mihez pedig sehogysem illik az olyan törekvés, mely nemcsak nem a pénzt vallja a legfőbb bálványnak, hanem még csak nem is az »én« érdekét, hanem a más érdekét mozdítja elő. A mai életviszonyok között a midőn szokásos mástól lehetőleg minél aránytalanabbul kevés ellenszolgáltatás mellett hasznot vagy előnyöket kicsikarni, valóban nagyrabecsülést érdemel az a mindinkább ritkuló önzetlenség, midőn a más érdekét ellenszolgáltatás nélkül előmozdítjuk és ez a más vagyonának és életének a tüztől való megmentésére önkéntesen vállalkozók részéről önfeládozássá fokozódik, midőn látjuk őket a veszélybe rohanni a saját életük, testi épségük kockáztatásával. A 25 éves jubileumát ülő gyulai önkéntes tűzoltó egyletet ekként, mint egy emberbaráti, végtelen tiszteletreméltó társadalmi alakulást örömmel üdvözöljük és csak azt sajnáljuk, hogy ez az egylet a társadalmi demokrácia terén nem képes azt a missiót teljesíteni, amit a múltban teljesített. Bizonyára nem kicsinylendő szociális feladat a különböző társadalmi osztályokhoz tartozó embereket akár érzésben, akár közös törekvésben, akár azonos érdekben egységes osztállyá tömöríteni. A modern sociologusok egy része a most jelzett feladatot radikális utón akarja megoldani. Ámde ez a radikális demokrácia — tudjuk — olyan rombolásokkal jár úgy az erkölcsi felfogás, mint történelmi hagyományaink terén, hogy az minden jó érzésű embert megdöbbent és visszariaszt. Hol volnánk és minő messze éreznénk magunkat ettől a radikális demokratismustól most, ha a Deák Ferenc kiegyezése utáni idők szellemében alakult egyesületeink azt a régi szellemet.megtartották volna. Azt a szellemet, amely mellett ugyanazon tűzoltó egyletben, dalárdában és más hasonnemü egyletekben egészen jól érezte magát és együtt munkált közre a közös cél elérésében az alispán, törvényszéki elnök, .kishivatalnok, kereskedő, iparos, gazda. A minden nemzeti irányú társadalmi, jótékony és kulturális munkában ekként egységessé tömöritett társadalom ma már hatalmas erőt képviselne a nemzeti irányú demokrácia természetes és biztos befolyása és hatása alatt s a mai radikális demokrácia még mindig abban a sötét mélységben rejtőzne, ahová való. Ilyen kiegyenlítő szerepet vitt a múlt század hatvanas éveiben a gyulai dalárda s a gyulai tűzoltó egyesület, melyeknek feloszlásával együtt azok régi egészséges szelleme is eltűnt. A mai önkéntes tűzoltó egylet — sajnos — a társadalomnak csaknem kizárólag egy rétegére szorítkozik: az iparosokéra. Habár — ismételjük — szívesebben... látnánk benne a társadalom minden osztályát képviselve, hogy hajdani egybeforrasztó missióját teljesíthetné és eleve elzárná a radikalismus útját ; mindamellett mai szervezetében is büszke lehet az egylet 25 éves múltjára és negyedszázad alatt végzett önzetlen és önfeláldozó munkásságára. A közigazgatási bizottság ülése. (Szeptember II.) A közigazgatási bizottság folyó hó 11-én a vármegye alispánjának elnöklete alatt — mivel a vármegye főispánja még nem tért vissza szabadságáról — ülést tartott. Az ülésen a választott bizottsági tagok közül öten hiányoztak, a tisztviselő tagok azonban teljes számban részt vettek az ülésen. Az ülés lefolyása a szokottnál kissé élénkebb volt, amit | egyik adóleirási ügynél felmerült hosszas és ter- j jcdelmes vita idézett elő. Dr. Török Gábor bizottsági tag ugyanis j egyik békési adótörlési ügynél vizsgálat meg- I tartását hozta javaslatba azért, mert biztos tudo- I mása szerint, ha a leírni javaslatba hozott adó ■ az illetőnél rendes időben szorgalmaztatik, az I esetben az adó feltétlenül behajtható lett volna. Jelen esetben tehát a községi közegek részéről mulasztás látszik fennforogni, miért is vizsgálat megtartása indokoltnak mutatkozik. Ennek az indítványnak a kapcsán azután egy rendkívül terjedelmes vita indult meg, a mely valóságos adópolitikai ankétnek is beillett volna. A vége a vitának az lett, hogy a pónz- ügyigazgató figyelme felhivatott, hogy adótörlé- sek esetén a szokottnál nagyobb figyelmet fordítson a pénzügyigazgatóság arra, vájjon visszaélés nem forog-e fenn. A vitában az a felfogás domborodott ki, hogy az adózókat „kimcltiikell, nehogy a végrehajtások szigorú foganatosításával gyűlöletet ébresszünk a közönségben. Békés- vármegyében különben e tekintetben szigorra nincs szükség, mert a vármegyei közönség egyike a legrendesebb adófizetőknek, amit az is igazol, hogy a vármegyére kirótt három millió koronán felüli adóból csak 900,000 korona nincs még cz- i.deig befizetve, holott ebből az évből még 4 hónap hátra van és pedig azok a hónapok, midőn a közönség pénz birtokába jutva, leginkább szokta adóját leróni. A vitában részt vettek a pónzügyigazgató, aki többször is felszólalt, dr. Török Gábor, dr. Ladies László és az alispán. A többi tárgyaknál — kivéve a Fecske Pál elleni fegyelmi panaszt, ahol dr. Török Gábor, dr. Ladies László és dr. Daimel Sándor főjegyző szólaltak fel — nem volt hozzászólás. Az ülésen jelen voltak: Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt: dr. Daimel Sándor főjegyző, dr. Zöldy Géza főügyész, Sárossy Gyula árv. elnök, dr. Zöldy János főorvos, Roediger Gyula kir. pónzügyigazgató, Mikler Sándor kir. tanfelügyelő, Perszina Alfréd kir. államópitószeti hivatali főnök, Pfeiffer István közg. előadó, dr. Liszy Viktor kir. főügyészi helyettes, továbbá dr Ladies László, Dombi Lajos, Haraszti SánMB703U .---‘"RochTí' Orvositea ajánlott kitUqö szera üczószor\*k) Csakis eredeti csomagolású Sirolin „Roche“-t kérjen, minden utánzatot vagy pótkészit- mén.yt kérünk a leghatározottabban visszautasítani. F. Hoffmann- La Roche & Co., Basel (Svájcz), Grenz ach (Németország). Gümőkór, köhöqés, szamárköhögés, influenza Kik vannak a Min „Roche“-ra utalva? 1. A kik hosszú időn keresztül köhögés bántal- maiban szenvednek. 2. Mindazok, kik üdült gegehurutban szenvednek. eseteiben az orvosok csak 8. Asztmában szenvedők enyeges könnyebbülést éreznek már rövid használat után. SIROLIN 4. Skiotulás, mirigyduzzadásos, szem- es orrkatar- rusos gyermekeknek íonros szere a íóirolin „Roene'k Roehe“-t A táplálkozást nagyban elősegíti. rendelnek« # Lapunk mai szama lO old.a.1.
