Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-09-10 / 37. szám
1911. szeptember 10. BEKEs 3 A női kereskedelmi tanfolyam legelső évi működését e hó 0-án, szerdán délután kezdette meg az újvárosi Olvasókör nagytermében levő ideiglenes helyiségben, amelyet a kör vezetősége előzékenyen felajánlott e célra. A beiratkozott tanulók létszáma nemcsak hogy elérte a minisztérium által kikötött minimális létszámot, hanem tetemesen felül is múlta azt. A tanfolyamra 38 leánytanuló iratkozott be. közöttük szép számmal vannak vidékiek, vármegyénk különböző községeiből, sőt a távolabbi vármegyékből is. A beirt tanulók létszáma és a tanfolyam iránt mutatkozó élénk érdeklődés a legmegnyugtatóbb képet tárnak elénk ezen hasznos kultúrintézmény jövőjére nézve és igazolják annak szükséges voltát. Népszámláló tanító elleni fegyelmi ügy Csor- vás község elöljárósága annak idején panaszt tett Fecske Pál ottani állami tanító ellen, hogy népszámlálási biztosi teendőit felületesen és hanyagul teljesítette és ezért kérte, hogy ellene fegyelmi eljárás indittassék A közigazgatási bizottság hosszas és érdekes vita után kimondotta, hogy a kért fegyelmi eljárást nem indítja meg, mert sem a törvényben, sem a népszámlálási végrehajtási utasításban erre jogalapot nem talál. Nevezettel szemben csupán az az eljárás követendő, hogy a helytelenül végzett munkálatai helyesbbitésért járó költségekben őt kell elmarasztalni. A közigazgatási bizottság határozatát Csorvás község megfelebbezte. A vallás- és köz oktatásügyi miniszter a felebbezés folytán megváltoztatta a közigazgatási bizottság határozatát és utasította a bizottságot, hogy nevezett tanító ellen a fegyelmi szabályok értelmében járjon el. X3I Ire Ir_ Kápláni kinevezések és áthelyezések. A váradi püspök Krajnik György gyulai káplánt a debreceni therézianum praefektusává nevezte ki, Mártonjfy Ernő nagyváradujvárosi és Ambrus Tibor gyulai káplánokat kölcsösnösen áthelyezte, Gcczy József ujmiséspapot pedig Gyulára káplánnak nevezte ki. A közigazgatási bizottság szeptember havi ülését holnap, folyó hó 11-én tartja. Az ülésen, miután Kéry Gyula főispán szabadságon van, Ambrus Sándor alispán fog elnökölni A vármegye legtöbb adót fizetőinek jövő évre érvénynyel bírandó névjegyzékének összeállítása most van folyamatban a vármegyénél. Ugyanis a legtöbb adót fizetőknek az adóhivatalok által összeállított névjegyzékeit az alispán a számvevőségnek adta ki, hogy azok alapján az ideiglenes névjegyzéket állítsa egybe és azoknak, akik felvilágosítást óhajtanak, a betekintést szeptember 20-ig engedje meg. Az összeállítandó ideiglenes névjegyzék a törvény rendelkezéséhez kepest még az igazoló választmány összeillése előtt az alispán által közhírré teendő időben közszemlére lesz kitéve és az erre vonatkozó észrevételek a kitűzőit idő alatt megtehetők lesznek. Ülés a vármegyén Az 1912. évben biztosítandó fedeztetési állomások kijelölése céljából javaslattételre hivatott hármas bizottság a vármegye alispánjának elnöklete alatt e hó 4-én ülést tartott, amelyeu részt vett a csabai méntelep állomás parancsnoka is. A hármas bizottság javaslata értelmében a fedeztetési állomásokon az állami mének száma az alábbiakban lesz megállapítandó: Csorváson Kondoroson, Békésszentandráson, Dobozon, Endrődön 2 — 2, Öcsödön 3, Mezőberényben, tvétegyházán, Szeghalmon, Körösladányban és Újkígyóson 4—4, Békésen 11, Szarvason 17, Gyomán, Békéscsabán és Gyulán 7—7, Vésztőn 6 ménnel. Öcsödön eggyel szaporittatott a mének száma, ellenben Gyulán és Békéscsabán eggyel apasztatott, a tapasztalt szükséglet mérvéhez képest. Kondorosnak, Gyulának, Endrődnek, a mének szaporítása iránt előterjesztett kérelmei nem teljesítettek. Füzesgyarmaton fedeztetési állomás nem lesz, mert a község azt nem kérte. Szeghalomnak kilátásba helyeztetett, hogy a jövőben a mének száma szaporittatni fog, ha megfelelő istállót építtet. Az egyes állomásokra az állami mének és pedig a tájfajták jövő évi február 1-én, mig a többiek február lő-én fognak bevonulni. A köztenyésztésre szánt magán mének megvizsgálásának határideje Gyulán a a f. évi november 16, Békéscsabán 17, Békésen 18., Mezőberényben 20., Gyomán 21., Szeghalmon 22., Szarvason 23 és Orosházán 24-ére tűzetett ki. A ménvizsgálatok mindenütt a községházán d e. 9 és Szeghalmon délelőtt 10 órakor fognak megtartatni. Az E. M. K E negyedszázados örömüunepe folyó hó 8-án zajlott le Kolozsváron, országra szóló nagyszabású ünnepélyességek közben. Ugyanekkor tartatott az Országos közművelődési kongresszus is, amelyben valamennyi közművelődési egyesület részt vett. A Békésmegyei KózmükelődJsi Egyesületet a kolozsvári ünnepélyeken Kohn Dávid alelnök, lapunk szerkesztője képviselte. V. Szakmary Arisztid kir. táblai biró, kit mint embert a puritánság és szerénység, mint bírót igazságszeretete és humanitása jellemez, immár harminc éve áll a magyar judiktura szolgálatában, emberöltőt töltött el nehéz, felelősségteljes munkában, A gyulai kir. törvényszék megragadva ez alkalmat, múlt vasárnap délelőtt 10 órakor teljes ülést tartott Gálbory József kir. törvényszéki elnök elnöklete alatt, mikor is az elnök előterjesztette, hogy a teljes ülést azért hívta össze, hogy a bírói karnak egyik érdemes tagját, V. Szakmáry Arisztidet, ki bírói működésének harmincadik évfordulóját most töltötte be. ünnepeljék s az ő kiváló érdemét jegyzőkönyvileg is megörökítsék Elnök indítványára Hubay Lajos és dr. Kurcz Antal törvényszéki birak, mint küldöttség, meghívták az ün- mpeltet a diszülésre, kit beléptekor zugó éljenzés fogadott. Galbory József elnök klasszikus szépségű beszéddel üdvözölte az ünnepeltet, ki meghatottan mondott köszönetét a nem vart és remélt kitüntetésért. Az ünnepeknek kartársai emlékül egy művészi kivitelű emléklapot nyújtottak át, melyet Tarr Dezső, elnöki irodavezető készített Másnap, foíyó hó 4-én este a Komló emeleti helyiségében igen szépen sikerült társaslakoma volt, amelyben resztvettek a törvényszék bírói, jegyzői és tisztviselői kara, az ügyvédi kar legtöbb tagja. A jubilánst megjelenésekor lelkes éljenzés fogadta s az ováció a lakoma folyamán is több Ízben megújult. Biró társai nevében Gálbory József törvényszéki elnök, utánna dr. Berényi Armin és dr. Z'óldy Géza ügyvédek köszöntötték fel, méltatták az elévülhetetlen érdemeket, amelyeket a jubiláns fényes tehetségével, p ritán lelkiismeretességével, igazságszereteté- vel és kimagasló filantropikus tulajdonságaival három évtizeden át szerzett. V. Szakmáry Arisztid, mélyen meghatottan köszönte meg az ünnepelte- té'sf. A toasztok után dr. Major Simon ismert virtuozitásává1 hegedült és énekelt nagy tetszé-t keltőén. A fesztelen lakoma emelkedett kitűnő hangulatban az éjfél utáni órákig tartott. A képviselőtestület tegnap délután 2 órakor a városháza nagytermében rendkívüli közgyűlést tartott a következő tárgysorozattal: 1, A városi tanács előterjesztése a járdaépítések ügyébeD. 2. A m kir. államepitészeti hivatal előterjesztése az állami elemi és polgári leányiskolánál szükséges pótmunkák ügyében. 3. A polgármester előterjesztésé a virilisek névjegyzékének kiigazítása céljából küldöttség választása iránt. 4, Az illemhelyek építése tárgyában kötött szerződés előterjesztése. 5. Ifj. Sebestyén Ferenc és társai kerelme tulajdonjog bekebelezésére alkalmas nyilatkozat kiadása iránt. 6. Singer Mihály és társai kérvénye Szilvási Lajos és neje Novák-utcai lakosok telkenek szabályozása iránt. 7, Bordé Janos kérvénye telkéből elfoglalt terület kisajátítási árának megállapítása iránt 8 Kocsis Mihá y kérvénye telkéből elfoglalt terület kisajátítási árának megállapítása iránt. 9. Kovács Mihály kérvénye telkéből elfoglalt terület kisajátítási árának megállapítása iránt. 10. Beisner Ede gyulai lakos kérvénye telekátengedés iránt. 11. Pántos János halászati jogbérlő kérvénye a bérösszeg leszállítása iránt. 12. Volent János tűzoltó csoportvezető kérvénye altiszti rang megadása iránt. 13. Ottlakán István kőnyomdász kérvénye állásának altiszti állássá leendő átváltoztatása iránt 14. Kiskorú Hotorán Mária és Bontó Anna illetőségi ügye. 15. Hotorán János illetőségi ügyében hozott belügyminiszteri rendelet. 16 Szűcs János kérvénye Gyula város községi kötelékébe való felvételének kilátásba helyezése iránt. A gyűlés le folyásáról a jövő számunkban referálunk. Szeptember a fölfrissülő életet hozza a városba. Mint a méhkasba visszarepülő méhek, haza igyekeznek az emberek is. Szeptember virradtával megkezdődik a friss, a nyüzsgő élet. A város egyhangú tunyasága, egyhangú képe mintha máról holnapra változott volna át. önkónytelenül arra kell gondolnunk, hogy népes városok mozgatói az iparnak, a kereskedelemnek. Szeptember ped'g határozottan fordulót jelent az ipar- és kereskedelem terén. Nemcsak a könyvkereskedők, hanem a ruhaboltosok, kalaposok, cipészek is epedve várjak a szeptembert. A holt szezont ez a hónap váltja fel. , Ilyenkor tér haza a diák sereg, a nyár elől falura 1 menekült hivatalnoki kar, fölfrissült idegzettel, kipihent lélekkel. A nyár elején néptelenné és csöndessé vált utcát frissé varázsolja az iskolába tóduló ifjúság, a hivatalokba visszatérnek a hivatalnokok s napi adminisztráció száraz cséplése helyett megindul a komolyabb, az elevenebb munka. A munkába állt emberek hazatértével összes társadalmi intézményeink folélénküluek. A vajúdó megyei és városi ügyek elintézése most már időszerű lesz. Hihető, hogy azok nem feneklenek meg a nyári csönd kátyújában, hanem azok megvalósítását sietteti az emberek, a kenyérkereső polgárok érdeke. Az állami, megyei, városi élet zavartalan folyása pedig kihat mindenre, ami a polgárság életével összefügg. Az ipar és kereskedelem forgalma kézenfekvő és világos. Maga a kultúra is elevenebb, mert az ipari és kereskedelmi élet föllendülésével a társaskörök is keresve keresik az igények kielégítését. A csönd, a nyugalom, a pár heti egyhangúság talán jó volt a pihenésre, arra, hogy esztendős fáradságunkat feledtesse és uj erőforrásokat szerezzen ifjúságunknak a további tanulásra, melyet a fejlődő élet nap- ról-napra jobban követe., alán jó volna arra, hogy megfáradt embereknek egy-két heti gondtalan napokat szerezzen, de elmúltával köszöntsük ime a szeptembert, mely a munka megkezdését jelenti. Azét a munkáét, mely egyre erősebb embert követel, aki az életet csiszolni, nemesebbé, élvezhetőbbé tudja varázsolni. Ebben a gondolkodásnak olyan per- sektivája nyílik, amelyben aztán ember legyen, aki megfelel az élet feladatának. A fölfrissült utcának kenyér után szaladó népe, az intenzív erővel megindult ipari és kereskedelmi életet sejteti, hogy hova tovább mindjobban növekszik a produktiv munkások száma és igy a panaszok is apadui fognak. így a Siepteraber az ember reményét is elevenebbé teszi. Köszöntünk tehát életet hozó szeptember, mert régen várjuk a panaszok szünését, magát a friss, intellektuális életet, mely kielégít a munkában s ebből a hazának, varosnak és emberiségnek hasza, öröme és élvezete van. Időjárás. Még mindig az előző hetek változatlan folytatása. Szárazság, tikkasztó, perzselő meleg. Esténként ugyan hűvösre fordul s fellegek is tömörülnek, de annyira nem jut, hogy esőt is kapjunk. A fokozott mérvben növekedő szárazság nagy veszedelem. Amiről azt hittük, hogy legalább fél termésünk lesz, mint a szőlő, tengeri, még kisebb meny- nyiségro zsugorodott. Az őszi szántások megkezdését is. akadályozza a szárazság. Szerdán délután sötét fekete felhők tornyosultak ; hamarosan nagy szél kerekedett, mely egész viharrá fokozódott ; az utca porát felkavarta s vitte, gomolygatta ; valóságos számummá nőtte ki magát, de eső egy csepp sem esett. Pokol kabaré. A gyulai izraelita uőegvlet újonnan alakított vigalmi bizottsága nagyszabású és szenzációs müsoru kabaré előadás rendezésén fáradozik. A nőegylet eddigi jóhirü műsoros estélyeit, a pokolban játszó előadás, — innen a fenti cim is — sok tekintetben túl fogja szárnyalni. A helybeli és vidéki műkedvelőkből összeállított gárda már serényen tanulja szerepét, s mindent elkövet, hogy az eddig Gyulán még nem produkált ritka érdekességü estély sikert arasson. Még csak annyit árulhatunk el, hogy a kabaré október 15-én este lesz az Erkel Ferenc színkörben. Nehány kiegészítő megjegyzés az ásatásokat illetőleg. Az országban folyó archeológiái kutatásokra vonaUozólag Domonkos János megyei múzeumi őr e lap hasábjain a legutóbbi számban tanulságos kritikai jellegű cikkben foglalkozott azokkal a vandal puszttásokkal, miket a dilettáns kutatók visznek véghez avatatlan tűi kálásaikkal a kutatásra alkalmas helyeken. Megjegyzéseit igen helyeseknek tartom s igen szerettem volna, ha bírálatában kiterjeszkedett volna arra a körülményre is, hogy sokszor nemcsak a dilettáns kutatók, de a magukat vagy szakembereknek tartó, vagy szakemberekül elismert archeológusok is egyoldalú képzettségükből kifolyólag sok kárt okoznak az archeológiái kutatásoknál. MegMgye- léseim s 'irodalmi buvárlataim alapján arra a szomorú felfedezésre jutottam, hogy a szakbeli archeológusok javarésze nagyon csekély gondot fordít a sírban talált emberi csontvázak antropologiai jellegeinek megfigyelésére, minek okát abban találhatni, hogy régészeink ebben a tekintetben egyoldalú képzettséggel bírnak és sajnos, de sok esetben még az elemi osteologiai ismereteknek is híjával vannak. Pedig nem egyszer fordul elő az, bogy a leletek problematikus voltát a talált emberi vázak szakszerű tanulmányozása és bírálata tisztázhatja. A csontváz nemcsak a nem és életkor megállapítására nézve bir sokszor döntő fontosságú jelentőséggel, hanem a typus megjelölése révén a legértékesebb melléklet
