Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-09-03 / 36. szám
2 B E K & 8 1911 szeptember 3. megyénél, városnál, igazán nagy küzdéssel jut az ember kenyérhez. Ha meg is van az a protekció, amely gyermekeinket hivatalba juttathatja, meg kell gondolni, hogy az iparosnak, a kereskedőnek nem kell protekció, őt a pályáján munkájának értéke viszi előre, amely öntudatnak is becsesebb, mint az, hogy kilíncse- lés, protekcióból lettünk valaki. Ám ne higyjük, hogy az iparos képzettség nélkül is emberré lesz. Igen. Végezzen az a flu iskolákat, mert ma az iparos is csak úgy tud exisztenciát teremteni, ha értelme, képzettsége vau, amellyel üzlete szellemi életét irányíthatja. Nem a rossz, hanyag tanulókból lesz jó iparos, hanem a tanuló, a pályáját kedvelő ifjúból, akiben van értelmi fejlettség ahhoz, hogy mesterségét művészivé fejlessze. Ha eddig a fokig jutott, kétségkívül a mesebeli aranyeső hull a zsákjába, amit lépteu- nyomon látunk, különösen igy tanév elején, mikor eles körvonalát az a gondolatkör mutogatja, amely ma már nem ismeretlen, nem népszerűtlen. A pályaválasztó szülők és gyermekek gondolatvilágát szeretnök megtölteni a produktiv pálya megszerettetésével. Ez a pályát választó ifjúság szerencséje, mindnyájunknak öröme volna. A vármegye rendkívüli közgyűlése. (Augusztus 28.) Békésvármegye rendkívüli közgyűlését e hó 28-án tartotta meg a vármegye alispánjának elnöklete alatt. A közgyűlésen aránylag elég sokan vettek részt, aminek az a magyarázata, hogy előzőieg az a hir volt elterjedve, hogy ezen a közgyűlésen be lesz »csempészve« az obstrukció elleni indítvány. A vármegye egyik országgyűlési képviselője külön körlevélben hívta meg az ellenzéki bizottsági tagokat, akik tényleg tekintélyes számban jelentek meg az ülésre. Igazán csodáljuk, hogy lehet ilyen híresztelésnek felülni, hiszen eltekintve attól, hogy a központban a szóban levő kérdésre mindenki — aki érdeklődik —: meg kapta volna a tényeknek megfelelő feleletet, azt már tudni kellene minden megyebizottsági tagnak, hogy rendkívüli közgyűlésen nincs póttárgysorozat, a tárgysorozatnak első pontja Ám a szőke csodát nem győzte meg ez az érvelés. Ha igaz az, hogy a kamarás letud rándulni minden hónapba ahhoz a nőhöz, akihez valamikor gyöngéd kötelékek fűzték, akiről ő most sem hiszi el, hogy viszonyt ne folytatna Cséffay Tibor cs. és kir. kamarással, akkor ő is elmehet ahhoz a harmatos, napsugaras lelkű tiszta asszonyhoz, aki őt hívja, tőle nem irtózik, mint a másik. Hamarosan aztán, mikor a kamarás újra lerándult a régihez, csomagolt és utazott ő is. Valami édes vágyakozás vitte a faluba. Nem volt híradással^ hadd lepje mag Pápai Nagy Istvánékat, annál nagyobb lesz a meglepetés. Persze arra nem gondolt a naiv, tudatlan asszonyka, hogy megy be ő az állomásról a Szaharán. Valami suttyó gyereket fogadott aztán, aki talicskán betolta a csomagokat, ő meg utána bandukolt Pápai Nagy István lakásáig. A lakás már kívülről meglepte. Az iskolában laktak Pápai Nagy Istvánék, abban a nagy iskolában, melynek nyolc zsalus ablakából kinyílt muskátlik mosolygtak a léckerítésen át az utcára A kerítésen belül tea és piros rózsák termő fáinak illata áradt. A kapun belül a tiszta udvar. Nagy eperfa árnyában mosott a tanitóné Gömbölyű karján fel- türt dologba való blúz, testén egy viseltes szoknya volt, az is olyan csatakos, vizes. Körülötte négy cseresznyétől maszatos pufók gyerek játszott a homokban, majd odébb egy bölcsőben alkalmasint pedig, amely mögött egyesek az obstrukció ellenes indítványt lappangatni vélték, oly világosan volt szövegezve, hogy abból — aki olvasni tud — kive- hette, hogy oly ügyről van szó, amellyel a legtávolabbról sem lehet összekötni az említett politikai kérdést. A közgyűlés — amint előre volt látható — meglehesősen paprikás hangulatban folyt le és pedig csak egyetlen egy tárgynál — a békési beton ügynél .— kerekedett az a tárgy fontosságával arányban épen nem álló hosszú terjedelmű személyes izü vita, amely egymagában háromszor annyi időt foglalt le a közgyűlés idejéből, mint az összes többi ügyek. A többi ügyeknél — at. főügyész egy indítványát kivéve — egyetlen felszólalás sem volt és csak igy történhetett meg, hogy a közgyűlés még a délelőtti órákban véget ért. A közgyűlésen jelen voltak : Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt; dr. Daiuiel Sándor, Kiss László, Moldoványi János, dr. Vangyel Endre, Sá- rossy Gyula, dr. Zöldy Géza, dr. Zóldy János, Szabó Emil, dr. Kiss László, dr. Stojanov cs Szilárd, dr. Szirbik Bálint, Seiler Elek, dr. Bucskó Koriolán, Novák Árpád, dr. Kun Pál. dr. Ladies László, dr. Follmann János, dr. Martos József, Monori István, Ravai Gábor. Grünfeld Jakab, Csőké István, Perszina Alfréd, dr. Bikádi Antal, K. Horváth Sándor, Kun Mihály, Kvanka Mihály, Pollák Arnold, Darabos János, Remecky Ferenc, dr Oláh Antal. dr. Hajas József, Pilcz Adám, Mász Adám, Erdei János, Kruchio Albert, Csapó Péter, Ferencsik Károly, Bikádi József, Reisner Einánuel. Beisner Ede, Sai József, Böhm Miklós, Bakos Mátyás, Kórber Tivadar, Kecskeméti Ferenc, dr. Jeszenszky Nándor, Szabó János, Hacskó Lajos, dr. Tőrök Gábor, Schneider János, Aszalay Gyula, Hrabovszki Pál, Csonka László, Nagy K. János, Nagy Gergely, Túri István, Bökfi János, Sári József, Csapó Gábor, Durkó Gergely, Mester Gábor, Veres László, Zele- nyánszky Mihály, Uhrin Pál, Meliska Pál, Csernyik András, Huszár Pál, Bohus Márton, Vandlik Mátyás, Machlich Mihály, ifj. Hack Márton, dr. Telegdi Lajos, dr. Szondi Lajos, Fehér Béla, Sebők Sándor, Pusztai János, Kristóf János, Bokor András, Pusztai Mátyás, Kertész Mihály. A közgyűlést Ambrus Sándor alispán délelőtt 9 órakor nyitotta meg és előadván a rendkívüli közgyűlés összehívásának okát, a közgyűlés azonnal hozzá kezdett a tárgyak elintézéséhez. Az önként befizetett adóknak — a törvénven- kivüli állapot alatt — takarékpénztári gyümőlcsöz- tetése folytán előállott kamatoknak községi célokra történt felhasználását kimondó községi és törvény- hatósági bizottsági határozatokat megsemmisítő belügyminiszteri rendelettel szemben — szó nélkül — a közigazgatási bírósági panaszjog igénybevételét mondotta ki a törvényhatósági bizottság Érdekkel várjuk a közigazgatási bíróság döntését, bár majdnem bizonyosra vesszük, hogy a belügyminiszter döntése lesz érvényre emelve. A közúti alapnak 1909 —10 évi zárószámadása elfogadtatott és jóváhagyás végett a kereskedelmi miniszterhez felterjesztett. Békés község beton építési ügyében az volt az állandó választmány javaslata, hogy a képviselőtestületnek az ujabbi 85000 koronás értékű betonjárda építési vállalatot Schreiber Izidornak oda Ítélő határozata, mint egyrészt szabálytalan, másrészt a községre anyagilag is hátrányos, semmisittessék meg és a község uj árlejtés megtartására utasittassék. A kérdéshez elsőnek dr. Török Gábor szólalt fel, aki tárgyilagosan adta elő azon okokat, amelyek a képviselőtestületet arra bírták, hogy N. Szabados ajánlatával szemben — aki megfelebbezfe a községi határozatot — Schreiber Izidornak Ítélje oda a vállalatot és kérte a törvényhatóságot, hogy az állandóválasztmány javaslatával szemben, a község határozatát hagyja jóvá Ezzel szemben dr Martos József amellett érvelt, hogy mivel N. Szabados József ajánlata 5600 koronával olcsóbb a Schreiberénél, az uj árlejtés mellőzésével neki Ítélje oda a tövényhatóság a munkálatot, annál inkább, mert Schreiber Izidor a községgel szemben a múltban tanúsított szabálytalan eljárásával, a bizalomra érdemetlenné tette magát. Dr. Török Gábornak személyes kérdésben történt felszólalása után Perszina Alfréd beszélt az állandó választmány javaslata mellett, dr. Telegdy Lajos, aki a békési beton ügyekben más többször "és nagy hévvel foglalt állást Schreiber ellen, szintén a Martos javaslatához járult hozzá, úgyszintén dr. Bikády Antal és Grünfeld Jakab is, aki a békési községi mérnök ellen tett személyes természetű megjegyzése miatt, elnöki figyelmeztetésben is részesült. Remetzky Ferenc békési bizottsági tag dr. Török indítványához járult hozzá és végül Schneider János gyulai bizottsági tag, N. Szabados mellett szálltak sikra és annak szakértelmét és ajánlatának olcsóságát emelte ki felszólalásában. A vita bezáratván, elnöklő alispán, az általa ajánlott módon — dr Martos ellentétes indítványának a közgyűlés által történt mellőzésével — tette fel a kérdést szavazásra, amelynek az lett az eredménye, hogy 48 szavazattal az állandó választmány javaslata fogadtatott el. Grünfeld Jakabnak azzal a módosító indítványával, hogy az átjáró utaknál ne 20 hanem csak 16 cmtr széles gránit kövek alkalmazandók, mivel ennél nagyobb méretű köveket a gyárban nem állítanak elő. Jólehet a szavazásra nagyon világosan lettek s kérdések feltéve, de ránk nézve a szavazás azt a benyomást tette, hogy sokan nem értették meg a feltett kérdéseket és igy többen nem arra szavaztak amire tulajdonképen akartak. A törvényhatósági ezután bizottság jóváhagyta Vésztő községnek a betonjárda építése tárgyában Schreiber Izidorral kötött szerződését, Vésztő községnek a járványkórháznak a jelenlegi helyen való kibővítésére, továbbá egy marha levél kezelő helyiségnek a vásártéren leendő felépítésére, továbbá Szarvas községének a Kossuth Lajos-utca kiépítésére, a baba aludt, az a kis pogány, a ki még nem volt megkeresztelve. A szőke csoda, mihelyt belépett, megismerte a régi barátnőt s már messziről kiáltotta : — Adj Isten Ilonkám ! A meglepetés, a szégyen pírja öntötte el a tanitóné arcát, ahogy ez a másik úri asszony megjelent. Nem tudott védekezni, mert ez a másik arra a csatakos asszony kebelére omlott és csókolta a védekező száját. — Semmi édesem, semmi. De hol vannak a gyerekek ? Nini, itt vannak ! És előlépett négy maszatos, pufók gyerek, piszkosak, mint az ördögök, de egészségesek, mint az eleven élet. Az egyik félrehuzódott meg az anyja szoknyájába kapaszkodva, a nagyobbik kezet akart csókolni, de a méltóságos asszony ölbe kapta, megcsókolta. — Édes Margitom, ne haragudj, hogy igy találsz. Azonnal intézkedem, hogy megfelelő formában fogadjalak. Azalatt a tanító is előkerült, amúgy szurto- san a méhesből, vagy a malacoktól. Egy rövid negyedóra és a gyerekek is, az asszony is, a férfi is ragyogó tisztán fogadták a nagy ur feleségét. A sürgő-forgó tanitóné a vacsorát is elkészítette. Micsoda fohászkodás, példás rend fogadta azt az egyszerű étkeket, amit az asztalra vittek. Imádság, példás viselkedés és a családi életnek belső melege tűnt fel az úri asszonynak és amig egy-egy pillantást vetett a szűkszavú, annál melegebb szemű családapára, a gyereket csókolgató barátnőre, úgy., érezte, hogy az ő szivét fogja, szorítja, marcangolja valami. Majd mikor a baba is jelentkezett, nyöszörgő hangján és az anya felkapta az ő „aranyos bogarát“ és a kis angyalka álmos, majd mosolygó ibolya szemét kitörölte, csókolgatta, szeretett volna egy könnyet ejteni, de visszafojtotta, ami nehéz volt e percben nagyon és épen ezért fájt. Vacsora után az ások szép szó az asszony' hoz, az a megelégedő szempár a férfihez, akit egy egész község szeretete vesz körül, a gyerekek csinpajkodása, majd szép rendben az ágyba vonulásuk, mind megannyi hangos zsurnál, estélynél ünnepibb, szebb, gazdagabb és költőibb volt, mint a Duna soron a palotában. Már menni, menekülni, rohanni szeretett volna, mert érezte, hogy elég a lelke, pedig itt nem a békétlenség tüze lángol, hanem a szereteté, mely csak őt perzseli, de ezekét megvilágítja és széppé teszi És amikor harmadnapra a vonat induláskor kendőt lobogtattak a tanitóék, csókot dobáltak a I gyerekek, a szép szőke asszony mosolygó arccal j intett vissza és mintha mondta volna : — Veletek van az Isten. Nektek adta meg a menyországot.
