Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)

1911-08-27 / 35. szám

4 BÉKÉS 1911. augusztus 27. gyalás és élénk vita keletkezett az igazgató-főmérnök­nek az 1910. évi bevételekről és kiadásokról szer­kesztett és a vonatkozó előirányzattal összehasonlí­tott kimutatása fölött; amely kimutatás átdolgozás, illetőleg helyesbbités végett viszaadatott az igazgató- főmérnök és számadást-vizsgáló bizottságnak és az ügy megvizsgálására még dr. Ladies László, dr. Szegedy Kálmán és Aszalay Gyula kérettek fel. Az izgalmas választmányi ülés fél 1-ig tartott, utána a közgyűlés, amely minden tekintetben hozzájárult a választmányi javaslatokhoz, alig egynegyed órát vett igénybe. A kánikula naptár szerint elmúlt ugyan, de az idő erről sehogy sem akar tudomást szerezni Pedig a nyaralók nagy része már visszajött a havasok al­járól. Augusztus közepe táján az időjárás már itt­hon is kellemesnek volt mondható, sőt az utcán megjelentek az első felöltők. A kánikula azonban ugylátszik csak tréfált velünk. Az elmúlt hét min­den napján ismét szinte tűrhetetlen volt a meleg, de kulminációját csütörtökön érte el, amikor is a hőmérő árnyékban Reaumur szerint 29 fokra emelke­dett. Ezt a rekordot a júliusi forró napokban sem érte el. Csütörtök este 9 óra után a vármegye egész területén nagy szélvihar vonult el, amelyet erős vil­lámlás és mennydörgéstől kisérve alig pár millimé- ternyire terjedő eső is követett. Az orkánszerü szél fákat tördelt és összekuszálta a mezőkön a boglyá­kat és még csépeletlen asztagokat, amelyek egy ré­szét kilométerekre terjedő távolba sodort el. A határ másnap virradóra úgy nézett ki, mintha ellenséges csapatok vonultak volna át rajta. A vihar, ha némi­leg mérsékelte is, de korántsem hütötte le a levegőt. Péntek és szombaton a forróság ép annyira tűrhe­tetlen volt, mint a vihar előtt. Szabadságról Tanczik Lajos rendőrfőkapitány szabadságáról haza érkezvén, a rendőrkapitányi hivatal vezetését újból átvette. Egy rab öngyilkossági kísérlete. Kedden dél­előtt nagy ribilliót keltett a gyulai törvényszék épületében egy rab öngyilkossági kísérlete. A halálra szánt ember Eszlári Gábor 5 évi tegyházra Ítélt rab volt, akinek bűnügye csak nem rég foglalkoz­tatta a gyulai esküdtszéket. A tárgyalásról annak idején kimerítő tudósítást közöltünk. Eszlári Gábor azelőtt vegyeskereskedő volt, de pazarló életmódot kezdett folytatni, szeretőt tartott, neje hozományát ellumpolta s igy hamarosan tőnkre ment, csődbe jutott. Vagyoni romlása után Pécskára költözött, hol egy kereskedőnek titkos társa lett, elég jól ment sorja. Felesége Kovács Róza, egy szép barna asszony, azonban még Orosházán elhagyta, mert a férj, bár ő volt a kicsapongó, mégis állandóan féltékenységé­vel üldözte és brutálisan bánt vele, miért is az asszony válópört indított. Ebbe nem tudott bele­nyugodni a feleségébe betegesen szerelmes ember és ezért elhatározta, hogy még egyszer megkéri ne­jét és ha az vissza nem tér hozzá, megöli. Ez év április 9 én revolvert vett magához, Orosházára uta­zott s másnap reggel 8 órakor felkereste feleségét, aki édesanyjával otthon tartózkodott. Az anyósa be­küldte a szobába a feleségéhez, aki meglepődve, ridegen fogadta s kijelentette, hogy tudni sem akar róla. Ekkor a férj előrántotta r&.„Íverét és kétszer rálőtt a feleségére. Mindkét lövés talált s az asszony sokáig élet-halál között feküdt, nem halt meg, de azóta állandóan betegeskedik. Junius hónapban tár­gyalta a bűnügyet a gyulai esküdtszék s Eszlárit szándékos emberölés kísérletében bűnösnek talál­ván, öt évi fegyházra Ítélte. Védője dr. Major Simon, az ítélet ellen semmiségi panaszt jelentett be, az ak­ták most a Kúriánál vannak elbírálás végett. Azóta Eszlári a gyulai ügyészség fogházában megkezdte büntetése leülését Ezzel azonban az igazságszolgál­tatás még nem tért napirendre a szerencsétlen rab felett. Még hátra van a feleség által indított váló­per lefolytatása. Kedden délelőttre volt kitűzve eb­ben az ügyben a békéltetési tárgyalás, ahol meg­jelent az asszony fekete gyászruhában, a rabruhás Eszlárit pedig szuronyos őr kisérte fel a fegyházból. Az asszony előbbi indokain kívül azért is kérte a vá­lás kimondását, mert férjét fegyházbüntetésre ítél ték 3 ez magában véve is feltétlen bontó okot ké­pez, ellenben a férj a kereset elutasítását kérte, mert az ítélet még nem vált jogerőssé. A jegyző­könyv felvétele után a felek elhagyták a békéltető- bíróság szobáját. Az előszobában Eszlári a kabátja ujjából egy élesre csiszolt cink kanalat vett elő s mikor a földön hagyott kalapjáért lehajolt, a nya­kát mélyen bevágta. A börtönőr csak akkor vette észre, mikor a vér erősen ömleni kezdett s Eszlári összeesett. A közelben tartózkodók között nagy fut- kosás, ijedtség támadt. A rab felesége a látványra ájultan esett össze. Eszlári sebét a gyorsan előhívott fogházorvos kimosta és bekötözte. A sérülés súlyos, de nem halálos. Kihallgatásakor azt mondta, hogy a feleségét most is lángolóan szereti, nem tudja túl­élni az elválást. Szívesen ülne még két évet, ha felesége a válási szándékától elállana. Agyonnyomta a billiárdasztal. A gyulai vasúti állomáson hétfőn reggel halálos baleset történt. Az áldozat Juhász Mihály 35 éves, gyulai napszámos, aki mint kisegítő, éppen hétfőn reggel lépett mun­kába a vasútnál. Több munkástársával egy hat mé­termázsás súlyú billiárdasztalt akartak a raktárnál kocsira tenni. Az asztalt tartalmazó ládát élére ál­lítva csúsztatták a rakodó mellett álló lapos kocsira s már félig a kocsin volt, amikor a lovak váratla­nul elindultak, mitől a láda megbillent s a félre ugrani nem tudó Juhász Mibályra zuhant lapjára fordulva. Az óriási súly a szerencsétlen ember mell­kasát összelapitotta s mire munkástársai hordágyon a közkórházba szállították, az utón meghalt. Fele­sége és másféléves gyermeke siratja. A falu jegyzője cim alatt „Az Est“ című lap­ban erős támadás jelent meg Gremsperger József csorvási első jegyző ellen az Apponyi Albert gróf és Hoyos Miksáné grófnő birtokainak parcellázásá­ból kifolyólag. Az erősen színezett cikk szerint „az alispánnál hasztalan tettek panaszt a jegyző ellen, a főispánnál is süket fülekre találtak.“ Miután a megvádolt jegyző egy csabai lapban nyilatkozik a támadás ellen, részünkről csupán annak konstatálá- sára szorítkozunk, hogy a támadó cikknek fent kö­zölt állítása nem felel meg a valóságnak. Nem felel meg különösen az, hogy a panaszkodók a főispánnál is süket fülekre találtak, már csak azért sem, mert a főispánnál sem szóval, sem Írásban senki sem tett panaszt a kérdéses ügyben. E'mentek a honvédok. Szerdán este mentek el honvédeink a nyári hadgyakorlatra. A bevonult tar­talékosokkal együtt ezer embert vitt magával a 64 kocsiból álló különvonat, mely az ezred podgyászát s egész tábori felszerelését is magával vitte. A gya­korlatok Tápiósüly és Gödöllő környékén lesznek s szeptember 18-ig tartanak. Esküvő. Veres Béla könyvkötő iparos ragnap délután vezette oltárhoz a református templomban Réti András ácsmester polgártársunk Teréz leányát. Balthazár mester Gyulán. Két előadást tart Gyulán az Erkel Ferenc színkörben. Sőt helyesebben írva már tegnap este tartott egyet, de miután az lapunk zárta után történt, arról nem referálhatunk. Balthazár a magyar bűvészek legkiválóbbja, aki mint ilyen nemcsak az országban, hanem külföldön is nagy tetszést és kiváló sikert ért el szenzációs mutatványaival. Ma két előadást tart, egyet leszál­lított helyárakkal délután fél 4 órakor, a másikat rendes helyárak mellett este 8 órakor. A bűvésznek saját szép díszletei vannak és a produkció közöket Tóni bandája fogja zenejítékával betölteni. Rablás. Vasárnap éjjel a csöndes Erdélyi Sán­dor utón vakmerő rablótámadás történt, amely nem járt ugyan a támadókra anyagi haszonnal, de az esemény éppen elég arra, hogy az igazságszolgáltatás apparátusát megmozgassa s az ügyészséget, bíróságot foglalkoztassa. Egy volt gyulai borbélymester Szabó János az eset szenvedő hőse, a ki különben sem volt soha hive a munkának, de annál jobban pár­tolta a tivonyázást. E miatt el is költözött Gyuláról Budapestre, ahol még jobban elzüllött annyira, hogy a fővárosból örökre ki van tiltva. Ez nem akadályozza azonban abban, bog}' oda néha-néha visszatérjen. Ilyenkor csendesen hazatoloncolják Gyulára. így került haza múlt szombaton is. Itt összeakadt két csavargóval Bogár Szilárddal és Duma Jánossal s hármasban körüljárták vasárnap este az összes éjjeli korcsmákat. Szabónak nehány koronája volt, ö fizette mindenütt a cehhet. Tiz óra után Szabónak eszébe jutott, hogy ö Pestre utazik. A két cimbora felajánlotta, hogy elkísérik a vasúthoz. Útközben a két kisérő összebeszélt, hogy jó volna a berúgott ember pénzét elvenni. A Diószegi zughoz érve becsalták a sötét utcába Szabót, ott földreteperték és elvették tőle olcsó nickel óráját, pénzt azonban nem találtak nála. A megtámadott ember kiabálására ott termett az arra cirkáló rendőr, mire a rablók elmenekültek. Másnap mindkettőt elfogták és az ügyészségnek adták át őket. A vizsgálóbíró elren­delte ellenük a vizsgálati fogságot, mert szökésüktől lehet tartani. Az őszi vásárnak gazdaközönség, iparos és kereskedő osztály egyaránt szorongó érzéssel néz eléje. Már lapunk multheti számában megírtuk, hogy a sertésvész és újból kiütött száj- és körömfájás miatt Gyula városa zárlat alá van helyezve. Ennek következtében a három első vásári nap teljesen elmarad ; nem lesz ugyanis sertés-, juh- és szarvas- marha vásár. A vásár igy tehát szombat és vasár­napra szorítkozik. Szombaton ló-, s mezőgazdasági iparcikkek, vasárnap belső s nyersbőrvásár. A kigyósi plébános búcsúja. Kny Antal békési esperesnek kanonokká történt kinevezésével meg­üresedett plébániára tudvalevőleg Barabás György ujkigyósi plébános neveztetett ki. A nagy népszerű­ségnek örvendő plébános f. hó 13-án vett búcsút kigyósi híveitől. A hívek nagy számban jelentek meg a távozó plébánosnál Pain Károly községi fő­jegyző vezetésével, aki szép beszéd kíséretében át­nyújtotta neki á kigyósiak ajándékát, egy imazsá­molyt és egy márványlapon elhelyezett díszes ezüst szobrot. Barabás plébános meghatottan köszönte meg a hívek figyelmét. Megtaposta a tehén. Varga András 12 éves gulyásbojtár a szentetornyai Jurenák uradalomban őrizte a teheneket már hónapok óta. Szerdán reggel az egyik tehén nem akart engedelmeskedni az apró bojtárnak, a miért az végig vágott rajta karikás ostorával. Erre a feldühödött állat nekirontott, fel­lökte és alaposan megtaposta. Még aznap beszállítot­ták sérüléseivel a gyulai közkórházba. Kabaré Szeghalmon. A szeghalmi fiatalság f. hó 19-én a községi szállóban igen sikerült kabarét rendezett, amelyet nagyszámú és díszes közönség nézett végig. Az egyes számok betanítását, az egész előadás szervezését és vezetését művészi ambícióval és lelkes buzgósággal végezte a nagy Erkel méltó unokája Erkel Ilonka. A szereplők közzül kitűntek Csák Annus, Balogh Jusztika, Csák János és külö­nösen a két gyulai szereplő : Erkel Béla színművész a „Krakélert“ adta fényesen s előadásával igen gyakran megkacagtatta a közönséget, dr. Kovalszky Róbert zongorajátéka volt az est legbriliánsabb száma. Szűnni nem akaró tapsvihar követte egyik remek dalt a másik után. Szünet előtt és után 10—10 reklám következett; egyik kacagtatóbb volt, mint a másik: Kerpel kézfinomitó (Terényi Péter), (Ger­beaud (Balog Jusztika és Hajdú Boriska), Kaladont (Stern Böske), Moét et Chandon (Erkel Irma és Terényi Péter), Fedák-krém (Csák Annuska), Zacher- lin (Kis Ernő), Hazi-csokoládé (Novák Lórika), Sár­réti kalucsni (Tóth Béla), Réthy pemetefű (Novák Elemér), Holzer (Erkel Ilonka), Földes Margit-crém (Vigh Giziké és Kiss Ernő), Villax (Hajdú Boriska és Vigh Giziké), Schicht-szappan (Vigh István és Biró Nándor), Uher (Bence Böske), Kőrösladányi kertészet (Hajdú Boriska), Ratin (Balog J. és Bencze Kálmán), Elszakíthatatlan nadrág (Bence János, Kiss Ernő és Novák Puci). A második részt Terényi Péter meleg patináju »Régen volt . . .« szavalása végezte be, Erkel Ilonka művészi zongorakiséretével; Balogh Jusztika és Tihanyi Lajos egy kedves táncduettet adtak elő kitűnő koreografikus készültséggel. Csák János tréfás kupiéi, a »Kirándulás« a »Villamos« hangos derültséget keltettek. Csák Annus, János és Tihanyi Lajos kacagtatóan adták az »Obsitos«, óh mily finomak vagyunk c. kupléját. Kohn Panni és László ügyes zeneszáma is nagy hatást keltett. Vé­gezetül meglepetésképen Símig Rezső és Terényi Péter néger tánckettőse következett. Símig tánca igazán művészi volt; mesés ügyességgel kopogtatta ki a zene minden ütemét, Terényi pedig utánozha­tatlan groteszk mozgásával keltett bámulatot. Kiss Ernő, mint konferenszié talpraesett ötleteivel fűsze­rezte az előadást. Az előadás után tánc következett a Kaszinó termeiben, mely virradtig tartott. Öngyilkos szobafestő. Szerdán reggel Mut- nyánszzy Dániel 27 éves békéscsabai szobafestő fel­akasztotta magát lakásának kamrájában s mire észrevették halott volt. A szerencsétlen ember tettét egy átmulatott éjszaka után boros fővel követte el. Felesége s hozzátartozói nem tudják elgondolni, mi vitte rá a végzetes cselekedetre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom