Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-08-20 / 34. szám
1911. augusztus 20. BÉKÉS 3 18. Gyulavári község határozata, a birófoki kút létesítése és költségeinek fedezése tárgyában. 19. Szarvas község képviselőtestületének határozata a községi kezelő- és segédszemélyzet, rendőrség és cselédség részére drágasági pótlók engedélyezése tárgyában. 20. Kálié János és társa gyulai lakosok fe- lebbezóse, Ludvig Józsefnek pénztári tisztté történt megválasztása ellen. 21. A gyulai Novák-utca kinyitása folytán megmaradt telkek eladására vonatkozó szerződések. 22. Szontetornya község határozata, hatósági husszék felállítása tárgyában. Tanügy. Kinevezés. A vallás és közoktatásügyi miniszter Csura Miklós, főgimuáziumunk oki. helyettes tanárát ugyanezen főgimnáziumhoz rendes tanárnak nevezte ki. Az ambiciózus, szép képzettségű ifjú tanárnak — aki egyben lapunk kedves munkatársa — jól kiérdemelt előléptetéséhez szívből gratulálunk. A gyulai állami polgári leányiskolában az 1911—12. évi beiratások folyó évi szeptember hó 1., 2. és 4-én délelőtt 9 órától 12-iglesznek; a javító és tantervkülönbözeti vizsgálatok pedig szeptember 1-én délután két órakor kezdődnek. Más intézetből átlépő tanulók a beírás alkalmával születési anyakönyvi kivonatot, ujraoltási és iskolai bizonyítványt tartoznak felmutatni. Beiratáskor 10 .kor. első félévi tan- és 7 kor. 70 fillér mellékdíj előre lefizetendő. Szegénységi és legalább is jó osztályzatú bizonyítvány alapján a tanulók 25 százaléka — a tandíj fizetésének kötelezettsége alól felmenthető. A tandíjmentességért a kir. tanfelügyelő úrhoz címzett, szegénységi és iskolai bizonyítvánnyal felszerelt kérvények a beiratkozás alkalmával az igazgatónál nyújtandók be. Gyula, 1191. augusztus hóban. Az igazgatóság. Tanitói kinevezések és áthelyezések. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a gyulai községi tanyai iskolákat szeptember 1-től állami kezelésbe vette s ebből kifolyólag az ott működő tanítókat: Loós Lipótot, Marosán Illést, Túri Bélát és Kardos Jánost állami tanítókká nevezte ki. Ugyancsak kinevezte Eleődnő Abrahám Margitot, Gruszly Jolánt és Némethy Gyulát a békéscsabai állami iskolához. Áthelyezte Csillag Ferenc szentesi külterületi tanítót a köröstarcsai, Sváb Fülöp pilisszentkereszti tanítót az orosházi, Czabán Samu lopodiai tanítót a nagyszénási, Koncsek Lázár nagyszénási tanítót a hosszufalvi, Kovák Ottilia csabai tanítónőt a mező- szentmártoni, Tóth Aladár orosházi tanítót a kispesti munkástelepi állami elemi iskolához. A női kereskedelmi tanfolyamok uj »Szervezetét« a múlt napokban adta ki a vallás- és közoktatásügyi minisztérium. Lapunk jövő számában fogjuk ismertetni azon lényegesebb eltéréseket, amely az uj és régi »Szervezet« között fennáll. Ugyanakkor közölni fogjuk a gyulai női kereskedelmi tanfolyamba való beiratkozások idejét, helyét és az egyéb tudnivalókat is. Addig is minden felvilágosításért a tanfolyam igazgatójáhoa, Mérey Gyula főgimu. tanárhoz forduljanak az érdekeltek, akinél naponkint d. e. 9—10. és d. u. 4—5-ig az intézetbe való előjegyzések is eszközölhetők. (Bonyhády-ut 4. sz) H 1 r e Viszont István. Nem kell nagy históriai belátás ahhoz, hogy higyjük, miként Istvánt, korábau a külön magyar gondviselés adta számunkra Mikor István trónra lépett, akkor már egész Európában szét- foszlóban volt a magyarok legyőzhetetlenségének félelmetes mithosza. Akkor már meg volt Ausburg és két párducos elöljáró vitézünket, Bulcsút és Lehelt Regensburgban fölakasztották. Közel voltunk egy nyugoti koalícióhoz, mely egyenesen a magyaroknak a világ szintjéről való kiirtását határozta el. A hitváltoztatás, a belépés az európai kultúrába kényszerű szükség volt. Hiába lett volna István király nagy államférfim bölcsessége, az ükunokáiban is nyakas magyar nem pártolt volna el Hadúrtól, ha az ausburgi véres legyőzetés és a futás szégyene nem pirította volna arcukat. A keresztény hit fölvétele nem valami finom diplomáciái munka volt. Sok vastag nyakú magyarnak feje gördült le, akik inkább Hadúrnak akartak hódolni és a berkekben fehér lovat áldozni. Nem anuyira a huzódozás a keresztény kultúrától, melynek szépsége megihlette őket, mint a nemzeti hagyományokhoz való állhatatos ragaszkodás állott gátul. Hadúr tisztára nemzeti Isten volt. Ilyen Istene egy népnek se volt. Azt a magyar képzelet alkotta meg és magyar virtusokkal díszítette föl. Ez a különös magyar Isten nemcsak megengedte, de megkövetelte az ellenségre törést, sarcázedést, egy kis úri kegyetlenkedést s a folytonos kalandozást. Azt megpedzette a magyar, az első keresztény szerzetest meglátva, hogy amit ez prédikál, az merő ellentéte a magyar kalandos szokásoknak és virtusoknak. Koppány vezér tehát az igaz nemzeti álláspontot képviselte és pedig úgy, hogy minden kelevézzel bánni tudó magyar érzésvilágában vele egyezett. Mi volt mégis okozója, hogy a nemzet zöme elég rövid idő alatt kereszténnyé lett? Kétségkívül a keresztény hitelvek fenséges volta ihlette meg legjobban. István király anyja Gizella nagy diplomata volt. ő a magyar vezérek és alvezérek nejeit nyerte meg az uj hitnek és mig a férjek odakint kalandoztak, a házi tűzhelynél odahaza más eszmények áldozati tüze égett, mikor a keresztény vallás által szintén ihletett harcos magyar hazatért. És a mi e mellett a legnagyobb tényező volt, István király államalkotó nagy tehetsége. Hisszük, hogy jámbor lelke meghódolt a szeretet Istenének, ámde sz,ivós küzdelme a hitért egy ezredévnek perspektívája szerint — az államférfi magasabb belátása. István nemzetségét akarta megmenteni s egy erős nemzeti országot akart a Duna-Tisza medencéjében egész a Kárpátok belső nagy hegykoszoruja között. És ott mutatkozik államférfim kvalitása, hogy nem Bizancz keresztény hitét választotta. Tudta, hogy Gyula vezér diplomáciai megbízásból Konstantinápolyban járván, a keresztény hitet keleti módra vette föl; István nyu- gotra tekintett. Innét várhatta nemzete elnyomóit. Innét akarta megszerezni a hitbeli egyezésnek szövetségtársait. Minden jel szerint az állami alapozást rokoni szálakkal is munkálta s ahogyan korában, a nemzeti hagyományokkal, vágyakkal számotvetve, országát organizálta, ez államférfiu tapintatának ténye, dicsősége ; ha nem igy járt volna el, igaza lett volna a költőnek, mert elkövetkezett volna a nagyszerű halál, hol a temetkezés felett egy ország vérben áll. És bekövetkezett volna előbb, hogy sem a költő igy énekelhetett voln. István király hitfelekezeti különbség nélkül minden magyaroké. Nem lenne nemzeti kagyeletünk, ha ennek a nagy királynak, ennek a nemzet-alapozónak nevenapja nem volna egyetemes nemzeti ünnep. Bölcs volt, nagy elme, egy viszontagságos népnek nemzeti szerzője. Az ég adta őt nekünk. Nélküle a magyarnak még a hírét is elhordta volna azóta a szél. Ö felsége a király 81-ik születésnapja alkalmából megyeszerte minden községben hálaadó isteni tiszteletek tartattak. Gyulán a középületek fel voltak lobogózva, a róm. kath. főtemplomban a szülővárosában tartózkodó dr. Karácsony János váradi kanonok nagy segédlettel tartotta az ünnepi misét, amelyen resztvettek az állami, törvényhatósági és városi tisztviselők és nagyszámú közönség A honvédség részére a gyakorló-téren volt tábori mise, melyre a tisztikar és legénység díszben vonult ki. A honvédtisztikar délben a Komlóban diszebédre gyűlt össze, melyen Bothmer Árpád báró ezredes ékesen köszöntötte fel a királyt, mint legfőbb hadúrt. Változások a káplánok közölt. Gróf Széchenyi Miklós váradi püspök Betukker Tivadart Újkígyós ról Gyulára német káplánnak, Dominyák Istvánt Endrödről Orosházára, Ríkossy Theodozius kapucinus atyát Orosházáról Solyomkőre. Winkler Ágostont Endrödről Békéscsabára, az uj misések közül Csernus Mihály és Fontos Jánost Endrődre, Peszeki Gergelyt Újkígyósra helyezte. Rendkívüli közgyűlés a vármegyén. Amint már megírtuk, e hó folyamán rendkívüli közgyűlés fog tartatni, amelyen egy pár sürgősebb természetű ügy tárgyaltatik. A rendkívüli közgyűlést — a főispán távollétében — a vármegye alispánja hívta össze e hó 28-ára. A tárgysorozatot lapunk más helyén egész terjedelmében közöljük. Az állandó-választmány a közgyűlési ügyek előkészítése céljából e hó 26-án d. e. 9 órakor ülésezik. A vármegye közbiztonsági állapota a múlt hóban. A csendőrség jelentése szerint előfordult a múlt hóban a vármegye területén 192 bűneset, a melyek •— 5 kivételével — mind kiderittettek. Feljelentés 170 esetben történt, elfogatás szüksége 30 esetben merült fel. Előfordult: 13 testisértés, 41 lopás, 47 gyújtogatás, 4 ember élete elleni bűncselekmény, 9 csalás, 6 sikkasztás, 3 magánlak sértés. Kinevezés és áthelyezés A pénzügyminiszter Bedő József gyulai pénzügyőri biztost Galgóczra főbiztossá nevezte ki, egyidejűleg pedig Bartal Géza nagybittsei.pénzügyőri biztost Gyulára helyezte át, Bedő József nyolc évi gyulai szolgálata alatt elismerésre méltó módon tudta a közönség érdekét a kincstár érdekével összeegyeztetni s működésével sok jóbarátot szerzett magának. Amilyen őszinte örömet kelt előléptetése, épugy sajnálják Gyuláról való távozását, első sorban tisztviselőtársai, akik benne a szakirodalommal is sikeresen foglalkozó képzett kollégájukat veszítik el. Kinevezés. A pénzügyminiszter Moesz Zsig- mond aranyosmaróti számgyakornokot a gyulai pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez számtisztté nevezte ki. A honvédség köréből. A király születésnapja alkalmával Barta Géza és lurzai István honvéd akadémikusok a gyulai 2-ik honvéd gyalogezredhez hadnagyoknak, Sáfáry Lajos, Erdősy Kornél és Gyulányi István ugyanoda zászlósoknak neveztettek ki. Wenckheim Gyula gróf alapítványa. Annak idejében megírtuk, hogy Wenckheim Gyula gróf végrendeletében főúri módon emlékezett meg Gyula városa szegényeiről és nagyobb összegű alapítványt hagyott részükre. A hagyatéki tárgyalás mostanában fejeződött be s ennek következtében Gyula városa a napokban vette fel a 25000 korona értékpapír és 6500 korona készpénzből álló hagyományt a gyulai kir. adóhivataltól. Ez összeg kamatai a végrendelet intézkedései szerint évről-évre fognak a szegények között kiosztatni. A képviselőtestület dr. Lovich Ödön polgár- mester szabadságon léte folytán dr. Bucskó Koriolán főjegyző elnöklete alatt szerdán délután rendkívüli közgyűlést tartott, a képviselőknek csekély számú részvétele mellett. Az államsegély felosztása tárgyában készített javaslatot, a mely a belügyminiszteri rendeletnek megfelelőig szorosan a tavalyi tervezeten alapszik, többek felszólalása után egész terjedelmében elfogadták. Elfogadták annak dacára, hogy a miniszteri osztálybasorozás, mint múlt évben, ezúttal is sérelmes a közgyámra, s több városi tisztviselőre, a kik hosszabb szolgálati idejükre s munkakörükre való tekintettel a belügyminiszter által meghatározottnál magasabb osztályba volnának sorozandók. Az ő érdekeiknek figyelembevétele azonban az államsegély felosztását megakadályozta volna. Dimitrijevicr Naumcse a Kossuth-tér kikövezését vállalta és pedig korláti bazaltkővel. A korláti bazaltkő tulajdonosok azonban, a kik az árlejtésen szintén pályáztak, Dimitrijevicsnek megtagadták a kő szállítását, minek folytán Dimitrijevics arra kérte a képviselőtestületet, hogy korláti helyett füleki bazaltkövet hozathasson, a mit a képviselő- testület, minekutána szakértők megállapították, hogy a füleki bazaltkő még szilárdabb a korlátinál, meg is engedett. Az iparostanonciskola múlt évi számadása elfogadtatott. Ffaff Ferenc ipartanodái bizottsági tag megbízatásáról inkompatibilitása folytán lemondván, helyére dr. Ladies László választatott meg. A városi napidijasok drágasági pótlék iránti kérelmére, a tanács és állandó választmány javaslatával szemben dr. Ladicí László képviselő indítványa fogadtatott el, a mely szerint a napidijasok október hó 1 -töl kezdődőleg 50 fillér magasabb napidijban fognak részesülni. Erdődy János tiszti- hajdú kérelmére, hosszas szolgálatára való tekintettel a hajdukáplári altiszti rang adatott meg. Serbán József napidijas Írnok kérelmére három havi szabadság engedélyeztetett. Ezzel a közgyűlés délután 5 órakor befejeztetett. Székely Mihály újabb diadala. A magyar aviatikának nevezetes napja volt f. hó 17-én. Székely Mihály, az első magyar repüiőember, akire, mint
