Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-08-13 / 33. szám
1911. augusztus 13. B E K E 8 3 tehát a véderő érdekeit jól összhangba lehet hozni a gazdasági érdekekkel. A békéscsabai elöljáróság és az ottani közgyám között felmerült összeütközési esetet aként döntötte el a bizottság, hogy bár elismerte azt, hogy a közgyám mint árvaszéki közeg közvetlenül az árvaszéki elnök felügyelete és ellenőrzése alatt áll, mégis mint előljárósági tagot és községi alkalmazottat az általános közigazgatás egységének biztosítása és rendje szempontjából jogosított a községi főjegyző is ellenőrizni a községi szervezési szabályrendelet értelmében. Ezután Argyelán György gyulavárosi tanácsos Petik Ferenc városi Írnok és Kovács Gyula szeghalmi főjegyző elleni fegyelmi ügyekben — több hozzászólás után — a bizottság az alispánnak a fegyelmi eljárást elrendelő határozatait helybenhagyta. Dr. Zöldy János főorvos jelentése szerint a juhus közegészségügyi viszonyok általában kielégítők voltak, amennyiben az előző hónapokhoz viszonyítva annyival jobbak, hogy a heveny ragadós bajokban történt megbetegedések száma 168-al volt kevesebb. Az egyes szervek megbetegedését és lefolyását illetőleg, leginkább a gyomor- és bélhurotos bán- talmai fordultak elő. Leggyakoribb halál ok a tüdővész volt. A heveny ragadós bajok közül előfordult : 1. diphtheria 16 megbetegedéssel 3 halálozással 2 vörheny 74 » 17 » 3. kanyaró 32 » 1 » 4. hasi hagymáz 15 » 1 5. szamárkóhógés 12 » 1 » 6. vérhas 1 » -összeg 150 » 23 »(15°/°J Amint a fentebb kitüntetett adatok igazolják, a heveny ragadós bajok közül a vörheny volt az uralkodó. Ez a betegség azonban megyeszerte szünő- félben van és tömegesen csupán Békéscsabán mutatkozott. Tetemesen fogyott a difteriasok és kanyarós betegek száma. Tovább terjedésük meggátlására a lehető hatósági intézkedéseket mindenütt megtették. Az előirt és havonként végzendő egészségügyi vizsgálatokat pontosan teljesítették, említésre méltó nem fordult elő. A bábák mulasztáiról említés nem tétetik. A köztisztaságot mindenütt kielégítőnek jelzik. Orvosrendőri vizsgálatot eszközöltek élőn 528, hullán 7 esetben, orvos törvényszékit pedig 10 köny- nyü testi sértés eseteiben Gyógysavóval beoltottak 9 egyént, akik közül meggyógyult 7, meghalt 2. A halva születtek száma 25, elvetélteké 19. Roediger Gyula kir pénzügyigazgató jelentése szerint az egyenes adókban való befizetés 781,000, mig a hadmentességi adóban való befizetés 8200 koronával volt kedvezőbb, mint a múlt év hasonló időszakában. A pénzügyigazgató előadmányai — a melyek között különben fontosabb nem volt — mind az előadói javaslat értelmében fogadtattak el. Mikler Sándor kir. tanfelügyelő helyett, aki jelenleg szabadságon van, dr. Horváth Dezső s. tanfelügyelő adta elő a tanfelügyelő hatáskörébe tartozó ügyeket. A jelentés szerint a múlt hóban az iskola- látogatás szünetelt. A tanfelügyelő azonban részt vett azokon a helyszíni vizsgálatokon, amelyek szükségessé váltak azért, hogy Gyula város 8 aülkerületi községi iskolájának az állam részére leendő átadása céljából a végleges szerződés megköthető legyen. A békéscsabai polgári iskolát az állam két párhuzamos osztállyal bővitette. Bejelentette a tanfelügyelő továbbá azon változásokat, amelyek a varmegyei tanító testületben időközben történtek. A tanfelügyelői ügydarabok közül csupán az érdemel említést, hogy az endrődi nagylaposi isko Iának uradalmi jellegét állapította meg a bizottság, szemben azzal a kívánsággal, hogy ez az iskola felekezeti iskolának minősítessék. Lengyel Lipót füzesgyarmati tanító ügyében, aki ellen hamis bivonyitvány kiállítása miatt folyamatba tett büntető eljárás befejezted, a fegyelmi el járás lefolytatása rendeltetett el. A tárgysorozaton szereplő államsegély iránti kérelmek pártolólag terjesztettek fel. Úgyszintén javaslatba hozta a bizottság a Békés községben kért tanyai iskolának állami jelleggel leendő feállitását. Dr. Zöldy Géza főügyész által előadott cseléd, korházi, illetőségi stb. fellebbezési ügyek az előadó javaslata értelmében fogadtattak el. Perszina Alfréd államépitészeti hivatali főnök helyett Bálint Imre kir. mérnök referált a vármegyei közúti ügyekről és bejelentette, hogy a remetei hid építési munkálatai serényen folynak. Mindkét hídfő a talpkövek alsó síkjáig fel van falazva, a feljárók építése a gyulai oldalon már készen van, a sarkadi oldalon pedig a munkálatok most folynak. A berettyó-ördögárki hídnál a hídszerkezetet alátámasztó sarkot hátrább kellett tolni, ami a hid megemelésével, a forgalom legkisebb korlátozása nélkül, szépen sikerült. A gyoma—köröladányi törvényhatósági utón építendő 6-20 mtr. nyílású folyáséri hídnak építése a múlt hóban kezdetét vette. A kérdéses útnak felülvizsgálata iránt illetékes helyre már előterjesztés tétetett. A Szeghalom—füzesgyarmati leendő állami ut földmunkálatainak műszaki felvétele most van folyamatban. Az endrődi Hármaskörösön tervbe vett vashid építési költségeinek fedezése céljából a község által kért vámszedési jognak megadását véleményezte a bizottság a kereskedelmi miniszternek. Ha a vámszedési jog megadatik, ez esetben a kérdéses hid építése biztosítottnak tekinthető. A gr. Wenckheim Frigyes békési uradalmában tervezett állandó gazdasági jellegű vasút engedélyezése céljából a közigazgatás bejárás elrendeltetett. Kérdéses vasút 800 fmtr. hosszú lesz és az uradalmi dohánypajtákat köti össze. Az árvaszéki elnök Sárossy Gyula jelentése szerint az árvaszéki ügymenet tekintetében említésre méltó mozzanat nem fordult elő. A kir. ügyész az ülésen nem volt jelen. A bizottság teljes ülése d e. 12 órakor véget ért. Délután a pótado felszólamlást bizottság ülésezett, azután pedig a fegyelmi választrnátiy, amely a főispáni állás üresedésben léte miatt már rég óta hátralékos fegyelmi ügyek nagyrészét elintézte. így Megyeri Imre békéscsabai községi árvaszéki elnök helyettes ellen elrendelt fegyelmi ügy nevezett teljes felmentésével végződött. Kovács János volt gerendási aibiró, Megyik János volt nagy- szénási községi bíró, Heilinger Károly gyulavárosi birtoknyilvántartó ellen indított fegyelmi ügyekben a vármegye alispánjának elsőfokú marasztaló határozatai a felebbezések elutasítása mellett helyben- hagyattak. Dr. Sinkovics Görgy békésszentadrási községi orvos ellen a fegyelmi eljárást beszüntető alispáni határozat ellen a kir. ügyész által beadott felebbe- zést a fegyelmi választmány visszautasította, mert nem tekinti a kir. ügyészt érdekelt félnek. Andrássi János Békés község volt főpénztárnoka ellen, tekintve hogy időközben nem választatott meg újra, az I alispán a fegyelmi eljárást abban hagyta. Nevezett azt kérte, hogy a felfüggesztés ideje alatt visszatartott fizetését utalja ki a választmány. A kérelem azonban elutasittatott. Jancsok Endre Békéscsaba község volt katonaügyi nyilvántartóját az alispán hivatalvesztéssel büntette, a fegyelmi választmány azonban nevezettett visszahelyezte hivatalába és 500 koronára büntette. Arvaügyi felebbviteli küldöttség nem tartatott. Az albizottsági üléseken szintén a főispán elnökölt. Ideiglenes egyezség az Orvosszövetség és a Alunkítsbizíositó pénztár között. Az az áldatlan küzdelem, amely idestova két i esztendeje folyik az Országos Orvosszövetség és az Országos Munkásbiztositó pénztár között, idő előrehaladtával annyira elfajult, úgy elmérgesedett, hogy a kibontakozás, amelynek végre is valamelyes alakban meg kellett történnie, csaknem megolhatat- lan problémává vált, A küzdelemnek egyes fázisait megírtuk lapunkban és igy azok ismétlésébe nem bocsájtkozunk. Annyi tény, hogy a munkásbiztositó pénztárak és orvosok között az ország minden részén összeütközések történtek, a konfliktus sehol sem volt oly erős, oly mélyreható, mint Békésvármegyében, ahol a megyei orvosszövetség a legintransigen- sebb álláspontot foglalta el és abból két esztendő óta a többször megkísérelt egyezkedések alkalmával egy hajszálnyit sem volt hajlandó engedni. Az Országos Orvosszövetség valósággal ünnepelte a békésmegyei kartársakat szilárd magatartásukért és több vidéki orvosszövetség azzal méltáonyölta és honorálta a békésmegyei orvosok álhatatosságát, hogy akkor, amidőn közöttük és az illető Munkásbiztositó pénztár között a terminushoz kötöttt egyezség lejárt, az újabb egyezséget nem kötötték meg a pénztárral és pedig — mint a fővárosi lapokból gyakran volt alkatmunk olvasni — mindegyik azzal az indokolással, hogy mindaddig, amig a békésmegyei orvosok sérelmei nem orvo- soltatnak, mig a Munkásbiztositó pénztár a békésmegyei orvosszövetség feltételeit nem teljesiti, addig ők sem lépnek szerződésre a pénztárukkal. Ilyen körülmények között a békésmegyei orvosok ügye országos jelentőségűvé vált. A helyzet ugyanis úgy alakult, hogy a Gyulai Munkásbiztositó pénztár és a Békésmegyei Orvosszövetség között fennforgó ellentét pár hó alatt elboríthatja az egész országot, mig az esetleges megegyezés békét szül az orvosok és a munkásbiztositó pénztárak között minden vonalon A Munkásbiztositó pénztár a békekötés érdekében Gyula város polgármesteréhez, majd a vármegye alispánjához fordult a kezdeményező lépések megtételét kérve. Martos Manó, a Gyulai Munkásbiztositó pénztár' igazgatója emlékiratot is dolgozott ki az egyezség és a kibontakozás alapjául. Ambrus Sándor alispán az emlékirat vétele után egyezkedési tárgyalásul a tegnapi napot tűzte ki a vármegyeháza kistermében, amely egyezkedés lefolyásáról és eredményéről, tárgyilagos tudósítást adandó, közöljük a hivatalos jegyzőkönyvet, amely a következőleg szól: Jegyzőkönyv. Felvétetett Gyulán, 1911. évi augusztus hó 12-én Békésvármegye székházának kistermében az Országos Munkás betegsegélyző és Balesetbiztosító pénztár felkérése folytán a Gyulai kerületi Munkásbiztositó pénztár és az orvosok között felmerült ellentétek barátságos megegyezés utján leendő eloszlatása céljából Bckésvár- megye alispánja által 205 —1911. elnevezési szám alatt összehívott értekezletről JELEN VOLTAK: Ambrus Sándor alispán elnöklete mellet Groszmann Miksa, országos pénztári aligazgató, Haydn Imre, országos pénztári titkár, Schneider János alelnök, Martos Manó igazgató, Wágner József, Nádor Mór, Resetár Károly és Dundler Károly pénztári elnök, a Gyulai Munkásbiztositó pénztár kiküldöttjei: Décsi Károly dr, gyulai elnök, Reisz Miksa dr. békéscsabai, Wallfisch Ferenc dr. békéscsabai és Kovács Péter dr. endrődi orvosok, mint az Országos Orvosszövetség gyulai fiókjának és egyszersmind a volt kerületi munkásbiztositó pénztári orvosoknak megbízottjai és végül Kőrös Lajos vármegyei tb. aljegyző, mint az értekezlet jegyzőkönyvvezetője. Beható tárgyalás után a kerületi munkásbiztositó pénztár képviselői és a békésvármegyei orvosszövetség képviselői között a biztosított tagok orvosi ellátása érdekében az alábbi ideiglenes egyezség köttetett: Az orvosszövetség képviselői kijelentik, hogy a végleges megegyezés biztosítása céljából késiek tárgyalásra lépni és ezen tárgyalásokat lehetőleg mielőbb befejezni, de csak szerződéses alapon ; kijelentik azonban, hogy a maguk részéről is szükségesnek tartják, hogy ezen szerződésben a kölcsönös jogok és kötelességek takszative megálla- pittassanak és a megállapodások sanctióval is elláttassanak. Addig, a'mig ez a végleges megegyezés létrejön s általában a pénztári orvosi kérdés országosan és véglegesen rendeztetik, a mit az orvosok maguk is óhajtanak, a következő ideiglenes egyezség fogadtatott el : 1. A pénztári orvosok az 1910 április 1-ig érvényben volt s 1908 március 19-én kötött egyezségben megállapított szolgálati módozatok és díjazási alapelvek szerint a pénztári orvosi szolgálatot a végleges rendezésig továbbra is vállalják. 2. Az 1908- március 19-én kötött egyez ségnek a fegyelmi eljárásra vonatkozó 12, 15, 16. és 17. pontjai hatályon kívül helyeztetnek. 3. A fentebbiekben megállapított egyezség akkor lép életbe, ezen egyezség alapján az orvosok akkor veszik fel orvosi teendőik ellátását, amidőn a pénztárnak sikerül jelenleg működő tiz orvosát a pénztár körletén kivül más vidéken elhelyezni : ezen feltétel effectuálhatása érdekében a. békésmegyei orvosszövetség kötelezi magát arra, hogy az országos orvosszövetségnél közben
