Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-07-30 / 31. szám
1911. julius 30. BÉKÉS 7 keresztül, amely állatok egyáltalában semmit, vagy alig számbavehető jövedelmet produkáltak szép külsejük dacára. Tehát végeredményben az a célja a szarvas- marha ellenőrző egyesületi intézménynek, hogy megmutassa tagjainak, basznothajtó-e egyes teheneinek tartása vagy sem. Még szebb hivatást fognak betölteni az egyesületek, ha nemcsak a tehenek tejhozamát, hanem külemét is figyelembe fogják venni. Hogy a szarvasmarha ellenőrző egyesületek mekkorát lendítettek az egyes országok szarvasmarha állományának jövedelmezőségén, illetőleg termelő- képességén, azt a kis Dánia és a nagy Németország statisztikai adatai bizonyítják legfényesebben. A gyulavidéki h, érdekű vasút — mint azt pár héttel ezelőtt tartott közgyűlése alkalmából megírtuk — vonalának meghosszabbítását tervezi olymódon, hogy a vonalat Simonyifalva végállomástól kiindulva Apáti és Barakony községek érintésével Ökrös, állomásáig vezetné; továbbá Simonyifalvától Seprős község érintésével Somoskesz községig A Simonyfalvától Ökrösig tervezett vonal hossza 20 kilométer, a melyből 12 kilométer Arad és 8 kilométer Biharvármegye határábán fekszik. A tervbe vett vonal meghosszabbítás 1,300.000 kor költségbe kerül. A vasút igazgatósága ezen költségből a vár megyétől 20 000 korona hozzájárulást kér, azon a címen, mert bár a vármegye nincs is közvetlenül érdekelve az uj vonal építésével, mégis mivel a vasút a forgalmat Gyulára, a vármegye székhelyére irányítja, ezen a réven a vármegyének is haszna lesz a vasútvonal meghosszabbitásából. A békéscsabai munkásházak tervét a föld- mivelésügyi miniszter jóváhagyván, most már azok építése legközelebb megtörténik. A község ugyanis 20 munkásházat szándékozik építeni és ebből a célból 20000 korona kölcsönt vesz fel. Ennek a kölcsönnek 2 százalékát a földmivelésügyi miniszter a törlesztési időtartamára tárcája terhére elvállata. Menetrend változtatás. A közigazgatási bizottság felterjesztése folytán a kereskedelmi miniszter értesítette a vármegyét, hogy a 4612. számú vonat menetrendjét aként módosítani, hogy Mezőtúrról a mostani időnél korábban induljon, nem lehet, rntrt az említett vonatnak Mezőtúron fontos és szoros csatlakozása van, amelyet továbbra is meg kell tartani. Intézkedett azonban a miniszter, hogy késett indulás e-etén, a közbeeső tartózkodások lehetőleg leszáltittassanak, hogy igy az az orosházi csatlakozás biztosan meg legyen. Az 5017. sz. vonat délutáni forgalmának Békéscsabától Orosházáig való kiterjesztésére vonatkozó kívánságát méltányosnak találja, de a mai menetrend keretében a kérelem teljesítését a vele járó mozdonyszemélyzet szaporítása miatt kilátásba nem helyezheti. Azonban a legközelebbi általános menetrend változtatás alkalmával a kérelem teljesítését megfontolás tárgyává teszi. A Bogárzó megálló helyen kért várószobát — mivel még nagyon sok forgalmasabb megálló-hely nincs ellátva várószobával, csak az esetben készíttetheti el, ha a felmerülő költségeket az érdekeltség viselné. A Gyula és Orosháza közt kért mérsékelt térti menetjegyek kiadása iránti kérelmet a miniszter nem teljesítette. Feltételes megálló a nagyvárad -szegedi vonalon. A közigazgatási bizottsághoz több gyulai lakos az iránt adott be kérvényt, hogy a 43. számú őrháznál levő feltételes megálló (Bicere) a 42. számú őrházhoz helyeztessék át, mivel itt sokkal nagyobb a forgalom. A közigazgatási bizottság oly irányú felterjesztést intézett a kereskedelmi miniszterhez, hogy a 43. sz. őrháznál tartassák fenn a jelenlegi megálló, azonban' 42. sz. őrháznál szintén létesit- tessék egy feltételes megálló. A kereskedelmi miniszter a közigazgatási bizottság felterjesztése folytán kijelenti, hogy tekintettel a Gyula és Békéscsaba közti nagy távolságra szükégesnek tartja, (és ebben, mellesleg Írva, tökéletesen igaza is van) hogy a 42. sz.'őrháznál forgalmi okokból egy kitérőj illetőleg ■egy korlátolt forgalmú állomás létesittessék. Utasította tehát az államvasutak igazgatóságát, hogy a vonatkozó terveket készíttesse el s kérje a közigazgatási bejárást. A kérelem felett véglegesen csakis a közigazgatási bejárás eredményének ismerete alapján fog dönteni. Arató-sztrájk. A gyomai báró Harkányi-ié\z uradalomban 23 arató-pár a múlt hét folyamán letette a kaszát. Kiálltak a rendekből s kijelentették, hogy nem folytatják a munkát mindaddig, mig az uradalom a részüket el nem szállója oda, ahova ők kívánják. Erre az uradalom nem volt hajlandó, hanem a sztrájkolókat feljelentette a főszolgabírónál. Dr. Konkoly Tihamér főbíró kiszállt a helyszínén s az aratókat a szerződés betartására rá akarta bírni, hogy ez nem sikerült, az aratókat egyenként 20—20 napi elzárásra Ítélte. Heti piac. Gyula, julius 28. A budapesti gabonatőzsdén a hét elején az árak visszaestek, a hét vége felé szilárdult az üzlet és igy 20—30 fillért tett ki a heti árveszteség búzánál. Heti piacunkon Búza (uj) Árpa Zab Tengeri csekély kínálat mellett eladatott: . 19-50 20'20 . 16 60 17.20 . 16-40 1.6-80 . 17— 17-40 Törvényszéki csarnok. Uj jegyzői állás a gyulai kir. törvényszéknél. A kir. igazságügyminiszter elhatározta, hogy a gyulai kir. ügyészséghez egy jegyzőt fog beosztani a törvényszék jegyzői közül. Minthogy ekként a létszámnak a törvényszéknél való teljessége megkívánja, hogy oda uj jegyzői állás rendszeresittessék, Gál- bory József kir. törvényszéki elnök a táblai elnök rendeletére pályázatot hirdetett az uj jegyzői állásra. Heti bünkrónika. Csalás A kir. ügyészség Pocsay Mátyásné szül Lipcsei Mária 40 éves ref. vallasu, okleveles szülésznő, bé - kési lakos gyanusi'ottat 1. rendbeli csalás büntette és 4 rendbeli csalás vétsége miatt vádolta meg azért, mert abból a célból, hogy magának jogtalan vagyoni hasznot szerezzen: 1. Békésen 1910. év aug. és szeptember havában Máté Andrásné sz Szombati Judit békési lakosnak azt mondta hogy hó'yag üszküsödése és végbél betegsége van, melyekből ő kifogja gyógyítani s ekként fondorlattal tévedésbe ejtve, sértettől orvosságra 260 koronát kezelés cimén pedig 420 koronát, 52 kor. értékű tollat és 3 kor. 40 fillér értékű szappant kért és kapott; 2 Békésen az 1909. évben Kovács Dorottya férj. Szűcs Imré- nét avval a fondorlattal, hogy elhitette véle, miként gyomordaganata van, melyet meg fog gyógyítani, tévedésbe ejtve, tőle orvosságra 24 koronát kért és kapott; 3. Békésen az 1909. évben Püski Zsuzsanna férj. Nyeste Mihálynét, avval a fondorlattal, hogj^ rajta női bajt állapított meg s abból való kigyógyi- tására vállalkozott, tőle orvosságra 18 koronát kért és kapott; 4. Békésen. 1910. évben Varga Máriát, rajta női bajt állapítva meg, fondorlattal tévedésbe ejtve, kezelés cimén tőle 50 koronát kért s kapott ; 5. Békésen az 1910. évben Józsa Margit, férj Seres Gábornét fondorlattal abba a tévedésbe ejtve, hogy méhmagzata keresztben fekszik, különös szülésznői tevékenységért tőle 6 koronát követelt ki és őt ez összeggel megkárosította. A kir törvényszék Pocsai Mátyásnét csalás miatt 6 hónapi börtöre Ítélte. jához erősen szorítva lekötötte, a hátán látható, csaknem teljesen egybefolyt elszinesedésekből követ- keztethetőleg több Ízben súlyosan megverte s eként rajta 20 napon túl gyógyuló testi sértést okozott, ugyanazét a kir. törvényszék Nemesnét 8 hónapi börtönre ítélte. Nemes Mihályné utóbb — és pedig a múlt év nyarán — lopott is. Szaksz Jánosné sz. Gebár Juliannától párnahajat, harisnyát, szoknyát, zsebkendőt lopott, amiért 3 hónapi fogházat kapott. A két büntetés egyesítésével most a kir. törvényszék Nemes Mihályné ellen végérvényesen 10 hónapi börtönt szabott ki m A K K. 5. játszma« Játszották a „Budai Sakkozó Társaságiban 191 k évi május 26-án. Világos ezen játszmával egyidejűleg még 2 játszmát vezetett a tábla látása nélkül; eredmény H-3 ! Francia védekezés. Világos: Sötét: Ebersz. Gyöngyösi. 1. e2 —e4 e7 —e6 2, d2—d4 d7 — d5 3. Hbl —c3 d5Xe4 4. Hc3Xe4 Hg8—f6 5. Fel—g5 Ff8~e7. 6. Fg5Xf6 Fe7Xf6 7. He4Xf6 Vd8Xf6 8. c2—c3 Ö-O 9. Ffl — d3 Hb8 —d7 10. Hgl—f3 Hd7-b6 11. Hf3-e5 Hb6 — d5 12. 0-0 Hd5—f4 13. g2-g3 Hf4—b3f? 14 Kg 1 — g2 Hb3 - g5 15. f2—f4 ! b7—b6 16 f4Xg5 Fc8—b7f 17. Kg2—gl Vf6Xgo 18 Vgl—cl Vg5—h5 19. Bfl—f4 g7—g5 20. Bf4—f6 Vh6—h3 21. Vei —c2 Kg8—g7 22. Bal—fi c7—c5 23. BföXfi’t Bf8Xf7 24. BflXf7 Kg7—h8 25 Fd3Xh7 Ba8—g8 Világos 3 lépéses matot jelentett 26. Fh7Xg8 Kb8Xg8 27. Vc2—g6—(— Kg8—h8 28. Bf7 —f8 vagy Vg6-g7#. A gyulai „Erkel Ferenc Sakkor“ e hó 15-én sikerült sakkestélyt rendezett Juszt Másztó ur a „Budai Sakkozó Társaság“ égyik igen kiváló tagja egyszerre 8 játszmát vezetett -j-5 —1=2 igen szép eredménnyel. Eladó ház! A kegyetlen mostoha Nemes Mihályné sz. Szkorka Mária szarvasi lakos feljelentést tett Konyecsni Györgyné ellen, hogy ez tőle 1909. julius 21-én ládájának feltörése után két kendőt ellopott Konyecsni Györgyné kérdőre vonatván előadta, hogy ő nem lopott semmit Ne- mesnétől. Az ellene irányult panasz alapja az, hogy Nemes Mihályné közös háztartásban él Kopcsják Andrással, ki előbb 10 évig Konyecsni Máriával élt. közös háztartásban és ebből a viszonyból 3 leánygyermek származott. A legnagyobb 9 éves lévén már szolgálatban van, a két kisebbik pedig a Kopcsják András házánál a Nemes Mihályné felügyelete alatt Nemes Mihályné azonban embertelenséggel kínozta a gyermekeket, úgy, hogy ő mint nagyanya már nem tűrhette azt tétlenül s egy napon — ez év julius 21-én Drong Mihály orvosnövendékkel, ki őt figyelmeztette a Nemesné bánásmódjára a gyermekekkel szemben, elment Nemesnéhez s tőle az egyik leánygyermeket elhozta, ugyanakkor azonnal ruháit is magával vitte. Nemesné az ellene elrendelt nyomozat során beismerte hogy — „szülői szeretetbői“ — néha megverte a gyermekeket s mert a 6 éves Mária gyermeknek a karja kificamodott, azt egy fácskával a combjához kötötte, — de tagadta, hogy testi sértést okozott volna a gyer- mekekben. Minthogy azonban a tanuk vallomása és az orvosi látlelet tanúsága szerint Nemesné a gondjaira bizott gyermekeket kegyetlenül ütötte- verte, azokat piszkosan tartotta, télen fagyba, nyáron a legnagyobb forróságba kikergette, a 6 éves Máriának a haját kitépte, az arcán levő sebet a var folytonos letépésével begyógyulni nem engedte, karját kificamitatta s azután azt madzaggal a combNovák-utca ill- s/ámii újonnan j épült úri ház eladó. értekezhetni ng-yanott11917—911. ikt. sz. Békésvármegye alispánjától. Hirdetmény. Gyula város a remetei parcellázott földek öntözéséhez szükséges vizhasználat és vízmüveinek engedélyezése iránt folyamodott. Ezt a körülményt oly megjegyzéssel teszem közhírré, hogy a kérvény s ennek mellékletét képező tervek s a hatósági szakértőnek a munkálatra vonatkozó véleménye Gyula város községházánál a folyó évi julius 20-tól augusztus 19-ig közszemlére vannak kitéve, mely idő alatt az érdekeltek a munkálat ellenében netán fennálló észrevételeiket nálam Írásban az 1911. évi augusztus hó 21-én Gyula város községházánál délelőtt 9 órakor megtartandó tárgyaláson pedig szóval előadhatják. Megjegyzem, hogy amennyiben észrevételeiket a kitűzött határidőre be nem nyújtják, vagy a tárgyaláson nem érvényesítik, a határozatot meghallgatásuk nélkül fogom meghozni. Gyulán, 1911. évi julius hó 4-én. 421 2—3 Ambrus Sándor, alispán.