Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-01-22 / 4. szám
1911. január 22. BÉKÉS 5 amely rendkívül részletes utasításokat tartalmaz arészben, hogyan kell a költségvetést felszerelni. Ezen rendelet folytán oly igen sok utánjárással és idővesztességgel járó munka merült fel, hogy ennek következtében a költségvetést csakis nagy késedelemmel lehetett felterjeszteni, mivelhogy a miniszteri rendelet értelmében, a költségelőirányzatot sok melléklettel kellett felszerelni és pótolni. Faiskolai előadások az iskolákban. A faiskola, felügyelő az alispánhoz tett évi jelentésében észrevételezte azt, hogy bár a vármegyei fásítási szabályrendelet előírja, hogy a tanítók a gyermekeket a faültetés, ápolás, nemesítés stb., ismereteire bevezetni tartoznak, a szabályrendelet ezen rendelkezése még sem tartatik be. Ennélfogva az alispán megkereste a kir. tanfelügyelőt, hogy a népiskolai tanítókat utasítsa, hogy a tavaszi, nyári és őszi hónapokban hetenkint legalább kétszer, a községi faiskolákban, a faültetés, ápolás, gondozás, nemesítés stb. tárgyában, előadásokat tartsanak a gyermekek számára. A hús piaci elárusitása tárgyában a földmi velésügyi miniszter egy körrendeletét bocsájtott ki, amelyben a husárusitásra vonatkozó piaci rendtartást a következőkben szabályozza : A hús piaci árusítására szolgáló sátrak oldalait és tetejét legalább is vízhatlan ponyvával kell elzárni olyképen, hogy C3akis az árusító asztal felőli oldalon legyen nyitva. A piaci sátrakban elhelyezett bust horogra ekasztani nem szabad, mert az ily állapotban köny- nyen beszennyeződhetik, hanem a húst az aeztalra kell fektetni és az árusítás szünetelése közben tiszta térítővel kell letakarni. A sátrak faváza és az árusító asztalok lapjai festetlen fából készítendők, további a húsvágó tőke az árusítás előtt legyalulandó. A husvágás közben előálló hulladékok inár az árusítás folyamán összegyüjtendők és az árusítás befejeztével onnan haladéktalanul eltávo- litandók. Árvíz elleni védekezés. A vármegye alispánja, a tavaszi esetleges árvízveszélyre, már most intézkedett, hogy a védelmi előzetes intézkedések megtörténjenek. Nevezetesen elrendelte, hogy a községi körgátak gondosan megvizsgáltassanak es a talált hiányok pótoltassanak. Hogy az elöljáróságok az árvizveszely esetén szükséges közerő akadálytalan kiállithatása céljából a szükséges intézkedéseket már most megtegyék. Végül, hogy kijelö jók azon hatósági közegeket, akik az egyes védgátakon a . magas vízállás esetén a védekezési munkálatok ellenőrzésével és vezetésével megbízva lesznek. A csabai ipartestület negyedszázados jubileumát impozánsan és nagy érdeklődés mellett ünnepelte meg. Az ünnepélyen nemeik Csabi iparosai jelentek meg csaknem teljes szám ni1, dl a társadalmi körök minden osztálya igaz szeretettel vett •részt a nevezetes jelentőségű ünnepélyen s egész megyeszerte nagy érdeklődést tanúsítottak, különösen az iparosok, kik testületileg jelentek meg a jubileumon, amelyen képviseltette magát az aradi kereskedelmi és iparkamara, az Ipartestületek országos szövetsége és a budapesti ipartestület is. Az ünnepély istentisztelettel kezdődött az ág. ev. «gyház kistemplomában, mely után a Vigadó nagytermében kezdetét vette a díszközgyűlés Tímár Endre ipartestületi elnök vezetése mellett, ki tartalmas beszédben üdvözölte a megjelenteket s •festette a nap jelentőségét. Utánna dr. Zsilinszky Endre, a közgyűlés diszszónoka következett, ki ékesen vázolta azt az utat, melyen haladni kell az iparosságnak, hogy az anyagi és erkölcsi ereje gyarapodjon. Majd ifj, Horváth Mihály rövid vonásokban a csabai ipartestület negyedszázados múltját ösmertette. Délben jubileumi kőzebéd volt a _,,Nádor“-ban, melyen mintegy 200-an vettek részt. Az ünnepélyt este a Vigadóban nagyszabású hangverseny zárta be, mely a Hunyadi indulóval kezdődött. A csabai daloskor által nagy precizitással előadott nyitány után Lamper Etel Incédy Lászlónak „A nővér“ cimü költeményét szavalta el nagy ^hatással. Ezután Déry Gyula fővárosi iró olvasott egy humoros elbeszélést, mely után Peszkár Jenő hegedült nagy művészi ízléssel. A hangversenyt a daloskor éneke zárta be. Ezután tánc következett. Az első négyest 180 pár táncolta. Az ünnepély és a hangverseny jövedelme meghaladja a 2000 koronát. Országos vásári jelentés. A folyó hó 18-ára kitűzött sertésvásár, a 19-ére kitűzött juhvásár, úgyszintén a 21-ére kitűzött szarvasmarhavásár száj- és körömfájás miatt elrendelt zárlat folytán nem tartatott meg. Szombat, január 21-iki lóvásár a felhajtás circa 6000 darab volt, a vásár menete élénk és nagy arak mellett nyomó része eladatott. Elsőrendű hintóba való ló 1200—2000 koronáig, másodrendű igavonó 400 — 1000 koronáig páronkint. Heti piac. Gyula, január 20. A budapesti gabonatőzsdén állandóan szilárd a hangulat A búza a hét folyamán 20—80 fillérrel emelkedett. heti piacunkon csekély a felhozatal, eladatott: Búza . Árpa . Zab Tengeri . 19-60 20-40 . 1520 15.40 . 14-40 14-60 . 9-60 10- — Irodalom. A „Nemzeti Kultúra“ első száma f. hó 18-án jelent meg füzetes alakban Tevan Adolf békéscsabai könyvnyomdája által kiállítva. A lap felelős- szerkesztője dr. Horváth Dezső vármegyénk segéd- tanfelügyelőjé, főmunkatársai Gaál Mózes, Mikler Sándor, dr. Melich János, Székely Sándor és Pál Ernő. Az első szám magas sz:nvonalon álló közleményeket tartalmaz a következő tartalommal : Dr. Horváth Dezső: Beköszöntő. Gaál Mózes: Kultúra. Benka Gyula: Thessed'k Sámuel. Pál Ernő: A szabadoktatás kulturális jelentősége. Dr. Molnár Viktor: A muukásgimnáziumok, mint a társadalom nevelés tényezői. Dr. líonrád Ernő: Patronage, th : Ifjúsági könyvtárak Bákósmegyében. Könyv a gyermekről ; Uj ifjúsági müvek. Ifj. Kricsmarik Endre: A szarvasi honfoglaláskori magyarokról. A primitiv ember hajdan és most. Angolok a déli sarkvidéken. Peczely József: Az első stáció Versényi Elemér: Emléksor. Uj könyvek. Dr. Horváth Dezső: Reflexiók a művészétről. Urálié. Weinberger Panni: A szírvasi leányegyesület. — Hivatalos rész. Tanácsadó. Tanügyi hírek. A Nemzeti Kultúra első pártfogói. Nyilvános nyugtázás. Kérelem. Magyar nemességi lexikon. Az uto'só évtized nagyot lendített a genealógiai és heraldikai szak- irodalom terén. Számtalan mü jeleni; meg, melyek egyes családokra értékesek ugyan, de az e téren foglalkozók csak kevés hasznukat vehetik s inkább magán jellegűek, de közérdekkel nem bírnak. A vármegyei levéltárosok országos egyesülete elhatározta, hogy „Magyar nemességi lexicon“ cim alatt a Pallas lexicon mintájára egy oly müvet alkot, a milyennel kevés állam diesekedhetia, mely műben az ország összes nemes családjai helvet foglalnak a jelen leszármizásig, címerükkel, a mi a genealógia és heraldikává foglalkozóknak megbécsülhetetlen kutforrásuk lesz. Ez a munka több kötetre terjed s időközönként fog megjelenni. Szerkesztője a műnek a 63 vármegye főlevéltárnoka, munkatársak cs. és kir. kamirások, ministeri tisztviselők, egyetemi és gimnáziumi tanárok, könyvtárnokok és szaktudósok. Ez utón hívja fel a vármegyei levéltárosok országos egyesülete Békósvármegye nemes családjait, hogy a birtokukban levő nemesi okmányokat, leszármazási táblázatot, címert vagy annak leírását s egyéb családtörténeti 4 okmányt Antalóczy Nándor Bekésvármegye főlevéltárnokához (Gyula Megyeház) feldolgozás végett posta utján beküldeni szíveskedjék. Törvényszéki csarnok. Heti bünkrónika. Lopás. Vésztőn is szeretnek mulatni az emberek és bizony a mulatós vágya nem egy embert indít arra, hogy ha neki nincs hozzá pénze, elveszi a más tulajdonát és igy szerez magának pénzt. Erre vezethető vissza, hogy Ökrös György és Csüllög István vésztői napszámos emberek 1910 évi julius hó 16-án este Vésztőn a László Ferenc korcsmájában mulattak. Éjféltájban elfogyott a pénzök s előzetes elhatározás után mindketten bemásztak a Sehvarcz Izrael kereskedő udvarára, (2 m. magas kerítésen keresztül), majd egy ablak keresztvasának kifeszitése után a raktárba Ökrös György bemászott s 10 zsákot és 7 pár bocskort kiadott Csüllög Istvánnak. A lopott holmit másnap eladták I. Kincses Sándorné sz. Kosa Juliánná, Détár Sándor es Varga Bálintné sz. K. Szabó Zsófi vésztői lakosoknak és a kapott pénzt elmulatták, aminek azután mindkettőre nézve 1—1 hónapi fogház lett a vége. A székesfehérvári javító intézet nemrég tudakozódott a Békésmegyei Pártfogó Egyesülettől, hogy mi lett az onnan nemrég kiszabadult Seres János gyulai legénnyel. Akkor nem lehetett tudni, hogy hova lett Seres János. A szülei sem tudták. A múlt hó vége felé azután a rendőrség állította elő, mert több rendbeli lopást követett el. Restye Flóra nevű barátjával együtt ugyanis megismerkedett egy Tót Róza nevű gyulai asszonnyal, aki nekik lakást adott, de annak fejében aztán lopásra biztatta őket. Seres János és Restye Flóra ennek folytán a múlt év december elején betörtek Argyelán Mojsza remetei tanyájára és onnan ágyneműket loptak el. A további lopásokat Seres János a maga kontójára követte el. így ellopott a vasúti állomásról egy libát, majd feltörte a Csiszér János, Aponyi Antal és Krasznai Gábor gyulai lakosok tanyáját s onnan különféle tárgyakat lopott el, melyeket mind Tót Rózának hordott. A törvényszék Seres Jánost 9 hónapi börtönre, Restye Flórát 2 hónapi fogházra Ítélte. Tót Rózát a rendőrség eltoloncolta és most orgazdaság miatt keresik. Gondatlan emtJeröIés. Jenei Bálint és V. Balog József bucsatelepi lakosok Bucsatelepen 1910. évi október havában egy szívó gázmotorral hajtott malmot vásároltak. E malom gépházának falán keresztül a 7 cm, átmérőjű kerékhengei-rud 40 cm. hosszúságban a szabadba nyúlt ki és pedig úgy, hogy a rúd magassága a föld színétől 34 cm.-t tett ki. 1910. október 22-én a malmot működésbe hozták kipróbálás és javítás céljából. Az ugyanekkor és ugyanott napszámosként dolgozó Papp Imre buesatelepi lakos 8 éves Juliánná nevű leánygyermekét ez alkalommal a jelzett sebesen forgó rúd elkapta, összezúzta és halálát okozta. A törvényszék arra tekintettel, hogy a malom tulajdonosai előre láthatták, hogy az ember testi épségére és életére veszélyes szabadon forgó henger kerék-rud a tényleg bekövetkezett eredményt előidézheti, azért a mulasztásukért, hogy a rudat el- burkolás által veszélytelenné nem tették, a fentne- vezett tulajdonosokat gondatlanságból okozott emberölés vétsége miatt 100 —100 kor. pénzbüntetésre ítélte, mely behajthatatlanság esetén 10—10 napi fogházra lesz átváltoztatandó. Testi sértés. Füzesgyarmaton 1910. évi szeptember 15-én Erős Lajos ottani lakos a saját szalmáját kocsin haza hordani akarta. Czeglédi Lajos ugyanottani lakos úgy vélte, hogy pár szál szalma az apósa : Nagy Gergelyéből az Erős Lajos közel levő szalmacsomójához került, miért is se szó, se beszéd, egy vasvillanyéllel úgy fejbe vágta Erős Lajost, hogy rajta 3 hét alatt gyógyult testi sértést okozott, a miért a bíróság súlyos testi sértés büntette miatt 3 hónapi fogházra Ítélte. Hatóság elleni erőszak. Mindenütt és mindenütt csak dolgozik az alkohol, még Nagyszénáson is. Itt történt, hogy 1910. évi augusztus hó 14-én Novák Károly korcsmájában megtartott bál alkalmával Gálik György verekedést akart kezdeni Szudár János legénnyel, de ezt a rend fenntartása végett kirendelt rendőrök megakadályozták és Gálik Györgyöt a bálteremből kivezették. Ekkor a most nevezett gyanúsított Nagy Tamás rendőrt mellen ragadta, a többi legények pedig körülfogták őket s a legények közül Tóth Károly, Soós János rendőrt szintén mellen ragadta, mig Bánász János, Gálik Györgyöt derékon kapta, hogy a rendőrök be ne kisérhessék. Ennek a rövid tényállásnak az lett a következménye, hogy Gálik Györgyöt a törvényszék 8 napi fogházra, Tóth Károlyt 14 napi fogházra, Bánász Jánost szintén 8 napi fogházra Ítélte el hatóság elleni erőszak miatt. Kinevezés, Dr. Bátky Zoltán békési ügyvéd- jelöltet az igazságügyminíszter a budapesti ítélőtábla területére díjas joggyakornokká nevezte ki. Esküdtbiráskodás. Az uj év első esküdtbirósági ülésszaka február 6-án kezdődik. Eddig 4 ügy van kitűzve tárgyalásra. Ezek közül első sorban kerül sorra Marik János és Sipos Frigyes bűnügye, akik Békéscsabán 1910. évi augusztus havában add'g kerülgették a napokig lumpoló Botyánszky György békéscsabai lakost, mig nem az a Kakas-vendéglőből augusztus 17-én ittasan hazafelé indult kisréti tanyájára. Egy félreeső utcában ekkor megtámadták Botyánszkit, Marik János őt a földre teperte, leszurással fenyegette, Sipos Frigyes (facér pincér) pedig ráfogta a revolverét és ily módon elraboltak tőle 50—30 korona készpénzt.
